Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

és politika A sport az egyetemes emberi kultúra ré­szé. Éppen ezért bármely társadalomban a sportot — akárcsak a kultúra egyéb ágait — meghatározzák az adott társadalom gaz. dasági-politikai viszonyai. A sport változó arculata azonban nemcsak az egy országon belüli anyagi-társadalmi állapotokat 'tükrözi, hanem a nemzetközi kapcsolatok alakulását is. Hogy napjainkban a sport és a politika el­választhatatlanul összefügg egymással, be. szédesen bizonyítja a modern, vagy másné­ven újkori olimpiai játékok története. Pedig Pierre de Coubertin, akinek nevéhez fűződik az olimpiai játékok reneszánsza, ép­pen ellenkező célzattal szorgalmazta a já­tékok feltámasztását. A régi ókori sportesz­ményt kívánta újraéleszteni, nagy álma — s ebben sokan egyetértettek vele — az volt, hogy a versenyek mintegy társadalmon kí­vül, a'nemzetközi helyzet alakulására való tekintet nélkül, négyévenként egyszer az emberiség testvériességét példázzák. Az utol­só (1914-es stockholmi) „békepolitika” után á játékok nagy próbája az első világháború volt, s ebben a próbába végérvényesen bele­bukott a „társadalmon kívüli sport” utópisz­tikus eszméje. Bár a NOB az 1920-as olimpia rendezési jo­gát Budapestnek adta 1914-ben, a háború után megváltoztatta döntését, és a versenyek lebonyolításával Belgiumot bízta meg. Ant­werpenben a játékokat már a korábban el­fogadott ötkarikás olimpiai zászló alatt nyi­tották meg, de az öt világrész egységének szimbólumát megcsúfolva nem hívták meg a vesztes központi hatalmakat. Az imperialista háborús gyűlölködés szelleme erősebbnek bi­zonyult az olimpiai eszménél. A német sportolók csak nyolc évvel ké­sőbb, az amsterdami olimpián jelenthettek meg, s ez egyben jelzi az európai erőviszo­nyok megváltozását. Németország gazda­sági és poüíikai előretörését. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián a rendezők megpróbáltak visszakanyarodni a „békeolimpiák” szellemé­hez, első ízben olimpiai falut építettek, ahol a különböző nemzetiségű versenyzők napon­ta találkoztak egymással. A nagy gazdasági válság ellenére 40 ország sportolói indultak, s bár a legtöbben dicséretesen törekedtek a sportszerűségre, kisebb-nagyobb incidensek is adódtak. Hoover elnök *tüntetően távol­maradt a megnyitóról... Négy évvel később a berlini olimpia már a nemzeti-szocializmus nagyszabású demonst­rációjává fajult. A NOB — miközben a po­litikamentes sportot hirdette — mereven el­zárkózott a Szovjetunió meghívásától, s csak az utolsó pillanatokban dőlt el az amerikaiak részvétele is. A spanyol csapat a polgárhá­ború kitörésének hírére az olimpiafaluból utazott haza. Hitler nem volt hajlandó ke­zet fogni a négy aranyérmes Jesse Owenssei... 1940-re Helsinki, 1944-re London kapta meg a rendezés jogát; a második világháború azonban közbeszólt, a két olimpia csak sor­számot kapott. öt világrész sportolói 1948-ban találkozhat­tak ismét Londonban. A rendezők meghív­ták ugyan a második világháborúban vesz­tes országokat, de a németek és japánok részvételéhez nem járultak hozzá. A nemzet­közi sportéletbe fokozatosan belekapcsolódó Szovjetunió versenyzők helyeit még csak megfigyelőket küldött. 1952 fordulatot jelentett az olimpiák tör­ténetében: először léptek színre a Szovjet­unió versenyzői. S ezzel az olimpiai mozga­lom minőségében változott meg. Ugyanakkor engedélyezte a NOB a japánok és a németek (egyelőre csak nyugatnémetek indultak), va­lamint az utolsó pillanatban a kínaiak rész­vételét is. Négy esztendő múlva a Melbourne-ben ' megrendezett olimpiára is a feszültté váll nemzetközi helyzet nyomta rá bélyegét; a szuezi konfliktus és a magyarországi ellen- forradalmi események miatt Hollandia, Svájc, Spanyolország, Egyiptom és a Kínai NK lemondta részvételét. A két német állam színeit közös csapat képviselte, azonban, a nemzeti zászlók és himnuszok kérdése konf­liktusokhoz vezetett. A viszonylag incidensmentes római és to­kiói olimpia után a politikai események csak­nem megakadályozták a mexikói olimpia^ megrendezését; a vendéglátó ország főváro­sában véres diákzavargások törtek ki, a meg­nyitón erős katonai készültség számíthat í.t bevetésre. (Erre végül is nem került sor.) Ugyanekkor az afrikai és más országok boj­kottjával fenyegetett az 1964-ben a faji meg­különböztetés miatt kizárt, Dél-afrikai Köz­társaság „rehabilitálása.” A tagországok 1 túl­nyomó részének nyomására azonban a N'>)I kénytelen volt visszavonni döntését. S végül 1972-ben Münchenben példátlan terrorak­cióra került sor az olimpiai faluban, több sportoló életét vesztette... E rövid felsorolásból, amelyben nem tér­hetünk ki minden részletre, világosan kitű­nik, hogy az ókori sporteszmény feltámasz­tása nem járt — s nem is járhatott — si­kerrel. Bebizonyosodott, hogy a sport nem­csak függvénye a gazdasági-politikai élet­nek, eszköze is. S egyre inkább pozitív esz­köze. Politikai erők a sporton keresztül nyomást gyakorolhatnak gyarmatosító, fajüldöző po­litikát folytató, fasiszta diktatúrát gyakorló hatalmakra, segítségével kifejezhetik a nem­zetközi összefogást, demonstrálhatják egy-egy ország fejlődését, javíthatják a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatait stb. Nem véletlen, hogy a gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok egyre na­gyobb mértékben kapcsolódnak be a nemzet­közi sportmozgalomba, fölismerve, hogy / rz- dásági, politikai törekvéseik a sportkapcso­latok ápolásával is közelebb kerülhetnek a megvalósuláshoz. És eszköze változatlanul a sport a békéért és a népek barátságáért folytatott harcnak is. Ennyiben nem elavult a coubertini gon­dolat, amely bizonyára tovább él az elkö­vetkezendő éVek olimpiáin és világverse­nyein. Gömöry Albert Lövészet Zagyva Kupa területi Á Vizslás községi Kossuth Lövészklub a síküveggyári lő­téren rendezte meg a Zagy. va Kupa területi döntőt, ame­lyen öt csapat — Vizslás, Ka­Mátraszele, Mátranovák mos (Nádújfalu): zár. és Nádújfalu — lövészei vettek részt. A lövészverseny négy kategóriában került megrendezésre. Az egyes ka­tegóriák helyezettjei a követ­kezők: Veteránok: 1. Kakuk János (Vizslás), 2. Kollár Emil A csapatversenyt Mátrano­vák csapata nyerte 459 pont­tal, Vizslás 430, és Kazár 424 előtt. A lövészverseny 1—2. helyezettjei részt vesznek az 1975. szeptember 21-én meg- Medve Mariann rendezendő Karancs Kupajá- 3. Bozók Júlia döntőin. (Mátranovák), 3. Bozsik Gyu­la (Mátraszele). Ifjúságiak: 1. Zubó László (Mátraszele), 2. Kakuk Fe­renc (Vizslás), 3. Vincze Vii­Nők: 1. Kollár Tünde (Mát ranovák), 2. (Nádújfaiu), (Kazár). Sándor Pál Xeltétf, de megérdemeli győzelem bBTC—DVTK 10 (0 0) Salgótarján• 5000 néző. ve- bosszantó hibák is előfordul- zelte: Jaczina. tak. Jeck kiugratta Kajdit, SBTC: Szűcs — Kegye, aki kapu fölé vágta a labdát. Kmeíty, Kovács II., Vertig, Répás- Kajdi. Marcsok- — Szoó, Kovács III. Jeck- iSiző: Dávid Róbert: DVTK: Veréb — Martis. Tóth, — Váradi, Kutasi, Oláh. Tatár; Görgei — Bo­rostyán, Kiss. Szabó Géza- Jó iramban, tékkal telt el Fekete. Edző: változatos já* 1 a találkozó első negyedórája. A két csa­pat közül talán a DVTK ját­szotta a tudatosabb futballt, míg, az SBTC játékosain lát­szott. hogy nagyon akarnak és ezért is csúszott több hi­ba a támadásokba. Kiss Ti­bor lábáról jó helyzetben le­perdült a labda, majd Fekete elöl az utolsó pillanatban mentett Szűcs. Veréb kapu­jánál Kajdi labdáját Marcsok ügyeílenkedte el, majd ké­sőbb ő kapott jó labdát. de lövés helyett ..kevergetett”. Az. SBTC belelendült és több formás támadást veze­tett. Jeck léc alá tartó lab­dáját Veréb ujjheggyel szög­letre tolta- Répás Szoót in­dította a jobb oldalon. aki­nek beadása után Veréb a levegőben úszva szerezte meg a labdát. A 32. percben vezetést sze­rezhetett volna a vendégcsa­pat- Kiss Tibor kiugrott. jó labdát adott Borostyánnak, aki egyedül törhetett kapura a bal oldalon. Futtában jó helyzetben az oldalhálót ta­lálta el. Izgalmas volt a já­ték. az iram nem csökkent és akadt helyzet Veréb kapja előtt is. A 36. percben tűzi­játékot rendeztek Jeckék a diósgyőri kapunál és még Kmelty is előrelopakodott. Egymást érték a lövések és az egyik labdát Veréb rosz- szul ütötte ki Kmetty elé- A tarjáni fiú egyből kapura küldte a labdát, amely a gól­vonalán áljó Vúradiban akadt el. Ä diósgyőriek kezdemé­nyeztek többet, majd a fél­idő befejezése előtt Marcsok lőtt elhamarkodottan kapu mellé. Szünetben cserélt a DVTK. Tatár helyett Egri jött be. Óriási iramban kezdődött a játék. és az SBTC egymás után vezette támadásait. Ve­réb kétszer is csa'k nehezen tisztázott. Az 52. percben Tóth megsérült és egy percig ápolták, majd az 55. percben le is bicegett és helyette The- odoru játszott. Kiegyenlített volt a játék a félidő első ne­gyedórájában, mert a ven­dégcsapat jól tartotta magát. A kérdés az volt, tud-e az SBTC újítani, mert az eddig látottak jelezték: amelyik csapat gólt lő, megnyeri a ta­lálkozót! A 60. perc után egyre na­gyobb erővel lendült táma­dásba a Bányász-csapat, ám éppen a nagy akarás miatt Férfiak: 1. Bodor (Kazár), 2. Jakab (Vizslás), 3. Maruzs (Mátranovák). János Sándor István Kispályás labdarúgás Az Ijioly Cipő I. «verte a lilapát Balassagyarmaton is Igen népszerű ez a hagyományos, és évek óta megrendezett, a nem igazolt, de focizni sze­rető fiatalok részére kiírt sorozat a Palóc Kupáért- A népszerűségre mi sem jellem­zőbb. minthogy az idei küz­delmekre 30 csapat küldte el nevezését- A csapatok 25 üzemből kerültek ki és hét­ről hétre szinte N másnapon­ként folytak a Nógrád úti kispályákon a mérkőzések. közönség. A három 10-es csoport első helyezettjei a Bútorgyár. Ingatlan és Ipoly Cipő I. csapata lett. Körmér­kőzésen döntötték el a hár­mas döntő helyezéseit­Eredmények: Ingatlan— Bútorgyár ,3:0 és Ipoly Cipő I—Ingatlan 1:1, Ipoly Cipő I.—Bútorgyár 3:0. Mivel a kupa sorsa így nem dőlt el. a pont- és gólegyen- lpségű két csapat, hetes rú­gásokkal alakította ki. a kupa Igen sok izgalmas csatát sorsát. Ez az Ipoly Cipő I szurkolt végig a mindig szép- Csapatának kedvezett. mert számú üzemi kollektívákból 3:1 arányban ők bizonyultak és spoi tbarátokból összeállt jobbiicik* Nem sokkal késo-bo Sioó lőtt csúnyán kapu fölé. Telt az idő, türelmetlenkedett a gól­ra éhes közönség, amikor a 69. percben Dávid Róbert le­hívta bzoót és Angyal Csaba jött a pályára. Ettől kezdve gördüiéicenyebbé váltak a tá­madások. Angyal labdájával mezőnyfölény a szervezetten védekező DVTK úgy nézett ki ..pontosan” kerül ki a csatából. Az utolsó húsz percben dőlt el a mérkőzés, amikor az SBTC játékosai­nak sikerült meg nagyobb sebességre kapcsolni. A cse­rével gyorsabb- olajozottabb lett a támadasszövés és vég­eredményben nehéz, küzdel­mes találkozón megérdemelt győzelmet aratott az SBTC. Marcsok ugorhatott volna ki, i-«*j.TTítk- a evőz­de a 16-oson felvágták. JecK Meg Kell Jwezz»k.j fgyoz_ Kajdi elé pöckölte a labdát, lem ellenére sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy egyes játékosok formája nem kie­légítő. Az SBTC-ben Szűcs meg­bízhatóan védett. A védősor­ban Kovács II. jól rombolt , „ r „ és Vertig is erőteljes volt, Jobb labdái sikerültek. Középen Répás sokat vállalt magára. aki óriási erővél küldte kapu­ra. Veréb nagy bravúrral vé­dett. Verve volt már a diós­győri kapus, amikor Jeck szöglete után Marcsok centi­méterekkel fejelte a labdát a niak igyekezetét siker koro­názta. A 77- percben egy támadás­nál Répás vezette fel a lab­dát és jói látta meg, hogy a jobb'oldalon Kajdi kiugrás­ra készen követi a támadást. Jó labdát küldött a lendüle­tesen kapura törő csatárnak, aki átjátszotta őrzőjét, lőtt. s a labda lepattant Kovács lil­éié, aki közelről nem hibá­zott 1:0. A gól után is a tarjáni csapat maradt támadásba, mégis Szűcs védése jelentet­te az eseményt. amikor a hármas sípszó előtt Egri 25 méterről küldött bombáját hárította nagy nyugalommal. Nagyon értékes győzelmet szerzett az északi rangadón az SBTC csapata. Az eddig veretlen és előkelő helyen álló DVTK kátvállra fekteté­se mindenképpen bravúros teljesítményt jelent- Végig jó iramú, izgalmas találkozót vívott a két együttes. Soká­ig úgy tűnt, hogy sikerül az egyik pontot hazavinnie a vasgyáriaknak- Védelmük jól állt a lábán, ugyanakkor az SBTC-támadásoknál sok volt a pontatlanság. A leg­kecsegtetőbb helyzetekét is könnyelműen oldották még nagy területen is játszott. míg társa Marcsok indiszpo­nált volt. Elöl Jeck játékát kell dicsérni. Jól szervezett indított és lövésre is volt ereje- Kovács III-at gólia dicséri. Kajdi mezőnymunká­ja dicsérhető. Szoó kapkodott, míg a csereként; beállt An­gyal minden labdát jól meg­játszott. A DVTK-ban Veréb bravú­rosan védett. .Hátul Marti? Váradi és a legnehez.ebb helyzetekben is nvugodt Ku­tasi -dicsérhető. Oláh volt a köz.énoálvasok közül a leg­főbbet játékban, de időnként ő is kiengedett. Elöl Kissnek nem ment a játék. Boros­tyánnak csak felvillanásai voltak, míg Fekete sokat dolgozott. Szokács László Lapzártáig beérkezett ered­mények: Békéscsaba—Ferenc­város 1:0. (0:0), góllövő: Ke­rekes. Kaposvár—Tatabánya 2:1. (1:0), góllövő: Kovács F., Burcsa, ill, Tóth. Szegedi EOL—Vasas 2:2' (2:1), góllö­vő: Hangai (2), ill. Komjálhi,' Zombori. Zalaegerszeg—Vide­oton 2:2 (2:0), góllövő: a támadók és hiába volt a Mihalecz, ill. Májer, Tieber.' Pásztón is népszerű a kispályás labdarúgás. A nagyközsé­gi bajnokság 3. helyezettje a nyomda csapata. Teke KB HL Ismét győzött a Máípaiiováki VííSítS Királdon is alulmaradt az St. Dózsa Az NB III-as nagygólyós Mátranovák: Fodor teke-csapatbajnokság őszi harmadik fordulójában a Mátranováki Vasas ismét jól szerepelt. Sorrendben a har­madik győzelmét aratta. Ez­úttal a Kazincbarcika ellené­ben győzött csapatcsúccsal. A vendégegyüttesből Lipták egyéni pályacsúcsot ütött. A tavaszi idény éllovasa az St. Dózsa, az St. Ingatlan után a Királdi Bányásztól is veresé­get szenvedett. Királdon csu­pán Hársfai dicsekedhet 400 fás teljesítménnyel. így a jö­vőben az St. Dózsának na­gyobb erőbe-dobással kell majd küzdenie a jobb helye­zés eléréséért. Az St. Ingat­lan nagyarányú — 8:0. —ve­reséget szenvedett Gyöngyö­sön. A forduló részletes ered­ményei. S. 427, Sopronyi 417, Kecskés 411, Kotroczó B. 409, Fodor T. 403, Kolroczó S. 419. Kazincbarci­ka: Kovács 392, Tóth 402, Sá- rog 382, Kozsla 405, Szőke 439, Lipták 448. Királdi Bányász—St. Dózsa 5:3 (2347:2305). Királd: Kakuk 404, Spande 368, Pálfy 374, Váczi 360, Stér 418, Szala 423. St. Dózsa: Kohut 395, Magyar N. 394. Stark 356, Magyar S. 377, Hársfai 400, Lengyel 383. Mátranováki Vasas—Kazinc­barcika 6:2. (2491:2468 fa). Gyöngyösi Vasas Izzó—St. Ingatlan 8:0. (2552:2292). Gyöngyös: Balogh 432, Lő- rincz 416. Eperjesi 425, Pe­tes 422, Mikula 414, Kurfürst 443. St. Ingatlan: Polaneczki P. 371, Ábrahám 388, Sinka 378, Miklós 366, Máriusz 389, Bánházi 400. Tömpgsporl a Köfiászokmí! A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben évről évre tere­bélyesedik a tómegsport- mozgalom. Az idén már lebo­nyolították 9 csapat részvé­telével az üzemi labdarúgó­bajnokságot, a tekevensenye- ket, a kézilabda-küzdel­meket. Az üzemi labdarúgó- bajnokságban a villamosköz­pont bizonyult a legjobbnak, a kovácsológyár és a hideg- hengermű előtt. A tömegsportbizottság a szocialista brigádoknak to­vábbi sportolási alkalmat is biztosít. így ezekben a na­pokban 16 szocialista brigád részvételével kezdetét veszi a kispályás labdarúgó-bajnok­ság. Ugyancsak megrendezik az asztalitenisz üzemi vei'se- nyeket is. Az említetteken kívül a közeli napokban hon­védelmi napot rendeznek, mintegy 500 fő részvételével, majd a vasipari -üzemek dolgozóinak társaságában a megyei vasassportnapon vesznek részt. NÓGRÁD — 1975. szeptember 14., vasárnap 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents