Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

DAKVAS IVÁN' ELŐADÓESTJE

A falu Urániája

ez ez » et

ETÜDO

Egy vándormozis emlékei

DARVAS IVÁN .előadóestjét redezték meg a héten Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kive teljes tehetségű művész —r kit*ételesen szép előadását.

Darvas Ivánt, -aki kétszer kapta meg a Jásztii-díjat, érdemes művész, nenn kell olvasóinknak bemutatnunk. Mindenki ismeri, ar. idősebbek. a fiatalok egjta ránt, páratlan művészetét. Nem tudom. ki mikor jegyezte meg először a nevét, de egy biz- tos: a I.iliomfi cím ű Makk Károly rendezte fila 1 után az egész ország — s abban az időben a mozinak ha'almas tábora volt — ham ogta a nevét. Joggal. Gunyopos, ironikus hanghordozása- arisztokratikus előadásmódja magával ragadóan simulSt egybe — az alkatától távoli — a népies-humoros játék elemeivel ennek a mélyem a XIX. századi magyar társadalomban gyökerező figurának a megformálásában.

Darvas játékára etek általában ma is elmondhatók. Játékának meghatározó alaoje- gvei csak erősödtek. elmélyültek az évtizedek során. Érettebb lett az irónia, természetesebb az arisztokratikus könnyedség, kifejezőbb a mimika és a gesztusok pókhál n_efeze*t-?égű finomsága.

Az előadóest konferanszié, ja. a művész segítőtársa. Mikes Lilla mondta, Molnár Gaál Péter Izgága színház című könvvének fülszövegét idézve: ..Amit tudok az életről — a színházból tudom.

És amit tudok a színházról, az az életem.” A kritikus val- lotnása a művész önvallomása is lehe'ne. Mert Darvas élete úgy fonódott egybe a színházzal, olyan elválaszthatatlan kötelékkel, mint amilyen elválaszthatatlan és szoros Szálak fonódnak az anyák és a gyermekek között. Létük csak együft nyer igazi értelmet, egymás nélkül nem létezhetnek.

DARVAS Iván első előadóestjét láttuk. S ebben tulajdonképpen tükröződik a művésznek az elöadóművészettel szemben tanúsított tisztelete és — talán éppen e mélységes tiszteletből fakadóan — fartózkédása. A műsor címe: Etűdök. E francia eredetű szó gyakorlatokat, tanulmányokat jelent. Darvas Iván műsorára fordítva tehát: színészi. színpadi gyakorlatokat, tanulmányokat. Darvas másfél óra alatt megismertet bennünket a színészi mesterség bonyolultságával, titkaival, képességeinek sokszínűségével, sokoldalúságával. A színészmesterség próbája az előadás — szuggeszh'v erejű önvallomás, őszinte kitárulkozás.

Darvas ragyogóan mond verset, pompásan énekel, és

kitűnően játszik — dehogy játszik! —. ..véresen komolyan” formál meg emberi jellemeket a szín-iádon. Élmény valamennyi műfajban. valamennyi mű interpretálása. Illyés Gyula Mariska című versében egyszerű, visszafogott játékosságával csilloghatja az ízes gyermeki humort, s mihtha gyermekségét élné újra úgy játszik el a szavakkal. Szimonov Várj reám című versének megzenésített változatát Hajdú Júlia zeneszerző közreműköfiése mellett adta elő. Egy dalt hallottunk a La Mancha lovagja című mu- sical-ból. Ismét megállapíthattuk: Darvas Iván sanzonénekesnek is kiváló. Hát még színésznek1 Részletet láttunk az utóbbi idők legpáratlanabb sikerű előadásából, az Egy őrült naplójából. A Gogol kisregényéből készült monodrámát 1967-ben mutatta be a Pesti Színház, s azó*a — nem lanyhuló érdeklődéstől kísérve — túljutott a 360. előadáson. Darvas remekelt a Csehov-jelenetben is. A dohányzás ártalmassá aáról című játékban. Megérte'tük, szántuk és kinevettük Pooris- csint meg az . erős" férjek akik esvaránt tehetetlenségük áldozatai.

A SZÍNHÁZ lényegét —mi a színház — már sokan kutatták és sokan meg is fogalmazták. Az orosz színművészet megúiítója, a világ számos rendezőjének példaképe, Sz*anyisz1avszkij mondta: „A színház a nyilvános egyedüllét, ti*ka.” Ezzel a ti- tdkkal ismerietett meg bennünket Darvas Iván előadóestje. A művész — előttünk és nekünk terem *p‘t csodát: szellemi kielégülést. lelki megtisztulás*.

Sulyok László

Mai tévéajánlatunk

Előzetes a tv műsorából

Négyrészes filmsorozat a flamand festők titkairól

A következő hetekben, hó- részes produkció annak a félnapokban. több érdekes ismeretterjesztő film .kerül kóperfedeaésnek kalandos történetet viszi képernyőre, amely an.nak idején íorradalmasítotnyóre. Üjabb hat epizóddal . 1

. ■, ,, ., , . ta a festészet vitásat,

jelentkezik a mar ismert ^

‘ Cousteau-sorozat, A tenger f ,

titkai címmel.

22.20: FEJJEL A FALNAK

Hervé Bazin, a nálunk is ismert francia író regényéből készült Franju filmje, a francia új hullám egyik jelentős alkotása.

Franju, filmjeiben előszeretettel ábrázolja az élet kegyetlenebb oldalát, ez a filmje is tragikus színezetű, megdöbbentő hatású.

Főhőse egy fiatalember, aki apjával él együtt. Apja gyanús számára; anyja halálát bizonytalannak. megmagyarázhatatlannak tartja- Apja úgy áll bosszút e gyanúért, hogy fiát — aki egyébként teljesen normális — elmegyógyintézetbe záratja. Az elmegyógyintézetben tanúi lehetünk a különböző elveket valló orvosok gyógyítási módszereinek. A fiú csak az utolsó napon megismert lány látogatásaikor érez megnyugvást. (A lányt Anouk Aimée játssza) Tanúi lehetünk egy, a kórházban szövődött barátságnak is. de vajon meg tudják-e menteni ezek a kapcsolatok a fiút?

*

A Szibéria folyóin épülő erőművekkel ismerkedhetünk

meg a ..A megvalósult álmok” című szovjet rövidfilmben. Dán stúdióban készült a „Karthágót el kell pusztítani” című dokumenturmfUm. Ez a dán ellenállási mozgalom ..Karthágó” fedőnevű akcióját idézi fel.

Francia tévéfilms-orozat: „A flamandok titka”. A négyKanadai ismeretterjesztő film ad magyarázatot a Sziklás-hegység kialakulására, és megismertet a hegységben levő nemzeti parkok növényéé állatvilágával. Egy másik, ugyancsak kanadai film a Pelee-fok. A Pelee félszigeten. — amely Kanada legrégibb pontján fekszik, található a legdélibb kanadai nemzeti park. Állatvilága azonban a nemzeti parkok között talán a leggazdagabb. Ezt mutatja be a film.

Pásztor Pál Salgótarjánban született, s ha nem esik szerelembe, belőle is bányász lett volna, mint az édesapjából, testvéreiből. Olyan gyerek volt mint a többi. Szeretett minden újat. Amikor a nemrégen lebontott épületben annak idején megindult a mozi, ő is mindent. megadott volna, hogy nézhesse. Amikor még cséplőgép hajtotta az áramfejlesztőt, és a szegényebb gterekek úgy jutottak be a nézőtérre, hogy elvállalták. kezelik a hűtővizet a patakból a gépig emelő pumpát. Egy felvonást pumpáltak, egy felvonást nézték a filmet

Nagv szenzáció volt, mikor mutatványosok, hajóhin- tások. céllövöldé6ek érkeztek Tarjánba. Az egyiknek volt egy nagyon szép lánya. Pásztor Pálnak megtetszett. Házasság lett a dologból. A tar.jáni fiatalember nyakába vette az országot

— A Magyar Mutatványos Egyesület engedélyével jártuk a vidéket. Lakókocsiban laktunk, amit ló húzott. Mentünk faluról falura. Szerettem. Sok emberrel megismerkedtem. nvndenütt örültek az érkezésünknek...

öreg ember már Pásztor Pál. Cserbenhagyta a haja is, szikár, halk szavú férfi. Jóval túl a nyuedíios, kc*on, ter°mör a Megyei Művelődési Központban.

verksfgvh/íxAn

történt

A harmincas években már megszokott volt a városokban a mozgókép, de a falvakban még szenzációt jelentett.

— Veresegyházára utaztunk apósommal. Ott készült az új lakókocsink. A kocsmában kiplakátolták, hogy mozi lesz. Valahogy összeismerkedtünk a mozissal, meghívott az esti előadásra. Láttam milyen sokan vannak, milyen jól szórakoznak, s jó üzlet is volt. Érdeklődtem tőle, hogy megy a „bolt”? Megerősített, nincs sok baj, őrül a koesmáros. is. Említette, hogy van egy eladó gépe. Megnéztem, s bele is szerettem. öreg Gaumont volt. Kalapácsos rendszerű, mindenféle filmet vitt, még a régieket is, amelyeken nem volt lukasztás, ahogy akkor megtanultam, perforáció. Aludtunk rá egyet. B másnap alkut csaptunk. Két jó ló árát kérte, s adott hozzá filmeket is. Tellett miből, volt neki vagv hat mázsa.

Akkor úgynevezett ..közönségfilmeket” vetített.

„Tom Mix”, „Z a fekete lovas”. „Zoro és Huru”. azóta a filmmúzeumok féltve ŐrÖrömök, gondok múzeumügybeu (2)

A növekedés

nehézségei

Nézzünk szembe a tényekkel! Ehhez nagy segítséget nyújt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — hét megye múzeumaiban lefolytatott — vizsgálata. Ez a közművelődési párthatározat megjelenése óta, az első ilyen jellegű vizsgálódás. Megállapításait bízvást általánosíthatjuk, annál is inkább, mivel Baranya, Bács, Békés, Fejér, Szabolcs, Vas és Veszprém megyében hatvannégyet találunk az ország 197 múzeuma közül.

Az első következtetés: bármennyire örvendetes is a fentebb vázolt fejlődés, a múzeumügy egésze szempontjából újabb gondok jelentkeztek — a növekedé^nehézségei. Az utóbbi tíz évben például 3.5 millió műtárggyal szaporodtak a múzeumok gyűjteményei, a múzeumépületek száma viszont alig változott, a raktározás is igen nagy — sokszor megoldhatatlan — feladatot ró a gyűjteményekre, nem szólva arról, hogy a konzerváló és restaurátor személyzet létszámának növekedése sokkalta lassúbb ütemű, mint az egyedi műtárgyaké. Ha csak a közelmúlt gyűjteményi gyarapodását vesszük figyelembe. Békés és Veszprém megyében 13. Baranyában 17, Vas megyében 18 év kell a ma meglevő anyag restaurálásához. De mi lesz holnap és holnapután? Hiszen a tervszerű feltáró munka mellett — az országban folyó nagyméretű építkezése^ következtében — mind több és több lelet kerül véletlenül is a felszínre.

S ha azt említettük, hogy a korszerű múzeumépületek a szükségesnél lassabban szaporodnak — kisebb múzeumok — emlékszobák a kelleténél gyorsabban. A nagy számok figyelmeztetnek! Csaknem 200 múzeum egy ilyen kis országban, mint a miénk, aránytalanul sok. A gyűjteményeket sem valóban múzeumi anyagokkal megtölteni, sem értéküknek megfelelően bemutatni nem tudjuk,- ugyanakkor fölöslegesen terheljük e fontos közművelődési terület pénzügyi alapjait.

A KNEB vizsgálata szerint legélesebben az emlékszobákkal kapcsolatban merülnek fel ezek a kérdések. „Életképtelen. a belső idegenforgalomtól is elzárt, ritkán látogatott, szegényesen berendezett emlékmúzeumok is létrejöttek.”

Ráadásul vidéki múzeumaink nagy részének nincs egyéni profilja, gyűjteményi tevékenységükben, közművelődési munkájukban nem érvényesülnek a helyi történeti sajátosságok és más specifikus adottságok.» A legtöbb múzeum mindent gyűjt, a szakágazatok mindegyikét művelni akarja, függetlenül attól, hogy a szükséges szak- erő rendelkezésére áll-e, vagy sem. Pedig a jellemző profil kialakítására előbb-utóbb

minden múzeum rákényszerül, másként egyszerűen nem tud úrrá lenni a raktárgondokon, és nem tudja megoldani a műtárgyak restaurálását, tudományos feldolgozását sem.

A leltározatlan tárgyak hatalmas és egvre növekvő mennyisége mind tudományos, mind közművelődési szempontból egyaránt káros. A múzeumoknak tehát segítségre van szükségük, de mindaddig, amíg azt kizárólag hivatalos köröktől várjuk, aligha találnak megfelelő megoldást. Jobban ki kellene használni a honismereti mozgalomban rejlő lehetőségeket,

a múzeumi munka után érdeklődő társadalmi aktívákat. A nyári régészeti diáktáborok például beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A hasonló esetekben elengedhetetlen alapfokú felkészítés megérné a fáradságot, a szakemberek nemcsak a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának első fázisához kapnának segítséget. hanem valóban értő közönséget is nevelnének

A társada'mi összefogást a múzeumi propagandában is eredményesebben lehetne gvü- mölcsöztetni. Sok városunkban történt már jó kezdeményezés közös prooaganda-ki- adványok megjelentetésére, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek. a megyei tanácsok és közművelődési intézmények összefogásával. Hasznos lenne az idegenforgalmi és más propagandaszervek eszközeinek, lehetőségeinek összefogása, jobb kiaknázása is.

Az említettek csak érintőlegesen villantanak fel múzeumügyünk problémáiból néhányat, ám változatosságukban is utalnak a meglevő gondokra-feszültségekre. Eredményeink nem feledtethetik: sok a tennivalónk ahhoz, hogy múzeumaink kétkarú óriásokká váljanak, egész közművelődésünk javát szolgálva!

Havas Ervin

4 NÓGRÁD - 1975. október 11., szombat

zott kincsei közé tartoznak. Volt Budapesten egy üzlet, ahol annak idején kilóra árulták ezeket a filmeket. A mozizas ideje inkább a tél volt, amikor a hajóhinta hideg lett volna. De nyáron is kibérelt egy-egy ivót. Legtöbbet a Mátra lábánál elterülő, Jászságig nyúló vidék gazdag falvait kereste fel, ahol már volt villany. Hazahaza látogatott azért a szülőföld tájaira. Zagyvarónán is vetített.

MEGIJEDTEK A NÉZŐK

Mikor egy faluba megérkeztek, bementek a községházára. megkérték az engedélyt, aztán helyet kellett bérelni. Közben a hintákat is felállították.

— Nyomtattunk kis röpcédulákat, ez volt rajta: ..Megérkezett a falu Urániája”, meg raita volt a nevünk, kézzel beleírtuk, hol játszunk, de invitáltuk szóval is az embereket. Az iskolába mindig bementünk a tanítóval vagy a pappal. Belépődíj 10 fillér, vagy kát tojás, vagv öt cső kukorica. Falusi emberek sok helyen nem tartottak pénzt otthon. Berendezkedtünk hát cserekereskedelemre. Amit nem fogyasztottunk el. azt eladtuk. Gyakran még a felnőttek is odasündörögtek a feleségemhez: „Ténsaszszonyka, itt- volna egy kis szalonna.. . hoztunk egv kis bort... pénzünk nincs, nem lehetne-e bemenni?” Hát persze,, hogv beengedtük őket. Szerettek is engem mindenhol. Voltak falvak, ahová többször visszatértünk. Már ismertek.

Nagy újság volt falun a mozi. Volt egy filmem, többek között belerobog a képbe

egy gyorsvonat. A fél nézőtér sikitozni kezdett, majdnem kirohantak a kocsmából. Mikor rájöttek, hogy kár volt megijedni, a másik fél kezdett hangoskodni. Nevettek az előbbieken.

Olyan is volt, hogy öt napig vetítettünk egyfolytában, minden filmünket bemutattunk. Szedelőzködtünk, hogy indulunk, de jöttek a falusiak: „Pali bácsi, ne menjenek még”. „Nincs már több filmünk, mit mulassunk be”, „Hát kezdjék elölről az egészet.”

Abból a nem egészen egv évtizedből, amíg Pásztor Pál mutatványos, a falu Urániájaként mozival szórakoztatta a falvak lakosságát, kalandos. vidám-szomorú regény születhetne. S mesélne is 5 sokat. A konkurenciáról, amit a vándor színtársulatok gyakran ripacskodássá torzult előadásai jelentettek s a cirkuszosokról, akik ugyancsak rájöttek a mozizésra.és már hangosfilmeket is adtak, a fiatalemberről. aki addig sürgölődött a mozigép körül, hogy mire visszatért ugyanabba a faluba, ott már állandó mozi fogadta, B azután arról, ho°v ezt az egészet e'fújta a háború szele. Valóban cs^k szórakoztatott, nem volt a „kultúra fáklvahordo- zóia”, mozigéoe inkább csak mécse» volt. Valami új, valami érdekes, a világválságból kikana«zkodó ország szándékosan sötétben tartott fsl- vaibm. Ma itt él közöttünk. Pohgotík. emberek között van r legfeljebb álmában látja néha a lakókocsit, meg az öreg kalapác'rs vetítőt. Most is szereti a filmeket. Film- k’ubb“ri°ttel nézi őket. Art Kino vetítésekre jár.’’

G. I.

H I R F K néhány tsopban

filmgyár 10 milliárd lírát fordít erre a célra.

★

A rostocki Volkstheater épületét most rekonstruálják. A rekonstrukció idejére a régi színházépületet bezárták, s

az 1975/76-os színházi évad alatt is zárva marad. A színház együttese hat másik rostocki színpadon lép fel majd az építkezés idfeje alatt.

AA bolgár Művészeti és Kulturális Bizottság létrehozta a bolgár irodalom országos múzeumát. A múzeumot hivatalosan 1976. január 1-én nyílják meg. s tevékenysége felöleli majd a bolgár irodalom történetével kapcsolatos dokumentum anyagok gyűjtését, őrzését. kutatását és közzétételét. Irodalmi archívuma is lesz a múzeumnak.

Maár Gyula elkészítette második nagy játékfilmjét. Déryné hol van? címmel. A film forgatókönyvét Déryné naplója nyomán és Pilinszky János szövegének felhasználásával maga a rendező irta. A film a nagy színésznő életének abból a szakaszából ragad ki néhány napot, amikor dicsősége, tehetsége teljében van ugyan, de a körülmények önvizsgálatra késztetik., Érte jön sok ere elhagyott férje, hogy hazavigye az azóta megteremtett otthonba, ahol azonban az asszony rabnak érzi magát. Visszatér a színházhoz, pedig érzi. hogy csillaga már 1 ■'hanyatlótan van. Déry. vé szerepét Töröcsik Mari formálja meg, partnered Kállai Ferenc. Sulyok Mária. Ráday Imre és Major Tamás. A filmet Koltai Lajos fényképezte.

Flora Carabella. Marcello Mastroianni felesége 2i0 évi szünet ulán ismét a felvevő- gép elé áll. Szerepet vállalt Roberto Rossellini Messiás című filmjében..-k

Jean Louis Trinttgnant-t ismét felesége rendezi a ..Házassági szerződés” című filmben.' amely egy féltékenységi történetet dolgoz fel. „Nagyon szeretem, ha Nadine rendezése alatt jáíszhatom. Véleményem szerint a nőket az isten Is rendezőnek teremtette” — jelentette ki a művész.

ér

Agatha Christie óriási sikert aratott a filmvásznon is Orient Express című regényének filmváltozatával.

Üjabb tíz kö»nyvének megfilmesítése folyik. Az EMI angol