Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

EXPORT és gazdasági egyensúly KI TAGADNÁ, hogy számtalan különbö­ző megközelí'ésű publikációban hangzott el a/, az intelem, mely szerint azok a gyárak, üzemek, vállalatok képesek megállni helyü­ket az egyre erősödő világversenyben, ahol gyorsan megújítják a termékskálát, olyan arukat állítanak elő, amelyek még a leg­kritikusabb időszakokban is biztos megélbe- lést jelentenek az érintett kollektívának, Kzek az áruk olyan minőségben, kivitelbén es csomagolásban jelennek meg, hogy bár- melyik piacon jól és gyorsan eladhatók. Azoknak az üzemeknek, gyáraknak, vál­lalatoknak a vezetői, akiket nem kábított el a 2—3 évvel ezelőtti kedvező helyzet, már akkor többé-kevésbé felkészültek a rosszabb napokra, figyelembe véve a sokszor már köz­helynek tűnő igazságot: aki nem újítja meg önmagát, az nehéz helyzetbe hozza a reá bízott kollektívát. Még az ilyen jobb munká­ra serkentő felfogás és gyakorlat mellett is bekövetkeztek olyan kisebb megtorpanások, amiből nehezen lehetett kilendülni. Sok erő­feszítésre, ötletre, leleményességre volt szük­ség a nehézségek legyűréséhez, s bizony nem is sikerült máról holnapra. Kiderült, hogy a tegnap még hosszabbta­von kikiáltott, jól eladható termék, ma már elvétve talál piacot, nehézségek árán, vagy csak jóval áron alul lehet eladni. Köztudott, hogy a világpiaci helyzet vál­tozása bennünket nagyon kellemetlenül érin­tett. Sőt, úgy néz ki, hogy ez a helyzet job­ban elhúzódik, mint ahogy korábban véltük, illetve megítéltük. Kedvezőtlen hatása lemérhető az export­képes termékek termelésének visszaesésében, illetve a minőségi követelmények ugrásszerű növekedésében. Ma már kis hibával sem le­het eladni külföldre terméket. Ráadásul te­tézi a nehézségeket az értékesítésnél jelent­kező gond. Nógrádban az év első nyolc hónapjában csak 80 százalékot ért el az exportterv tel­jesítése. Olyan gyárak, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a síküveggyár, a ZIM salgótarjáni gyára, a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat — adósak exporttervükkel! A legnagyobb lemaradás a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalatnál és a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben tapasztalható. A nyolc hó­nap teljesítése 2, illetve 7,6 százalékkal ha­ladja meg az ötven százalékot. Á lemaradást lehet objektív okokkal is in­dokolni. De csak ezzel magyarázni mindent egyet jelent a tények, a mai valóság szépít- getésével, ez pedig rontana és nem javítana a helyzeten. Tovább növelné azt a helytelen szemléletet és gyakorlatot, amely során üze­meink, vállalataink vezetői mindig másban keresnék a hibát. A fejlődés, a továbblépés az ellenkezőjét, a végzett munka alapos és kritikus megítélését követeli meg. Ez az el­ső lépés az eredményesebb cselekvéshez! Termékeink egy részének minősége, ki­vitele. csomagolása bizony még jóindulattal sem nevezhető jónak. Erről győznek meg bennünket a külföldi átvevők, amikor je­lentős mennyiségű terméket dolgoztatnak át. adnak vissza, sőt előfordul, hogy kisebb vagy nagyobb tételt nem is vesznek át. Más­kor a szállítási határidők be nem tartása miatt veszítjük el a biztos megrendelést. Mindezek a mulasztások, hibák nem ken- hetők a világpiaci helyzetre. Ugyanakkor számtalanszor találkozik az ember azzal, hogy kisebb-nagyobb termelő kollektívák méltatlankodnak, neheztelnek