Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
‘AZ MSZMP NOG R A D MEGYE»! BIZOTTSÁGA ISA MEGYEI TANACS L'A Rj A Vilóg proletárjai. egyesüljetek! XXXI. ÉVF. 226. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. SZEPTEMBER 26. PÉNTEK Kádár János fogadása (3. oldal) Sodrásban (5. oldal) ' Eredmények, táblázatok (7. oldal) Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden a kormány munkaprogramja Csütörtök délelőtt XI órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A júniusban újjáválasztott legfelsőbb államhatalmi testület első munkaülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Részt vett az ülésen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége is. Ezután Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó beszéde hangzott el. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáról: 2. a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Lázát* György expozéja Tisztelt országgyűlés! A képviselőválasztásokat követő alakuló ülésen bejelentettem, hogy a kormány — alkotmányos kötelességének megfelelően — megvitatás és jóváhagyás céljából az országgyűlés elé terjeszti munkaprogramját. Ennek a megtisztelő kötelességünknek kívánok most eleget tenni. Kedves képviselőtársaim! Itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert tény, hogy a magyar nép egyre javuló feltételek közölt, ■biztonságban él és dolgozik szépülő, gazdagodó hazájáén. Népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik. Az Magyar Népköztársaságban alkotmányos rend, szocialista törvényesség van- Szilárd a közbiztonság, az állampolgárok jogai maradéktalanul érvényre jutnak. Eredményeink, következetes békepolitikánk, szolidaritásunk a függetlenségükért küzdő népekkel elismerést és megbecsülést vált ki a haladó emberiségből. Hazánkat a testvéri barátság erős szálai fűzik a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országaihoz. Aktívan hozzájárulunk a KGST-ben megvalósuló szocialista gazdasági integráció fejlesztéséhez, a közös feladatok megoldásához. Belpolitikai életünket a kiegyensúlyozottság, ugyanakkor a nagyfokú aktivitás jellemzi. Országunkban töretlen lendülettel folyik a fejlett szocialista társadalom építése, népünk a jól végzett munka tudatában tekinthet vissza az elmúlt évekre. Az alkdtó és gyümölcsöző munka alapja: a nép által támogatott politika, a kölcsönös bizalom társadalmunk vezető ereje, a párt és a tömegek, a munkásosztály és szövetségesei között. Ez eddigi sikereink forrása és egyben legfőbb biztosítéka jövő terveink megvalósításának is. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy munkájával hozzájáruljon a gyakorlatban kipróbált politika következetes végreh ai fásához. Az állami élet irányításában, a kormányzati feladatok megtervezésében es végrehajtásában a párt XI. kongresz- szusának határozatait tekintjük vezérfonalnak. Magunkévá tesszük és teljesíteni kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei országgyűlési választásokon népünk szavazataival imponáló módon megerősített programját. A kormányt az a törekvés hatja át, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a békés, alkotó munkához, lelkesítő céljaink eléréséhez. Ebben a szellemben .dolgozott a Minisztertanács az elmúlt években is, amikor a kormány élén Fock Jenő elvtárs állt, és ebben a szellemben kívánja folytatni munkáját az országgyűlés előző, alakuló ülésén új összetételben megválasztott kormány is. Kedves elvtársak! Tisztában vagyunk vele, hogy a fejlett szocialista társadalom építése egész sór új feladatot állít elénk, s hogy a változó és növekvő követelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha irányító munkánk módszereiben megtartjuk és tovább fejlesztjük mindazt, ami a gyakorlatban helyesnek bizonyult, de tudatosan és késlekedés nélkül változtatunk ott, ahol az újonnan jelentkező követelmények, vagy a felismert ellentmondások azt megkívánják. Tudatában vagyunk annak, hogy magasabb színvonalra ke’l emelni a Minisztertanács irányító tevékenységét. A testületi munka erősítésével és továbbfejlesztésével javítani szükséges mindenekelőtt a döntések megalapozását, a népgazdasági és az ágazati érdekek összehangolását, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A minisztériumokban és az ádami irányítás minden lépcsőfokán erősíteni kell a szemléleti és a cselekvési egységet) nagyobb következetességet kell megkövetelni a társadalmi érdekek képviseletében és érvényesíté- sébep. A kormány átérzi a ráruházott felelősséget, és úgy kíván dolgozni, hogy megfeleljen a npvekvő követelményeknek. Az állami tisztség- viselőktől elvárjuk, hogy hasonló szellemben, - hivatástudattal és hozzáértéssel végezzék feladataikat. Meg teremtjül: az alapokat A kormányzati munka-színvonalának növelése elengedhetetlen feltétel, de önmagában kevés ahhoz, hogy sikerrel oldjuk meg a ma és a holnap bonyolult feladatait. Az élet által feltett új kérdésekre csak akkor tudunk helyes választ adni, ha döntéseink előkészítésében és végrehajtásában igényeljük és felhasználjuk az országgyűlés, a képviselők, az állampolgárok, a dolgozó emberek mindennapi tapasztalatait, bíráló megjegyzéseit és kezdeményező javaslatait; ha minden alkotó erő összefog; ha mint eddig, a jövőben is számíthatunk a tudomány és a gyakorlat legjobb művelőinek segítő közreműködésére, munkás- osztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk támogatás ára. Tisztelt országgyűlés! Társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk, ha ehhez tervszerig és egyre magasabb fokon szervezett munkával megteremtjük az anyagi alapokat. Ezért a kormány tevékenységében az elkövetkező években is kiemelkedő szerepe lesz a gazdaságirányító munkának. Jövő terveinket a ma meglevő alapokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéljük m.eg, hol tartunk, miben jutottunk előre, mi az, amit tennünk kell. hogy elhárítsuk a fejlődés útjában álló akadályokat. Pártunk XI. kongresszusa, valósághű mérlegben világos képet adott eredményeinkről, és nyíltan szólt problémáinkról is.. Nem nagyítottuk fel gazdaságunk sikereit, nem becsültük le nehézségeinket akkor sem, amikor a parlamenti választások alkalmából népünkhöz fordultunk. Ma, amikor a közelebbi, és távolabbi jövő feladatait készülünk meghatározni, ugyanerre az értékelésre építhetünk. Ügy vélem, ez így van rendjén, mert akkor járunk el helyesen, ha a sokrétű valóság kedvező és árnyoldalait egyaránt számításba vesz- szük. A lényeg az, hogy az eredmények ne tegyenek bennünket elbizakodottá és a nehézségek láttán se váljunk kishitűvé. Gyorsabban a tervezettnél Alig negyedév van hátra ebből az évből, és ezzel a negyedik ötéves terv időszakából. A tényekre alapozva megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus határozatában megjelölt irányt követve — noha nem várt nehézségekkel is találkoztunk — elérjük 3 IV. ötéves tervben magunk elé tűzött legfontosabb célokat. A gazdasági építőmunka eredményei tovább gyarapították nemzeti vagyonúnkat, növelték népünk anyagi és kulturális jólétét, erősítették az állami, és szövetkezeti tulajdont és általában társadalmunk szocialista vonásait. Nemzeti jövedelmünk növekedésig üteme több év óta 6 százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat-európai tőkésországokét, és megfelel annak, ami a világ leggyorsabban fejlődő részében, a KGST-be törmörült országokban megvalósul. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, a nemzeti jövedelem növekményének közel az egésze a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság .javulásából származik. Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal emelkedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet és a gyártmányösszetétel korszerűsítésében, kielégítően teljesülnek a központi fejlesztési és a rekonstrukciós programok előirányzatai. Folytatódott az energiatermelés és -felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprogram, az elnyúlt' években meghonosítottuk a számítógép- gyártást. Széles fronton korszerűsítettük, megújítottuk a ruházati cikkek, a bútorok és más közfogyasztási cikkek választékát. Előreléptünk az építőanyagipar fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző öt évhez képest 17—18 százalékkal — emelkedik a mezőgazdaság termelése. Számottevően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek anyagi-technikai alapjait, mind több és egyre jobban felkészült szakember segíti a gazdálkodás színvonalának emelését. Az elmúlt években nagyot léptünk előre a növénytermelés — különösen a kenyérgabona- és a kukoricatermesztés — fejlesztésében, az iparilag szervezett termelési rendszerek meghonosításában és ezáltal a hozamok növelésében. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állattenyésztés korszerűsítését. A szocialista nagyüzemek fölényének újabb meggyőző bizonyítéka, hogy az esetenként kedvezőtlen természeti viszonyok és elemi csapások közepette is biztosítani tudtuk a termelés fejlődését. Fokozatosan valóra váltjuk a közlekedéspolitika koncepcióját. Folytattuk a ■ vasúti és a közúti közlekedés korszerűsítését, a korábbinál jóval több beruházást fordítunk a városi, különösen a budapesti tömegközlekedés fejlesztésére. Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. A fogyasztás, a reálbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egyidejűleg megvalósítottuk, sőt’ túlteljesítettük az ötéves tervben előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket. Javítottuk elosztási rendszerünket, határozottabban léptünk fel a szocialista normák megsértőivel szemben. Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásosztály életviszonyainak javítására, a nagyüzemi munkások reálbérének emelésére. Az iparban általánossá vált a rövidebb munkaidő. Űjabb intézkedések segítik a munkások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását. A tervezettnek megfe’elően alakult a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme, javultak a falusi lakosság életfeltételei, tovább csökkent a város és a falu közötti különbség. öt év alatt több mint kétszeresére növeljük a szociálpolitikára fordított költség- vetési kádasokat, ennek keretében több, mint kétszeresére emelkedik a családi pótlékra kifizetett összeg. Állami és társadalmi erők összefogásával számottevően bővítettük a gvermekintézménvek hálózatát. Állampolgári joggá tettük az ingyenes egészségügyi ellátást. Az új társadalombiztosítási és a módosított nyugdíjtörvény jobb feltételeket teremtett az idősekről való gondoskodás számára, de nem állíthatjuk, hogy maradéktalanul kielégítjük jogos igényeiket. Jelentősét léptünk előre a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javításában, a hátrányukra mutatkozó bérarány talanságok megszüntetésében. Természetesen tisztában vagyunk vele. hosv a dolgozó nők anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozásában még sok tennivalónk maradt. Eeész társadalmunk helyesléssel fogadta azokat az intézkedéseket, amelyeket a népesedési helyzet javítására határoztunk el. Örömmel tapasztaljuk. hosv nemcsak az anyagi feltételek változnak, de jó irányban fejlődik a társadalmi szemlélet is. Erről tanúskodik az a növekvő tisztelet és megbecsülés, ami az anyákat, a gyermekek nevelésére vállalkozó szülőket övezi. Sokat tettünk azért, hogv az ifjúság még jobb körülmények között készüljön fel választott hivatására, a kulturált és tartalmas életre. Befejezzük a lakásépítési tervet Ez évben sikerrel befejezzük a 15 évvel ezelőtt meghirdetett lakásépítési tervet. Az utóbbi időszakban évente 1000 lakosra számítva 8—9 lakást építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában is előkelő helyet biztosít számunkra. Jelentősen bővítettük az* egészségügyi és az iskolahálózatot, megnöveltük a kereskedelmi és a szolgáltató intézmények teljesítő képességét. Az áruellátás bővítésében lépést tartottunk a vásárlói igényekkel. Terveink megvalósításában növekvő szerepet tölt be a nemzetközi munkamegosztás. Elmélyültebbé vált együttműködésünk a KGST tagországaival. Bekapcsolódtunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításába, részt vállalunk a mimdannviunk javát szolgáló közös erőfeszítésekből. Különösen gyors ütemben fejlődött, sokoldalúbbá vált a számunkra naev fontosságú magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezt jól példázza, hogy kölcsönös árucsereforgalmunk öt esztendő alatt több mint 60 százalékkal bővült, s a*mi legalább ennyire fontos, kapcsolatainkban egyre • inkább tért hódítanak az együttműködés fejlettebb formáira termelési kooperációk, a szakosított termelés, a közös vállalkozások, a műszaki és tudományos eredmények kölcsönös cseréje. A tervezettnél nagyobb áruforgalmat valósítottunk meg a tőkés- és fejlődő országokkal is. Tisztelt képviselőtársaim! Országépítő munkánk kézzelfogható eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, népünk büszke lehet elért sikereire. Eredményeink mellett azonban gondjaink és nehézségeink is vaginák. Ezek egy része természetes velejárója annak, hogy a fejlettség magasabb fokára jutottunk. A növekedés korábbi — könnyebben hozzáférhető — forrásait nagyrészt kimerí- (Folytatás a 2. oldalon)
