Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

A taggyűlésen Kér oz időért B j izonyítékok késztetnek a be-, illetve .felismerésre: nem tudunk értekezni. A gyanú értekezletről értekezletre •járva szilárdult meggyőződésemmé. Csak a tudatlanság lehet a magyarázata, hogy any- nyiszor rosszul csináljuk. Kormányelnökök­nek, államférfiaknak rövid eszmecsere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyeztetéséhez. Mi a saját munkahelyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tár­gyalunk, vitatkozgatunk, közben egyre Ide­gesebben szívjuk a cigarettákat, mert telik az idő, vár a munka. A megbeszélés végén, míg mögöttünk kiszellőztetik a helyiséget, a folyosón percek alatt összefoglaljuk a tár­gyalás érdemi részét. Az előző óráikból eny- nyi volt a hasznosan töltött idő, a többit elfecséreltük. A munkaidő alatt tartott mun­kaértekezlet a munkában gátolt rheg ben­nünket. Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természe­tét. Nem felejtenénk el, hogy minden ta­nácskozás egy vagy több, pontosan megha­tározott téma köré csoportosul. Ügy, aho­gyan azt a meghívók szabályosan fel is tün­tetik. Az értekezlet világosan körülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelősséget áthárítani, éppen­séggel mentséget gyártani folyamatos mu­lasztásokra, ahogyan sokan vélik. Ok a tu­datos félreértők. Többnyire hosszan fejtik ki véleményüket, aggályos szőrszálhasogatás- sal ecsetelik nehézségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt elintézendőket. A furfangosak azt gondolják, hogy.a meg­hívón szereplő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett színhelyére csalták őket. Meg­ragadják az alkalmat, itt és most beszélnek arról, amit máskor, máshol valóban fon­tos lenne elmondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intrikusok az objek­tivitás látszatát keltő hozzászólásokba búj­tatják személyes sérelmeiket. Az anekdotá- zó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi’ történetek jutnak eszükbe, kedélyesen el- mesélgetik. Szakmai tudásuk csillogtatására néhányan a tárgyról gyorsan más témára váltanak, bonyolult fejtegetésekbe bonyolód­nak. Akadnak, akik ilyenkor érzik szüksé­get, hogy elmélyüljenek a „nagy politiká­ban", megfeledkezvén, hogy most a munká­jukkal politizálhatnának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó híján is, szól­nak, hallatni akarják a hangjukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátorkodnak elő. nehogy sült halnak nézzék őket. Es közben telik az idő. Mérgelődünk, fe­szengünk, de valami rosszul értelmezett ud­variasságból, mégsem szólunk rá egymásra. N agyobb baj, hogy az értekezletek ve­zetői is hozzánk hasonlóan udvaria­sak. Nem szakítják félbe a mellébe­szélőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon és elvonja az embereket a hasznos munkától. A nagy népgazdasági háztartásban is rá­kényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan megnézzük a forintok helyét. Takarékosko­dunk anyaggal, energiával, más költségek­kel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. Dehát időmilliomosok sem vagyunk! Viczián Erzsébet Mártír-emlékművet avattak Példás Tatabányán intézkedések A Volán vállalatok most Vasárnap felavatták Tata- októberében és novemberében már minden erejüket az őszi bánya-újváros főterén a Fel- ismét nagy letartóztatási hűl- csúcsforgalom zavartalan le- szabaduiág téren azt a monu- lám söpört végig Tatabányán, bonyolítására irányítják. A mentális mártír-emlékművet, Akkor hurcolták a németor- Volán 1-es számú Vállalatánál, amelyet a fasizmus áldozatai- szági haláltáborokba a több — a megbízókkal együttmű­nak tiszteletére emeltek. Az mint 60 szervezett munkást, ünnepséget a-25. bányásznap bizalmit, vezetőségi tagot, eseményeivel kötötték össze, akik közül csak néhányan hiszen a 60 szakszervezeti maradtak életben, funkcionárius — akiknek a Emléküket eddiig az aknák- nevét az emlékművet ovezo r_£l elhelyezett márványtáb- kőfalba véstek többségé őrizték, ezeket most, hogy bányász volt. . . több bánya kimerül őben van, Az ünneosegem Szunyogh a Megyei Munkásmozgalmi László, a városi pártbizottság Múzeu,mba szállítják, első titkára avat° beszedeben visszaemlékezett a tatabányai Az avató ünnepségen a bá- bányászoknak arra a hősies nyászegyüttes műsora után harcára, amelyet az egyre fo- megkoszorúzták az ..emlékmű­kozódó és kegyetlenebbé váló vet, Marosits István szobrász- kommunistaellenes hajsza művész és Keserű Káimánné közepette, majd az illegalitás- építész alkotását, majd. a hoz- ban is folytattak. Az ellenál- zátartozók,v harcostársak lás. a háborúellenes megmoz- helyezték el az emlékezés vi- dulások megtorlására. 1944. rágait. Tisztább a Volga * « ' 'Az 1,3 millió lakosú Gór- vonatkozó törvényrendelettel kijban üzembe helyezték a összhangban több Volga-men- városi szennyvíztisztító ti városban, is folynak hason­komplexum első egységét. A ló jellegű munkálatok. Ennek berendezés naponta 600 ezer eredménye, hogy bár az el- köbméter szennyvíz mechani- múlt hét—nyolc év folyamán kai tisztítását végzi el. A bio- a szennyvizek mennyisége 1,5- lógiai komplexum építését jör szeresére nőtt, az említett fo- vőre fejezik be és akkor a lyók szennyezettsége csökkent. Volgába visszajutó víz tisz- Nem kis szerepet játszott eb- tább és oxigéndúsabb lesz, ben az a tény, hogy a tisztí- mint maga a folyó. tó berendezések teljesítménye A Volga és az Ural folyó ez alatt az idő alatt a négy­medencéinek tisztán tartósára szeresére nőtt. (APN) köclwe — példás intézkedése­ket hoztak a rendkívüli fu­varozási feladatok ellátására. A vállalat gépkocsiállomá­nyának 80 százalékát az éves szerződésekben meghatáro­zott fuvarok foglalják le. így külön gondot okoz a partne­rek kiszolgálása, és a mező- gazdaság külön igényének ki­elégítése. Ezért az idei fuvar- megállapodásokat eleve úgy kötötték meg, hogy a szerző­déses kocsik többsége a kri­tikus hónapokban felszaba­duljon, Azt is elhatározták, hogy a régi teherautókat csak decemberben vonják ki a forgalomból, addig a karban­tartók közreműködésével, ésszerű forgalomszervezéssel, a fuvarozás-kapacitást bővítik velük. A Volán 1-es a tavalyinál 20 százalékkal több teherau­tóval vesz részt az őszi csúcs- forgalomban. Számon kérték a szellemi munka hatékonyságai A SALGÓTARJÁNI KO- rek megtartására, hiszen szá- zítsék a tevékenységi terüle- HASZATI Üzemekben elért mosan távoztak a vállalattól. ’ tűk körvonalait és irányait, eredmények általában kielé- A pártvezetőség szerint nem Elgondolkoztató ténynek mi- gítik az 1974. december 5.-i mindenütt és mindenkor meg- nősítették, hogy alig 2 év alatt párthatározatnak a vállalati felelő a pályakezdőkkel való összesen 7 fő, közöttük egye- feladatok teljesítése iránt tá- foglalkozás, a konkrét fel- temet és főiskolát végzett masztott igényeket. A felada- adatokkal való ellátásuk, s szakemberek mentek el az osz­tok részletes vizsgálata azon- nem segítették kellően az új tályról. Kétségtelen, hogy ékért ban már több tennivalóra fi- káderek munkahelyi környe- nem lehet mindössze 1—2 sze- gyelmeztet. zetükbe való sikeres beillesz- mélyt’ felelősségre vonni, de A gyár kommunistái érthe- kedését. jobb munkaköri légkörrel," tőén fokozott felelősséget érez- R. . ... , . jobb kollektív szellemmel nek az iránt, hogy éppen a t a ezeket a távozásokat csökken­párthatározatból adódó fel- ,r- ,, . odo tefckn,lkai teni lehetett volna. Feladatul adatok teljesítésében a vezető ..e., ®nae, e - ,e, ?en fcapták, hogy a • szervezéssel szervek munkája példás és kő- . . 'í1' ‘ 0 S°Y° oyabhkep- foglalkozó külső intézmények­zeserol. 104 szakmunkás to­vetendő legyen. A központo­sított irodáik 1-es alapszer­kel tegyék gyümölcsözővé vábbképzéséről, 108 dolgozó kapcsolatukat. Alakítsák ki a vezetőnél a pártvezetőség a ?f£alaü10? 1f‘Í5i>lai’ ,V*3 közép- szervezési intézkedések, uta- határozat iránt órkett felelős- * k°Iai es 108 e§yeb , szakmai s;tasok végrehajtásának el- ség teljes súlyával mérlegelte 1J 1 °lyarn°nmvalo részvételé- ienörzési rendszerét és a di- a tennivalókat, mielőtt kiállt lol„?°^osk?dtak’ magls aU~ namikus, változó élethez iga­volna a tagság elé. A párttag- 13 kl,vtak a f^raelyzeti fo- ZCKjva a módosításoktól sem gyűlésen Langár István olyan y. üdéimét, hogy a ren- rla<jjanak vissza, határozottsággal közvetítet- fkezésre allo szellemi to- terv- statisztikai osz­tp a vezetésé!* sondolatait kevel meg sikeresebben gaz- A ,, te a vezetőség gondolatait, ntánnAtlJo taly tevekenysegerol szólva, hogy a taggyűlés minden d ?d;10 ’ aY, . nf ,ast gorl* megállapították hogy murT- résztvevőié a kiosztott fel dos tervszeruseggel oldja meg, megauapuotuiK, nogy mun reo--vevoje a Kiosztott tel- j ,- vezető hensztá kajukban főleg a statisztikai adatokon töprengve kelt fel a s „o:ndoljon a vezető beoszta- domborodik ki és a fa<**V,Illésről suak rendszeres tovabbképzé- , oomooroaiK ki es a " séről, elemezze egyes munka- jahajat szervezeteben nem Arra figye.meztette a jelen- helyek egészségtelen fkiktuá- íogla1^ el azt a he yet, levőket, hogy az alapszerve- ciójának okait ^ segitse elő amelyet ilyen gyorsan fejlődő zethez tartózó gazdasági es a hibák: megszüntetését es korszerusődo vallalatnal mozgalmi szervek korrumiu- . . . ~ ’ , , elvárható. A jelenlegi világ­nistái munkakörüknél főgva A szervezési osztály reflek- ^ népgazdasági helyzet még­is jelentősen segíthetik a t°rflfnybe került, hiszen a de- kl-vanja> hogy a vállalati szer- párthatározatokból adódó fel- cefn,bfF .Partnatarozat: vég- vezés ismét központi szerephez adatok megoldását. A közpon- r^hajtasaban aligha kell hang- j,Usson. Jelentős feladatuk, tosított irodák 1-es alapszer- fculyozm a munka- es üzem- hogy megteremtsék a jelenleg vezeté'nez tartozó főosztályok, szarvi|z®s fontosságát _ értékmérőként használt sza- osztáiyok az egész vállalat' nA Salgotnrjana Kohászati vak egySéges értelmezését és gazdálkodására jelentősen ki- szemek köztudottan nem tar- összehasonlíthatóságát, mert ható feladatkörrel rendelkez- tozik a rosszul megszervezett különböz5 gazdasági szervek nek. Igya határozat végrehaj- vállalatok soraba. mégis bo- és egySgigek azokat különbö- tásáiban alapvetően meghatá- veJn van tennivalója mind az zsképDerL értelmezik és hason- i czó a szerepük is. Egyálta- irányitasszervezes. mind a lít,gatjaik. Ián nem g.rról van szó, hogy mankaiolyamat-szervezes te- munkaügyi főosztály a ruleten. A partvezetoseg ér- A niutnKaugyi ioosztaiy ezek a vezető szervek. eddiö tékelése szerint érmen a rend- mérlegelését több oldalról kö­nem igyekeztek segíteni e , ,Ke!.es?. a rfnű telítették meg A közvetlen fontos határoz« véBroha)- 7j,k“‘h^ “ SJgJ. „jj l.m.UKMlwH usy.nis azál­a&í.'srssj» határozatának szellemében problémák fontossága szerint. perL a rendelkezésűkre bocsá­tott munkaerők mennyiségé­azon munkálkodott, hogy Esetenként tudományos igé- — minősége szernoontJá­miindenki képességének meg- ?'^k01^ mmumáhs ^ mérik le°Az elmúlt hó­felelő munkakörben dolgoz- témák megoldásán fá- 001 ™eri'k ,le- Az eimuit ho­° radoznak, miközben elmarad- napokban eppen ezert nem zon és a szükséges kádercse- aZ a‘ktuÍalYs vállalati kon- a . ,alai?,ulÍ szelleme hatotta át. Gondot géges~'fe]^t<jk "~meg^]ísá- «.idő alatt a vállalati lét­reket is az emberi hupianum végrehajtásához’szü'k- a munkaügyi főosztályról. Bár fordítottak arra ho«v a gvör- s6ges íeIadatok megoldásé- ez idő alatt a vállalati ioran-oi-taK arra, no^y a gyot Ti.™, volna szam 8 fővel növekedett, sülő életmód és a megnőve- Y®LJ;lya^ Íq^lvi^gazdáíkol tervnek megfelelően ez mind- kedett műszaki feladatoknak ^rfaen fontos részIként^JÍ össze 97.9 százaléknak felel megfelelően fiatal, tehetséges kéIZü?t "ntézkedési tervek öí- megs holott a termeléstoöví- kaderek kerüljenek a vezető készült ínyezKeclesi tervek ősz tésíAezztta| 12 százaiékos lét­beosztásokba. Az utánpótlás szehangolasa, a számviteli ^ttal 12 százalékos let biztosítása érdekében, támo­rendszerbe való beilleszkedé­gatták a továbbtanulni szán. se?ek. megszervezese. az infor- dékozó munkásfiatalokat. Az máooaram’as útjainak rog- utóbbi 5 évben 12 egyetemi, ,dt,ese' a.sok Párhuzamos te­vagy főiskolai végzettségű fia- vekenyseg formainak felsza- talt vettek a vállalat állomé- molasa- nyába a vezetés színvonalá­szám növelésével kellene to­vább szorgalmazni. A számszerű adatokon túl­menően tapasztalható. hogy a vállalattól leszámoló, távo­zó dolgozók közül az 1 évnél UBO A PARTTAGGYÜLÉSTÖL munkaviszonnyal ren­, „ ,,, ^ ^ - , , , , , deikezok vannak túlsúlyban, nak erősítésé céljából. Ezui- EZÚTTAL azt a feladatot kap- Ez mintíeaképpen a mUnka­tal azonban a partvezetoseg tak a szervezési osztály kom- er5_eazd.Hkodá<- mennviséai úgy értékelte, hogy az ered- ' mumistái, hogy a vállalat ve- szemléietére utal Arra ’ hoav mények mellett nem fektettek zetőinek konceociói alapján a k krit;k;, „aut»! 'vf,c,jk kellő súlyt a meglevő káde- legrövidebb időn belül rög- {£“ genteezőklt Bár íz­letesen elemzik a leszámolá­sok okait, de nem vizsgálják, hogy milyen költségek me­rültek fel az ilyen nagy mér­tékű fluktuáció következté­ben. A betanítással kárba veszett idő, a betanításra le­kötött munkaerő, s a tanítás során keletkező nagymérté­kű selejt és .hulladék károsan befolyásolja a vállalati gaz­dálkodást. A munkaügyi főosztálynak szorgalmaznia kell a jövede­lem- és a teránelési érték he­lyes arányának szabályozá­sában való aktív közreműkö­dő múmiát. Természetes igény minden dolgozónál, hogy jöve­delme folyamatosan emel­kedjék, s ez egybevág a párt decemberi határozatával is. Le a jövedelem csak akkor vá­lik konkréttá és érzékelhe­tővé. ha e mögött a megter­melt áruk ’ váHalatilag és népgazdaságilag is igényelt mennyiségét és minőségét ta­pasztalhatjuk. A vállalati szer­vezési program tervbe vette a bértömeggazdáikodás kiter­jesztését, ezért a taggyűlés most további feladatúi adta, hogy a főosztály kezdeménye­ző és aktív munkát fejtsen ki a termelásarányos bértö- 'meg-f elhasználás szabályozá­sa és széles körű elterjesztése érdekében. A PÁRTHATÁROZAT IRÁNTI felelősség ezúttal na­gyon őszinte, alaposan átgon­dolt, jobb munkára ösztön­ző gondolatsort indított es irányított a még terméke­nyebb élet útjára. Orosz Béla t) vcgcsiíjzoió a salgótarjáni öblösüveggyárból — b Az ebédhez, ha csemege- nyáron legkevesebb kilencven változást a 1-ovak jelezték uborkát is tálalnak majd va- vagon uborkát elhordott a leginkább. Csapkodva, dom- lamikor elém, nekem mindig földről a két lovával. Ha a bolva hajtották - magúkról a Nógrádgárdony határán a traktor nem rontja meg ked- legyet, és nyugtalanok vol- Nagylapos jut majd eszembe, vét, még oka is lett volna a tak. Ilyen állapotban meg- Méghozzá úgy, ahogyan a na- vidámságra. Jó pénzt kapott kérdezni tőle. hogyan nevezik pókban láttam. Meleg volt. Csitáron a tsz központjában Gárdonyban a lapos mellett Ezen a túlsó szélére alig lát- a lovak után, amelyek csikót húzódó kis patakot, tapintat­ható táblán pedig ember ■ várnak. Az öreg Vereczki lan dolog. A lóra is, az áru­ember nyomában derékszögbe gondoskodik arról, hogy amíg ra is figyelni, és még egy hajolva szedte az uborkát. megszületnek a kicsik, jó bá- harmadik kérdésére is meg- Aki nem ért hozzá, a meg- násmódban részesüljenek az felelni, sok. Ott volt. a szü- sarguit uborkalevelekből anyák. Két javabeli ló szere- retelők között Herczeg János, ítélve arra gondolhatna, hogy ti is őt, dicséri a gazdát, attól kérdezte, hogy válaszol- arról a termés már régen le- ahogyan kinéznek. Erről szólt hasson a hozzá intézett ki­érett. De az uborkatábla volna, ha a traktor nem za- váncsiságra. szélén Veres Vince és fele- varja meg zúgásával a hang- — Hogy hívják azt a pata- sége Ilinyből, akik megcá- ját. Végül az öreg Vereczki kot, nem tudod? tolhatják a téves felfogást, félredobta a haragot: Herczeg sem volt a legjobb Két halk szavú ember. A ke- — Vigye, rokonnak teszi a kedvében a felhők miatt, zük jár gyorsabban a szájuk fuvart... — Minek vagy gárdonyi, helyett. Az ember szedi a Ilyenkor őszbe fordulás ele- ha nem tudod — egy szó termést, az asszony pedig ke- jén nagyon szép ott a gárdo- nem sok, annyit sem mondott zében sablonnal osztályozza nyi laposon. Szelíd dombok többet. az uborkát. Külön csemegé- körben. Legszélén a Malom- Vereczkit mintha nyakon nek való, élénk, zöld; köze- híd alatt csak szivárgóan ki- öntötték volna a nem várt pes nagyságúakat, akár a hí- esi patakocska csordogál. Azt kurtaság miatt. Megfogta a mes tojást rakja egy ládába, mondják, a föld alá szivá- hajtószárat, halkan szólította — Erről á tábláról még rog, azért terem ott szívesen a lovakat, és elindu’t. A ko­néhány mázsát leszedünk.. . a zöldségféle. A távolban csiról visszafordulva mondta. ök leszedik, osztályozzák, valahol Herencsény fölött a — Patak, az ördög tudja aztán jön az öreg Vereczki Hegyesd kevélykedik. Innen mUven patak. János, a kocsis fogatjával, a laposról olyan mintha fá- Ahogyan haladt a kocsija, megpakolja a platót, és viszi tyolban lennej Mellette sze- úgy rakták rá az osztályozott ki a tábla szélére. Amikor lídebben a Dercseg. Arra- termést. Először Veresék, az- befordult az uborkatáblára, felé juhnyáj legel. A hallást tán a szomszédok és a többi- haragosan összehúzta a sze- ha semmi sem zavarná, még ek. Ha majd a télen csemegé­mét. Egy traktor a pótkocsi- idehallatszana a kolompjuk uborka kerül az asztalra, ez í iával merészkedett a fogat is. De az uborkaföld mellett a déli óra jut majd' az helyére. Az öreg hangosan az országúton sűrűn fordul a eszembe, amit ott töltöttem nondta. gépjármű. Az öreg Vereczki Gárdony alatt, a tenoron. — Hívatlanul jött, mert a ezen a dé’felé bandukoló idő- Bobál Gyula . szállítás nem az ő hivatása, ben másodszor gerjedt ha­hanem kizáró'ag az enyém., ragra. Hegyesd felől vastag I 1---------------­1 Azt mondta, hogy ezen a felhő kavargóit. De az idő- j NÓ.GRÁD - 1975. szeptember 9., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents