Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

Erhel Színház, Kalocsa, Ma gyár naná or, Salgótarján Látogatottal! az erdökürti kórusnál őszinte volt a taps, az el­ismerés, hiszen az erdökürti Mikszáth Kálmán klubkönyv­tár röpülj páva köre igazi ünnepi hangulatot varázsolt a megyei tanács nagytermébe nemrégiben, a népművelők napján. Szlovák és magyar népdalokból összeállított mű­soruk remek szerkesztésű, tisz­ta csengésű volt. Az értő kö­zönség előtt aratott siker után ők vehették át az egyetlen, kollektívának szánt jutalmat, sok hasonló, szép fellépésük és az érte végzett munka, a szorgalmas próbára járás fe­jében. Egy kórus születése Az iskolai énekkarból nőtt ki a jelenlegi vegyes kórus. Hogy miképp? Erről Budai József, matematika-fizika sza­kos. tíz éve éneket is tanító pedagógus mesél. — Az iskolai kórusunk ér­met szerzett, kedvelt lett a citerazenekar is. A tanulók példájára először a férfikórus, később az iskolát végzett lá­nyokból leánykórus, majd — amolyan „csakazértis” ala­pon — 25 tagú asszonykórus alakult. Mintegy öt évet kell csak visszapörgetni a vegyes kar történetében, de maga az éneklés régibb, a nemzetiségi, szlovák dalokat sokan őriz­ték meg. Én magam is anya­nyelvi szinten tudok szlová­kul. — Van-e elegendő fellépé­si lehetőségük, érdemes-e szor­galmasan járni a próbákra? — Ó, nem panaszkodhatunk — néha talán még sok is a szereplés. A legemlékezete­sebbek: 1970-ben Losoncon, a nógrádi napokon a pásztói táncosokat mi kísértük, zené­vel, énekkel. Egy évvel később a szlovák röpülj páva-bemuta­tón léptünk fel. Ott voltunk a pávakörök első országos találkozóián az Erkel Szín­házban, 1973-ban a IV. Duna­menti folklórfesztiválon Ka­locsán, a magyarnándori mi­nősítő versenyeken, többször kapunk meghívást a járási, a megyei rendezvényekre is. Kultúra a „régeken” — Erdőkürt egyike a me­gyeszékhelytől legmesszebb fekvő községeknek, és viszony­lag nagy a távolság Pásztó- tól, a járási központtól is. Nem könnyű a helyzetük, ha meg akarják őrizni a kórus ma­gas színvonalát, hiszen messze a szakmai segítség. — Említettem, hogy mate­matika-fizika szakos tanári diplomát szereztem húsz év­vel ezelőtt. Szegedről haza­jöttem, és az iskolában nem volt énekszakos. (Ma is na­gyon kevés van belőlük, má­sutt is...) Mivel az éneket, zenét nagyon szerettem, kö­zépiskolás koromtól kórustag voltam, elvállaltam a taní­tást, Segítettek á továbbkép­zések is, hogy el tudjam lát­ni ezt a munkát. Mióta a kó­rust vezetem, a József Attila megyei Művelődési Központ­ban rendezett módszertani to­vábbképzésieken is részt ve­szek, és évente néhány alka­lommal a népdalkör-vezetők országos konferenciájára já­rok Budapestre. Itt országos hírű szaktekintélyek tartanak előadásokat, mint például Sárosi Bálint. Nagyon nagy segítséget jelent ez! Ügy ér­zem, annak ellenére, hogy tá­vol vagyunk a megye, illetve a járás székhelyétől, megáll­juk a helyünket. Próbák a könyvtárban — Gyakran lehet tapasztal­ni, hogy egy-egy kis község pávakörében a falu legaktí­vabb, leginkább érdeklődő, a művelődés, más területein is érdekelt emberek gyűlnek ösz- sze. Erdökürtön is igaz ez? ■— Nagyon széles körből te­vődik össze a tagság: van köz­tünk téesztag, a vasipari se­gédüzem dolgozója, áLlatte- nyesztési telepvezető (a bá­tyám), maszek kőműves, pe­dagógusok. A próbákat a könyvtárban tartjuk — szin­te akaratlanul is összekap­csolódik minden foglalkozá­sunk a könyvekkel, a folyó­iratokkal, újságokkal. Amíg gyülekezik a társaság, min­denki leemel valamit a pol­cokról, olvasgat, • bekapcsol­juk a lemezjátszót, meghall­gatunk valami szép muzsi­kát. Észrevétlenül gyarap­szik mindnyájunk zenei mű­veltsége is: amikor el akar­juk dönteni, igazi, eredeti népdal-e, amit a műsorba fel­vennénk. leemeljük a magyar népzenesorozat darabjait. Ez a klubszerűség, és az, hogy he­tente egyszer összejövünk, ma­gával hozza azt is, hogy itt mindenki tudja, ha lesz egy rendezvény. A szervezett szín­házlátogatások, zenés estek, író-olvasó találkozók törze- v'endége sok kórustagunk. — Hallottam arról, hogy a kórus tagjainak esküvőjéről, névnapjáról sem marad el az énekszó. Ezek szerint sok a fiatal közöttük. — Az utánpótlás biztosított a vegyes karban és a citera- zenekarban egyaránt. Van egy „csemetekertünk”, az ifjúsá­gi pávakor. „A felfutás után két-három, év, és'„kipukkan” a legjobb pávakör is, elveszti a vará­zsát” — vélekedett így nem­rég egy ismerősöm. Ügy ér­zem, nincs igaza. Ahol a pá­vaköri éneklés egyúttal azt is jelenti, hogy a szép népdalt „.belopják” a családi ünnepek­re —, szinte visszahozva a ré­gi falusi estek hangulatát —, a kollektívává kovácsolódott együttes a művelődés, szóra­kozás más területein Is együtt van. G. Kiss Magdolna Hegyei fi*mbemutatók Bűnügyi izgalmak hete A két, újonnan megyénk kö­zönsége elé kerülő film, a ma­gyar Kopjások és az amerikai A hosszú búcsú műfaja kö­zös: krimi.— még pedig mind­kettő a jobbik fajtából. A Kopjások című produk­ció történetet a mozinézők széles köre előtt jól ismert, hi­szen a film alapjául szolgáló regény, Berkesi András és Kardos György politikai bűn­ügyi könyve néhány évvel ez­előtt a legkeresettebb olvas­mányok egyike volt. S most — mint más Berkesi-müveket —, a Kopjásokat is elérte a „végzet”: megfilmesítették. A forgatókönyvet maga a ren­dező, Palásbhy György írta, akinek már van némi gyakor­lata a krimi műfajában. A regényt népszerű színészek­kel — Bálint András, Kálmán György, Moór Marianna, Bán­sági Ildikó. Oszter Sándor, Fülöp Zsi-gmond és Andai Györgyi közreműködésével — vitte filmszalagra. s ennek és az izgalmas történetnek az ismeretében nem nehéz meg­jósolnunk a sikert. A hosszú búcsú című ameri­kai film szintén bűnügyi írásból készült, s szerzője a világhírű Raymond Chand­ler. Főszereplője egy sok meg­próbáltatáson keresztüleső ma­gánnyomozó, aki végül is meg­oldja a titokzatos feleséggyil­kosság gordiuszi csomóját: Alakját Bergman, az Érintés című filmjéből ismert Elliot Gould személyesíti meg. A film forgatókönyvét Leigh Brackett írta, fényképeit Wil- mos Zsiigimpnd készítette — s a rendező: Robert Altman. A Képcsarnok tárlatai Mai tévéajánlatunk 20.00: A FEKETE TULIPÁN, I. rész. Alexander Dumas regényének angol tévéfilmváltozata. Alig ért véget az egyik Du- mas-filmsorozat, a Monsoreau felesége című, s máris itt a másik, hasonlóan izgalmas, fordulatos tévéfilm. A fekete tulipán. Ez a történet Hol­landiában játszódik, a 17. szá­zadban. S bár a kor Hollan­diája véres harcok, háborúk, viszály kodások színhelye, a fűm főhősét nem ez tartja iz­galomban,. Életét a tulipán — a végzetes fekete tulipán —, termesztésének szemeli. S akaratlanul is beleke­veredik a kor politikai har­caiba. A film második részét szep­tember 11-én, csütörtökön, 20 órától sugározzák. Palóc nap A salgótarjáni járás politi­kai, állami és társadalmi szer­vei az idén Karancslapujtőn rendezik meg — a helyi szer­vekkel közösen —, a járási pa­lóc napot, immár ötödik alka­lommal. A járás népművésze­tét és népi kultúráját bemu­tató egész napos rendezvény­re szeptember 28-án kerül sori Ezt megelőzően az operatív bizottság kibővített ülésen, melyet a palóc nap színhelyén, Karancslapüjtőn tartottak, ta­nácskozta meg- a szükséges előkészületi és szervezési ten­nivalókat, döntést hozott a kulturális programra vonat­kozóan. A Képcsarnok rendezésé­ben szeptember 11-én há­rom vidéki városunkban nyí­lik képzőművészeti kiállítás. A képzőművészeti világhét al­kalmából a pécsi Képcsar­nokban Somogyi-Soma Lász­ló festőművész tárlatát nyit­ják meg. A művész 1027-ben született Mosdóson, 1961-től rendszeresen részt vesz a ha­zai és a külföldi kiállításokon. Diósjenő kulturális intézmé­nyeinek szeptemberi esemé­nyeiről műsorfüzetet adott ki a helyi Szentgyörgyi István Művelődési Ház. A tájékozta­tó közli a művelődési ház e havi rendezvényeit, a közsé­gi könyvtár eseményeit, vala­mint a diósjenői mozimű­sort. A művelődési házban — többi között — sor kerül az Országos Rendező Iroda ren. dezésében Non-stop koncert­Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, az Épí­tőipari Tudományos Egyesü­let, az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza közös rendezésében La­kás- és középület-epítés a Szovjetunióban címmel kiál­lítás nyílik szeptember 10- én a fővárosban, a Szovjet Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, számos hazai és kül­földi közintézmény, gyűjte­mény őrzi. A szekszárdi szü­reti napok alkalmából a szek­szárdi i Szinyei Merse-terem- ben kortérs képző- és iparmű­vészek alkotásaiból nyitnak kiállítást. Békéscsabán a Mun­kácsy Mihály-teremben pedig e napon nyílik meg Moldován István festőművész tárlata. Diósjenő kulturális életéből Lakás- és középület-építés a Szovjetunióban re szeptember 14-én. A sal­gótarjáni megyei József At­tila Művelődési Központ fo­tóköre fotókiállítást rendez szeptember 15-én Diósjenőn- A bélyeggyűjtő kör összejö­vetelét szeptember 27-én tart­ják. Huszka Jenő-emlékmű- sort rendeznek szeptember 20- án, ez alkalommal Diósjenő- re vendégszereplők érkeznek Csehszlovákiából. Kultúra és Tudomány Házá­ban. A kiállítással kapcso­latban ugyanitt kétnapos szim­póziumot rendeznek szep­tember 10-én és 11-én, a korszerű lakás- és középület- építés szovjetunióbeli mód­szereiről. A kiállítással és az előadásokkal kapcsolatban szakmai filmek bemutatásá­ra is sor kerül. •1|l|ll!lllllllllMIIMII1IIIIHIIIIII)ílli!!ll]IIIMtUlilMlil)lll"*tf4ll?<!.*l<lll|i I •IIMI3l(ltlllIIMIIIIIIHIIIIIIIIflllH!llll||||IMIIIIIIIIIL'IIIIIIIIIIIIIIIIIIMHIlUlllllllllllrtllll ItltlIIIIIIIhlllilllMlllllllf/llIflilUIIIIIIIUllllMlllllllllllllll IIIUIIIllllllMIIIIIMIIUIIIIIII 11111111111111111111 llllllllltitlIHIIIIIIIIIIIIItlIII II UH III IIII III till IMII IIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIH Pásztor Ferenc: FIÚK Á LESHEGYEN Regény (lit. — őrnagy elvtársi — for­dult a most érkező parancs­nokhoz — Azt hiszem ne­hezebb dolgunk lesz, mint gondoltuk. A falu felé vezető úthoz küldjön ki legalább négy embert Számíthatunk arra, hogy a hazafutó asszo­nyok felverték és felpapri­kázták a férfiakat. Azok biz­tosan megjelennek ásóval- kapával. ez pedig csak meg­zavarna bennünket. Közben ideérkezett a heli­kopter is. Felettük csak el­húzott, de hamarosan földre ereszkedett. Máté főhadnagy feladata, hogy fogadja a fel­ső parancsnokságtól érkező­ket. Balogh már elindul elé­jük, hogy a további speciális felszerelést ideszállítsa. — Kértem infralámpákat. Éjjel megvilágíthatjuk a pin­ce bejáratát anélkül, hogy bentről ezt észrevennék. Csak hasznos lehet. Érkezik még két mesterlövész, talán fel­használhatja Van valamilyen elképzelése? — kérdezi az ez­redes, Eél füllel a mikrofonon keresztül jövő hangokat ér­tékeli. — Jelentem, azt tervezem, hogy még teszek néhány kí­sérletet a rábeszélésre. Gon­dolom tehetek olyan ígéretet, szabadon elvonulhatnak, ha a fegyvereket és az asszo­nyokat ott hagyják. Megkí­sérlem rábeszélni a cserére. Az őrs legénysége közül töb­ben jelentkeztek önként, hogy bemennek az asszonyok he­lvett. Sötétedéskor feltétlen közelükbe férkőzöm, egy-két bátor emberrel. E'szedjük az ablak elől a köveket, hogy belövésünk lehessen. Szüksé­gem lenne még két lövészre. Ugyanis három lőirányunk van. Egy elölről, egy-egy ol­dalról, az ablakok felől. Ha jól kiszámoljuk az időt, ha ki tudjuk várni, hogy idegileg elfáradjanak, akkor előbb- utóbb csak kinéznek. — Mi van akkor, ha csak az egyiket sebesítik meg? — Az nem jó. Arra gon­doltam hogy holnap reggelre a két riadócsoportot a pince közvetlen közelében helyezem el. Vannak o’yan hol1 terek, aho­vá nem láthaieok. ahová nincs kilövésük.' Ezeket a harcosokat elsősorban késsel, ütőfegyverrel, pisztolyokkal kell felszerelni. — Olyan operatív csoport­ra gondol, akik raitaütéssze- rűen betörnek a pincébe? — Igen, de ahhoz több fel­tételnek meg kell lennie' Elő­ször ki kell fárasztani ÖKet. Minél tovább tart, annál ál­mosabbak lesznek. Én felvált­va pihentetem az embereket. Valami olyat kell tenni, ami egyszerre parancsolja őket az ab! akhoz. A falu felőli útról rádió- jelentést kapott az őrnagy. •— Jelentem, húsz férfi iön a faluból. Megálltak, de na­gyon dühösek, nagyon elszán­tak. Azt' kérik őrnagy eiv- társtól, engedie őket a pin­céhez. Fejszékkel és vadász- puskákkal vannak. Kérek uta­sítást, mit tegyek? — Ki vezeti az embereket? — Az egyik asszony férje. Pető Lajos. Ismerem­— Adja neki oda a rádiót, beszélek vele. — Igen, én vagyok Péter Balázs őrnagy. Jól figyeljen rám Pető e’vtárs. Nem sza­bad elhamarkodni semmit. Két határőr idevezeti önöket Köszönöm, hogy a segítsé­günkre siettek. Kérem, az egyetlen mód a megoldásra, ha fegyelmezettek, ha enge­delmeskednek-. Várom önö­ket- Kicsoda! A pap? Mit akar? Megbeszéljük! — Ezredes elvtárs. húsz ember idejön. Azt hiszem használhatjuk őket. Velük van a plébános is. — Jöjjön csak. Talán hasz­nát vehetjük. De szólion visz- sza. hogy papi ruhában íói- jön, minél csicsásabban. ke­resztet is hozzon! A húsz ember és a díszbe öltözött pap megérkezett. — Lassan összejönnek a dolgok — nyugtázza az Őr­nagy, és ismét papírra vet néhány mondatot. Aztán Cs:k őrvezetőhöz fordul. — Csik. jöjienek egy kicsit közelebb. Néev emberre lenne szükség, önként jelentkezők- Olyanok kellenek most. akik az ördög­től sem félnek. Nagyon ve­szélyes vállalkozás. — Egynek itt vagyok — feleli András és körülnéz. Látja, hogy Takács is nvűi- tózkodik. — Takács nem mehet. Szükség van rá, A mesterlö­vésznek itt a helye. Suhaida kúszik közelebb. — Én mehetek? Császár- morzsát csinálok belőlük. Őr­nagy elvire, egyszer-.. — Állj. most ne meséljen. — Én mehetek? — kérde­zi bátortalanul Golubics és kihúzza magát. — Meg én! — kiált Am gyás, s félrelöki a többieket. Pusztai is tartja a kezét, Baeócs is jelentkezik. Szívós is lengeti a karját, majdnem mind. — Négy kell. Csik, Golu­bics, Án.syás. Suhaida. Kes­sel bántak már? A pisztolyt ismerik? A patak felől meg kell kerülniök a pincét. Kettő az egyik oldalon, kettő a má­sikon. Szorosan a fal mellé kell állmok. Arra készülje­nek, ha az éjjel lógni akar­nak, vagy legalább az eavik kiiöin a pincéből, rávetik ma­gukat és hangtalanul harc- képtelenné teszik. Ha tüzet nyitunk ne félienek. nem találhatjuk el egyiküket sem- Mi tökéletesen látunk ma éiiel is. hamarosan febzere- lik a speciális infralámpákat. (Folytaljuk) 4 NCGRÁD - 1975. szeptember 10., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents