Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

A ízoclalii-ta kullurácrt

Jól lehet csín (dili,

de kielégítően sosem..0

„Ott kell kezdenihoc?v egyhóza~g3i'gai vagyok — itt születtem, itt élek negyvenöt éve — és mihál.ygergei tanácselnök. Egyszerre nagyon jó és háti'ány is. hogy belülről látom az itt élők mindennapjait. Jó. mert segíteni tudok esetenként, de rossz, mert nem lehetek egyszerű kórustag.

1970-től. a rárósi kulturális nan indulásától azt intéző bizottság tagjai közé tartózom. De a művelődési, tevékenységem nem ekkor kezdődött. Még nem's a tanácselnökös- ködcssel kap csalódik össze — 1958-tól 1973-ig az egyházas- gergzi, azután a mihálygergei közös tanács elnöke voltam, illetve vagyok — még korábbi. Fiatal srác koromban már nagyon szerettem a zenét, az éneket. A mi falunkra ez ál; tálában jellemző: sok a muzsikát kedvelő és rpívelő ém- ber. szmte minden házban akad valamilyen hangszer is. Nálunk is így volt: aoám vett rá, hogy megtanuljak hegedülni. Tizenhét évig játszottam zenekarban. Kis túlzással azt mondhatjuk, ma is három tánczenekara van a községnek: mivel az együttesek vezetői idevalósiak, ha a tagok a körnvező községekből is verbuválódtak. Visszatérve az induláshoz: még előbbre is tehetem, hiszen iskolás koromtól kórusban énekelek. Ma s^m hagytam abba — a fehé-ések, a mű-orok szervezési munkája me’l°t<- ez éneklésben. a helyi né->dalvariáci- ók gyűjtésében is részt veszek.

A kitüntetés meglepetés volt számom-a. Az utóbbi egy évben a két község kulturális életében a szintenfartás igyekezete dominált. Bár a tárgyi feltételekben itt, Egvhá- zasíergén előbbre léptünk a khibköpyvtár felépülésével- a személyi feltételek terén roszszabbodott a helyzet, különösen Mihálygergén. Kelemen. József, a művelődési ház tiszteletdíjasa, nyugdíjas pedagógus. szívbetegsége miatt nem tudta tovább vállalni a munkát, amit sok évig jól ellátott. „Szegényebbek lettünk” még néhány pedagógussal: az iskolák felső tagozatainak lit- kei bekörzetesltésével elmentek, vagy eljárnak a tanulók mellett a szaktanárok is. Ez sainos negatívan hat a köz- művelődésre, bármennyire örvendetes is, hogy szak- rendszerű oktatásban részesülnek a gyerekek.

Mége óvszer a feltételekről: Mihálygergén 12 éve

épült. ma is korszerűnek mondható a művelődési ház, hiszen a nagyterem mellett a klubfoglalkozásoknak, zak- köröknek alkalmas kisebb helyiségek is vannak. De... nagv gond. és egyrészt emiatt nehéz új tiszteletdíjast találni a házba. — how működik itt egy büfé. amelvnek a szesz- forgalmq mgyon felszökött. Már vébéülésen is foglalkoztunk ezzel — majd az úi engedélykiadás talán rendet tesz ezen a téren.

Nagyon büszkék vagyunk az egyházasgergei klubkőnyv- tárra. Jól felszerelt, szabad- polcos, a könyvtári terem szomszédságában mindig nyitva álló, a fiatalok céljait szolgáló klubhelyiségek vannak. Jahuártól egy tisztelet- díjas könyvtárosunk van. egy villamossági szakközépiskolát végzett fiatalember. Tervezzük, hogy heti kettőről háromra növeljük a nyitvatartási alkalmakat, van igény. A fiatalok KISZ-élete sokat javult a körzetben —Mihály- gergén egy agrárértelmiségi fiata'ember. itt egv pártvezetőségi tog. fiatal nő a tikár. Szeretnénk minél több szélesebb körű művelődési, szórakozási lehetőséget biztosítani

számukra a szabad idejük hasznos el öltéséhez. Komoly problémát jelent az eljáró dolgozók nsg/ száma, a szak- emrerhiáiy- A kórusvezetés csak itt, Egyházasgergén teljesen megoldott: László László karancskeszi Qődagógus, egyházasgergei születésű karnagy a vezetőnk. Megoldatlan a tánccsoport helyzete: elment a tanítónő, aki vezette, és át- menetelileg ^ az egyik táncos kislány tartja össze őket. A fellépésüket ' egy háromtagú zenészcsoporttal kísérjük — újításunk, hogy -citeramuzsi- ka is megszólal a népi tánc mellett.

A közös énekléssel a legtöbben úgy vannak, mint én: szorosan hozzátartozik már a szabad időnkhöz, rendesen, pontosan összejövünk a próbákra. Az öntevékeny művészeten kívül a közművelődés többi területén még nagyon sok a tennivalónk. Főleg a tudatformálás. az ismeretterjesztés fejleszlésáre van szükség. Ehhez persze kevés a tanács, kevés néhány ember akarása. Széles körű összefogásra lenne szükség: a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a helyi mozgalmi szervek együttműködésére. A várható összevonások talán változást hoznak, határozottabb lesz a kultúrát seg'tő tevékenység a gazda-sági egvségekben, nem merül ki egr-egv kirándulásban. Készülünk a középtávú művelődési tervezet összeál- Ifá'é'-a. szeretnénk vérre betölteni a mihálygergei tiszteletdíjas állást. Jól lehet csinálni a közművelődést, de kielégítően sosem, hiszen az embereknek mindig új és új követelményeket kell teljesíteni, nem szabad megállni az önművelődésben!”

Elmondta: Szántó Gyula, községi tanácselnök

Lejegyezte: G. Kiss Magdolna

Ágronémus matematikában sem fehet utolsó

A -számolás tudománya mind nagyobb szerepet követel maginak a mezőgazdaságban, A gabona nemrég befejeződött aratásakor a gazdá- szoknak ki kellett számolniuk a várható termésátlagot, matematikai módszerekkel meg kellett' határozniuk a kombájnok vonulását, a szállítójárművek csatlakozását- Azután be kellett programozniuk a rakodást, a szállítást, a tisztítást, és az egészbe az időjárást is be kellett kalkulálni.

De nem csupán az aratáshoz, a vetéshez is nélkülözhetetlen ma már a matematika. Csak úgy . szétszórják a magot? Szó sincs róla! Az egész műveletet pontos számítások vezérlik. A búzából például folyóméterenként 50 szemet vetnek. De nem mindig. Ha kevésbé számíthatnak erőteljes bokrosodásra, egészen 70 szemig növelik a vetőmag mennyiségét. Ha ezt kataszteri holdra számítják át, akkor kétmillió-négyszázezer. vagy hárommillió-négyszázezer szemet kell elvetni. De miután most már hektárban számolnak, egy hektárra 4 100 000— 5 800 000 gabonaszem kell a vetéshez. A „számlálásban” segít az úgynevezett ezermag- súly, amely általában 36 gramm. További számítással tehát kiderül, hogy egy holdra 80—120. egy hektárra pedig legalább 142 kilogramm vetőmag kell. De nem mindig! Néhány újabb búra ezer- magsúlva nagyobb, ezért termesztésük ho’danként 130—160 kilogramm vetőmagot igényel. Ennél is többet, ha a vetőmagot nedvesen fertőtlenítették, ami miatt tíz százalékkal nő a szemek súlya, azaz pontosan

ennyivel több vezetőmagot kell kalkulálni a jó terméshez. (Korrigálni kell az értéket akkor, ha nem 99 százalékos tisztaságú a vetőmag, vagy csírázóképessége nem éri el a 96 százalékot. Ilyenkor ismét változtatnak az egész számításon.)

Más a helyzet az őszi árpánál, amiből méterenként néha 40 szem is elegendő, tehát kétmillió szem kell egv holdra, viszont ezermagsúlva csak 34 gramm, tehát az egy hektárra elvetett összes vetőmag.súlyát eszerint kell kiszámítani.

A logarléc persze még nélkülözhető: ott a vetési kézikönyv, és a táblázatgvűite- nrtny. De a gyakorlat azt igazolja, hogy az agronómus matematikában sem lehet utolsó...

Jászonyi Ferenc

Az első

HOZZÁÉRTŐ EMBER ha fát ültet, nagy gon„uai vaiaszija ki a csemetét. Fejle.t, egészséges legyen a gyökérzet, erőteljes a korona. Sok minden az ültetésnél dől el, milyen ía válik a csemetéből, de — tapaszla- .latból mondhatom — azért nem akkor dől el minden. Csenevész kis íácskák is, jó talajba, jó gondozó keze alá kerülve erőre kaphatnak Később, s egyáltalán nem ritka, hogy a fejlődésben megelőzik életképesebb faiskolatársukat.

Az ember életében sem ritka eset az ilyen; véznácska gyerekekből akár élsportolók lehetnek. A tizenéves kor, a biológiai érés, sok meglepetést tartogat. Szép gyerekekből ormótlan kamaszok válnak, csúnyácska bakfisokból érett, bájos nők; az egészséges fiatal szervezet hihetetlen átalakulásokra képes.

De vajon a tehetség, a jellem fejlődésének melyik életkorban keressük a kritikus pontjait? Igen-igen sokféle hatás működik közre a nevelésben a pólyától a nagykorúságig. Olykor fölerősítik egymást ezek a hatások, olykor semlegesítik, de abban meglehetősen egyetértenek a pszichológusok, hogy a belső fejlődés legfontosabb eredői a gyermekkorban keresendők.

Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a jéilerh- torzulások, a bűnözési hajlam, a közösségellenes magatartás gyökerei is általában visszanyúlnak az első évtizedbe. így is mondhatnám: hosszú a lappangási idő. Érdemes ezért odafigyelnünk, milyen korai fertőzéseket lajstromoznak leggyakrabban a pszichiáterek.

Például: a rossz családi környezet.

Marakodó szülők, nagyszülők, züllő, széthulló család, alkoholizmus, proshtuáció, terheltség, bűnözés a felmenőágban — széliében ismert ókok; „alma nem esik messze a fájától”. Tíz éven alul a leghatásosabban nevelő környezet kétségkívül a család. Es a züllő család, ha nem is törvényszerűen, de igen általánosan a- maga kepére és hasonlatosságára neveli az utódait.

A másik leggyakoribb fertőző góc kevéssé ismert a laikusok — tehát: a családi nevelésben legilletékesebbek, a szülők — körében. Maga a szó is idegen, amely a kórokozót jelöli: hospitalizáltság.

Neves pszichológusok egybehangzó megállapítása szerint a korai eltávolodás az anyától — ha tehát az első testi-érzelmi .kapcsolatok megszakadnak, vagy létre sem jönnek — tartós, nem ritkán helyrehozhatatlan torzulásokat okozhat a személyiség lelki-szellemi fejlődésében.

Kossuth-díjas gyermekpszichiáterünk,

György Júlia, könyvében olvasom („Az antiszociális személyiség”): a családon kívül „nevelkedők szellemi fejlődése minden vonalon meglassul, vagy megakad... Az érzelmileg kielégítetlen gyermek... semmiféle érzelmi kapcsolatot nem létesít sem a környezetében élő személyekkel, sem a tárgyakkal. Ennek következménye egyik oldalról a fogaiomképzés szegényessége, beszűkülése... A másik még döntőbb károsodás, hogy az érzelmi kapcsola'ok a külvilággal a szerető anya. vagy anyafigura híján (tekintve; hogy még a gondozók személye is á’landóan változik) nem alakulhatnak ki. Minthogy nincs kiért és miért elfogadnia a társadalom normáit — melyeket e korban az anya közvetít...”

évtized

A szerző igen gazdag tapasztalati anyag birtokában, s a nemzetközi szakirodalom áttekintő ismeretében jut ezekre a következte ésekre., De más, neves pszichiáterek írásaiban is hasonló megállapításokra bukkanunk. A legjobb nevelő sem pótolhatja a gondos szülőt — még a gondatlant is nehezen. A szoros, személyes, érzelmi kapcsolat

— legtermészetesebben a szülőkkel, az anyával — kétségkívül a legfontosabb feltétele a gyermek további érzelmi-értelmi fejlődésének.

Bár önmagában a szeretet sem elég, sőt, nagyon is kevés lehet, ha nem okos — erre egy harmadik nagy tünetcsoport figyelmeztet. A körülrajongott egyke, a kivételezés a tes'vérek között, a szülők — különösen az elvált szülök — versengése a gyermekért, a mostohaprobíéma...

No, de hát szó sincs arról, hogy egy rövid cikkben akár csak fel is sorolhatnám az érzelmi-lelki-jellem beli fejlődés korai kórokozóit. Nem is célom ez. Csupán néhány mostanában forgatott ? könyv legfontosabb következtéseit szeretném — magamnak is

— megfogalmazni: több figyelmet az első évtizedre!

A tizenévesek válságairól, a kamaszkor modern gondjairól sok szó esik a sajtóban és egyebütt. Ez a sok szó mintha elterelné a figyelmet a kamaszgondok, -bajok leggyakoribb eredőiről: a fejlődő gyermek jóval korábbi érzelmi-jellemí sérüléseiről, torzulásairól. Mint ahogy a fiatalkori bűnözést, a huligánkodást, a garázda, agresszív hajlamokat és álatlában a megrögzött társadalomellenes magatartást sem érthetjük meg az első tíz év feltérképezése nélkül. Neves hazai tudósok — Gegesi-Kiss, Liberman n. Popper — értekezése, Bozóky' Éva könyve pedagógiai tapasztalatairól ugyanúgy erre figyelmeztet, mint az idézett szerző.

De lássunk még két fontos, hasonlóan egybehangzó köve' kezteíést.

Először is: a gyermek elvadulásának a családtól, a társadalomtól — végeredményben az antiszociális, a bűnözői alkat kialakulásának — mindig összetettek az okai, mindig több tényező együttes ha'ására, és rendszerint az érzelmi védettség hiánya miatt következik be a nevelési csőd.

A másik az úgynevezett azonosulás, hihetetlenül nagy jelentősége. Az érzelmi kötődésé szülőkhöz, családbeliekhez — később: iskolatársakhoz, nevelőkhöz — a minél inkább azonos, annál inkább nevelő társadalmi és földrajzi környezethez. Ha az'azonosulás ösztöne, igénye, képessége az első években szorosan köti a gyermeket az anyához, a szülőkhöz, s ha ez a kötődés számára felnőttkoráig érzelmi menedék marad —, akkor a későbbi azonosulásoknak is egyenesebb az útja a java iskolatársakhoz, a java pedagógusok, felnőttek, a java fiatalkori eszmények felé.

AZ APRÓCSKA GYERMjEK még ki van

szolgáltatva a felnőtteknek. Bosszantó „rosz- szaságait” könnyű megtorolni — nem válnak közüggyé. Észre sem igen vesszük kéz.» detben az eltávolodást, az érzelmi elkülönülést — nem ritkán épp a megtoflások miatt —, a jellembeli fertőzéseket; talán ezért sem olyan súllyal közügy még az első tíz esztendő; ahogyan érdemelné.

Fekete Gyula

___________________a--------------------------------------—

M

ai tévéajánlatunk

16.15: TALPALATNYI FÖLD.

Magyar film.

A Szabó Pál regényéből. Bán Frigyes által készített film. a felszabadulás utáni hazai filmművészet maradandó alkotása.

Az 1930-as években játszódó történet lírai szépségű é® tragikus képsorokra komponált! Juhos Marika, a szegény paraszt lánya Góz Jóskát szereti. Mégis hozzákénv- szerül a gazdag paraszt fiához, mert apja nem tudja kifizetni adósságát- A lány megszökik az esküvőről. S a két fiatal Juhos MVirika és Góz Jóska látás- tól-vakulásdg dolgozik. hogy pénzt szerezzen. De még a természet is ellenük fordul,

gyilkos szárazság perzseli n földeket. S néhány méterre az úraság halastavában hullámzik a víz- Jóska vezetésével az elkeseredett parasztok átvágják a csatorna gátját. De erre már a csendőrök is beavatkoznak, s lelövik Góz Jóska egyetlen barátiát, őt pedig bilincsbe verve viszik a börtönbe.

limn iiiinini ii liiiiiiiin uniiuni iiminmimi M ....... oiimiui i iiiini mm nuii in i innál mj uiiiii 1111111111111111111111 <i uiinwin i mo i n i itu iiiiuiiiikm mtitimllii iliiiiitKiiiii-JOliuiiiimiil iiiiniinmii m imiiiii 11 nmiiiiiu 11111 imiiiimi >1 iiviiiiiiiiniKiiiinimii 11 ........11111111 )i mi ii'tiinmia

Pász

tor Ferenc:

•FIUK A LESHEGYEN

Regény

63,

■— Mondja* mi történt?

— Két asszonyt magával epslt két. fegyveres ember. Bezárták őket az öreg nmedbe, a büdö-skút mellett. líúnV.ijesztetlek, az egeik asv sz'riyt még ütlegelték is. Rá.n is jutott. Párszor belémrúg- tak, valami rugóval végigvágtak a hátamon. Azt parancs Viták, hogy jöjjek ide hívjam a pincéhez a parancsnokot, le f-wver nélkül, kíséret nélkül jöjjön, mert e’lenkezőleg mm• denkit agyonlövöldöznek.

— Várjunk csak. la.—'-ban. sorban, nyugodtan mondja, Piroska nini. — Kezdje -t eh: öl az egészet. — Esó't nyugodtan az őrnagy, pcd.g

4 IvÓGRÁD - 1975. szeptember 4., csütörtök , \

legszívesebben ugrott volna, r-' tha a kígyók csipkedte.*, volna síz alfelét.

— Ügy volt. Dolgoztunk az etetőnél. Vesszővel fontuk )e a rzénatar* 1 jászolt. “íz asszony. meg az öreg Gáspár. Dolgoztunk, 6zaporáztuk -a munkát, mert estére '"'ülést hirdettek, előbb akartunk végezni. Nem is vettük észre, amikor megállt a kis úton két városi formájú ember- Lehetnek vagy huszonöt-nászon hat évesek. Az egyik közelebb jött. Nézett ránk. Nem is köszönt.

— Asszonyok!

— Mit akar? — szólt neki vissza az öreg Gáspár, mert nem tetszc’’; neki, hogy nem is köszönnek a neveletlenek. — Maguknál nem divat a köszön s?

• — öret. fog;a be a szóját, mert bet apasztom. Küldjön ide két asszonyt — szólt az egyik ember.

,— Mit »’'-igái maga? — pattant fel az öreg, de hamar

visszahőkölt. Á két ember

kezében fegyvereket látott.

— Melyiknek van gyereke?

— kérdezte az egyik.

Három asszony emelkedett

f: ', s közelebb léptek a fegyveres emberekhez, ijedtéi nézték a meredező csöveket.

— Mit akarnak? — kérdezte az egvik . sszony , ős gorabolgatta magán a kötöa- kabátot.

— Maguk ketten — mutattak Ilonkára, meg a Petőnéro- menjenek le a pincébe Maga ittmarad — lökött oldalba a magasabbik. — A többiek futás, eltűnni, amíg é- bőrötök van. Sok koszos parasztja.

Gáspár bácsi még visszakiáltott:

— Megl. rjá-k még ezt 2 mocskosságot! Fellázítom íz egész falut, darabokra szednek a férfiak, ha az asszonyoknak bajuk esik.

Az asszonyok futásnak eredtek, és csak akkor kezd;

tek jajveszékelni, amikor már túljutottak az útirányarulatua* a dombok eltakarták őket fegyveresek szeme előL Az öreg még mindig hátramaradt, rázta feléjük az okiéi, átkozódott, s Irt "om ködöt;.

Vissza-visszalépett, a kezében tartott sarlóval fenyegetőzői'. Aztán rémülten hasravág '*- dott. mert egy géppisztoly- sorozat pattogott a lába előtt. Szétfröccsent a föld, gyepcsomók csapódtak fel az arcába.

Kotródj már vén marna, mert itt-tartom a bőrödet lábtörlőnek. Maga meg nyir sa ki a fülét, jegyezze meg. amit mondok, ha van annyi értelem* abban a tuskó od- rasztagyában. Mondja meg a p- ancsnoknak, jöjjön ide beszélni akarunk vele. Érti, beszélni ■’bar vele két j. Fegyvert ne hozzon, kíséretét ne hozzon, erősítést ne kérjen, mert a legese' élyebb erőszak alkalmazása esetén őket is, meg a két túszt is agyonlőjük, 1 , 1 _ ------,____:

— Mielőtt elindult, mit csinált az a két ember? — kéri dezte az őrnagy nyugodt hangon, de az arca falíehérrí

változott.

— - Petőnét, meg Ilonkát oo- lökték a pincébe. Közben veri Itt- is őket, mert nagyon jajgattak. Az is lehet, hogy erőszakot követtek el rajtuk. 1« akkor a Pető, meg az Ilonka ura vé 'ürdőt rendez itt, kérem. Még a hajlat előtt visz- szanáztem. Sokszor nem mertem, mert rámszegezték a fegyvert. Féltem, őrnagy elvtárs. Láttam, hogy a két oldalsó ablakba amelyiken vasrácsok vannak, nagy köveket raknak. Az egyik nar sábfákat dobált be az ajtón. Ott va., az öl a nince előtt,1 no* *. kellett érte messzire menni.-- M '-'-n fegyverük van?

— Nem értek én ahhoz 5* - n í elvtárs. Csak azt láttáin, hogy nagy kerek dob van a* alján, a csöve meg lyukacsos;

(Folytatjuk.)

\