Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
unitéiig &l ifii|CaiiS iilllliiiitit iniitiiiiiiiiii iiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 111 ti 1111111111 m 1111 i i 1111 ti ii iit 11 ii i ii 1111 ii 111111111111111111111111 iiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiii mi min d? sokat is emlegették cképpen, még a századforduló után is jóval, a por-sárfé* szak palóc várost: sótlan, kenyereden. . . De sokan is hajladoztak, verejtékezve is értük: a sóért is meg a kenyérért. Mert ilyen volt a város: nem sokat adott, de marasztalt. És nemcsak a sár tartotta, fogva az embereket, az idekötödöltcket, hanem a Rimamurányi Vasmű Részvénytár. sasig is, a hajdani villanyteleppel, és téglagyárral szemközti Budapest-^salgótarjini Gépgyár és Vasöntöde RT — népiesen Hirsch.gyár — is, meg. hogy csak a föb. beket említsük. a Salgótarjáni Kőbánya Részvénytársaság. És mi minden történt mindaddig, amíg 1022 január hetedikén rendezett tanácsú vá. ros-sá alakult Salgótarján... És mi minden történt — de nem: ne men. jiitík vissza oly mélyen az időben, hisz szemléltetésképpen elegendő húsz—huszonöt év is — mondjuk, a felszabadulást követő -néhány év óta. Búr a szívünk, de eszünk is szükségesnek tartaná közzétenni azokat, a szavakat, amelyeket Dr. Förster Kálmán polgármester írt, dr. Dornyuy Béla Salgótarján és a Karancs. Msdvesvidók részletes kalauza” című könyvének előszavaként. Mert ékévpen gondolkodott a polgármester-. „Ma még elfogultság kel**nc ahhoz, ha azt állítanám, hogy Salgótarján városa magában alkalmas volna ar. ra, hogy az idegeneket ide vonzza, de lehet, hogy lesz és adja a jó Isten, hogy minél előbb legyen idő, amikor a mai szégyenkezés helyett, büszke örömmel fogjuk városunkat az itt megforduló idegeneknek be. mutatni." Íródtak pedig eme szavak 1929. április havának tizenkettedik napján... Es eljött az az idő! Hol van már Hankus Lajos Magyar Korona gyógyszertára és hol van már Doniszy Viktor Magyar Divatáruháza — egyébként „egyedülálló keresztény rőfösüzlet’’ —, amely a szolid, pontos kiszolgálás mellett köztisztviselőknek kézpénzfizetés esetén öt százalék kedvezményt is adott. Meg hol van már, hogy közelebbit is említsünk: a Nép- büfé, a régi November 7 mozi. a régi könyvtár és a többi, emléket ébresztő épület... Kisöcsém magyarázta - meg nekem — földből is alig kinőtt még —, hova tűntek a múlt idők nyomai: “ ^ udod, traktorok jötték, meg markoló, gépek. Aztán nekiszaladtak a kis házaknak, azok meg úgy dőltek össze, mint amikor kár. tyából várat csinálok és teli tüdőből ráfújok. Igen, így is történt. Tervszerű, gondos, a messze távlatokat is figyelembe vevőén vetették papírra elebb, alakult ki a valóságban is az új, ■a szép, a modern, a ném csak az ország, hanem Európa építészeti szakembereinek körében is sokat emlegetett új vó.- ros: Salgótarján! Hogy új, s szinte naponként meg-megújul — kétség sem fér hozzá. És gondolom, kevesen tiltakoznának az ellen is, ha leírnánk: a megyeszékhely csak napjainkban válik igazán várossá. Olyanná — bár lehet, ilyen me-rész elképzelései• még nem lehettek —, amilyenné egy közel ötven évvel ezelőtti restelkedő polgármester megálmodta volna. S vajon, mit szólnának 6k, az akkoriak, szemügyre véve, vasbetonba öntött városközpontunkat, nem ejtenék-e őket' álmélko- dúsba megnőtt, megsokasodott, mefffiatalodott gyáraink, tízezreknek is kenyeret adók? Amihez — kenyerünkhöz — jut már bőven só is, szép szó is, más is. Jut: mert mi formáljuk álmainkat magunkhoz, magunknak, s véges életünkön túltekintve, az eljövendönek is. A pártoktatás új háza Az impozáns új főutc* Űj közintézmény kulturált körülményekkel. Ennél még szebbek a lakások iiiiniii Régi otthon belülről úmmmSmm Társadalmi munkában készült játszótér a Kemerovo-Iakótel spe« 1 ni !!]í *r ■..... . ! n ■ ..I u ■ ' . "ír ■' '■ íífíÍJn {''tiiilB A régi fűszer és csemege Két évvel ezelőtt még megvolt Lakótelep, a kórházzal szemben Acélgyári munkások új otthona A Madzsar József megyei kórház A nemrég átadott új Zagyva MI.
