Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
Mesögaxdaaafvi párthalárov-ftlok nyomában (2.) Tervszerűen politizálni, cselekvésre mozgósítani Munkaerő-gazdálkodás — munkaerő-csábítás líil/WKrnoli tűnik, de valójában igaz, l\U/.nri> UCK hogy megyénk üzemeii gyárai, vállalatai több energiát fordítanak a létszám növelésére, mint a meglevők megtartására. Valószínű ennek a jelenségnek egyik következménye, * hogy egyre több gyárához, üzeméhez, vállalatához hű munkás közül, növekszik azoknak a száma, akik hol erőteljesebben, hol halkabban, de szóvá teszik: nagyobb megbecsülést érdemelnének azok, akik a nehéz helyzetben is helytállnak még akkor is, ha kritikusan szemlélik a vezetők munkáját. Mivel indokolják véleményüket? Azzal, hogy az egy- vagy kétévtizedes szorgalmas munkát, a megbízhatóságot, csaknem ugyanolyan elismerésben részesítik, mint azokat, akik az üzemeket átjáróháznak tekintik, s egy-két forint magasabb órabérért lelkiismeretfurdalás nélkül továbbáll- 1 nak, cserbenhagyják a kollektívát, mondván: másutt kevesebb munkáért több pénzt kapnak. Konjunktúra-lovagok mindig voltak, és valószínűleg lesznek a jövőben is. Ök azok, akik minden átmeneti, vagy tartós nehézségünkből valóban sápot akarnak húzni, mit sem törődve azzal, hogy vándorlásuk jelentős károkat okoz egy-egy kollektívának, végső soron a népgazdaságnak. Ezeknek az embereknek a munkakönyvében nincs, vagy alig van hely új munkahely bejegyzésére. Előszeretettel hivatkoznak a szabad munkavállalás jogára. Ennél többre azonban nem futja érveikből. Hiányzik belőlük a kötelezettséggel járó felelősség, a valahová jtaírto- zás igazi érzése, munkástársaik megbecsülése és az irántuk érzett tisztelet. Ebben hibásak a gyárak, vállalatok, üzemek vezetői is. Mindenáron létszámot hat- szolnak. Holott tudják, csak akkor jutnak új munkaerőhöz, ha valamilyen módon elcsábítják a szomszédos, vagy a távolabbi üzemtől, Sportnyelven szólva, baráti alapon „betartanak” egymásnak. Nem nagyon vizsgálják, hogy az új létszám egyet jelent-e a jó, hasznos munkaerővel. Mert a kettő között nagy a különbség! Az előző csak a statisztikát növeli, az utóbbi pedig a vállalat eredményes gazdálkodásában aktívan közreműködik. Elfelejtik a munkaügyi osztályokon felvenni a telefonkagylót, s megtudakolni, kiféle, miféle az az ember, akit fel akarnak venni. Meddig lehet rá számítani, milyen önzetlen, segítőkész, áldozatkész. Elfeledkeznek arról, hogy a tanulásra fordított idő alatt mindig a törzsgárdának kell helytállni. Ök pedig joggal vetik fel: ne létszámot szerezzenek, hanem dolgozni akaró embert. Ezért a létszámtoborzás helyett, inkább munkaerő-gazdálkodásra van szükség, mind az üzemekben, mind pedig a felvételeknél. Ha a „vándormadarak” egységes fellépést tapasztalnának, rendszeres elutasításban részesülnének. akkor valószínű kevesebb lenne a létszámgond, sokkal többet segítenének egymásnak a gyárak, mint jelenlegi módszereikkel. Tovább javulna a közhangulat, a munkamorál, mivel a felelőtlenke- dőknek is tudomásul kellene venni: nem úgy van minden, ahogy ők elképzelik. A munkaerő-gazdálkodás hatékonysága megkívánja, hogy a termelő-, gazdálkodó- egységekben mindenütt betartsák a szakmai bértáblázatban foglaltakat, azonos munkáért azonos bért fizessenek. Nagy tartalék a hatékonyság növelésében a meglevő munkaerp ésszerű, okos foglalkoztatása. Módszereire receptet adni felesleges dolo^, mert a termelési szerkezet, a termékek különböző részaránya, a mulikafolya-. matok megszervezése, a technikai és technológiai feltételek nemcsak üzemenként, hanem üzemrészenként is igen különbözőek, jellegükben és szintjükben egyaránt. A Közlekedési Nyomda pásztói telepén pár hónappal ezelőtt, amíg a nyomógépekbe a gépmester behelyezte a formát, addig a gépet kiszolgáló berakónő nem használta ki munkaidejét, Az utóbbi időben már munkával tölti él, a feldolgozóban. Eredménye jelentkezik a termelékenységben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a több gépes rendszer bevezetésével próbálnak enyhíteni a munkaerőhiányon. A Kőbányái Porcelángyár balassagyarmati telepén munkaszervezési intézkedésekkel, az anyagi ösztönzés fokozásával növelték az élőmunka hatékonyságát; Ma már így fogalmaznak a vezetők: nem létszámra, hanem dolgozni akaró és tudó munkaerőre van szükség. Olyan állapot nehezen elképzelhető. ' hogy ne legyen mozgás az üzemekben. A termelési szerkezet megváltoztatása, a dinamikusan fejlődő iparágak megkívánják, hogy a munkaerő oda irányuljon, ahol a leghatékonyabban, legdinamikusabban tudják felhasználni, Ezzel egyidőben számolni kell azzal, hogy más okok is távozásra kényszerítőéinek egyes dolgozókat. Ezek között említhetjük az intrikát, a mellőzöttséget, a kis- királyos,kodást, egyes vezetők durva, udvariatlan magatartását, egyes vezetők és a dolgozók között kialakult áldatlan állapotot, ellentétet, családi 'dolgokat, lakhelyváltoztatást, rossz munkahelyi légkört. Ezeket az embereket azonban, értelmetlen' és sértő volna „vándormadaraknak” tekinteni, illetve a konjuktúra-lovagok közé sorolni. Egészséges gondolkodásimódjuk, egyenes jellemük jól tükröződik becsületesen végzett munkájukban. Csupán dlyan légkörre, kollektívára vágynak, amely elsősorban erkölcsileg ad nekik többet, mint az előző. Megtartásukért érdemes fáradozni, mert a kritikus, nehéz helyzetekben is lehet becsületes magatartásukra számítani. A munkaerőhiány len {mondásokat kiváltó okok csökkentése, ha lehetséges megszüntetése. Ehhez azonban ugyanolyan egységes szemléletre, fellépésre, magatartásra és cselekvésre van szükség, mint a tavaly decemberi párthatározat helyes értelmezésében és megvalósításában. Ha ez bekövetkezik, akkor egészségesebb lesz a munkaerőmozgás. okosabb, célszerűbb a felhasználása. Ellenkező esetben megmarad, vagy még kedvezőtlenebbé válik a jelenlegi helyzet. V. K. Beszéljük meg! Búzatermesztésünk tartalékai Gyakran halljuk napjainkban, hogy szemléletbeli változást kell elérni a gazdasági vezetők és a dolgozók körében. Magyarán arról van szó, hogy mind a vezetőik, mind pedig a dolgozók legyenek tudatában annak, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink megkövetelik az odaadó, fegyelmezett, jól szervezett munkát Mit kell tenniük a pártszervezeteknek ennek érdekében? Mindenekelőtt a pártszervezeteknek fel kell ismerniük a politika és a gazdaságpolitika szerves egységét. De megengedhetetlen az olyan „munka- megosztás” is hogy a pártszervezetek külön foglalkozzanak a termeléssel, majd a beruházással, később a hatékonysággal összefüggő kérdéseket tűzik napirendre, s külön, magyarázzák az életszínvonal, a keresetek és az árak problémáit. A pártszervezeteknek egységesen keli képviselni és végrehajtani a párt gazdaság- politikáját. Ezen múlik, hogy milyen mértékben tudnak túllépni az eddigi gazdasági gyakorlaton. Hazánkban a megművelhető föld 96 százalékán szocialista mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodnak. Az utóbbi tíz év eredményei azt bizonyítják, mezőgazdaságunk képes arra, hogy az élelmiszerek túlnyomó többségéből — és éppen a legfontosabbakból Á Veszprém megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat pápai üzeme bővítette amerikai exportját. A pápai üzem — amely évek óta növekvő mennyiségben szállít dobozolt sonkát az Amerikai Egyesült Államokba — a közelmúltban különleges eljárással készült füstölt kolozsvári szalonna elő— kielégítse a növekvő szükségleteket. Joggal bizakodhatunk, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói teljesítik a rájuk háruló feladatokat. De ehhez további kemény és megfeszített munkára lesz szükség. A pártszervezeteknek erre fel kell készíteniük működési területük vezetőit és dolgozóit egyaránt. A gazdasági tevékenység eredményességének fokozása a mezőgazdasági üzemektől mindenekelőtt olyan mennyiségben, összetételiben, minőségben való termelést igényel, amiire a népgazdaságnak szüksége van. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt években főként a termésátlagok növelésére összpontosították erőfeszítéseiket, ebben szép eredményeket értek el. Háttérbe szorult azonban a termékösszetétel, nem egy esetben az állóeszközök kihasználása, a célszerű, takarékos eszközfelhasználás, vagyis az önköltségek alakulásának figyelemmel kísérése. Nógrád megyében is egyik alapvető probléma, hogy mezőgazdaságunk drágán termel, ami nem magyarázható csak a kedvezőtlen adottságokkal. Napjainkban is, dé az V. ötéves terv időszakában még fokozottabban szükség van, illetve lesz a komplex gazdasági szemlélet kialakítására. Ez fokozott tudatosságot, felelősséget követel mind a veallítását kezdte meg. A díszes dobozba csomagolt új termék íze és aromáia miatt különösen keresett az amerikai piacon. A tervek szerint még ebben az évben 14 vagon ízes aromájú füstölt kolozsvári szalonnát exportálnak Pápáról a tengerentúlra. zetőktől, mind pedig a dolgozóktól. Csupán egy példát: a helyes gazdaságpolitikai szemlélet nem a legmagasabb terméseredményeket ismeri el, sokkal többre tartja a ráfordításokkal arányos termés- eredmények elérését. A szemléletváltozást úgy érhetik el a pártszervezetek, ha fokozzák gazdaságpolitikai agitációs munkájukat E tevékenységük alapvető célja, a párt gazdaságpolitikájának állandó, rendszere^ ismertetése, megértetése, elfogadtatása, a végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatok Lényegének tudatosítása, a jó’tapasztalatok széles körű bemutatása, népszerűsítése, terjesztése, a tömegek mozgósítása legyen. A pártszervezetek gazdaság- politikai agitációjának tartalma a pórt gazdaságpolitikája. Bár a megfogalmazás egyszerűnek tűnik, az alapszervezetek számára a cselekvés nem ennyire egyszerű. Nekik ugyanis elsősorban konkrét gazdaságpolitikai agitációt kell folytatniuk: a jelentkező problémákat azon a szinten kell megértetni és megoldani, ahol azok keletkeztek, tehát az üzemben.. A fegyelmezettebb és hatékonyabb munkát sem „általában” kell szorgalmazniuk, hanem személyre szólóan, ismerősök, barátok körében. Nagy előnye az alapszervezeteknek, hogy ismerik termelőszövetkezetük, állami gazdaságuk helyzetét, a termelésben rájuk háruló feladatokat, érzékelik az egyes rétegek, csoportok hangulatát, problémáit. Az agitációs munka tartalmának gazdagítása, az agitációt végzők kiválasztása mellett lényeges feladat a hatékony forma megválasztása. A pártszervezetek gazdag tapasztalatokat. szereztek ezen a munkaterületen is. Egyes pártszervezetekben igyekeznek új formákat, módszereket alkalmazni. ami önmagában dicsérendő. Elég gyakori azonban, hogy a „régi”, a „hagyományos” formákat, módszereket gern alkalmazzák megfelelően. Például a gyors tájékoztatás, mozgósítás elérésére nagy eredménnyel járnak a röpgvűlések. Sok mező- gazdasági üzemben adnak ki üzemi híradókat. Nógrád megyében például: Karancsla- pujtőn és a Pásztói Állami Gazdaságban. Közkedvelt forma a véleménycserére a tsz- tagok, gazdasági dolgozók megbeszélései üzemük vezetőivel. A tájékoztatásnak és az agitációnak jó fórumai a szocialista brigádok összejövetelei. Az utóbbi években gyorsan elterjedt a pártszervezetekben az agitáció új formája: a politikai vitakör. A politikai vitakör lehetőséget teremt az eszmecserére és ezzel segíti a párttagok és a résztvevők politizáló készségét.. A párt XI kongresszusának határozata, továbbá a Központi Bizottság 1974. decemberi és az 1975. júliusi határozatai útmutatást adnak a kommunisták politikai és közéleti tevékenységére, magatartásuk normáira. Ennek szellemében mutassanak példát képviseljék a párt politikáját. s mozgósítsák szövetkezetük. gazdaságuk dolgozóit Különösen szép a hajnali égbolt ezekben a hetekben, mert a Venus, a Mars, a Jupiter és a Saturnus egyszerié fénylik felettünk. A különös látványosság általában csak agy évtizedben egyszer tárul elénk, mert amint Lovass Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia csillagvizsgáló intézetének munkatársa elmondotta — a bolygók különböző sebességük miatt ritkán találkoznak egymással ugyanazon az égbolton. Amíg a Föld egy év alatt A búzát a keléstől a betakarításig sok különböző hatás éri, amelyek a termést kedvezően, de gyakran iiátrányosan befolyásolhatják. Ezeket a hatásokat az ember egyre jobban igyekszik megismerni, és az adott körülmények között úgy irányítani, hogy minél inkább a kedvező hatások érvényesülhessenek. A búzatermesztést befolyá. soló egyik ilyen tényező a ve. tőmagágy előkészítése, a ta. lajművelés, amelynek javítá. sáml nagyot léphetünk előre. A nagy önjáró betakarítógépek, a betakarító gépsorok sokkal inkább elterjedtek gazdaságunkban, mint a korszerű talajművelő gépek. A talajművelés hiányosságait több esetben többletvetőmag, nagyobb adagú műtrágya, többszöri vegyszer felhasználásával igyekszünk helyrehozni. kerüli meg a Napot. addig a Venus 225 nap, a Mars 687, a Jupiter 4337, s a Naptól legtávolabb keringő Saturnus 10 759 nap alatt kerüli meg a központi égitestet. Néhány hónap múlva, decemberben—januárban ez a nésves egység megbomlik, a Venus a nappali égboltra vándorol, így nem lesz látható, a másik három bolygó pedig egész éjjel ragyog felettünk. Ezek azonban csak javítják a búzatermesztés körülményeit, de nem pótolják a szakszerű talajművelést. Szakembereink sokszor eltekintenek — különböző körülmények hatására — az ideális magágy fontos követelményétől. Ez abból adódik, hogy a tarlókról a szalma letakarí- tásával késnek, és a tarlóhántás elmarad. Pedig az aratást azonnal követnie kell a tarlóhántásnak! Ezzel kedvezően tudjuk befolyásolni a talaj vízgazdálkodását, továbbá olcsó, kis költséget igénylő gyomirtást végzünk. A talaj tömörítése, a henger járatása se maradjon el. Kellően ülepedett, érett magágyat akkor kapunk, ha a vetés előtt — csapadékosabb, szárazabb időjárásnak megfelelően — 3—6 héttel elvégezzük a vetőszán- tást A hengerezés ekkor is szükséges. Vetés után ugyancsak járassunk gyűrűshengert, mert így gyorsabban és egyenletesen kelő sűrű állományt kapunk. A nem üreges talajban jól gyökeresedő búza magas terméseredményével sokszorosan meghálálja a ráfordítást. így a fagyásnak el- lenállóbb, kellő tőszámú, egyenletes fejlődésű és érésű búzát kapunk. A másik ilyen — (általunk eléggé ki nem használt — búzatermesztési tartalékunk: a korai búzafajták vetése. A búza vetésszerkezetének okszerű1 összeállítása számtalan előnyt biztosít az üzem számára. A kombájnok jobb kihasználásán túl a korábbi aratás kisebb munkacsúcsot, kevesebb túlérésből származó veszteséget jelent. Az idei aratást is — érthetően — azok a tsz-ek tudták megkezdeni először, amelyek korai búzafajtákat vetettek. A. balassagyarmati járásban e fajták egyre inkább terjednek, de még mindig nem kielégítő az arányuk. 1974-ben a búzaterii. let 11 százalékáról, az idén már 13 százalékáról takarítót, lak be a tsz-ek korai fajtákat. A kívánatos arány azonban 20—25 százalék lenne! Eddigi terjedését az eredményezi, és a további területnövekedést az indokolja, hogy mintegy 10 százalékkal magasabb termést adnak a középérésű fajtáknál. A járás termésátlaga 1974-ben 44 mázsa volt hektáronként. A korai búzák 48.6 mázsát, és ezen belül a Libellula 49.4-et. a Moisson 68.8 mázsát adott hektáronként. Az idén járási átlagban 32 mázsát takarítottunk be. A korai búzák 34.3 mázsával, és ezen belül a Libellula 35,2-vel, a Moisson pedig 52,8 mázsával fizetett. Szükséges, hogy az üzemek e terméseredményeket fontolóra vegyék, és utána döntsenek. Hogy jövedelmezően termesztik a búzát és szeretik, bizonyítja: az elmúlt öt év alatt a termőterület mintegy 20 százalékkal növeltedéit. A rozsvetés felére csökkent, őszi árpát már csak egyetlen üzem termel, triticálét pedig egy sem. Székesfehérvárra, az Ikarus-rekonstrukcióhoz kerülnek azok a vasszerkczeíek és szerelőszalagok, amelyet ielen- leg az OBV salgótarjáni báiva-tengy árában készítenek, hénünkön: Gyurcsik István és Oláh Gyula vasszerkezeti lakatosok a szerelőszalag láuctagjainak összeszerelését végzik, .— bábéi feiv. — Csillik József NÓGRÁD - 1975. október 4., szombat 3 Bővített export M. S. Bolygórandevú