azért, mert kifogástalan minőségű árut várnak tőlük. Nem gondolnak arra, hogy ezzel éppen az ő ér­dekeiket védik. A folyamatos termelés csak folyamatos megrendeléssel biztosítható. En­nek pedig alapvető feltétele a korszerű, min­den piacon eladható, gyorsan előállított és határidőre szállított termék. Ezért azokban az üzemekben, ahol megrendeléshiánnyal küszködnek, az okok között megtaláljuk a hevenyészve elkészített. ímmel-ámmal össze­állított termékeket. Ebben az a szomorú, hogy az ilyen munkáért is lehet jó pénzt keresni! Pedig a 100 százalékos bér, 100 szá­zalékos munkát is feltételez, illetve követel. Erről a nagyon egyszerű és természetes igazságról többen, többször elfeledkeznek. Maguknak megbocsátják az ímmel-ámmal végzett munkát, másoktól viszont kifogásta­lan termékgyártást követelnek. De milyen alapon? Az exporttermeléssel kapcsolatos morális, úgyis mondhatnánk munkaerkölcsi követel­ményekről manapság kevés szó esik, s ami még kellemetlenebb, hogy ennek szellemében csak késve születnek meg a szükséges, a cél elérését segítő intézkedések. NINCS SOK HÁTRA ebből az esztendő­ből, az ötéves terv utolsó évéből. A második fél évre elkészített intézkedési tervekben több helyütt nagyobb figyelmet fordítanak az exporttervek teljesítésére, mint az év első felében. Ez érthető, mert az exporttervek teljesítése fontos népgazdasági követelmény is. De egyjk feltétele a jövő évi beruházá­soknak, a jobb anyagellátásnak, a folyama­tos termelés biztosításának és az életszínvo­nal szerény emelésének. Az exporttervekre is áll az, ami a gazdálkodás egyéb területei­re: az előirányzatot mindenképpen teljesíte­ni kell. Ez hozzájárulás ahhoz, hogy jobban éljünk, hogy a világversenyben továbbra Is helytálljunk, sőt fokozzuk elismerésünket, újabb piacokat szerezzünk üzemeinknek. v. k. Erős a lulajdoaoßi érzés Egyre jobban hat a határozat szelleme MINDÖSSZE HATÉVES átdolgoztuk az intézkedési 8—9 ezer forint hozzájárulást múltra tekinthet vissza a dré- tervet. A termelés meglevő jelentett. A vezetőknél az ősz- gelypalánki Szondi Ipari Sző- elemeit, az embereket, gépe- szeg 3—4-szeres. A bérfejlesz- vetkezet. Jóformán a tagok ál- két, anyagot, a műszaki, ügy- téssel mindig mértéket tartot­tal összeadott alappal indult, viteli előkészítést, mint a tak, és csak annyit növeltek. A dinamikus fejlődés követ- munkavégzés közötti ossz- aminek alapjait a hatékony- keztében eljutott a középüze- hang megteremtésének eszkö- Ságban megteremtették. Az mi szintig Az idén már 490-es zét nagyobb gonddal kell ke- idén több begyakorlott dolgo- létszámmal 107 milliós éves zelnünk. ző a nagyobb kereset reme­termelési értéket terveztek. __ AZ ELŐKÉSZÍTÉSI ősz- nmében hátat fordított a kö­A z első fél évet 15 százalékos tálynál szervezeti átalakítás zösségnek^ A^tagsag elitelte az elmaradással zárták. Anyagéi- történt. Szállítási ügyrend ké- látási gondokkal küzdöttek. 31 Szült. Éz biztosítja, hogy a százalékkal kevesebb volt az 12,5 százalékkal nagyobb ter- anyagfelhasználásuk a terve- ve(. a tavalvi szállítási kapa- zettnél. A harmadik negyedév citással oldjuk meg. Ezen anyagiasságot. Az elmúlt évben és az idén nagyot léptek előre. A BNV városligeti pavilonjainak bon­tásával, az ott nyert anyagból végére már időarányosan tér- kívül kutatási, fejlesztési íe!épPlt1 az tagas kozP°ntl telephely. GONDOK. BAJOK — ahofey mondják — itt is vannak vet teljesítettek. Amikor en- program is készült — mond- nek titkáról érdeklődöm, Ba- ja az einök. lázs Sándor elnök a követ- A szövetkezet munkája sok- , , . , kezőket mondja: irányú. Központi telephelyén szép számmal. Sok kell meB — Ügy gondolom, nem túl- különféle elektromos musze- zás amit mondok: a decembe- reket, alkatrészeket gyárt és ri párthatározat szelleme szerel. Közöttük, a profiltisz- egyre jobban hat a szövetke- títás hatására, mind több a zet egész tevékenységében. késztermék. Olyan is van, — Pontosabban, miként hat? ami helyi találmánynak szá­— Amikor a határozat meg- mit. Ezenkívül ipari szol­például gépből, berendezés­ből, hogy kellő „tartalommal” tölthessék meg a korszerű, új létesítményt. Bodó János a munkapad mellett Kevesen büszkélkednek ból. Egyik húgom a bérosztá- tizenkilenc éves korukban ki- lyon dolgozik, a másik engem váló dolgozó címmel. Márton vált a műszakban. Emmának, a Női Fehérnemű- Emma marxista középisko- gyár jánosaknai üzemében lába jelentkezett, miközben a két évvel ezelőtt ilyen meg- fodrászattal vívódik. csak lepetésben volt része. Amikor nincs elég követője, hogy el- szóba kerül, még mindig meg- induljon az évfolyam. Pedig hatott, nem akarja elhinni, nagyon sok fiatal van körü- valóban ilyen értékes munkát lőtte, és bizony, csak nyolc végzett... általánossal. Emma a KISZ­Szabolcs-Szatmár megyé- ben reménykedik, hátha síké­ből jött szüleivel, hat lány- rül elérni, hogy hozzá ha­Márton Emma ezt a munkát szereti legjobban testvérével. és az általános iskola elvégzése után ebben a gyárban helyezkedett el. Be­tanított munkás. Gomblyuka­kat készít, máskor mást bíz­nak rá. — Ezt a munkát nagyon sze­retem, Ha mindig ezt csinál­nám, nem vágynék el. Tu­lajdonképpen magam sem tu­dom, mit akarok. Eredetileg fodrásznak készültem, és a mai napig kísért a vágy. Csak nem tudom, hogyan kezdjem el. Idenőttem, elképzelhetet­len» hogy megváljak a gyár­tól. Pedig tanulni nagyon sze­retne. Pótolni, amit elmulasz­tott. — Sajnos, a nyolcadik után dolgoznom kellett, hat kisebb testvérem miatt. Most már, hárman vagyunk itt a csaléd­Ballai Marika Ballai Tiborné Kulcsár József felvételei spnlóan társaiban is felébred a tanulási vágy. .. A Ballai családból ugyan­csak hárman dolgoznak ebben a szinte csak nőket foglal­koztató gyárban, Ibolya — aki időközben férjhez ment — nyitotta a sort. öt évvel ezelőtt. Húga, a tizenkilenc / éves Marika egy évvel később követ te, mígnem egy éve édes­anyjuk is belépett a jánosak­nai gyár kaPuján. Mindhár­man betanított munkások. A marpa, Ballai Tiborné, hat éve egyedül neveli gyere­keit. Most már a legkisebb, a tízéves testvér , is odanőtt» önállóbb lett. — Pétervásárán' kollégis­ta, csak hétvégekeni találko­zunk — mesél a harmadikról. — Mindössze százötven forin­tot fizetek érte havonta, és ez igazán nagy kedvezmény. Mégis szükség van az én ke­resetemre is, ennyivel többet nyújthatok családomnak. A jánosaknai fehérnemű- gyárban a csaknem hétszáz nő zöme betanított. Csak el­vétve találunk szakmunkást. Pádár Tiborné szakmunkás­képzőt végzett. Mátraballára hozták férjhez Szabolcsból. Jól jött a munkaalkalom, jól érzi magát a szalag mellett. — Hárman vagyunk szak­munkások ezen a szalagso­ron. Én Nyíregyházán tanul­tam a szakmát, onnan kerül­tem ilyen messzire. Egyetlen bánatom, hogy dologidőben nem tudok otthon segíteni, nem jön ki a lépés a szabad­sággal. Legtöbbször csak hétvégeken jutok el Szabolcs­ba,­— u. á. — Színes televízió — szovjet képcső A színes televízió egyre Jós­ban tért hódít. Bizonyára nem sokan tudják, hogy a szints képcső, amely az elektromos je­let látható képpé alakítja át, bonyolultsága révén előkelő he­lyet foglal el a korszerű elektro­nikus műszerek között. A színes képernyő másfél millió kék, vö­rös és zöld Dont összessége. A majdnem fél méter átmérő­jű képernyő gömbfelülete az elméleti méretektől a ^milliméter tört részével térhet csak : el. A képernyő három különböző mi­nőségű üvegből áll. Ahhoz, hogy egv színes kép- eső elkészüljön, szigorúan meg­határozott sorrendben kell vég­giai műveletet. A szereléskor Igen nagy figyelmet kell szentelni az elekironágyúknak, amelyek mindegyike másodpercenként mintegy 12 millió, megfelelő szí­nű luminofor pontot gyűjt he. Külföldön a színes képcsövek sorozatgyártását csak az USA- ban tudták bevezetni. A műsza­kilag fejlett kapitalista országban az amerikai szabadalom alapján folyik a gyártás. A külföldi szak­emberek' azt jósolták, hogy az első szovjet gyártmányú színes képcső a századforduló táján fogja meglátni a napvilágot. A szovjet tervezőknek és tech­mát nagy teljesítményű precíziós berendezések gyártását, s a bo­nyolult fizikai-vegyi megmun­kálási folyamatok automatizálá­sát. A színes képcső — gyártó­sor elkészülte után — három év alatt megszervezték a moszkvai ..Hromatron” üzemben a színes képcsövek sorozatgyártását. A színes képcsövek gyártási fo­lyamatánál automatizált irányítá­si rendszer működik,, három irá­nyítási szinttel. A különböző irányítási szinteken más-más tel­jesítményű számítógép dolgozik. Ez több üzem számára is isko­lapélda lett, s a tapasztalatok nológusnknak azonban rövid idő alapján más iparágak üzemeiben I Határozott sorrendben kell vég- alatt sikerült megoldaniuk egv is bevezetésre került az autonia­rehajtani néhány ezer technoló- sor bonyolult műszaki problé- tikus irányítási rendszer jelent, mi is a pártszervezet­tel közösen munkához láttunk. Célunk: megismertetni a dol­gozókkal a határozatot, össz­hangba hozni saját elképzelé­seinkkel. Kellő elemző munka után intézkedési tervet ké­szítettünk, amiben a haté­konyság növelése, a belső tar­talékok feltárása, az ésszerű takarékosság volt a fő szem- pont. A munkában a szövet­kezet különböző bizottságai, a szocialista brigádok, a kiren­deltségek is részt vettek. Az Intézkedési tervet az egységes értelmezés, és cselekvés ér­dekében valamennyi fórumon megbeszéltük. Jónak tűnt. Mindezt azért mondom, mert májusban, amikor az időará­nyos végrehajtást értékeltük, rájöttünk, hogy sematikus az intézkedési terv. Valahogy nem éreztük át a határozat teljes súlyát. Több dolog tu­datosodott. Például az, hogv a szervezést kell nálunk a tár­taik legfőbb forrásának te­kinteni. Mondanom sem kell, gáltatásként az ország külön­böző területein, gyárakban, üzemekben végeznek felújító, karbantartó munkát, szerelé­seket. Részt vettek a cukor­gyári rekonstrukcióban. A környék ipari-szolgáltatási ellátása is folyamatos fejlesz­tési feladatuk. A szétszórt munkahelyeken a kellő terme­lékenység, hatékonyság bizto­sítása jó szervezettséget igé­nyel. Csak fegyelmezett mun­kával érhető el a cél. Mun­kájukat szerződések alapján végzik. Nagyobb az igény, mint a kapacitás. Hogy a rész­legek is adják a közös kasszá­ba mindazt, amit terv szerint várnak tőlük, ahhoz úgy gon­doljuk, /az objektív feltételek kevésnek bizonyulnának. * A tagokban erősen él a tu­lajdonosi érzés. Eddig évről évre (a szövetkezet jövője ér­dekében) a képződött nyere­ség egy részét az oszthatatlan szövetkezeti alap bővítésére fordították. A részesedési há- hyad több év alatt tagonként ® *®®®i®*®®®®®®®®®®®®®®®®®BBBBB,BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBI ..... I dősebb sportbarátok jól ismerik és sokszor buzdítot­ták őt és a csapatot is. An­nak idején még nem volt te­levízió- és rádióközvetítés, de biztosan sokszor hallottuk volna „Misecska vezeti a lab­dát, lő, gól!”. Igen. Misecska Sándor az SKSE aktív lab­darúgója volt, és később sem vált el a sporttól, á csapat edzője lett. De nem csak a pá­lyán, hanem munkájában is mindig megállta helyét. — Négyen voltunk testvé­rek és apa nélkül nevelked­tünk fel. Tizenhárom éves koromban kerültem az acél­gyárba, szögcsomagoló segéd­munkásként. Régi, elavult gé­peken, napi 12 órát dolgoz­tunk. Egy pillanatra megáll a be­szédben, sóhajt és hátrafésü­li fehér haját. — A fárasztó munka után mentem ki ^z edzésre, vagy a meccsre. Ha győztünk, a csa­pat öt liter „maflát” — két SOKÁIG EMLEGETJÜK MAJD olvasgatni szoktam, a köny­veket nagyon szeretem. Ha valamilyen hiba van a lakás- és fél liter bort és ugyanennyi kát és tanácsaival segített, ban, azt én javítom ki. Es- szódát — kapott jutalmul. Mikor megköszöntük, csak ténként mindig tévét nézek. Az első lehetőséget kihasz- legyintett, „ugyan, gyerekek, vagy átmegyek a klubba egy nálva 1932-ben megszereztem ez csak természetes” — mond- kicsit biliárdozni. Hét végén a géplakatos szakmunkásvizs- ta. Reggel mindig ő az első a természetjáró körrel túráz- gát. A gépek szeretete mindig a műhelyben, előkészíti a gé- ni megyünk, ott frissen és bennem élt és szívesen dől- pékét a munkára. Nagyon fiatalosan kell mozogni, mert goztam az üzemben. Akkor megszerettük Sanyi bácsit, ha a többiek mind fiatalabbak, még fiatal voltam, ma már elmegy, hiányozni fog — — Kinéz az üvegfalon és nyugdíj előtt állok, de ez az mondták az egykori tanítvá- int munkatársainak, hogy rö- érzés ugyanolyan erős ma- nyok. videsen folytatja az abbaha­radt. A gyár területén sok A zúgó. zakatoló gépek gyott feladatot, gépben az én munkám is ben- mellől továbblépünk, a kis — Hiányozni fognak, és azt ne van. Szerszámokat, * kul- irodaszobában folytatjuk a hiszem, hogy nyugdíj után is csókát, hengereket csináltam beszélgetést. Rágyújt egy ci- be-bejárok majd az üzembe, és ezek nélkül most nem garettára és mélyet szív belő- a kollégáimhoz, a fiatalokhoz mennének ezek a masinák, le. és a gépekhez. Évek hosszú sora alatt sok — Ma már nem dohány- — Az üzemnek is hiányzik fiatal munkással foglalkoztam zom olyan sokat, mint régen, majd Sanyi bácsi, és 45 évi és próbáltam átadni tapasz- Otthon a feleségem nem sze- munka űtán sokszor és nagy talataimat. réti, ha rágyújtok, és ebben a tisztelettel emlegetjük maki — Sanyi bácsi sokat segí- korban ez már nagyon kárós nevél — mondták a műhely tett, hogy szakmánkat mind is. Munkaidő után pihenni, dolgozói. _ b. zs. — jobban és jobban elsajátítsuk. Nem kellett még oda sem --------------------1——---------------------------------­m ennünk, ő meglátta a hiba- j NÓGRÁD - 1975. október 21., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents