Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
A Z , MSZM P N Ó G R Ä 0 M EG YE I BIZ OTT SÄG A ES A MEGYEI TA N Á C SLA Pj A Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVF. 227. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Féntek délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácsko- záson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Káro.y és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Dr. Romány Pál beszéde Fő elveink helyességét esz eredmények igazolják hány kedvezőtlen jelenséget, annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, hanem általában a gazdasági méretek növelésével kapcsolatosak és az állami gazdaságoknál is előfordulnak. így — több esetben —olyankor is a közigazgatási határhoz igazodnak a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná. A mezőgazdaság a szántóföldi növénytermelés, a kertészet. az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás es lorga! mazás — a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A hajdani alacsony színvonal illusztrálására csak egy szám: ha termésátlagaink a felszabadulás előttihez képest nem változtak volna, akkor a jelenlegi búza és kukorica termésmennyiség megtermeléséhez az ország mezőgazdasági területének közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A. termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai paraméterek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek a társadalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya. illetve száma. Abban az országban tehát. amelyben még nem is olyan régen minden második ember a mezőgazdaságban dolgozott, most csak minden ötödik található ott. És hozzá kell tenni: a mezőgazdasági keresőknek csak kereken a fele szövetkezeti paraszt, a többi munkás, alkalmazott, és egyéb kategóriába tartozó. — Szeretnék az elmondottakhoz három következtetést a tisztelt országgyűlés figyelmébe ajánlani és a következtetéseket megindokolni. Először: a mezőgazdasági népességnek ez a létszám- és aránycsökkenése, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi munka- megosztás lényegesen fejlődött, mélyült. A második következtetés szorosan összefügg az előzőekkel. A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az inarág nehezen birkózik a megnövekedett feladatokkal, jóllehet, szintén nagyot lépett előre. Fe'lődo nagyüzemek Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik következtetésként a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek to-melé- sének és gazdálkodósának egyre fokozódó fontosságára szeretnék utalni. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2/3—át állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. — Több jel arra mutat, hogy a saját fogyasztásra való kertészeti termelés nemcsak számottevő, hanem napjainkban növekszik is. Nem ez a helyzet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amelyre a lakóhely- és foglalkozásváltás, az előrehaladó urbanizáció erőteljes hatással van, és csökkenti azt. A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésével, kapacitásának növelésével lehet és kell ellensúlyozni, pótolni. Mitöbb: nem egyszerűen pótolni kell, hanem többet, rendszeresen jó minőségben szállítani. Figyelmünk előterében tehát a nagyüzemi termelés fejlesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb nagyüzemi kapacitások megteremtését kell. hogy jelentse, főleg az állattenyséztésben. Gazdaságpolitikánk látómezejében kell maradnia az összes termelési lehetőségnek, a több szektorú mezőgazdaságnak, hogy a mezőgazdasági lakosság csökkenését ne kövesse közvetlenül a mezőgazdasági termelés hasonló arányú, pótlást igénylő csökkenése — hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így folytatta: — a gazdasági ágazatok fejlesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb ösz- szehaneolásának. Ennek sikere n?mcsa\r. anyagiakon, hanem legalább ennvire a helves szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az rLc-CTrcsrcórtóKovj d k0r0S, ÍDcTÍ riellcg-'í mó’sze-eket a’krt’Tim te melésj rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat birtokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. Nagy hiba lenne azonban, ha elkerülnék a figyelmünket a hagyományosnak ítélt, de a fejlődés szolgálatába állítható nagyon is fontos termelési eljárások. Hatékony beruházások — örüljünk annak, hogy kezdünk gyorsak lenni a tudományos-technikai haladás eredményeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasznosításában — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rámutatott: — Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés területén ruházunk be. Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek egyesítik az erőket, figyelembe veszik egy adott gazdasági körzet sajátosságait, a különböző érdekeket és azt. hogy az élelmiszertermelés meglehetősen szerteágazó. esetenként több gazdasági egységre, nagyobb területre kiterjedő folyamat. A társadalmi-gazdasági fejlődés olyan szervezetek további kialakítását is igényli, amelyekben jobban összehangolható a munika. tovább erősíthető az élelmiszertermelés folyamata, tovább erősíthetők a szocialista vonások, a közösségi kapcsolatok. A kormányprogramok szintjére emelt fejlesztési elgondolások — a szarvasmarhatenyésztés, a zöldségtermelés és más ágazatok — megkülönböztetett figyelmet kapnak a beruházási programok kidolgozásánál — A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege — mondotta a miniszter — tovább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak. A szövetkezetek többségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkalmas területnagyság, mely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének. Közös gazdaságaink átlagos területnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mintegy 6000 kataszteri holdra — növekedett és újabb egyesülési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szöve’kezeteínelc száma ez év eleién már 2 ezernM kevese’ű- volt. Az egyesülési tapaszt0’" Ink összességükben kedvezn°k. Szóvá kell azonban tenni néSzóvá kell tenni Találkozni olyan nézettel, hogy a két-háromezer hektáros gazdaság kisüzemnek számít. Nem szorul bizonyításra, hogy számunkra kedvezőtlenebb a tízezer hektáros alacsony termelékenységű gazdaság, mint a területben ennél kisebb, de termelési értékben fajlagosan nagyobb, hatékonyabb gazdaság. Helyenként tapasztalható,, hogy táblásítás, szakosítás címén egyik-másik gazdaság nepgazdaságilag fontos termelést is megszüntet, s ennek termelését közben senki sem veszi át. Más okokkal együtt, ennek a gyakorlatnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erősen visszaesett és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970-ben volt. A juhhús iránti fizetőképes kereslet pedig nagy, a juh jól exportálható lenne. Néhány fontos növény vetés- területe is megcsappant a hasonló szemlélet nyomán. A nagyméretű gazdaságok kialakulása után, több helyen, városlakó lett a gazdaságvezetés, megnövekedett az irodai létszám, a háztáji termeléssel nem foglalkoznak. Előfordul, hogy nyűgnek, sót imitt- amott elsorvasztandó tevékenységnek tekintik a szabályos keretek között folyó háztáji termelést is. Segítés, nagyüzemi ráhatás, közös értékesítés szervezése helyett, tehát a háztáji termelés jobb esetben közönyt, rosszabb esetben megbélyegzést kap. Az említett jelenségek idegenek aprárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosai, vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szem pen, azért is, hogy az összességében kedvező, egészséges koncentrálódáshoz vezető, az optimális gazdálkodás kereteit biztosító üzemnagyság kialakulása sehol se okozzon zavarokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ma már csak ott indokolt az egyesülés, ahol még több lcisterü- letű szövetkezet működik különösen Pest, Bács-Kiskun vagy Borsod megye egyes településein. A további üzemnagyság növelése általában nem célszerű. A gazdasági fejlődés elősegítésére a gazdaságok közötti kooperációt, különböző egyesülési szervezetek kialakulását indokolt támogatni. Most már nem a gazdaságok területi nagysága, hanem a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása van napirenden. Ennek érvényesítését azzal is szolgálni kívánjuk, hogy a közeljövőben tételes jogszabályi előírásokhoz kötjük az egyesülési feltételeket. — Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-vel mó(Folytatás a 2. oldalon) Kö§zön(jiik a küldöttértekezlete* Nyolcvanezer Nógrád megyei szakszervezeti tag nevében ma ül össze a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. A küldöttértekezletet megelőzően több mint 240 alapszervezetnél, s szakmai megyebizottságnál választották meg a megyei tanácskozás több mint 200 küldöttét. A párt politikájának megfelelően a magyar szakszervezeti mozgalom részeként az elmúlt négy évben fejlődött a megyei szakszervezeti élet is. Betöltötte szerepét, felelőssége, tekintélye és befolyása nőtt. Eredem ény esen működitek közre a munkások, a bérből és fizetésből élő dolgozók politikai nevelésében, cselekvőkészségük kibon- takoztátásában. A népgazdaság IV. ötéves tervének eredeményes megvalósulásában is nagy szerepe van a szakszervezetek gazdaságfejlesztést szolgáló, versenyt szervező munkájának, a szocialista versenynek, a brigádmozgalomnak, különösen a XI. pártkongresszus, a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott, nagy tömegeket átfogó. sokoldalú mozgalomnak. Bízunk abban, hogy a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét is az a felelősségteljes munka jellemzi, amely a megelőző alapszervezeti választások során eddig is tapasztalható volt. A szakszervezeti választások eddig ■ szerzett tapasztalatai bizonyítják a tagság egyetértését, támogatását, bizalmát a párt politikája iránt. A megyei küldöttértekezlet felelősségteljes feladata a párt XI. kongresszus határozataira épülő SZOT-irány- elvek nyomán a tagság véleményét figyelembe véve. a terület sajátos tennivalóinak kidolgozása. Politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésünkkel együtt az elmúlt években a párthatározatok szellemében fejlődött a szakszervezetek jog- és hatásköre. E jog- és hatáskörrel való élés felelősségteljes munka. Mindenekelőtt art jelenti, hogy képviselik a munkások, a bérből és fizetésből élő dolgozók jogait, kifejezésre juttatják kéréseiket és egyúttal szervezik a dolgozókat a szocializmus építésére. Bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Az elkövetkező ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek a gazdaságos termék- szerkezet kialakításának, a mindenre kiható ésszerű takarékosságnak és az exportfeladatok maradéktalan teljesítésének következetes megvalósítása biztos alapokat teremt az eddig követett életszínvonalpolitika további folytatásához. A magyar szakszervezetek további tevékenyégének elvi, politikai alapjai változatlanok. Mint a hatalmon levő munkásosztály, a bérből és fizetésből elő dolgozók szervezetei elfogadiák. igénylik a párt eszmei, politikai irányítását és ennek szellemében dolgoznak. Ez adja a mai küldöttértekezletüknek is a jelentőségét. A megve 80 ezer szakszervezeti tagja, több mint 15 ezer választott aktivistája, és egész megyénk politikai közvéleménye érdeklődéssel figyeli a tanácskozást. A küldötteknek felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Budapestre érkezett Fakhmddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Népköz- meslaki Tivadar, kohó- és társaság ElnöKi Tanácsa einö- gépipari miniszter és többen kének meghívására pénteken mások. hivatalos látogatásra Ma- Losonczi Pál szívélyes, bagyarországra érkezett Fakh. ráti kézfogással üdvözölte a ruddin Ali Ahmed, az Indiai repülőgépből kilépő indiai Köztársaság elnöke és felese- kormányéin ököt, feleségét es ge. kíséretét. Díszjel harsant, a Az indiai államfő kíséreté- katonai egység parancsnoka nek tagjai: Szurendra Pál jelentést tett F. A. Ahmednek, Szingh, idegenforgalmi és majd felcsendült az indiai és polgári repülésügyi állam- a magyar himnusz. Közben miniszter, V. C. Trivedi, kül- 21 tüzérségi díszlövés dördült ügyminiszter-helyettes, K. Ba. el a magas rangú vendég tisz- lachandran, az elnöki titkár- teleiére. Fakhruddin Ali Ah- ság vezetője, A. M. Abdul ' med Losonczi Pál társaságá- Hamid, az elnök sajtó titkára ban ellépett a diszzászlóalj és K. P. S. Menőn, az Indiai előtt, s köszöntötte az egy. Köztársaság magyarországi séget. Fehér inges, vörös nyaknagykövete, aki Budapesten kendős úttörők virágcsokrok- csatlakozott a küldöttséghez, kai kedveskedtek a vendégek- Az Indiai Köztársaság el- nek, akik ezután a fagadtatá- nökét ünnepélyesen, meleg, sukra megjelent magyar közbaráti szeretettel fogadták a életi vezetőket, a diplomáciai Ferihegyi repülőtéren. Az képviseletek vezetőit és tagépületet magyar és indiai jait, valamint a budapesti in. zászlók, magyar és hindi nyel- diai kolónia tagjait üdvözöl- vű üdvözlő feliratok díszítet- ték. téli. A repülőtér betonján Az ünnepélyes fogadás a katonai díszzászlóalj sorako- katonai egység díszmenetével zott fel csapatzászlóval. fejeződött be. majd a vendéA vendégek fogadására meg- gek gépkocsikba ültek, s a jelent Losonczi Pál. az Elnöki magyar államférfiak társasá- Tanács Elnöke és felesége, dr. gában — rendőri díszmo'oro- Trau’mann Rezső, az Elnöki sok kíséretében — szállásukra Tanács helyettes elnöke, Ne- hajtattak. (MTI) Borsod megyei látogatáson a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége P. M. Maserovnak, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett. A kedves vendégeket elkísérte Gyenes András. a Központi Bizottság titkára, Inokai János, az ország- gyűlés alelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A küldöttséggel együtt utazott dr. Bodnár Ferenc, a Rorsod megyei párt- bizottság első ti’kára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának delegációja pénte. ken délelőtt Miskolcon, a Borsod megyei Tanács székhazában találkozott a megye, Miskolc megyei város, valamint a tömegszervezetek vezetőivél. A vendégeket dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd tájékoztatást hallgattak meg az ország egyik legjelentősebb ipari területének fejlődéséről. A baráti eszmecsere (után a szovjet küldöttség tagjai a vendéglátók társaságáoan városnézésen ismerkedtek meg a borsodi iparvidék központjával, Mis- kolccal. A küldöttség tagjai péntek délután Leninvárosba látogattak, ahol munkás nagygyűlésen találkoztak a város dolgozóival. (MTI)
