Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Palócnap vasárnap Gazdag program K arancslapuj tőn MINI JUBTLEUMÄT üli vasárnap a sa ifió tarján! já- rás községeinek kulturális bemutatója: az idei palócnap az ötödik. Szerencsés idő­szakban történt a kezdemé­nyezés. hiszen a hatvanas évek vége, a hetvenes esz* tendők eleje az öntevékeny művészeti mozgalom fellen­dülését hozta magával. Sorra születtek a páva-körök, ala­kultak az együttesek. Az MSZMP salgótarjáni járási bizottsága 1970-ben, közmű velődéss«.- fog! alkozó anya­gában ezért bűzte ki felada­tul az öntevékeny mozga­lom támogatását, rendszeres fellépési fórum megteremté­sét. Így kezdődött 1971-ben, Nemtiben a palócnaoi ren­dezvények sora. Azóta kétszer Kister enyém, egvszer Ka­ran cske sziben, idén pedig ICárancsiapujtőm jönnek ösz- sze a szereplők és az érdek­lődők. Több mint 550 aktív szerep­lőt. tízezer nézőt várnak va­sárnap KarancsLapujtőre! A rendezvény szervezői, segí­tői között ott voltak a po­litikai és állami szervek kép­viselői, sok gyakorlati segít­séget, adtak a községek ter­melőszövetkezetei (pé’dául gépkocsikat biztosítanak a szereplőknek.) A járási palócnap nem Ver­seny, hanem igen szélesen értelmezett kulturális bemu­tató. Fő célía a palóc hagyo­mányok ápolása, és a műked­velésbe, a honismereti moz­galomba aktívan bekapcsoló­dó egyéneik és közösségek számának gyarapítása, meg­őrzése. Három kiállítás is látható Karanesl apuj tőn ezen a napon. A művelődési házban század eleji. múlt század' végi palóctárgyakkal berendezett szoba tekinthető meg. A karancslanuitői kö"- zet községeiből (Laoujtőről. Karan csberényböl, Karancs- aliáról) gyűjtötték a páva- körös asszonyok. Pa’óc né­pi hagyományokat, színeket villant fel Pásztí Jis'e né- nek, az Iparművészet Mes­tere kitüntetés birtokosának kiállítása. Nem csupán a Narancsai i a néni művészete, népviselete szerepel: a Pa­lóc babák a különböző palóc tájegységek öltözködési szo­kásait mutatják be. Látha­tók szőttesek és tablókénak is ezen az „önálló tárlaton”. „PALÓCFÖLD az irodalom­ban” — ezt a címet viseli a járási könyvtár által rende­zett gazdag összeállítás. A tablókon vidékünk íróinak, költőinek képe, kísérőül a könyveikből válogatott anyaghoz. Mint az összes ed­digi palócnapon, valószínűleg az idén is ott lesz Jobbágy Károly, kétszeres Jő s?f At- tila-díjas költő. A honisme­reti mozgalom fontos terüle­tének, a he’ytörténetnek. a krónikaírásnak dokumentu­ma, és egyben kedvcsinálója lehet az a kötet, melvet a nádújfaiui lelkes amatőr ku­tató. Kotroczó Bozsik Lö-inc állított össze községe utóbbi két-három évtizedének ese­ményeiből. Mindenki találhat tehát érdeklődésének megfelelő területet a művelődési ház lciállítószobáihan. Ugyanígy sokszínű, többféle igényt kielégítő a bemutató műsora. Tulajdonképpen hét órakor, a zenés ébresztővel kezdődik a program. A bangosbemon- dón keresztül népdalokat. népi zenét hallhatnak a. falu lakói és a vendégek. Kilenc­től fél tízig a Nagybátonyi Bányász fúvószenekara ad térzenét. Tíz órakor kezdődik a tarka felvonulás. 30 köz­ség együttesei énekkel, tánc­cal vonulnak fel a főutcán, a díszemelvény előtt, ahová a megve. a járás és a he­lyi politikai, állami szervék vez-.'iőit váriák. Czer.e Jó­zsef, a Nógrád megyei Ta­nács VB salgótarjáni Járá­si Hivatalának elnöké mond köszöntőt, maid fél tizenket­tőkor kezdődik a legjobb, or­szágosan is minősített és is­mert csoportok és szólisták műsora. Ebéd után fél kettő­től háromig kötetlen palóc bált rendeznek, melyen a So­moskőújfalui népi zenekar játszik. Ezt követi a nagyobb műsor, ahol a dé'e’őtt fellé" nőket kivéve, rövid prog­rammal minden jelentkező együttes és szólista szerepel­het. Az este hatkor kezdődő gálaestre azokat kérik szín­padra. akiket a nap folya­mán a művészeti vezetőkből, művelődési ház igazgatóiból és szakreferensekből álló zsűri legjobbaknak látott. A bemutatók sorát eev 25 per­ces fonóiátókkal a rendező KarancsTaou’tő zárta. De a palócnap ezzel még nem ér vénet: a művelődési házban éjfélig táncolhatnak a fiata­lok! JÓ SZÓRAKOZÁST, gaz­dag programot ígér vasárnap­ra a palócnap Karancslapui- tőn. Ott lesznek a meghí­vottak köizött az- egri járás vezetői is, hiszen jövőre Heves és Nógrád összevont palócnapi bemutatóját náluk rendezik. G. K. M. Réti Zoltán könyve Nyugdíjas kovács — Rózsavölgyi Má.krói amatőr festő Kiállítóteremben érezheti magát a látogató, amikor be­lép Farkas Károly mihályger- gi nyugdíjas termelőszövet­kezeti kovácsimester szobájá­ba. A falak tele vannak ké­pekkel. A 71 éves Karcsi bá­csi szabad idejében festés­sel foglalkozik. Beszélgeté­sünk során elmondja, hogv már gyermekkorában szere­tett rajzolgatni, de festéssel csak két éve foglalkozik. Eh­hez a hobbyjához a festéke­ket és az ecsetet Budapestről kapja, a keresztfiától. Eddig mintegy 150 kép született meg a keze alatt, amelynek felét elajándékozta. A ieg­szülőházát, lányát i>— legújab­ban önarcképen gondolkodik. Képzelőereje, lelkesedése, technikája megkapó. A sa­ját elgondolásából készülő festményei az értékesebbek, a rendelésire festettek kissé giccsesek. A hódmezővásárhelyi szár- rpazású amatőr festő szabad idejében a festegetésen kívül húsz éve tevékenykedik a Hazafias Népfront he'vi szer­vezetében. További ió egész­séget és termékeny, tartal­masán eltöltött esztendőket kívánunk neki! Hamarosan megjelenik a könyvesboltokban Héti Zol­tán munkája Rózsavölgyi Márkról, a múlt század első felének híres zeneszerzőjéről és hegedűművészéről. Balas­sagyarmaton a zeneiskola a híres magvar muzsikus nevét viseli és az iskola i.gazgatóia. Réti Zoltán több mint egy évtizedén át gyűjtötte az adatokat, kutatott, míg két évvel ezelőtt elkészült a mo­nográfia. A Zeneműkiadó gondozásá­ban megjelenő kötet 168 ol­dalas és 16 képmellékletet tartalmaz. A kiadó egyébként október 7-én Balassa gyarma­ton a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban, a városi tanáccsal és a szövetkezeti könyvesbolttal karöltve könyvpremiert rendez, ame­lyen a szerző dedikálja mun­káját. Október R-án Budapes­ten a Rózsavölgyi nevét vi­selő .könyvesboltban rendez a Zeneműkiadó könyvpremiert. Kényelem Jobban szeretek a sorok kö­zött olvasni, ez nem fárasztja annyira a szemet. (Parade) többet földijeinek, a mihaly- gergieknek, de jöttek hozzá a szomszéd községekből. Salgó­tarjánból, Budapestről is. Mostanában kevesebb képétől válik meg — azt mondja, szereti maga előtt látni a munkáit — még pénzért sem szívesen adja el őket. ..Örü­lök. ha festhetek, ha újat al­kothatok” — vallja. Melyek a fő témái? Első­sorban tájakat és embereket áhrázol. A festményeken ott látni a palóc házakat, kastélyt, frak,kos urakat, politikusokat, színésznőt, gergi embereket egyaránt. Lefestette saját Fenes Tibor A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között találjuk Ottó Braun rendkívüli, érdekes visszaemlékezéseit: a kötet „Menetelés Kínában 1932— 1939” címmel látott napvilágot. Az Univerzum könyvtár új kötete „A tenger legendáriu­ma”, a francia Jean Merrien tollából, sok érdekes képpel, rajzzal. A Közgazdasági isme­retek sorozatban látott napvi­lágot Lovas Márton könyve, a „Mezőgazdaságunk fejlődése és távlatai.” Az Akadémia Kiadó két újabb kötetet jelentetett meg a Magyarország állatvilága sorozatban s ismét kiadta a Mai iévéajánlatunk 21.»o: Az utolsó tanú. Ez az NSZK film Wolfgang Staudte rendezésében ké­szült. A rendező a magyar közönség előtt is sikert ara­tott már egvszer a bátor, le­leplező Rózsák az állam- ügyésznek című művével. Az utolsó tanú című filmje is a pénzarisztokráciának ki­szolgáltatott lány sorsát tárja fel. Ingrid Bernhardy kisas­szony tolmács. Ám, amióta esy gazdag üzletemberrel van kapcsolata, nem dolgozik. Úgy tűnik, szereti is a férfit, hiszen még gyermekük is született. A kis gyermeket azonban egyik napon halva találják. A gyanú az anyára terelődik és egy orvos barát­jára. Nehezíti a helyzetet, hogy az anya nem akarja megnevezni a gyermek apját. Az izgalmas nyomozás, ame­lyet nem annyira a bűnüldö­ző szervek, mint az anya ro­konszenves és lelkiismeretes védőügyvédje folytat, sok mocskos ügvre fényt derít. A gyilkos kiléte azonban csak az utolsó tanú megjelenésével derül ki. négykötetes ..Művészeti Lexi­kon’’ első kötetét, amely az A-tól B-ig közli a képzőmű­vészetek1--el kapcsolatos leg­fontosabb címszavakat. A Corvinát Könyvkiadó új­donságai között találjuk Csi­ba Éva kötetét, sok szép be­ragasztott képpel, a „Bőrmű­vesség” a Műhelytitkok nép­szerű sorozatában jelent meg. Az úi képzőművészeti köny­vek közt említsük meg a Képzőművészeti Alap gondo­zásában megjelent kitűnő fo­tóalbumot is: a „Nagylátó- szög” című album Dobos La­jos fotóművész legjobb képeit tartalmazza. \ Az Európa Könyvkiadó ad­ta !<í M:o’’a Cbnromanski ..Féltékenység” ("'mű regényét, továbbá a japán. Akii (aggva .kisregényét, mely a „Vízalat­NÖGRÁD - 1975. szeptembei 27., szombat [ Kata^óniai utálton (2.) • . 3 a katatónak A magyarok egyik állandó szálláshelye, a Hotel Xaine Lloret de Marban. Ä Costa Brava (Sziklás part) legszebb része Lloret de Mar. A magyar turisták itt a San Marti és a Xaine Szállóban laktak. Mi az utób­biba kerültünk. ahol az IBUSZ megbízottja fogadott bennünket Elmondta. hogy ő gondoskodik kényelmünk­ről, s kalauzol bennünket a kirándulásokon. Itt már na­gyobb volt a tét, amiért szur­koltunk — egy egész hét. Este a vacsoránál, ami itt a főétkezés, az állunkig ér­tek a tányérok. Négy fogás, de volt úgy, hogy öt. A koszt ízletes és egészséges, bár — mint kiderült — a magyar gyomornak kissé szokatlan volt. Előétel: mindenfajta sa­láta, bogvak olajjal és sok­féle ízesítővel. A desszert: fagylalt, gyümölcs. Elhangzottak az első pana­szok. őszintén szólva kissé Űj könyvek ti emberek” címmel jelent meg. Johannes Dobrowski el­beszéléseinek kötete — az „Egérünnep” A budapesti finnugor világkongresszus al­kalmával látott napvilágot a XX. századi észt lírából ké­szült antológia. „Észt költők” címmel, valamint a finnek nagyszerű népi eposza a „Ka­levala”, Nagy Kálmán fordí­tásában, Baász Imre művészi illusztrációival. Könyvtörté­neti érdekesség „Az ifjú Wer­ter gyötrelmei”, amely Goethe Wertherének első magyar for­dítását adja, hasonmás ki­adásban, a Helikon szerkesz­tőség gondozásában. Hja Eh- renbtirg regénye, a ..Julió Ju- renitó”, harmadik kiadásban látott napvilágot, míg Valen­tin Teitelboim nálunk is nagy sikert aratott életrajzi regé­nye, „A pampa éneke” — Pablo Neruda bevezetőjével — második kiadásban. A Szépirodalmi Könyvki­adónál jelent meg Czakó Gá­bor rogónve, a ..Csata minden áldott nap”. Siklós 'László el­beszéléseinek kötete a „Kris­tófok és megváltók”. Az Ol­csó Könyvtár sorozatban lá­tóit napvilágot Tersánszkv. Józsi Jenő egv kötetben meg­jelenő két kisregénye, a „Vi­szont1 áfásra, drága!” és ..A érthetetlennek tűnik. hogy valaki útrakel egy viszony­lag távoli országba és hazai ízek után nosztalgiázik. Hi­szen különlegesség az is, hogy új ízekkel, ételekkel is­merkedünk. Persze, nem csu­pa . ismeretlenekkel; volt grill­csirke is. Az egyik asztalnál rekla­máltak: nem elég a kenvér, s várni kellett a felszólalás­ra. Közben’ hasznos tanácso­kat kaptunk a fokozatos na­pozáshoz. a vásárláshoz. Azt javasolták, hogy az utóbbit se siessük el. mert itt va­sárnap is este 11-ig tartanak nyitva az üzletek és csábító az árukínálat. Volt is. aki rögvest elvásárolta a pénzét. Azután már egy kávéra, vagy üdítőre se jutott neki. Az árak persze, ahány üzlet annyiféle. nyaralás, A félálom, A zongo­rista) tartalmazza a „Széthul­lások” című kötet. A Műhely sorozatban jelent meg a „Mo- liére műhelyében”. Ez tartal­mazza a Mizantrópot, Mészöly Dezső Moüére naplóját és Gá­bor Mik'ós feljegyzéseit A’ces- te-ről. A Magyarország felfe­dezése sorozat 2. kiadású könyve, Végh Antal: ..Erdőhá­ton, Nyíren” című sok képpel illusztrált kötete. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg ismét Benedek István tanulmánykötete, a ,,Lamarck és kora”. Ismét kapható Robert Graves: „Claudius! az isten és felesé­ge Messalina” című történel­mi . regénye, m"Ívnek -előzmé- ni-e az „Én, Claudius”. Dé­vényi Tibor k’tűnő szatírája ,,Dr. Ezésez Géza, karrierje, avagy tudósok és rágcsálók” címmel jelent meg. A Móra Könyvkiadó ismét kiadta Jókai Mór: „A kőszí­vű ember fiai” című híres történelmi regmvét. Taká+s Gvula népszerű ifjúsági regé- nvét. az „Egy flóberpuska tör­ténetét”. V. Csanlina gyerme­kek számára írt e'beszé'éseit tartalmazza a „Négylábú ba­rátaim”. Baarmann-Krum- bach: „Kormpska” című ver­ses képeskönvve is a könvves- bo’tokba került és ismét kan- ható Saint-Exunérv: „A k’s herceg” című bűbájos mé­réséivé, a szerző illusztriséi,ői­LÍoret de Marban este !)­kor, vacsora után kezdődik az élet és a színes kavalkád haj­nalig tart. Éjfélkor még ví­gan tolják a gyerekkocsikat, piciny lánykák — kivétel nél­kül maxiszoknyában — sétál­nak szüleikkel a hömpölygő tömegben. Az autósok i edig bravúrosan manővereznek a keskeny utcákon. A ió reg­gelt! itt nagyon szokatlan kö­szöntés lenne, mivel hajnal­ban fekszenek le és. későn kelnek fel. A program szerint harmad­nap kirándultunk Katalónia fővárosába, Barcelonába. Út­közben az idegenvezető el­mondta, hogy a katalánok nem szeretik Franco tábornokot, s az ellenszenv kölcsönös: az agg diktátor sem szereti a haladó gondolkodású katalá­nokat, mivel a polgárháború idején szemben álltak vele. Azóta csak olyankor látoga­tott Kafalóniába, ha nem tudta elkerülni. A katalá­nok viszont, ha a caudTlo megjelenik a képernyőn, el­zárják a tévét. Spanyolország lakosainak száma 35 millió. Az ország nemzeti íövece!mének fe'ét a négy és fél millió katalán te­remti e!ő. Megtudtuk azt is, hogy Katp.lónia iskoláiban spanyol nyelvű az oktatás, de ha a pedagógusok, vaev a nebulók maguk-a maradnak, csakis kafa1án nyelven be­szélnek. Különben lehet, hogy a katalánok némi reménv- nyel tekintenek Juan Carlos herceg jövendőbe’i uralkodása e’é. Talán ennek jele, ho°v Barcelona leghosszabb — 11 ki’ométeres — sugárútjának végén emelkedő hotelt a trónörökös f«1 es égéről. Sofiá- nak nevezték el. László Málta Qszinle..'. — ön mindenben igen '«.*■ sú — szidja a főnök a hiva- ía nokot. — Es^ mondja, van egyáltalán oivari dolog, amit gyorsan csinál? havasi selyem'iú”. /Lugossy Gyula három regényét (A val. Rónai György fordításá­ban. — Igen. gyorsan elfára­dok.

Next

/
Thumbnails
Contents