Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD Ä2 MSZMP NOORÁD BEGYEI BIGOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , : XXXI. EVF. 210. SZÁM ARA: 1 FORINT 1975. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Fizetés után Búza alá készíti elő a talajt tárcsázással Bojtos Mihály, a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság gépkezelője. Békésen pöfög a piros színű DT—75-ös lánctalpas traktor, inig kezelője az utána akasztott tárcsán igazít. A gép a héten került Iü először a földre, előtte törése volt, javítani kellett. Fotó: bábéi SB Tíiiiévnviló a Pénzügyi és Számviteli Főiskola saigótaejáni tagozatán Tegnap tartották meg a tanévnyitó ünnepélyt a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán. Lóránt Miklós docens üdvözölte a megjelenteket, a vendégek között dr. Lukács Lajost, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola karigazgatóját, valamint a megyei és városi párt- és állami szervezeteinek képviselőit. Ezután Lonsták László tagozatvezető mondott ünnepi beszédet. Mint hangoztatta: a tagozaton az eddig eltelt három évben a jelentős mértékű meny- nyiségi növekedés mellett .alapvetően a képzés minőségi színvonalának fejlesztésére törekedtek úgy. hogy az megfeleljen a főiskolai képzéssel szemben támasztott követelményeknek. — Pártunk XI. kongresszusa meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő időszakban meg kell valósítanunk — mondotta Lonsták László. — Az ebre irányuló' társadalmi méretű tevékenység kibontakoztatásának lényeges feltétele a műszaki, a közgazdasági, a kulturális áálakulás meggyorsítása. A kongresszus határozata szerint a tudomány szerepét fokozni kell társadalmunkban. arra kell törekedni, hogy az m ndinkább termelőerővé váljék — A vállalatok önállóságét növelő, a vezetésre egyre nagyobb feladatokat hárító gazdaságirányítási elemek és módszerek váltották ki azt az lgánvt. hogy népgazdaságunk rendelkezzék felsőfokon képzett, több modellben gondolkodni tudó pénzügyi, számviteli szervezési szakemberekké'.' Ezután arról szólott,, hogy a most induló tanévre a múlt évit tíz százalékkal meghaladó mértékben, 4400an kérték felvételüket, s az Oktatási Minisztérium keretszáma szerint felvettek 710 hallgatót. — Salgótarjánban is évről évre növekvő számban kérik felvételüket mind a nappali, mind a levelező tagozatra — hangzott a továbbiakban Lonsták László ünnepi megnyitójában. — Ez a tény egyre sürgetőbben veti fel intézményünk végleges elhelyezésének mielőbbi megoldását, a kollégiumi i elhelyezés jobb feli ételeinek biztosítását. Mint megtudtuk: a levelezőképzés ma már az eredeti elképzelést is meghaladó mértékben * történik, jelenleg a salgóta'-jáni tagozatnak 340 hallgatója van, akik közül 157-en a naPPa'i- és 183-an a levelező tagozaton tanulnak. Az új tanévben a levelező tagozaton az ipar szakos képzés mellett — e'sö ízben — pénzügyi szakon is megindul a képzés. Ezzel elsősorban a tanácsok, tanácsi költségvetési intézmények és nénzintázetek szakember gondjain igyekezne'- segí'eni. Végezetül Lonsták László köszönetét mondott a megyei és városi párt- és állami szerveknek mindazétt a segítségért, amellyel a •tagozat eredményes munkáját előmozdították, s sikeres tanévet kívánt a tagozat minden dolgozójának, tanároknak és hallgatóknak. A megnvitó beszéd után az első éves hallgatók esküté'e’e ka,j!ott le. Az eskütételt követően Lons'ák László tagozatvezető kézfogással fogadta főiskolai hallgatóvá az elsőéveseket 51 nappali tagozatos hallgatót. Nem mindenütt és egyforma mértékben, de a fizetést követő napon, illetve napokon hirtelen megnő a munkából távolmaradók száma. Egyesek igazolatlanul, mások hivatalos papírral. A salgótarjáni . síküveggyárban, a Zagyva III. legutóbbi termelési tanácskozásán szóba került, hogy a fizetést . követő napon öten elfeledkeztek munkába jönni. Emiatt a sok nehézséggel küszküdő gyártás során felgyülemlő cserenet nem tudták időben kiszállítani. Ez, a helyzet növelte az itt dolgozók számára a balesetveszélyt. I A hiányzók közül bizonyára egyikük sem gondolt arra, hogy távolmaradásával, igazolatlan mulasztásával milyen kellemetlen körülmények közé hozta munkatársait, akiknek az előző napokban — feltehetően munkaidő után — azt bizonygatta, hogy ő milyen jó, megértő, segítőkész munkatárs. Pár nappal ezelőtt a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi telepén anyaghiány miatt tétlenkedtek a délutá- nos műszakban dolgozó tekercselők. Közülük Bakondi Ferencné szó nélkül felkelt a gép mellől és átment segíteni a kész tekercset cso- magolóknak. A miértre így válaszolt: szeretek dolgozni, nem tudom elviselni a tétlenséget, azt, hogy amíg én munkátlanul vagyok, mások dolgozzanak. Azt hiszem, sok, magát „öntudatosnak” valló férfi és nő példát vehetne erről a szerény, munkáshivatására büszke, feladatát példásan teljesítő, önzetlen, segítőkész asszonykáról. Sajnos, manapság az üzemekből meggondolatlanul távolmaradók nem részesülnek olyan határozott, ugyanakkor emberséges felelősség-1 revonásban, mint mondjuk 10—15, vagy 20 évvel ezelőtt Az akkor természetes volt, jogosságát senki sem vitatta, nem tüntették fel önérzetsértőnek. Ellenkezőleg: ebben is kifejezésre jutott a munkásöntudat, az egymásért és a közösségért érzett felelősség. Azóta a párt teljes foglalkoztatottságra irányuló helyes elképzelését olyannyira megvalósítottuk, hogy jelenleg egyik-másik munkaterületen munkáshiánnyal küszködünk. Ugyanakkor ugrásszerűen megnövekedett az indokolatlan munkásvándorlás. Senki sem vitatja a szabad munkavállalás előnyeit, szükségességét, annak jogát. Ezt azonban nagyon sokan félreértik, félremagyarázzák, ösz- szetévesztik a szertelenséggel, a munkahely semmibevevésével, a befogadó kollektíva kijátszásával, félrevezetésével, jóindulatának semmibe vevésével. Azokról van szó most, akik, mint legutóbb a kohász brigádvezetők . tanácskozásán az egyik felszólaló elmondta: ingáznak a tűzhelygyár és az acélgyár között. Természetesen minden esetben nagyobb bérért, jóval tudásuk és munkájuk értéke alatt. Káros ez a munkaerő-vándorlás, mert például az acélgyárban a betanulási idő során 15 ezer forinttól 40 ezer forintig fizetnek ki pénzt egy új dolgozóért. A törzsgárdatagok is szóvá ■ teszik az ilyen emberek egv- ségbontó, rossz szellemet, felfogást, morált, felelőtlen magatartást kiváltó káros tevékenységét. Ha valaki, akkor ők tehetnek ellene sokat! A jól egvbekovácsolt, öntudatos, munkájukat hivatásuknak tekintő szocialista kollektívák, a megfelelő rendelkezésekkel együtt. Struc módjára földbe dug-' nánk a fejünket, ha azt hinnénk. hogy megyénk új és régi üzemeiben ugrásszerűen belépett emberek zöme a szó igazi értelmében munkásnak tekinthető. Sokan még csak erre hivatkoznak, amikor érdekeik megkívánják. Kevesebbet szólnak a kötelességeikről, sokszor még kevesebbet tesznek érte. Belőlük kell olyan embereket formálni, akiknél természetessé válik a felfogás és gyakorlat, hngv az év minden munkanapján. fizetés előtt ugyanúgy, mint fizetés után; munkába kell állni. ígv kell bizonyítani a kollektívához való erős hozzátartozásukat. Ez viszont nem megy máról- holnanra! A türelmes, felvilágosító szó mellett számonkérésre is szükség van. Ez velejárója a munkásmenta- litásnak. Bizonyára a nevelő munkára fordított idő nem vész majd kárba. Szombaton Salgótarjánban, Gyurtyánosban tartották a nógrádi szénmedence dolgozói a XXV. bányásznap ünnepségét. A megjelenteket Csincsik István, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte. Közöttük Géczi János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Matuz Józsefet, Devcsics Miklóst, a megyei pártbizottság titkárait, Pothomik József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, Viktor Orosz elvtársat, a Szovjetunió magyar; országi nagykövetségének tanácsosát, Havrán Istvánt, a bányászszakszervezet elnökségének tagját, Bics Lajost, a NIM főtanácsosát, Tarján Kálmánt, a Magyar Szénbányászati Tröszt osztályvezetőjét, valamint a megyei, járási pártbizottságok képviselőit, a tömegszervezetek, társadalmi szervek és a különböző vállalatok vezetőit, képviselőit. Köszöntötte továbbá a csehszlovákiai Dolina-bánya küldöttségét, s annak vezetőjét, Tibor Bittnert, a lengyelországi Thorez-bánya küldöttségét, annak vezetőjét, Tadeusz Bohatevet. Megnyitó szavai után Zsuffa Miklós, a vállalat igazgatója tartott ünnepi beszédet. — A bányásznapon elsősorban azoknak a bányásztársainknak emlékét idézzük, akik 56 évvel ezelőtt, a» gyilkos tatabányai sortűznek estek áldozatul — ' kezdte beszédét Zsuffa Miklós, majd így folytatta: — Tisztelettel emlékezünk a nógrádi szénmedence felszabadulás előtti bányamunkásaira is, akik a kegyetlen ellenforradalmi elnyomás éveiben is élen jártak a kizsákmányolok elleni küzdelemben — mondotta a Nógrádi Szénbányák igazgatója, majd arról beszélt, hogy a medence dolgozói az elmúlt harminc év alatt is hőseiesen helytálltak, támaszai voltak a szocialista átalakulásnak. a szocializmus építésének. Az ellenforradalom támadása idején a bányászok döntő többsége ‘ tettekkel, ha szükség volt rá, fegyverrel is bizonyította, pártunk szocialista vívmányai melletti elkötelezettségét. A következőkben. arról szólt, hogy az utóbbi időben meggyorsult a bányák korszerűsítésének programja és a Nógrádi Szénbányák azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel hosszabb távon az évi egymillió tonnás széntermelésre. Ennek érdekében fokozni kell a feltárás előkészítését. Meg kell oldani a Nógrádi Szénbányák korszerűsítését. magas fokú gépesítéssel, automatizálással. Javítani a bányák biztonság- technikai állapotát, üzem- egészségügyi ellátottságát. A feladatok között szerepel — mint mondotta az igazgató —, hogy fiatalusuK a létszámösz- jzetételt, oldjuk meg a bá- nyászután,pótlás kérdését. A tennivalók hosszabb távon ismertek. Erről is szólt Zsuffa Miklós. Akik közelebbről ismerik a működő nógrádi szénbányákat, azt is tudják, hogy tektonikailag zavart, gáz-, vízveszélyes bá- nyemezokről kell jelenleg is a termelést biztosítani. A gépesítés elmaradottabb az országos átlagtól. A bányászok életkora is magas. Kevés a fiatal. Mégsem lehetetlen a helyzet, ha a feltárás, vágathajtás az előző évieknél erőteljesebb lesz. Ha jó szervező munkával a gépesítéshez elengedhetetlen magasabb szintű munkaszervezéssel, túlteljesítjük termelékenységi mutatóinkat —, mondotta, majd a párt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának végrehajtásáról szólt. Ahogy megállapította, "még csak a kezdet kezdetén tartanak. Igaz, hogy az előző éveknél lényegesen több feltáró-, előkészítővágatot hajtanak ki, mégsem érték el a tervezett szintet. Gépi jö- vesztésben már megközelítik az országos átlagot. Gond viszont, hogy a széntermelési tervet időarányosan még nem tudták teljesíteni. Erről legutóbb különböző fórumokon tárgyaltak —, mondotta, majd arról szólt, hogy a jövőben is a legnagyobb erőre, a szocialista brigádmozgálomra támaszkodnak. Ezután név szerint emlitette azokat a szocialista brigádokat, amelyek az elmúlt időszakban -kiváló eredményeket értek el. Zsuffa Miklós ünnepi beszéde után emelkedett szólásra Géczi János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Köszöntötte elöljáróban, megyénk valamennyi szén-, érc- és ásványbányászát. Szólt arról, hogy tisztelet illeti azokat a 'bányászokat, akik a korábbi harcokban is eredményesen tevékenykedtek, a forradalom mellett tettek tanúbizonyságot. Köszöntötte azokat, akik a felszabadulás előtt részt vettek az ellenállási mozgalomban. Akik a fel- szabadulás után először szálltak le a mélybe, hogy felszínre hozzák a szenet. Azokat, ' akik az ellenforradalom időszaka alatt helytálltak a munka frontján és szembeszálltak az ellenforradalommal. Köszöntötte továbbá a megyei pártbizottság első titkára azokat a bányászokat is, akik a párt hívó szavára az élet más területén vállalták a munkát, és becsülettel helytállnak. A továbbiakban a bányászat jelenéről és Jövőjéről szólt Géczi elvtárs. Többek között elmondotta, hogy a jelen, és a jövő biztató a bányászok számára, és az is biztos, hogy a bányászok tudják kötelességüket. — Érjenek el újabb sikereket a termelés területén, termeljenek alacsonyabb költségszinttel. a vezetők biztosítsák a jobb munkafeltételeket számukra az elkövetkezendő időben. Géczi elvtárs után Bics Lajos, a NIM részéről kö- (Folytatás a 2. oldalon) V. K. Naponta érkezik a friss sör tartálykocsikon Budapestről, a Kőbányai Sörgyárból a salgótarjáni telephelyre. Három műszakban mintegy négyszáz hektolitert palackoznak, amelyet naponta szállítanak az élelmiszerből tokba és a vendéglátóegységekbe.
