Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

BUI U Hl KA FEG YES-E GW TÖBB munkásismerősömmel beszélgettem legutóbo a munkafegyelemről. Ki-ki a saját módján fogalmazta meg, mit ért e fogalom alatt A hiányzásról, késésről, amit általában mint munkafegyelem-sértést emlegetni szok­tak, alig esett szó. Ez csak felszín, a fegye­lem sokkal összetettebb valami. és szinte mindennek az alapja. Ha mindenki ellátná feladatát, akkor, ott és úgy, ahogy megszabták számára — ami­ért á fizetését is kapja, sokkal kevesebb gond lenne — mondta az egyik, és ezt a tö­mör véleményt példákkal érzékeltette. Ha valaki hiányzik a munkahelyéről, \’agy késik, azt rögtön észreveszik. Ha az anyag hiányzik, vagy neun megfelelő a szer­vezés, akkor alig emlegetik a fegyelmet. Pe­dig általában az ilyen jelenség is mulasz­tásra, hanyagságra vezethető vissza. Valahol, valaki nem végezte el feladatát. A termelé­si tartalékokról sokat beszélünk, de vélemé­nyem szerint a legtöbb éppen a munkafe­gyelemben rejlik. Amikor a munkafegyelem­ről van szó, akkor általában mindenki csak a munkások fegyelmére, magatartására gon­dol. Kétségtelen, hogy bőven van javítaniva­ló a műhelyekben, de az irányításban, a ve­zetői munkahelyeken is. A rend. a fegyelem, az előírások, utasítások .betartása, végrehaj­tásának megkövetelése is a beosztással járó kötelesség. Már pedig az a vezető, aki sze­met huny a hibák felett, elnéző a lazasá­gokkal, az a kötelességét nem teljesíti. A véleményekből az is kiderült, hogy a becsületes munkások, ott, ahol a rendet, a fegyelmet mindenkitől egyaránt megkövete­lik. jobban érzik magukat. Az ilyen munka­hely tiszteletet parancsol, és valóban a fe­gyelmezett munkára serkent. Az Ilyen helyen nem érzi jól magát a lógós, a csellengő, aki vagy veszi vándorbotját, vagy alkalmazko­dik az üzemi légkörhöz, mert más választása nincs. Igen ám, de a létszám is fontos — gond* dolhatják sokan. Valóban, a fermeléshez kell a munkaerő. Egy találó szólásmondás is ki­alakult már ezzel kapcsolatban: — A lét­szám megvan, csak a munkaerőből van hi­ány — szokták emlegetni, és nem is ok nél­kül. Ugyan ki ne tudna példát arra a saját üzeméből, hogy van aki nem oszt, nem szo­roz. Ha ott van, ha nincs, észre sem veszik, a termelés folyik. A munkához való jog és lehetőség min­denki számára biztosított, de ezzel nem sza­bad visszaélni. Sokan ezt teszik, akiknek & munkakönyvük már szinte betétlapra szorul. A jogot értelmezik, de a kötelességet nem. csak a maguk módján. A tévesen értelmezett humánum, az elnéző magatartás szüli a táp­talajt e káros jelenség számára. Valahogy a közvélemény sem ítéli .el még megfelelő mó­don a fegyelmezetlenséget, lógást, a munka elől való vándorlást. Szemléletváltozásra van szükség ebben az alapkérdésben. SOK a tennivaló a munkafegyelem meg­szilárdítása' érdekében. Ha mindenkitől meg­követelik a betartását, az egyes munkahe­lyeken egymással szemben is ilyen igényes­séget tanúsítanak az emberek, akkor keve­sebb lesz a gond. baj. A selejt is, mert leg­több esetben a fegyelemre vezethető vissza. A baleset is, mert' betartják a szabályokat, használják a védőfelszerelést. Nem lesz a munkahelyen elalvó bányász, mert ilyen is előfordult. Szerencse, hogy gáz nem érte szundikálás közben. Nem lesz, aki öltözőben árulja saját'főzésű kisüstijét. A skála széles, a példák sora hosszú ma még. A fegyelmezett munkahely, egvben nyugodtabb légkört, kiegyensúlyozottabb, fo­lyamatos. ütemes munkát jelent. Termelé­kenyebbet, hatékonyabbat. hasznosabbat. Igazuk volt azoknak a munkásoknak. akik ebben látják a legnagyobb* tartalékot Hasz­nosítani kellene mindenütt. B. J. Kovaföldgyártók Elfelejtett üzem... Szurdokpüspöki halárában, Hatvan irányában húzódik meg megyénk kissé elfelejtett üzerpe, ahol a kollektíva ko­vaföldet termel az építőipari vállalatoknak. A nyersanya­got a Nógrád és Heves me­gye határán fekvő bányából teremtik elő, amely három kilométerre van az üzemtől. A kovaföld alapanyagát' gép­kocsival szállítják az üzem­be. — Ez évi tervünk 900 vagon. Sajnos, piac hiányában eddig csak 50 ezer mázsát szállítot­tunk el. Pedig termékünket igen sokoldalúan tudják fel­használni. Budapesten a Bé­csi úti téglagyárban termo- littéglát állítanak elő belő­le Felhasználják még , erő­művek, kazánok külső burko­lására. Ezenkívül 5—10 kilo­méter hosszúságban gőzcsö­vek védelmére is alkalmas. Az itt termelt kovafoldből ju­tott már Kubába. Hollandiá­ba. Dániába. A Lengyelor­szágban megnyitott kovaföld- bánya pedig nem tud olyan minőséget produkálni, mint a miénk — mondja Szircsák András, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat szur­dokpüspöki telepének gyártás- vezetője. Az üzemet 1910. körül építették. Valamikor a szén­bányához tartozott. A háború előtt itt három kovaföldbá- nya működött. A kutatók sze­rint több millió évvel ezelőtt ezen a területen tenger volt. Az akkori élőlények, halacs­kák megkövesedtek^ s ahogy a gyártásvezető mondja, ko- vamoszattá alakultak át. Ezt dolgozzák fel a kovaföldgyár- tók. Az üzem 1 létszáma nem na- gvon haladja meg egv népe­sebb szocialista brigádét. De azok. akik ide kötelezték el mugukat. nem kívánkoznak máshová. Pedig még jóindu­lattal sem lehetne állítani, hogy könnyű és tiszta az itte­ni munka. A kollektíva tag­jai egy-két kivételtől elte­kintve helybeliek, jó részük több mint 10 éve dolgozik az üzemben, — Nem tiszta üzem. az biztos. Az őrlésnél nagy a por. Emiatt szilikózisveszély van. Az előírás szerint csak négy órát szabad dolgozni. A többi időt másutt töltik el hasznos munkával — foly­tatja a gyártásvezető. — Kel- ler-rámát gyártanak, amit téglaszárításhoz használnak fel. Megismerve a körülménye­ket. akaratlanul is kikíván^o- zott belőlem az újabb kér­dés: Van-e, lesz-e ennek a telepnek megnyugtató, biztos jövője? — Igen! A Bécsi úti tég­lagyárban — ahová ez év ja­nuár elseje óta mi is tarto­zunk — nemrég kezdtek hoz­zá egy új termék előállításá­hoz. Ügy hívják, hogy fért betongerenda. Gyártását olasz szabadalom alapján végzik. Mivel az új termék sok tekintetben jóval előnyö­sebb, mint a korábbi beton- gerendák — könnyebb, két ember is bárhová teheti, na­gyobb teherbírású — nagy jövője van. A gépek, beren­dezések vásárlása 20 millió forintba került. Ennek az új terméknek előállításába kap­csolódunk be mi is. Terveink szerint az új gyártórészleg a mostani garázsba kerülne. A betongerendák előállítása mellett továbbra is minden igényt kielégítünk kovaföld­ből. Az új termék viszont egész évre biztosít folyamatos munkát1 — hangsúlyozza a gyártásvezető. További tájékoztatója sze­rint a kutatók nem hagyták abba munkájukat. Az egyik fúrás alkalmával 10 méter mélyen vulkánikus eredetű kőzetrészre bukkantak. Most folvik annak kísérletezése, milyen célokra lehetne fel­használni — Add’g. amíg a kísérletek sikerülnek, azt termelünk, amire a népgazdaságnak szüksége van. ugvanakkor jó a vállalatnak és nekünk a dolgozóknak — hangsúlyozza Szircsák András. Beszélgetés közben csupán egy teherautó erőteljesebb zúgása zavarta meg néhánv pillanatra az elfeleitett üzem békés, alkotó csendjét. v. k. KISZ-iezetők találkozója A KISZ salgótarjáni és szolnoki városi bizottsága im­már évek óta sikerrel szerve­zi meg a két város KISZ- vezetőinek találkozóját, amely­re október 25—26'án kerül sor a nógrádi megyeszékhelyen. A sokrétű, változatos program elsősorban a mozgalmi mun­ka módszereinek, formáinak cseréjét biztosítja, de kultu­rális, szórakoztató jellegű mű­sorokat is szerveztek. A KISZ- vezetők — a többi között — megtekintik Kokas Ignác fes­tőművész kiállítását és a Sal­gótarján című filmet, szekció­üléseken vesznek részt, meg­ismerkednek Salgótarjánnal. Salgóual és a somosi várral is. Gazdagságunk rőt... Söprik, söprögetik az utcát, il­letve, dehogy is azt: közlekedési útvonalunkat — gyerekek, kézzel. Igen, kézzel, finom mozdulatok­kal, nehogy kö- vagy sárdarab kerüljön a kukorica közé. Mert az fekszik aranysárgán, vastag csíkban az útkanyarban. s mar­kolják, markolják a gyerekek, a forgalomra sem igen ügvelve. be­le a vödrökbe. Jólésik nézni szorgalmukat, s látni arcukon az örömöt: „megdicsér majd otthon az anyu, apu...” Igen, őket, ott a Debercsényt, Kétdobonvt és Magyarnándort jelző tábla körü­li házakban, megdicsérik... Káromkodik a gépkocsivezető, a napnak vezetés szempontjából legrosszabb időszakában: erős szürkületben. Mert sorakoznak előttünk a kivilágítatlan kerék­párosok, degeszre tömött zsákok­kal kanyarogva előttünk a fő­útvonalon, kettő is, négv is, sok. Nem értjük először a nagy forgalmat, de azután, megállva, egv kérdés erejére, megnyug­szunk: „csak” kukoricát visznek haza, itt bengésztük, maga nem akar, mert annyit itt hagyott a kombánj a földön, jutna még maguknak is egykét zsákkal...” Van ilyen. nyugtatjuk magun­kat, de máskor és még több al­kalommal is. amikor szintén ku­koricával tömött zsákot cipelő, kivilágítatlan kerékpárokat kerül­getett, megint csak káromkodva a gépkocsivezető, már bosszan­kodtunk. Bár nem tudom, egyszerűen csak bosszankodtunk-e gazdagsá­gunk ilyetén megnyilvánulása miatt...? — karácsony — Nógiádi műszaki napok A víz­Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése, a termékszerkezet korszerűsíté­se, az urbanizációs folyama­tok gyorsulása, a lakáskultú­ra és a közegészségügy fejlő­dése. valamint a szolgáltatá­sok körének bővülése az el­múlt évek során megsokszo­rozta az egy főre eső vízfo­gyasztási igényt. Mindennek természetes velejárója a viz­es csatornahálózat bővítése, a szennyvíz elvezetésének és tisztításának fejlődése is. Jelentős feladatok, amelye­ket vízgazdálkodásunk az el­múlt öt év alatt sikeresen meg is valósított. 1970-hez vi­szonyítva 1975. végére jelen­tős mértékben nő — várható­an eléri az összlakosság ará­nyának 64 százalékát — a ve­zetékes vízellátás, s az ország lakott területeinek 36 százalé­ka rendelkezik a kor köve­telményének megfelelő csator­nahálózattal E nagyarányú fejlődés eredményeként a mostani tervidőszak végére már 6,4 millió lakos veheti igénybe a vezetékes ivóvíz- 'szotg,áltatást, s 3 6 milliónyi­an használják a csatornaháló­zatot. Vízgazdálkodásunk eme kérdéseiről, valamint az ötö­Nők a vezetésben, nők az üzemben — Hatszázötven dolgozónk közül mindössze hatvan a férfi, ezárt a nőpolitikái ha­tározat megvalósítása nálunk különösen fontos — a Buda­pesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysé­gének igazgatónője fogalmaz így, amikor a nőkről, a mun­kásnők helyzetéről beszélge­tünk. Még éve sincs, hogy a gyár­egység élére került Forrai Ferencné, mégis alaposan is­meri a területet, hiszen tíz éve dolgozik ezen -a helyen. Beszélgetőpartnerünk még Balkó Imréné szakszervezeti titkár és Tóth Sándor né' a technológia vezetője. Éppen a napi tennivalókról tárgyal­nak. amikor bekapcsolódunk a beszélgetésbe. — Szerencsés helyzetben vagyok. Elődöm — aki nyug­díjba ment — már utat tört a női vezetésnek, természe­tesnek vették, hogy nő kerül a hetvére — vélekedik az igaz­gatónő. — Egyébként is tizenhárom osztályvezetőnk közül kilenc a nő — folytatja Tóth Sán- dorné. — Párttitkárunk Kiss E-zsébet. a KISZ-titkár Hor­váth Imréné. MSZBT tagcso­portvezetőnk Jancsó László- né. — Két helyettesem férfi. A műszaki vezető fiatal, har­minc körüli, az adminisztrá­ció irányítója valamivel túl a negyvenen. Időnként vala­miféle kötelező udvariasságot érzek részükről, amely egy­formán szól a nőnek és a ve­zetőnek. Mondom is. kicsit furcsa nekem, mert pontosan olvan fiatal vagyok, mint a többi... — Ennyi nő között férfi igazgatót el sem tudok kép­zelni. Bizony elmenekülne — viccelődik a szakszervezeti titkárnő. i — Kétségtelen- pontosan amiatt élvezem bizalmukat, mert magam is nem csak nő, hanem anya vagyok. Ismerem, saját magamon tapasztalom a családdal járó gondokat, megértem nehézségeiket. Egyébként az a véleményem: a nők a férfiaknál apróléko­sabbak. de precízebbek. Le­het rájuk számítani. A köve­telményeknek messzemenően eleget tesznek. Minden fóru­mon képviselve, mernek szól­ni. Neim egy két-, három- gyerekes van közöttük jelen­tős társadalmi funkcióban, megbízatásuknak mégis eleget tesznek. A nagycsaládosokat segítik, támogatják. A vállalati se­gélykeret felétt — amely évi 60 ezer — a szakszervezet rendelkezik Ezenkívül még mintesv 45 ezer forinttal gaz­dálkodik okosan. Vinczc Mária varrógépe a pulóverek összeállításában segít. Antal Magdi a kellizőgépre fűzi a kötöttruhát. Fotó: Bábel — Körülbelül huszonegy három-, négygyerekes anya dolgozik nálunk. Mi azonban már a két-, háromgyerekese­ket nagycsaládosként kezel­jük — összegezi Balkó Imré­né. — Nem tűnik soknak az esetenként juttatott öt-, hat­száz forint, éves viszonylatban mégis kétezer körüli * pluszt jelent. A Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati gyár­egységében minden együtt van, amit a nőktől — és a nők érdekében elvár társa­dalmunk. Részt — nagy részt — vállalnak a vezetésben, helytállnak a munkában, je­lentős részt kér a csaknem hatszáz nő népgazdaságunk fejlesztéséből. — És ebben a létszámban nincs benne az a körülbelül száznyolcvan dolgozó, akik szülés, illetve gyermekgondo­zás miatt vannak távol. A gyáregység dolgozóinak átlag- életkora huszonhét év. Szá­mításaink szerint ezért “leg­alább négy-öt évig marad ez a létszám — vélekedik az igazgatónő. — urai — és csatornahálózat fejlesztéséről dik ötéves terv feladatairól tartott előadást, a nógrádi műszaki napok alkalmából. Áll Lajos, az Országos Víz­ügyi Hivatal főosztályvezető­je, aki előadása további ré­szében még elmondotta: A természetes tisztaságú vízkészletek tovább csökken­nek és folyamatosan elszeny- nyezödnek. A vízbázis szűkü­lése, a fogyasztás növekedése olyan feszültség forrása, amelynek megoldása népgaz­dasági, de megyei szinten is egyaránt fontos társadalmi ér­dek, mondhatni, további fejlő­désünk egyik alapja. Nógrád megyében is jelen­tős feladatok elé néz a víz- gazdálkodás. mondotta Pálfal- vai Kálmán, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, a Magyar Hidro­lógiai Társaság megyei szer­vezetének most megválasztott elnöke. A jövőben még haté­konyabb munkát kell végez­ni, s ezt kedvezőtlen hidro­geológiai adottságaink is így kívánják. Hiszen, nem ki­sebb dologról van szó, mint pótolni a megyének az orszá­gos átlaghoz viszonyított több mint 20 százalékos lemaradá­sát. Ez a legfőbb feladat. s csak így válik lehetővé ama természetes követelmény biz­tosítása, hogy az ezredfordu­lóra Nógrád teljes lakossága részesüljön a közüzemi ivóvíz­ellátásból. , A következő' ötéves tervben jelentős beruházások megkez­désére. illetve folytatására ke­rül sor- Megvalósul a regioná­lis vízmű második üteme, megkezdődik a hasznosi víz­tározó kivitelezése, amely je­lentősen megjavítja majd Sal­gótarján és kornyékének, va­lamint a mátrai települések vizellátottságát. Tovább fej­lesztik a nyugat-nógrádi víz­müvet és a törpe vízműveket. A környezetvédelem érdeké­ben arra kell ösztönözni a megye üzemeit, hogy az eddi­ginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a szennyvizek, ipari szennyvizek tisztítására, jelentősen növelni kell a csa­tornázottsági szintet. A jövő­ben — különösen a nagybáto- nyí és a balassagyarmati tér­ség esetében — meg kell tár­gyalni a vízkészlet-gazdálko­dás ottani gondjait, s vizsgálat tárgyává kell tenni a Zagyva— Tárná rendszer vízvédelmének Giáríás­» fejlesztési terv Az Országos Bányagép­gyártó Vállalat salgótarjáni gyára jelenleg' évente 200 ezer darab szállítószalag-gör­gőt gyárt, ciklusos gyártási rendszerben., A piaci igénye­ket figyelembe véve a követ­kező években mintegy 100 ezerrel több görgőre van meg­rendelés. Az igények kielégí­tésére a gyár vezetői közép­távú komplex gyártásiéi lesz- tési tervet készítettek. Ebben helyet kap: egy új könnyűszerkezetű görgőüzem építése 15 millió forintos be­ruházással. melynek átadási határideje 1977. december 31. Korszerű cél- és szerszámgé­pek vásárlását — 25 millió forint értékben tervezi a gyár. Megoldásra vár az üzemen belüli gépi anyagmozgatás au­tomatizálása és az új techno­lógiai folyamatok — mélvhú- zás. revétlenítés és festés — bevezetése. helyzetét és fejlesztési lehető­ségeit. T--------------------------------------­| NÓGRÁD - 1975. október 24., péntek ÍJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents