Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

A ízoclalii-ta kullurácrt Jól lehet csín (dili, de kielégítően sosem..0 „Ott kell kezdenihoc?v egyhóza~g3i'gai vagyok — itt születtem, itt élek negyvenöt éve — és mihál.ygergei ta­nácselnök. Egyszerre nagyon jó és háti'ány is. hogy belül­ről látom az itt élők min­dennapjait. Jó. mert segíteni tudok esetenként, de rossz, mert nem lehetek egyszerű kórustag. 1970-től. a rárósi kulturális nan indulásától azt intéző bi­zottság tagjai közé tartózom. De a művelődési, tevékenysé­gem nem ekkor kezdődött. Még nem's a tanácselnökös- ködcssel kap csalódik össze — 1958-tól 1973-ig az egyházas- gergzi, azután a mihálygergei közös tanács elnöke voltam, illetve vagyok — még koráb­bi. Fiatal srác koromban már nagyon szerettem a zenét, az éneket. A mi falunkra ez ál; tálában jellemző: sok a mu­zsikát kedvelő és rpívelő ém- ber. szmte minden házban akad valamilyen hangszer is. Nálunk is így volt: aoám vett rá, hogy megtanuljak hege­dülni. Tizenhét évig játszot­tam zenekarban. Kis túlzással azt mondhatjuk, ma is három tánczenekara van a község­nek: mivel az együttesek ve­zetői idevalósiak, ha a tagok a körnvező községekből is verbuválódtak. Visszatérve az induláshoz: még előbbre is tehetem, hiszen iskolás ko­romtól kórusban énekelek. Ma s^m hagytam abba — a fehé-ések, a mű-orok szerve­zési munkája me’l°t<- ez ének­lésben. a helyi né->dalvariáci- ók gyűjtésében is részt ve­szek. A kitüntetés meglepetés volt számom-a. Az utóbbi egy évben a két község kulturális életében a szintenfartás igye­kezete dominált. Bár a tár­gyi feltételekben itt, Egvhá- zasíergén előbbre léptünk a khibköpyvtár felépülésével- a személyi feltételek terén rosz­szabbodott a helyzet, különö­sen Mihálygergén. Kelemen. József, a művelődési ház tisz­teletdíjasa, nyugdíjas pedagó­gus. szívbetegsége miatt nem tudta tovább vállalni a mun­kát, amit sok évig jól ellá­tott. „Szegényebbek lettünk” még néhány pedagógussal: az iskolák felső tagozatainak lit- kei bekörzetesltésével elmen­tek, vagy eljárnak a tanulók mellett a szaktanárok is. Ez sainos negatívan hat a köz- művelődésre, bármennyire örvendetes is, hogy szak- rendszerű oktatásban részesül­nek a gyerekek. Mége óvszer a feltételek­ről: Mihálygergén 12 éve épült. ma is korszerűnek mondható a művelődési ház, hiszen a nagyterem mellett a klubfoglalkozásoknak, zak- köröknek alkalmas kisebb helyiségek is vannak. De... nagv gond. és egyrészt emiatt nehéz új tiszteletdíjast találni a házba. — how működik itt egy büfé. amelvnek a szesz- forgalmq mgyon felszökött. Már vébéülésen is foglalkoz­tunk ezzel — majd az úi en­gedélykiadás talán rendet tesz ezen a téren. Nagyon büszkék vagyunk az egyházasgergei klubkőnyv- tárra. Jól felszerelt, szabad- polcos, a könyvtári terem szomszédságában mindig nyit­va álló, a fiatalok céljait szolgáló klubhelyiségek van­nak. Jahuártól egy tisztelet- díjas könyvtárosunk van. egy villamossági szakközépisko­lát végzett fiatalember. Ter­vezzük, hogy heti kettőről háromra növeljük a nyitva­tartási alkalmakat, van igény. A fiatalok KISZ-élete sokat javult a körzetben —Mihály- gergén egy agrárértelmiségi fiata'ember. itt egv pártveze­tőségi tog. fiatal nő a tikár. Szeretnénk minél több széle­sebb körű művelődési, szóra­kozási lehetőséget biztosítani számukra a szabad idejük hasznos el öltéséhez. Komoly problémát jelent az eljáró dolgozók nsg/ száma, a szak- emrerhiáiy- A kórusvezetés csak itt, Egyházasgergén tel­jesen megoldott: László Lász­ló karancskeszi Qődagógus, egyházasgergei születésű kar­nagy a vezetőnk. Megoldatlan a tánccsoport helyzete: elment a tanítónő, aki vezette, és át- menetelileg ^ az egyik táncos kislány tartja össze őket. A fellépésüket ' egy háromtagú zenészcsoporttal kísérjük — újításunk, hogy -citeramuzsi- ka is megszólal a népi tánc mellett. A közös énekléssel a leg­többen úgy vannak, mint én: szorosan hozzátartozik már a szabad időnkhöz, rendesen, pontosan összejövünk a pró­bákra. Az öntevékeny művé­szeten kívül a közművelődés többi területén még nagyon sok a tennivalónk. Főleg a tudatformálás. az ismeretter­jesztés fejleszlésáre van szükség. Ehhez persze kevés a tanács, kevés néhány ember akarása. Széles körű összefo­gásra lenne szükség: a ter­melőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a helyi mozgalmi szervek együttműködésére. A várható összevonások talán változást hoznak, határozottabb lesz a kultúrát seg'tő tevékenység a gazda-sági egvségekben, nem merül ki egr-egv kirándulás­ban. Készülünk a középtávú művelődési tervezet összeál- Ifá'é'-a. szeretnénk vérre be­tölteni a mihálygergei tiszte­letdíjas állást. Jól lehet csi­nálni a közművelődést, de kielégítően sosem, hiszen az embereknek mindig új és új követelményeket kell teljesí­teni, nem szabad megállni az önművelődésben!” Elmondta: Szántó Gyula, községi tanácselnök Lejegyezte: G. Kiss Magdolna Ágronémus matematikában sem fehet utolsó A -számolás tudománya mind nagyobb szerepet köve­tel maginak a mezőgazdaság­ban, A gabona nemrég befe­jeződött aratásakor a gazdá- szoknak ki kellett számolni­uk a várható termésátlagot, matematikai módszerekkel meg kellett' határozniuk a kombájnok vonulását, a szállí­tójárművek csatlakozását- Azután be kellett programoz­niuk a rakodást, a szállítást, a tisztítást, és az egészbe az időjárást is be kellett kalku­lálni. De nem csupán az aratás­hoz, a vetéshez is nélkülöz­hetetlen ma már a matemati­ka. Csak úgy . szétszórják a magot? Szó sincs róla! Az egész műveletet pontos számí­tások vezérlik. A búzából pél­dául folyóméterenként 50 sze­met vetnek. De nem mindig. Ha kevésbé számíthatnak erő­teljes bokrosodásra, egészen 70 szemig növelik a vetőmag mennyiségét. Ha ezt kataszte­ri holdra számítják át, akkor kétmillió-négyszázezer. vagy hárommillió-négyszázezer sze­met kell elvetni. De miután most már hektárban számol­nak, egy hektárra 4 100 000— 5 800 000 gabonaszem kell a ve­téshez. A „számlálásban” se­gít az úgynevezett ezermag- súly, amely általában 36 gramm. További számítással tehát kiderül, hogy egy hold­ra 80—120. egy hektárra pe­dig legalább 142 kilogramm vetőmag kell. De nem min­dig! Néhány újabb búra ezer- magsúlva nagyobb, ezért ter­mesztésük ho’danként 130—160 kilogramm vetőmagot igényel. Ennél is többet, ha a vetőma­got nedvesen fertőtlenítették, ami miatt tíz százalékkal nő a szemek súlya, azaz pontosan ennyivel több vezetőmagot kell kalkulálni a jó termés­hez. (Korrigálni kell az érté­ket akkor, ha nem 99 száza­lékos tisztaságú a vetőmag, vagy csírázóképessége nem éri el a 96 százalékot. Ilyenkor ismét változtatnak az egész számításon.) Más a helyzet az őszi árpá­nál, amiből méterenként néha 40 szem is elegendő, tehát kétmillió szem kell egv hold­ra, viszont ezermagsúlva csak 34 gramm, tehát az egy hektárra elvetett összes vető­mag.súlyát eszerint kell ki­számítani. A logarléc persze még nél­külözhető: ott a vetési kézi­könyv, és a táblázatgvűite- nrtny. De a gyakorlat azt iga­zolja, hogy az agronómus ma­tematikában sem lehet utol­só... Jászonyi Ferenc Az első HOZZÁÉRTŐ EMBER ha fát ültet, nagy gon„uai vaiaszija ki a csemetét. Fejle.t, egészséges legyen a gyökérzet, erőteljes a korona. Sok minden az ültetésnél dől el, mi­lyen ía válik a csemetéből, de — tapaszla- .latból mondhatom — azért nem akkor dől el minden. Csenevész kis íácskák is, jó talaj­ba, jó gondozó keze alá kerülve erőre kap­hatnak Később, s egyáltalán nem ritka, hogy a fejlődésben megelőzik életképesebb fais­kolatársukat. Az ember életében sem ritka eset az ilyen; véznácska gyerekekből akár élsporto­lók lehetnek. A tizenéves kor, a biológiai érés, sok meglepetést tartogat. Szép gyere­kekből ormótlan kamaszok válnak, csúnyács­ka bakfisokból érett, bájos nők; az egész­séges fiatal szervezet hihetetlen átalakulá­sokra képes. De vajon a tehetség, a jellem fejlődésének melyik életkorban keressük a kritikus pont­jait? Igen-igen sokféle hatás működik köz­re a nevelésben a pólyától a nagykorúságig. Olykor fölerősítik egymást ezek a hatások, olykor semlegesítik, de abban meglehetősen egyetértenek a pszichológusok, hogy a belső fejlődés legfontosabb eredői a gyermekkor­ban keresendők. Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a jéilerh- torzulások, a bűnözési hajlam, a közösség­ellenes magatartás gyökerei is általában visszanyúlnak az első évtizedbe. így is mondhatnám: hosszú a lappangási idő. Ér­demes ezért odafigyelnünk, milyen korai fertőzéseket lajstromoznak leggyakrabban a pszichiáterek. Például: a rossz családi környezet. Marakodó szülők, nagyszülők, züllő, szét­hulló család, alkoholizmus, proshtuáció, terheltség, bűnözés a felmenőágban — szél­iében ismert ókok; „alma nem esik messze a fájától”. Tíz éven alul a leghatásosabban nevelő környezet kétségkívül a család. Es a züllő család, ha nem is törvényszerűen, de igen általánosan a- maga kepére és hasonla­tosságára neveli az utódait. A másik leggyakoribb fertőző góc kevés­sé ismert a laikusok — tehát: a családi ne­velésben legilletékesebbek, a szülők — kö­rében. Maga a szó is idegen, amely a kór­okozót jelöli: hospitalizáltság. Neves pszichológusok egybehangzó meg­állapítása szerint a korai eltávolodás az anyától — ha tehát az első testi-érzelmi .kapcsolatok megszakadnak, vagy létre sem jönnek — tartós, nem ritkán helyrehozha­tatlan torzulásokat okozhat a személyiség lelki-szellemi fejlődésében. Kossuth-díjas gyermekpszichiáterünk, György Júlia, könyvében olvasom („Az an­tiszociális személyiség”): a családon kívül „nevelkedők szellemi fejlődése minden vo­nalon meglassul, vagy megakad... Az érzel­mileg kielégítetlen gyermek... semmiféle érzelmi kapcsolatot nem létesít sem a kör­nyezetében élő személyekkel, sem a tár­gyakkal. Ennek következménye egyik oldal­ról a fogaiomképzés szegényessége, beszű­külése... A másik még döntőbb károsodás, hogy az érzelmi kapcsola'ok a külvilággal a szerető anya. vagy anyafigura híján (te­kintve; hogy még a gondozók személye is á’landóan változik) nem alakulhatnak ki. Minthogy nincs kiért és miért elfogadnia a társadalom normáit — melyeket e korban az anya közvetít...” évtized A szerző igen gazdag tapasztalati anyag birtokában, s a nemzetközi szakirodalom áttekintő ismeretében jut ezekre a követ­kezte ésekre., De más, neves pszichiáterek írásaiban is hasonló megállapításokra buk­kanunk. A legjobb nevelő sem pótolhatja a gondos szülőt — még a gondatlant is nehe­zen. A szoros, személyes, érzelmi kapcsolat — legtermészetesebben a szülőkkel, az anyá­val — kétségkívül a legfontosabb feltétele a gyermek további érzelmi-értelmi fejlődé­sének. Bár önmagában a szeretet sem elég, sőt, nagyon is kevés lehet, ha nem okos — erre egy harmadik nagy tünetcsoport figyelmez­tet. A körülrajongott egyke, a kivételezés a tes'vérek között, a szülők — különösen az elvált szülök — versengése a gyermekért, a mostohaprobíéma... No, de hát szó sincs arról, hogy egy rö­vid cikkben akár csak fel is sorolhatnám az érzelmi-lelki-jellem beli fejlődés korai kór­okozóit. Nem is célom ez. Csupán néhány mostanában forgatott ? könyv legfontosabb következtéseit szeretném — magamnak is — megfogalmazni: több figyelmet az első évtizedre! A tizenévesek válságairól, a kamaszkor modern gondjairól sok szó esik a sajtóban és egyebütt. Ez a sok szó mintha elterelné a figyelmet a kamaszgondok, -bajok leg­gyakoribb eredőiről: a fejlődő gyermek jó­val korábbi érzelmi-jellemí sérüléseiről, tor­zulásairól. Mint ahogy a fiatalkori bűnözést, a huligánkodást, a garázda, agresszív hajla­mokat és álatlában a megrögzött társada­lomellenes magatartást sem érthetjük meg az első tíz év feltérképezése nélkül. Neves hazai tudósok — Gegesi-Kiss, Liberman n. Popper — értekezése, Bozóky' Éva könyve pedagógiai tapasztalatairól ugyanúgy erre figyelmeztet, mint az idézett szerző. De lássunk még két fontos, hasonlóan egybehangzó köve' kezteíést. Először is: a gyermek elvadulásának a családtól, a társadalomtól — végeredmény­ben az antiszociális, a bűnözői alkat kiala­kulásának — mindig összetettek az okai, mindig több tényező együttes ha'ására, és rendszerint az érzelmi védettség hiánya miatt következik be a nevelési csőd. A másik az úgynevezett azonosulás, hihe­tetlenül nagy jelentősége. Az érzelmi kötő­désé szülőkhöz, családbeliekhez — később: iskolatársakhoz, nevelőkhöz — a minél in­kább azonos, annál inkább nevelő társadalmi és földrajzi környezethez. Ha az'azonosulás ösztöne, igénye, képessége az első években szorosan köti a gyermeket az anyához, a szülőkhöz, s ha ez a kötődés számára fel­nőttkoráig érzelmi menedék marad —, ak­kor a későbbi azonosulásoknak is egyene­sebb az útja a java iskolatársakhoz, a java pedagógusok, felnőttek, a java fiatalkori eszmények felé. AZ APRÓCSKA GYERMjEK még ki van szolgáltatva a felnőtteknek. Bosszantó „rosz- szaságait” könnyű megtorolni — nem vál­nak közüggyé. Észre sem igen vesszük kéz.» detben az eltávolodást, az érzelmi elkülönü­lést — nem ritkán épp a megtoflások miatt —, a jellembeli fertőzéseket; talán ezért sem olyan súllyal közügy még az első tíz esztendő; ahogyan érdemelné. Fekete Gyula ___________________a--------------------------------------— M ai tévéajánlatunk 16.15: TALPALATNYI FÖLD. Magyar film. A Szabó Pál regényéből. Bán Frigyes által készített film. a felszabadulás utáni hazai filmművészet maradan­dó alkotása. Az 1930-as években játszó­dó történet lírai szépségű é® tragikus képsorokra kompo­nált! Juhos Marika, a sze­gény paraszt lánya Góz Jós­kát szereti. Mégis hozzákénv- szerül a gazdag paraszt fiá­hoz, mert apja nem tudja ki­fizetni adósságát- A lány megszökik az eskü­vőről. S a két fiatal Juhos MVirika és Góz Jóska látás- tól-vakulásdg dolgozik. hogy pénzt szerezzen. De még a természet is ellenük fordul, gyilkos szárazság perzseli n földeket. S néhány méterre az úraság halastavában hullám­zik a víz- Jóska vezetésével az elkeseredett parasztok át­vágják a csatorna gátját. De erre már a csendőrök is be­avatkoznak, s lelövik Góz Jóska egyetlen barátiát, őt pedig bilincsbe verve viszik a börtönbe. limn iiiinini ii liiiiiiiin uniiuni iiminmimi M ....... oiimiui i iiiini mm nuii in i innál mj uiiiii 1111111111111111111111 <i uiinwin i mo i n i itu iiiiuiiiikm mtitimllii iliiiiitKiiiii-JOliuiiiimiil iiiiniinmii m imiiiii 11 nmiiiiiu 11111 imiiiimi >1 iiviiiiiiiiniKiiiinimii 11 ........11111111 )i mi ii'tiinmia Pász tor Ferenc: •FIUK A LESHEGYEN Regény 63, ■— Mondja* mi történt? — Két asszonyt magával epslt két. fegyveres ember. Bezárták őket az öreg nmed­be, a büdö-skút mellett. líúnV.ijesztetlek, az egeik asv sz'riyt még ütlegelték is. Rá.n is jutott. Párszor belémrúg- tak, valami rugóval végigvág­tak a hátamon. Azt parancs Vi­ták, hogy jöjjek ide hívjam a pincéhez a parancsnokot, le f-wver nélkül, kíséret nélkül jöjjön, mert e’lenkezőleg mm• denkit agyonlövöldöznek. — Várjunk csak. la.—'-ban. sorban, nyugodtan mondja, Piroska nini. — Kezdje -t eh: öl az egészet. — Esó't nyugodtan az őrnagy, pcd.g 4 IvÓGRÁD - 1975. szeptember 4., csütörtök , \ legszívesebben ugrott volna, r-' tha a kígyók csipkedte.*, volna síz alfelét. — Ügy volt. Dolgoztunk az etetőnél. Vesszővel fontuk )e a rzénatar* 1 jászolt. “íz as­szony. meg az öreg Gáspár. Dolgoztunk, 6zaporáztuk -a munkát, mert estére '"'ülést hirdettek, előbb akartunk vé­gezni. Nem is vettük észre, amikor megállt a kis úton két városi formájú ember- Lehetnek vagy huszonöt-ná­szon hat évesek. Az egyik kö­zelebb jött. Nézett ránk. Nem is köszönt. — Asszonyok! — Mit akar? — szólt neki vissza az öreg Gáspár, mert nem tetszc’’; neki, hogy nem is köszönnek a neveletlenek. — Maguknál nem divat a köszön s? • — öret. fog;a be a szóját, mert bet apasztom. Küldjön ide két asszonyt — szólt az egyik ember. ,— Mit »’'-igái maga? — pattant fel az öreg, de hamar visszahőkölt. Á két ember kezében fegyvereket látott. — Melyiknek van gyereke? — kérdezte az egyik. Három asszony emelkedett f: ', s közelebb léptek a fegy­veres emberekhez, ijedtéi nézték a meredező csöveket. — Mit akarnak? — kér­dezte az egvik . sszony , ős gorabolgatta magán a kötöa- kabátot. — Maguk ketten — mutat­tak Ilonkára, meg a Petőnéro- menjenek le a pincébe Maga ittmarad — lökött ol­dalba a magasabbik. — A többiek futás, eltűnni, amíg é- bőrötök van. Sok koszos parasztja. Gáspár bácsi még vissza­kiáltott: — Megl. rjá-k még ezt 2 mocskosságot! Fellázítom íz egész falut, darabokra szed­nek a férfiak, ha az asszo­nyoknak bajuk esik. Az asszonyok futásnak eredtek, és csak akkor kezd; tek jajveszékelni, amikor már túljutottak az útirányarulatua* a dombok eltakarták őket fegyveresek szeme előL Az öreg még mindig hátrama­radt, rázta feléjük az okiéi, átkozódott, s Irt "om ködöt;. Vissza-visszalépett, a kezében tartott sarlóval fenyegetőzői'. Aztán rémülten hasravág '*- dott. mert egy géppisztoly- sorozat pattogott a lába előtt. Szétfröccsent a föld, gyepcso­mók csapódtak fel az arcába. Kotródj már vén marna, mert itt-tartom a bőrödet lábtörlőnek. Maga meg nyir sa ki a fülét, jegyezze meg. amit mondok, ha van annyi értelem* abban a tuskó od- rasztagyában. Mondja meg a p- ancsnoknak, jöjjön ide beszélni akarunk vele. Érti, beszélni ■’bar vele két j. Fegyvert ne hozzon, kíséretét ne hozzon, erősítést ne kér­jen, mert a legese' élyebb erő­szak alkalmazása esetén őket is, meg a két túszt is agyon­lőjük, 1 , 1 _ ------,____: — Mielőtt elindult, mit csi­nált az a két ember? — kéri dezte az őrnagy nyugodt han­gon, de az arca falíehérrí változott. — - Petőnét, meg Ilonkát oo- lökték a pincébe. Közben veri Itt- is őket, mert nagyon jaj­gattak. Az is lehet, hogy erő­szakot követtek el rajtuk. 1« akkor a Pető, meg az Ilonka ura vé 'ürdőt rendez itt, ké­rem. Még a hajlat előtt visz- szanáztem. Sokszor nem mer­tem, mert rámszegezték a fegyvert. Féltem, őrnagy elv­társ. Láttam, hogy a két ol­dalsó ablakba amelyiken vasrácsok vannak, nagy kö­veket raknak. Az egyik nar sábfákat dobált be az ajtón. Ott va., az öl a nince előtt,1 no* *. kellett érte messzire menni.-- M '-'-n fegyverük van? — Nem értek én ahhoz 5* - n í elvtárs. Csak azt láttáin, hogy nagy kerek dob van a* alján, a csöve meg lyukacsos; (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents