Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

A könnyen jött pénz... „SzerencsegyeTel<e^”, avagy: Lottón m NÖGRAD megye nem tartozik az ország bűnügyileg fertőzött területei közé, de figyelmeztető, hogy az össz- bűncselekmény több mint egynegyedét a személyek ja­vai elleni jogsértések képe­zik. Az okozott kár — 1974. évi statisztikai adat — meg­haladja a 600 ezer forintot. Bűnüldöző szerveink minden­napi munkájuk során szám­talan esetbeA találkoznak az emberi felelőtlenség, köny- nyelműség, eltúlzott magabiz­tosság, a kritikátlanság ide­gen személyekkel^ szemben stb. nem kívánatos iskolapél- < dáival. Ez év, 1975. június 19-én A. J-né hugyagi lakos fel­jelentést tett ismeretlen el­követő ellen, aki lakásából távolléte idején ellopta a több mint 20 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvét. Idézet a feljelentési jegy­zőkönyvből : „Ezt követően kulccsal a nyári konyhát is bezártam, majd a kulcsot felakasztot­tam a verandán levő geren­dába vert szegre és elindul­tam otthonról. A kulcs ilyen­formán való »-elrejtése« hosz- szab idő óta kialakult szo­kás családunknál. Megjegy­zem : a szomszédban lakók közül többen is tudtak er­ről...'’ A feljelentést követően a nyomozás egyik verzióját ké­pezte a sértett fenti kijelenté­se és nem alaptalanul. A nyomozótiszt több ' irányú adatgyűjtése a közelben lakó G. Józsefre irányította a fi­gyelmet, akinél a házkutatás során előkerült a takarékbe­tétkönyv is. Gyanúsított a ki­hallgatáskor a következőket mondta: „Jól ismerem Á. J-né csa­ládját, sőt az egész lakást is. Többször láttam, hogy a be­járati ajtó kulcsát a veran­dán egy gerendába vert szeg­re akasztják. Június. 19-én észrevettem, hogy mindernd eltávozott otthonról. Elhatá­roztam, hogy a kulcsot meg­szerzőm, bemegyek a lakás­ba, Gondoltam, biztos van pénzük otthon.” A szomszédját megkárosító hamarosan bíróság előtt felel tettéért, mi azonban ne te­kintsük az ügyet lezártnak. Értékelésünk szerint helyes volt, hogy a sértett takarékbe­tétkönyvet váltott és spórolt pénzét így biztonságban őriz­te. Ez nagyban megkönnyí­tette az eljáró nyomozók munkáját, ugyanakkor tárgyi bizonyítékul is- szolgált az előkerült betétkönyv. A pénz ellopása esetén lényegesen Palóc kertbarátkor országos sikere A balassagyarmati palóc kert­barátkor 191 ü-bail — iiiegalakuiu- sanak évében iád ült el a siktues kiállításoknak azon az útján, amely az idei Országos Mezőgazdasági es Élelmiszeripari Kiállításon ért csú­csot. . . Sportnyelveai szólva, a dobogó második helyére, kerültek a szakkör kiállító tagjai: Láng házaspár, dr. Ember La- josne, dr. Huber Jenőné, dr. Kosztolányi Imréné, Farkas Sán- dornlé, Darcczi Jánosné, Merczci Miklós, Benkö Gyula, Lantos Im­re, Jergyik Imre, Jánoska János, Kovács Károly. Az ízléses, ötletes kiállítást Németh Tibor, a palóc kertbarát­kor egyik tagja rendezte a BNV helyén, az A pavilonban, ahol az é sz a<k - magyarországi kertb air átkö - rök termékei láthatók szeptem­ber 10-ig. A pomázi, gödi, duna­keszi kertbarátkörök mellett mintegy tizenkét négyzetméte­ren láthatók a balassagyarmati házikertek legszebb gyümölcsei, zöldségféléi és virágai. A hagyo­mányosan termelt módokon kí­vül sok új termesztési, korszerű telepítési eredmények remekei' csodálhatták a szakemberek és az érdeklődők. Egyszázn c gyvenny ol c - f éle *sz á ­r azbabg y üj térné n y t. virágzó és termő citromfát, szőlőtőkéről mo­solygó, hatalmas fürtöket, színes, ízletes és nagyon szép őszi­barackokat, almákat, illatozó vi­rágokat és nagyon sok különle­ges zöldségfélét nézhettünk vé­gig és ismerkedhettünk velük mint a közeljövő lijdonségoival, ú.i vitamin fo^r ás okkal. Mrtré^d'*- mclten sok, lelkes haucriilatú mél­tatást kapHk a balassagyarmat- palóc kertbarátok. (Elekes) bonyolultabb feladat előtt áll­tunk volna, de bizonyítási nehézségek is előfordulhat­nak. Mindenki elölt ismert: a „pénznek nincs szaga”. Ha a példában szereplő esetet általánosítjuk, sajnos el kell mondani, hogy a fo­lyamatosan novekvo takarék­betét-állomány ellenére még mindig jelentős összegeket rejtenek ruhásszekrények, sublótok, záratlan fiókok, agyak íejpárnái közé és so­rolhatnánk tovább a „rejtek- he/yeket”. Talán kevesen tud­jak, hogy megyénkben száz-, nál töbo postahivatal, taka­rékszövetkezet várja ügyfe­leit, hogy a betétállományra vonatkozó minden adat tit­kos, hogy szocialista álla­munk szavatosságot vállal az így őrzött összegekért? Nem! A gondolkodásmódon kell változtatni, a régit, a rosszat újjal és jobbal kell helyettesíteni, hogy mind ke­vesebb legyen az olyan „pénzimádók” száma, akik vagyonokat kockáztatnak. Az említett bűncselekmény egy másik általánosításra vá­ró mozzanatáról pár gondo­latot: NEM A PÉLDÁBAN sze­replő kárusult az egyedüli megyénkben — sajnos ez is tény —, aki lakásának kul­csát könnyen hozzáférhető helyen taraja. Mindennapi munkánk lehetőséget ad en­nek felismerésére, de tudják ezt azok is, akik kifejezet­ten bűnelkövetési céllal jár­ják a szezonmunkák idején szinte teljesen elnéptelene­dett községek utcáit. Számuk­ra csábítólag hatnak a nyr tott kapuk, a „kulcs a láb­törlő alatt” gyakorlat kiala­kítása. Konkrét példák felsorolá­sától eltekintve fel kívánom hívni a figyelmet azokra a káros jelenségekre, melyek a bűnelkövetési lehetőség me­legágyául szolgálnak. — Van-e olyan, bő árukészlet­tel rendelkező iparcikküzlet egy-egy településünkön* mint ugyanott az italbolt bejára­tának környéke? Felelősség­gel kijelenthetjük, .hogy nincs. A forgalomban levő kerék­pármárkák szinte mindegyi­ke lezáratlanul kínálja ma­gát, míg tulajdonosa mit sem törődve szórakozik. — Elgondolkodtató, hogy „speciális képességű szemé­lyek” oly egyszerű trükkök­kel még mindig jelentős ösz- szegeket tudnak kicsalni be­csületes állampolgároktól, akik a szánalomtól, ember­baráti segítségadástól fűtve talán az utolsót is odaadják. De kinek? — Szezon végi kiárusítások, a nagyszámú vásárló által rendszeresen látogatott üzle­tek adnak otthont a még he­lyenként és időnként felbuk­kanó zsebtolvajoknak. Az emberi- felelőtlenség, köny- nyelműség adta lehetősége­ket kihasználva könnyűszer­rel jutnak ezresekhez. Nyi­tott táskák, csomag tetején levő pénztárcák, a nagy tö­meg, mind-mind e „mester­séget” folytatóknak kedvez. Szolgálatban levő nyomozó­tisztek gyakran panaszkod­nak, hogy az értéktárgyak őr­zéséről megfeledkező állam­polgárok jóindulatú figyel­meztetésekor a „mi közük hozzá” választ kapják. f Hogy köznyelven is jelez­zem a legtöbb bosszúságot okozók „mesterségeit”, az alábbiaktól fokozottabban óva­kodjunk: besurranok és- ke­rékpártolvajok, csalók, szél­hámosok és zsebtolvajok. Szocialista társadalmunktól Idegen minden a bűnözéssel összefüggő káros 'jelenség. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1974. évi 17. számú törvényerejű' rendelete az állam- és közbiztonságról szólva a belügyi szervek fel­adatául határozza meg: „A bűnözés elleni harc so­rán gondoskodni kell a bűn- cselekmények megelőzéséről, felderítéséről, illetőleg az elő­készületben levő vagy meg­kezdett bűncselekmények véghezvitelének megakadá­lyozásáról...” KEVESEBB SÉRELEM éri dolgozóinkat, ha a törvényi rendelkezést maradéktalanul végrehajtva, jelentős energiát fordítunk a megelőzésre én propagandánk az állampolgá­rok széles rétegeinek meg­értésével, helyeslésével, nem utolsósorban cselekvő aktivi­tásával találkozik. Ezáltal Is egyre inkább szűkíthető a bűncselekményt lehetővé te­vő okók száma, csökkenthető a bűnözésre hajlamos szemé­lyek „megélhetése”, a köny- nyen jött pénz. Panasziro­dáinkon mind kevesebb be- csülétesj törvénytisztelő ál­lampolgár kopogtat kisírt szemmel, kérve a személyét érintő jogsérelem orvoslását. Egyed Lajos* rendőr hadnagy,' kapitányságvezető A CSALÁDALAPÍTÁS, családtervezés kérdése sok­szor vetődik fel az emberben. Először egészen fiatal korban, amikor nekirugaszkodik az életnek. Mikor menjen férj­hez. mikor nősüljön meg, s főként kihez, aztán pedig, mi­kor szülessen gyerek, és hány? A legtöbb család ma éppenosak „pótolja” önmagát, azaz két gyereket vállal. Mi­lyen meggondolások alap­ján „tervezik” ma a házasok a gyerek születését? A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál sok nő dolgozik. Ezekről a kérdésekről az ot­tani asszonyokkal beszélget­tem Németh Károlyné, a Sütő­ipari Vállalat, népszerűbb ne­vén a kenyérgyár nőfelelőse: — A vállalatnak 248 nő dolgozója van. Zömében tész­ta- és süteményüzemekben dolgoznak. Ügyesebb kezűek, mint , a férfiak. Mivel kicsit női vállalat is, sokan vannak szülési szabadságon. Akik nemrégiben jöttek vissza e nagyon hasznos három évi szabadságról azok a gyakor­latban is hozzá járultak a né­pesedéspolitikához. De akad­nak olyanok is, akik annak idején még nem vehették igénybe e kedvezményt. A piszéméit riportalany, Fábián Károlyné helyben, az 1. számú üzemben dolgozik. Kétgyerekes családanya. A család szorosan kapcsolódik, szinte már kötődik a válla­lathoz. A férje is a sütőipar alkalmazottja: Pék, huszonöt éve. Nemrégiben költöztek Salgótarjánba. pontosabban házat vettek Zagyvapálfalván. Most „gyötrik, nyögik” a részleteket. S mellette gye­reket nmeinek, ami anyagi áldozatokat is kíván bőven. — Nem akartunk mi csak egy gyereket, de kettő sike­rült. Természetesen nem bán­tuk meg. A férjem is szereti A 134. NYUGAT-SZIBÉRIAI KŐOLAJLELŐHELY A híres tyumenyi olajme-- zők egyik központja, Szurgut város közelében új kőolajlelő­helyre bukkantak a kutatók. Az 1971. óta Nyugat-Szibériá- ban feltárt kőolaj- és földgáz­lelőhelyek sorában a 47., a munkálatok kezdetétől szá­mítva pedig a 134? lelőhelyet mindössze néhány kilométer választja el a holmogorszki- tól, melynek kiaknázása már folyik. Az új „oiaj-paradi- csom”-ot a tyumenyi kőolaj első felfedezőinek egyikéről, N. Melik-Karamov fúrómes- terről nevezték el. Ez évben, a nyugat-szibériai körzetben 147 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. 1969-ben szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát Föidi László, az OGV salgótarjáni bányagépgyárának esztergályosa. Ebben az esztendőben jelentkezett a Stromfeld Aurél gépészeti és gépgyártástechnológiai szakközépiskola levelező tagozatára, ahol ismere­teit és tudását szeretné bővíteni. Képünkön: szállítószalag dob tengelyét cszletrgályozza. a gyerekeket, nyolcéves a fiam, s hároméves a kislá­nyom. Sokat segít a férjem. Anélkül nem boldogulnék. A nagyszülők jg dolgoznak. Csak most lesz majd problé­ma a kislány elhelyezésével. Nem biztos, hogy sikhrül az óvoda. Dolgozni pedig mind­kettőnknek kell. Két gyerek mindenesetre untig elég. Nem lehetne bírni többet anyagi­lag. Öltöztetni, szépen járat­ni, egyáltalán; ellátni, nehe­zen futja a fizetésből. Ahol több gyerek van, ott keve­sebb jut egyre, mert az igé­nyek nagyok. A szülésre azért adtam be a derekam, mert azt mondták: egy gyerek nem gyerek. A szülési jnin- clenesetre nagyon jó. Kihasz­náltam a gyermekgondozásit, s így otthon maradtam Évi­kével három évig. Megé-eztük azért, hogy az akkori két és fél ezer forintos fizetésem he­lyett csak kilencszázat kan­tám. Tizenöt évig adhatták volna, s több fizetéssel — mondja viccesen, majd foly­tatja: — MAR CSAK EGY lottó 4-es kellene, s azt mondanám, jól élek. A laVástörlesztés már nem olyan nehéz. Mackó Jolán, a 2. számú üzem vezetője 15 éve neveli egyedül Juditot. Technikus minősítést szerzett a gimnázi­umi érettségi mellé, munka mellett. De ez utóbbit a mun­kahelyén árulták el. Ö maga nem dicsekszik. Bőbeszédű, kedves asszony, de nem fi­togtatja munkáját. Pedig mi­kor kerestem, épp nyakig volt vele. Új kemencét állítottak az,, üzembe, amf vízvezeték- szerelést, villanyszerelést és még rengeteg, kevésbé látvá­nyos, de jó szervezési készsé­get igénylő munkát igényel. — Jutka most megy közép­iskolába. Elkerül már a ha­tás —, vagy inkább látókö­römből is. Most aztán víg­képp meg kell szoknia az ön­állóságot. Azt hiszem, nem lesz problémája. Itthon is se­gít, ha kell, meg is főz. Sze­rencse. hogy nekem tudnak segíteni, és segítenek is sokat a szüleim. Ezt a munkát, s a gyerek nevelését, egyedül nem bírnám. Legalább két gyereket szerettem volna, de sajnos, nem úgy sikerült. A második lemaradt. Én annak idején nem vehettem igénybe a gyermekgondozásit, mint a mostani anyák. Hq most men­nék férjhez, most szülnék gyereket, egészen biztos, hogy kivenném mind a három évet. Tudom, mit jelentett volna nekem együtt lenni a kisgye­rekkel, amikor minden rez­dülését figyelni lehet, s kö­vetni a fejlődését. A sok ér­deklődő kérdésre, a kíváncsi­ságára, amit hozzám intézett, nagyon nehéz volt válaszolni, s megállni sírás nélkül. Én azt tanácsolom neki, hogy akkor menjen férjhez, mikor nyugdíjba megyek, hogy vi- gvázhassak az unokákra, s el­lássam őket. Neki nem volt valami könnyű a gyerekkora, legalább az unokáknak le­gyen majd jó. Zárkózottá vált az egyedüllét következ­tében, Hányszor mondta: anyu, én sírok. És sírt este nyolc óráig minden különö­sebb ok nélkül. De volt más kérdése is. Mikor elváltunk, megkérdez' e: Anyu, nekem mikor lesi kistesf vérem? Majd ha nyerek — válaszol­tam. Miire ő: Anvii te lottó­zol? Nem — mondtam újból. Akkor ne lottózz, ha nem lesz testvér — szólt ismét vissza. AZT HISZEM, a két beszél­getésből kitűnt, hogy a gyerek nem szerencse kérdése, s nem is a lottón múlik. A család­ban a gyerek, maga a sze­rencse. Bátki Ildikó A lakosság volt gondtalanabb Ifg^ SőfifcB ea iCiSJlllL — Minden figyelmeztetés feleslegesnek tűnik, gomba- mérgezés nélkül nem múlik el nyár. A KÖJÁL megyei igazgató­jától, dr. Dömsödy Pétertől hallok a galóca áldozatairól is, amikor nyári tapasztala­taikat összegezi. A nyár folyamán tizen­nyolcán betegedtek meg gom­bától. Balassagyarmaton ha­lálesettel végződött a gondat­lanul elkés2Ített családi ebéd. Legtöbben a gyilkos galócát nézik ehetőnek, de összeté­vesztik a veszélyes mérget a szegfűgombával is. — Másik nyári ellenségünk a szalmonella. Szerencsére csak egyetlen esetben fordult elő, mégis harminckilenc em­bert szállítottak kórházba. A fenti megbetegedések a lakosság gondatlanságából, fegyelmezetlenségből, felelőt­lenségéből adódtak. A közüle- tek, vendéglátóipari létesít­mények mérgezésmenles sze­zont tudnak maguk mögött. — Ez talán időben elvég­zett ellenőrzéseinknek tud­ható be. Csak mi száz helyen ellenőriztünk. A járások, vá­rosok ennek ötszörösét végez­ték el. Minden fagylaitkészítő helyet ellenőriztünk még nyi­tás előtt. ötvenhat elvégzett tiszta­ságvizsgálatuk eredménye: 37 megfelelő, 17 elfogadható, 2 kifogásolt. A kereskedelemtől vett 50 fagylaltminta meg­oszlása: 31 elfogadható, 13 megfelelő, 6 kifogásolt. 109 eszköztisztasági ellenőrzésük így zárult: 41 szennyezett, 13 kifogásolt A KÖJÁL a nyár folyamán e’lenőrizte a vendéglátóipari létesítmények konyháit is. Sok eszpresszót és falusi ve- gye.s boltot kerestek fél ha­sonló szándékkal. — Ügy lá'szik, a tavalyi nagyszámú bírság meghozta az eredményt. Az éttermeknél NÓGRÁD - 1975. nagyobb a rend, betartják az előírásokat. A vegyesboltok apró kirúgásainkat minimális ráfordítással nélkülünk is el­háríthatnák. Például a pultok festését, szeméttárolók lefedé­sét és így tovább... A KÖJÁL igazgatója elé­gedett a szezon végén. Tavaly ötszáz jegyzőkönyv érkezett hozzájuk Nógrád megye te­rületéről, az idén csak száz, azok tartalma sem kétségbe­ejtő. — Annál több gondot okoz­nak most szeptemberben az iskolák, óvodák konyhái. Zsú­foltak, úgy is érvényes: túl­zsúfoltak. Országos gond a napközisek számának roha­mos emelkedése, és ebédelnie mindenkinek kell. Néhány példa a telítettség érzékeltetésére: a tarjám 13. sz. óvoda 100 személyre mé­retezett és a dupláját főzi. A 9. sz. 50 százalékkal lépi túl a megengedett határt. A Május 1. úti iskola 400 ada­got szolgálhat ki, mégis 600 fölött étkeznek a konyháján. A Gagarin Általános Iskola 520 adagot főz, a megengedett 280 helyett. A járásokban sem jobb a helyzet. A gyar­mati járásban például 23 óvoda közül csak 6-ban tart­ják az engedélyezett létszá­mot. — Itt csak a rend és a ^tisztaság nagyobb felügyeletét alkalmazhatjuk. Azonban ez is véges. Véleményem sze­rint egyetlen megoldás kínál­kozik — mondja dr. Döm­södy Péter. — Sürgősen épí­teni kell egy központi előké­szítőt, ahonnan kellően elő­készített, feldolgozott élelmi­szert kaphatnak az egységek. A higiéniai követelményeknek csak ez felelne meg. A KÖJÁL igazgatója a központi előkészítő gondolatát a tanácsnál már szóvá tette — megoldást remélve. (ura!) 9., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents