Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP nograd MEGYEI Öl z ott s a GA es a megyei tanács lapja v XXXI. ÉVF. 229. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. SZEPTEMBER 30., KEDD Hazánkba látogat a Vietnami Dolgozók Pártjának és a VDK kormányának küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meghívására a közeli napok­ban Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével hivatalos baráti láto­gatást tesz a Magyar Népköz- társaságban a Vietnami Dol­gozók Pártjának és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége. (MTI) KEB-hiildöttség utazott Berlinbe A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására Brutyó Já­nosnak, a KEB elnökének ve­zetésével hétfőn Berlinbe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának küldött­sége. A küldöttséget a Nyu­gati pályaudvaron Venéczi János, a KEB titkára bú­csúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) EfCíBisfasalc - feladatok Üjság, televízió, rádió tudósította, közvetítette az or­szággyűlés tanácskozásának két napját, A miniszterelnök ál­tal beterjesztett munkaprogramot — amely vissza- és előre­tekintve felölelt mindent, amire csak a kormány ténykedése és figyelme kiterjed —, ezen belül a szakminiszterek által részletesen is kifejtett építési, mezőgazdasági és nemzetközi politikai tevékenységet. Nem túlzás: egy ország munkája, eredményei és teendői — és persze, gondjai — kerültek te­rítékre, s ember legyen a talpán, aki egyszeriben rendezni képes magában az időben, térben és tárgyban ugyancsak ter­jedelmes, megközelítésben pedig sokoldalúan és kritikusan megtárgyalt anyagot. Nem különös, az országgyűlési tudósító is nehezen dönti el, mit ragadjon ki a Parlamentben elhangzottakból. I^ehéz a választása azért is, mert a nagyobb nyomatékkai említett kérdések -— az első hallásra még oly’ távolesők is —, mély összefüggést mutatnak egymással. Ez egyébként a témához képest rövid és tömör tanácskozás következetességére, elvi harmóniájára vall, és arra a példamutató törekvésre, hogy a legfontosabbakról is lehet és kell az idővel takarékosan ta­nácskozni, mutatis mutandis: a legfontosabbakért is lehet célratörően dolgozni. Ügy is fogalmazhatnánk: az életünkről volt szó — a ja­vulás sok kedvező fényéről, jelenéről, s a javítás szükséges­ségéről és lehetőségeiről —, elsőrendűen ennek anyagi alap­jairól. Ezzel kapcsolatban mostanában, mert nyílt gazdaságú ország vagyunk, a világgazdaság nagy változásait emleget­jük, amelyek nem kedveznek nekünk, mert jóval érőtelje­sebben drágítják behozatali cikkeinket, mint exportáruin­kat. Idevágó' a kijelentés: nem szabad sem eltúlozni, set lekicsínyleni e kellemetlen hatásokat. Mindenesete, idő kell hozzá, hogy növelhessük exportteljesítményünket, hogy több, minden piacon kelendő, versenyképes árut állítsunk eiő, és, hogy ezzel fokozatosan egyensúlyt teremthessünk. Sok mindennel összefügg ez, a gyártmányok fejlettségé­vel, a hatékonysággal, a munkaerő-gazdálkodással, a munka- fegyelemmel, természetesen a jobb kereskedéssel és az eh­hez nélkülözhetetlen informáltsággal —, ahogy Lázár György miniszterelnök mondta —. alkalmazkodással a világgazda­sági mérce követelményeihez. Egyszóval, amilyen komoly gondot okoznak, olyan nehéz feladatot rónak ki ránk a meg­változott piaci körülmények. De vigyázzunk — figyelmez­tette az országgyűlést és a közvéleményt Biszku Béla —, hi­bát követnénk el, ha minden gazdasági problémánkat erre vezetnénk vissza, és nem néznénk szembe a saját mun­kánk gyengeségeivel, a gazdaságpolitika megvalósításában tapasztalható következetlenségekkel. Ügy is mondhatnánk: ha nem a „romló cserearányok” zsákjába varrunk be minden kedvezőtlen jelenséget, hanem javítunk azon, ami javítható, akkor kereskedni is eredményesebben fogunk és általában gyorsabban haladhatunk majd ismét előre — ami életkér­dés, A képviselői felszólalások ugyanebbe az irányba mutat­tak, és több vonatkozásban az eddiginél nagyobb hafáro- zottságot kívántak. Mint Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára, aki azt az igényt támasztotta, hogy legalább a ter­mékek főcsoportjaira, vagy a vállalatokra szólóan világosan meg kell mondani, melyiket, kell fejleszteni, hol kell (tartani a szintet és mit kell csökkenteni, vagy éppen megszüntetni. Tollár József zalai képviselő, egyébként bútorgyári igazgató is jelentősebb előrelépést sürgetett a gazdaságtalanul dol­gozó termelési egységek korlátozásában, illetve megszünte­tésében. Pedig ez kényes kérdés, amit valóban nagy körül­tekintéssel lehet csak megoldani. De, hogy a szakszervezeti vezető és a gyárigazgató ugyanúgy közelíti meg, minden­esetre figyelmet érdemel. Elsőrendűen e körül folyt hát a szó két ötéves tervidő­szak határvonalán, nem csekély társadalmi, gazdasági, élet­színvonalbeli, szociális és kulturális eredménnyel — hogy csak egyet említsünk: egymillió új lakással — a hátunk mö­gött. De nem kevesebb jogos igénnyel, feladattal magún!: előtt. Mert nemcsak, azaz nem is elsősorban a „világ” tá­maszt mind nagyobb követelményeket, hanem mi magunk —. ki-ki az elértekhez képest — szeretnénk jobban, még jókban, szebben, tartalmasabban élni. Ügy látszik, most me-' redekebb szakasz, erősebb kaptató következik. Nehezebb raj­ta előrehaladni, de felérve, még szebb, zavartalanabb ki­látás ígérkezik. Kádár János fogadta F. A. Ahmedet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Fakhruddin Ali Ahmedet, az Indiai Köztársaság elnökét. A szívélyes, baráti eszme­cserén jelen volt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rácz Pál külügyminiszter-helyet­tes, dr. Túri Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, valamint indiai részről Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és polgári re­pülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter­helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe. X Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn látoga­tást tett Fakhruddin Ali Ahmednél, az Indiai Köztár­saság elnökénél. A szívélyes, baráti talál­kozón jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Túri Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság újdelhi nagykö­vete, valamint indiai részről Szurendra Pál Szingh idegen- forgalmi és polgári repülés­ügyi államminiszter, V. C. Trivedii küKigymi.nisziter- helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Ünnepi díszt öltött vasár­nap Dejtár. Nemzetiszínű és a nemzetközi munkásosztály vörös zászlói díszítették a község utcáit. A fegyveres erők napja alkalmából ün­nepre készültek a falu lakói. A határőrizetbe» nyújtott se­gítség alapján elnyerték a határőirközség megtisztelő cí­met. Egymás után érkeztek a meghívott vendégek. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, országgyűlési képviselő, Géni László ezredes. az MSZMP BM határőrség párt- bizottságának titkára, a társ- fegyveres testületek képvise­lői. az állami és társadalmi élet több vezetője, a járás, a község párt- és állami életé­nek tisztségviselője. Képvi­seltette magát a csehszlovák határőrség besztercebányai ke­rületi parancsnoksága, Miros­lav Zarman alezredes vezeté­sével. A község sportpályájára a dejtáriakon kívül a szomszé­dos falvak lakói is eljöttek. Kisdobosok, úttörők vonultaik fegyelmezett sorban, csapat­zászlókkal, majd a határőrség díszszázada sorakozott az emelvény elé. Nováki Dezső százados megnyitó szavai után Géczi János mondott ünnepi köszön­tőt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a megyei ta­nács nevében tisztelettel kö­szöntőm Dejtár község dolgo­zóit. a haíárőrkerület. a he­lyi határőrőrs személyi állo­mányát. Köszöntőm a fegyve­res erők napja alkalmából az egység katonáit, a megjelent rendőröket, munkásőröket. Ünnepre jöttünk össze, ün­nepelni abból az alkalomból, hogv a határőrség országos parancsnoka Dejtárnak a ha- tárőrküzség megtisztelő cí­met adományozta. Ez elisme­rése annak az évek hosszú so­rán kifejtett aktív tevékeny­ségnek. amelyet a község dolgozói államhatárunk biz­tonságos őrzésének elősegíté­se érdekében végeztek — mon­dotta ünnepi köszöntőjében Géczi János, majd így foly­tatta: — Alkotmányunk ki­mondja, hogy a haza védelme minden állampolgár köteles­sége. E feladatuknak tesznek eleget bátor határőreink nap- miint nap. Éberen őrzik ha­zánk. országunk területi sért­hetetlenségét. államhatárunk biztonságát. E szolgálat na­gyon kemény, egyben kiemelt fontosságú politikai feladat teljesítése is. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután arról szólt, hogy a két szomszédos ország, Magyarország és Csehszlová­kia határőrei testvéri, baráti együttműködés alánján őrzik az államhatárok sérthetetlen­ségét. A két testvéri nép ha­tárőrei mellett lankadatlan éberséggel őrzik az államha­tárt a polgári lakosok is. A hazai és a nemzetközi helyzet elemzése után beszé­dét így fejezte be: — A község dolgozóit. Dej­tár lakóit a határőrközség meg­tisztelő cím ösztönözze arra. hogy a jövőben is még haté­konyabban részt vállaljanak az államhatár közvetlen őrzé­séből. Engedjék meg. hogy a kitüntetett és megjutalmazott elvtársaknak elismerésemet fejezzem ki végzett munká­jukért. Köszönetemet nyilvá­nítom a község minden lako­sának a határőrközség cím elnyerése alkalmából! Ezután Vincze Zoltán alez­redes átadta Kovács Sándor­nak. a községi közös tanács elnökének a határőrközség cím elnyeréséről szóló okleve­let. A Dejtáiri községi közös Tanács viszonzásul emlékzász­lót adott az őrsnek, amelyet Taglieber Ferenc főhadnagy vett át. A belügyminiszter több határőrt és polgári sze­mélyt részesített kitüntetés­ben a fegyveres erők napja alkalmából. A kitüntetéseket Géczi János, Gém László, Vincze Zoltán és Szerémi Sándor megyei rend őr főikapi­tány adta át. A bensőséges ünnepség után a díszszázad elvonulása kö­vetkezett. maid sport- és kul­túrműsor zárta a programot. Kitüntetések — jutalmazások Huszonöt év a nép szolgálatában Ünnepi nagygyűlés Salgólarjánban A polgári védelem a szo­cialista honvédelem rendsze­rének és a hátország védel­mének fontos része. Ez volt a i jelmondata annak a nagy­gyűlésnek, amelyet tegnap, a polgári védelem megalakítá­sának 25. évfordulója tiszte­letére Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Ott­hon nagytermében rendez­tek. Az ünnepség előtt a mű­velődési otthon klubtermé­ben a fegyveres erők napja alkalmából Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte a fegyveres erők tagjait, kato­nákat, tiszteket, főtiszteket, határőröket, rendőröket, munkásőröket, a polgári vé- delém tagjait. A honvédelmi miniszter üdvözletét Ványai Sándor vezérőrnagy tolmá­csolta. A jubileumi nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt. Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Illés Miklós, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Vá­nyai Sándor vezérőrnagy, Hazai György alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága pártbizott­ságának titkára, a megye, a város párt-, állami, társadalmi életének számos vezetői e. gazdasági életünknek több képviselője. A Szoó Diláné elnökletével megtartott nagygyűlésen a megye minden részéből Sal­gótarjánba érkezett polgári védelmi alakulatok képvise­lőit, munkásőr- és rendőr­úttörők köszöntötték, majd Illés Miklós emlékezett a ne­gyedszázad történetére. Hang­súlyozta : — Annak a testületnek a negyedszázados évfordulóját ünnepeljük, melynek a szer­vezett rendszerét, anyagi, technikai felszereltségét1 a szocializmust építő államunk a békés építőmunka mellett is mindig figyelemmel kísér­te, és fontosnak tartotta... A polgári védelem az' a rend­szer, amely a lakosságnak és a népgazdaságnak az atom, vegyi, biológiai és egyéb fegyverfajták elleni védelem céljából már békében megva­lósított országos méretű in­tézkedéseit, valamint az el­lenség atom- és más eszkö­zökkel mért csapások után a megsemmisítési gócokban a mentési és sürgős helyreállí­tási munkálatok elvégzését foglalja magába. Az e terü­letre vonatkozó párt- és kor­mányhatározatok alapján végzett munka eredménye­ként tovább szilárdult a pol­gári Védelem irányításának és működésének rendszere. Fokozódik a kötelezettségek és a feladatok teljesítésének szervezettsége. Meggyőződé­sünk, hogy a lakosság a pol­gári védelmi szervezetek tag­jai a párt- és az állami szer­vek, valamint társadalmi és tömegszervezetek egyiV tes tevékenységével hazánk .vé­delméből a polgári védelem területére eső feladatokat a jövőben is sikerrel hajtják végre. Ezután Fiikor László őr­nagy a honvédelmi miniszter díszparancsat olvasta fel, majd Radnai Ervin őrnagy, a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancsnoka ün­nepi megemlékezésében a ne­gyedszázados évfordulót mél­tatta. A polgári védelem megala­kulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlésen Illés Miklós és Radnai Ervin a polgári vé­delem területén kifejtett munka elismeréseként ‘ mi­niszteri, törzsparancsnoki ki­tüntetéseket, emlékérmeket és tárgyjutalmakat adott át. Köszöntötte a jubileumi nagygyűlést Kőszegi László alezredes, a Nógrád megyei Hadkiegészítő és Területvé­delmi Parancsnokság nevé­ben. Horváth József, a balas­sagyarmati járási hivatal el­nöke a kitüntetettek nevé­ben mondott köszönetét. A jubileumi ünnepség az Intetnacionálé hagjával ért véget. Koszoruzási ünnepség Budapesten és Salgótarjánban A fegyveres erők napja alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepség volt Bu­dapesten. a Hősök terén, a Ma. j gyár Hősök Emlékművénél. ! A fegyveres erők napja al- ! kaiméból Czinege Lajos ve- I zérezredes, honvédelmi mi" : niszter hétfőn délben foga- 'dást adott a magyar néphad- 1 sereg központi klubjának nyári helyiségeiben. A fegyvere^ erők napja al­kalmából Czinega Lajos ve- zérezredes, honvédelmi mi- I niszter a katonai igazgatás ' terén több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elis­meréseként -a Haza Szolsá- ! latéért Érdemérem különböző fokozataival, valamint hon­védelmi Érdeméremmel 65 társadalmi aktivistát tüntetett ki. X A fegyveres erők napja al­kalmából koszorúzási ünnen- s°gre került sor hétfőn Sal­gótarjánban. a Tanácsköztár­saság téri felszabadulási em­lékműnél. A kegyelet és a hála koszorújt helyezték el az emlékmű tagozatára. a Nógrád megyei Hadkiegészítő és Testületvédelmi Parancs­nokság. a megyei rendőr­főkapitányság. a munkásőrség és a polgári véde'em Nósrád megyei parancsnokságának kénviselői. Megkoszorúzták a felszaba­dulási emlékművet a fegyve­res erők nanja ünnepsÄ«°n a KISZ Nógrád meevei bizott­ságának vezetői is.

Next

/
Thumbnails
Contents