Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

nag jt altira Si 11 g «I a i*| 11 n! $ a n (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság ta­valy decemberi határozata fejlődésünk fontos feltétele­ként szabta meg a .beruházási tevékenység javítását. Me­gyénkben a folyamaiban levő , beruházások értéke megha­ladja a 2,2 milliárd forintot. Ez a pénz elégséges, mivel az építőipari kapacitások csak erre biztosítanak lehetőséget. Kedvező a helyzet egyes ipari beruházásoknál. Két fejlesztési elképzelés valósul meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Üj bú'orgyár lé­tesül Balassagyarmaton. Igen sokirányú beruházási munka folyik a tanácsoknál. Épül az új rendelőintézet, sportcsar­nok, kollégium, óvoda, szak­munkásképző. A mezőgazda­ságban az idén 160 millió fo­rintot ruháznak be az 1974. évi 53 millióval szemben. Négy részét gépek vásárlására költik. A beruházási tevé­kenységnél legfontosabb fel­adat. hogy az idén tervbe vett létesítmények a kitűzött ha­táridőre, jó minőségben elké­szüljenek. Mivel az építőipari kapaci­tás ma már egyik gátja a fej­lődésnek. ezért a megyei párt­végrehajtóbizottság a követke­zőkben jelölte meg a tenniva­lókat: az előkészítés javítása, műszaki, technikai szín­vonal emelése, a technológia fejlesztése, az együttműködés fokozása, fegyelmezettebb, szervezettebb munka, a belső tartalékok feltárása, a vezeté­si színvonal emelése, a szer­ződéses fegyelem betartása, az árviták mérséklése, a rendel­kezésre álló pénz okos, cél­szerű felhasználása. Az előbb említett feladatok konkrét megvalósítására komplex ope­ratív intézkedések születnek a különböző szerveknél. Gazdasági, helyzetünk szi­lárdságát segíthetik elő a gaz­dálkodásban rejlő belső tar­talékok. Ezek feltárására és hasznosítására irányuló intéz­kedések mutatják, hogy itt volt a legtöbb kezdeményezés, itt jelentkeznek legjobban az eredmények. Vonatkozik ez az anyaggazdálkodásra. Az év elejéhez viszonyítva 3,3 _ szá­zalékkal csökkentek a készle­tek. Gyorsabb, határozottabb előrelépés csak akkor várha­tó az anyagellátásban. ha minden vállalat teljesíti ez irányú kötelezettségét, a má­sikkal szemben. Növelni a munkaerő hatékonyságát Nagy tartalékot jelent a he­lyes munkaerő-gazdálkodás, a vállalati eredmények alakí­tásában. A gazdasági vezetők soraiban egyre erősödik a fel­ismerés, hogy megyénkben is kimerültek az extenzív fej­lesztés lehetőségei. Ennek el­lenére valamennyi területen a tervben létszámemeléssel számoltak. Mivel az idén az összlétszám csak 2,4 százalék­kal nptt az előző évi 4,2 szá­zalékkal szemben, ez arra fi­gyelmezteti a termelő-gazdál­kodó egységek vezetőik hogy a meglevő létszámmal jobban gazdálkodjanak. Számítsanak arra, hogy új munkaerő nem lesz! Ezért a meglevőt keli célirányosan képezni és fel­használni. Sőt a jövőben az ipar ad létszámot a fejlődő szolgáltatásokhoz. A munka­erő-kérdést csak a munkaerő hatékonyságának növelésével lehet megoldani. A tennivalók kétirányúak: egyrészt jelent­keznek a munkaerő irányítá­sában. másrészt a munkaidő- kihasználás fokozásában. A jövőben a munkaerő irá­nyítását a szelektív fejlesztés­nek kell alárendelni. Szükség van a fluktuáció csökkentésé­re. Fontos, hogy a vállalatok energiájukat ne új munkások megszerzésére, hanem megtar­tására fordítsák. Az újonnan letelepített vállalatok pedig ne csábítsák el egymástól a munkaerőt! Az előbb említett kérdésekben a vállalatok ve­zetőinek kell intézkedni. Ugyanez vonatkozik a mun­kaidő-kihasználásra is. mivel itt sem javult a helyzet, ha­nem inkább romlott. Az ipar­ban a munkaidő-kihasználás mértéke az 1973. évi 35.3 szá­zalékról 1974-ben 84,3 száza­lékra csökkent. A vállalaton kívüli kieső idő nagyságát jelzi a táppén­zes állomány alakulása. Me­gyénk üzemeiben 1974-ben naponta 5254-en hiányoztak az üzemekből. Ennek évi ki­hatása 430 millió forint ter­meléskiesés, ami az éves ter­melési érték 8 százalékát je­lenti. A táppénzes helyzet ilyen alakulásában tükröződ­nek a szemléletbeli fogyaté­kosságok, és a vállalati ellen­őrzés hiányosságai. A létszámgondok enyhíté­sében nagy szerepe van a fe­gyelmezett munkának. A be­csületes munkások nagy több­sége egyre határozottabban kéri a vezetőket, hogy lépje­nek fel a fegyelmezetlenke- dőkkel. rendbontókkal szem­ben. Ügy néz ki, hogy a mun­kások jobban érzékelik a fe­gyelmezett munka előnyeit, mint sok vállalati vezető. A létszámhiány enyhítésében segíthet a munkások szakkép­zésének megszervezése, a műszaki, technikai követel­ményekhez való igazítása. Sajnos a vállalatok egy ré­szénél ezzel nem foglalkoz­nak. Vállalataink nem érezték a külső piac árnövekedéséből adódó következményeket, mert az álliam a terhek jó részét átvállalta. Ennek kö­vetkeztében rendszeresen tudták emelni a jövedelme­Tanácskoznak a szocialista országok szakmunkásképzését irányító főhatóságok vezetői r Kőrakás László munkaügyi miniszternek, a magyar dele­gáció vezetőjének elnökleté­vel szerdán a Parlament De- legációs termében megkezdte munkáját a szocialista orszá­gok szakmunkásképzését irá­nyító főhatóságok vezetőinek értekezlete, amelyen részt vesz dr. Hanga Mária okta­tási miniszterhelyettes is. Az 1972-ben elsőként Moszkvában, majd ezt köve­tően Berlinben és Szófiában rendezett találkozó után most negyedszer ült össze a nem­zetközi tanácskozás. Résztve­vőit az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében Karakas László kö­szöntette. Hangsúlyozta: ho">v a nemzetközi együttműködést a szakmunkásképzésben is szélesíteni kell, különös te­kintettel a korszerű szakmai ismeretekhez juttató képzés erkölcsi-politikai. tartalmára. A tanácskozáson részt vevő tíz ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és a VDK — kül­döttsége a szakmunkások középiskolai képzésének for­máiról és tartalmáról tár­gyal; elemzi a munkások szakképzettsége és általános műveltsége növelésének kor­szerű elveit, s ezek gyakorla­ti érvényesülését. Az adott országok -szükség­leteihez és lehetőségeihez igazodó sajátos módszerek is­mertetése, a tapasztalatok közreadása mellett napiren­den szerepel a tudományos- technikai forradalomnak a munka tartalmára és a szak­munkásképzés iránt támasz­tott követelményeinek meg­határozására vonatkozó kö­zös kutatási program je'en- legi állásáról szólp ielentás, s határoznak a következő ta­nácskozás helyéről és időpont­járól is. Az értekezlet csütörtökön, előreláthatólag a délután: órákban fejezi be munkáját, s a tanácskozásról jegyző­könyv készül. A külföldi küldöttségek az értekezlet befejeztével e’líto- gatnak több vidéki szakmun­kásképző intézetbe, hogy kö­zelebbről ismerkedjenek a szocialista szakmunkáskéozés negyedszázados magyar gya­korlatával. (MTI J két. Az utóbbi időben vi­szont olyan helyzet alakult ki. hogy a termel csnöveke- désnél jóval nagyobb ütem­ben emelkedtek -a jövedelmek. Mivel a termelés és a jöve­delmek között romlott az összhang, s ez a helyzet hosz- szabb távon nem tartható fenn, mert veszélyezteti a gazdasági egyensúlyi helyze­tet, növeli a költségvetés ter­heit, fennakadást okozhat az ellátás folyamatosságában. E tekintetben a gyárak egymás­ra hivatkoznak. A lövőben újabb intézkedések várhatók az egyensúlyi helyzet betar­tása érdekében. Jövedelmek és vezetői követelmények A feladatok jó e’végzésében nagy szerepe van a vezetés­nek. A gyárak, üzemek, szö­vetkezetek vezetőinek döntő többsége megfelel a követel­ményeknek, bersületes-n dol­gozik. Megkötésüknél viszont fontos követelmény, hogy mennyire és milyen gyorsan tudták felta’álni magukat az új helyzetben, mennyire iga­zodtak a megváltozott köve­telményekhez. Figyelembe kell venni, hogy mennyire méltányosak a pártszerveze­tek figye'meztetáseit, m'lven igényesen vizsgálják tevé­kenységüket, miként használ­ják fel a jó tanácsokat, mennyire és milyen mélység­ben néznek szembe saját munkájukkal. A vezetésben, illetve a ve­zetők munkájában nagyobb szerepet kell kapni a szer­vezésnek, a tervezésnek, az utánpótlás biztosításának, a középszintű vezetők feladat- és hatáskör bővítésének, a képzésnek és az önképzésnek. Jó politikai légkörben Feladatainkat jq politikai légkörben végezzük, s ez kedvez a tavaly decemberi határozat végrehajtásának. Folyik a kongresszusi-felsza­badulási munkaverseray. A kollektívák célkitűzései a de­cemberi határozatban foglal­tak megvalósítását segítik elő. Pozitív dolog, ' hogy a mun­kahelyi kollektívák, a szocia­lista brigádok mind jobban fellépnek a lazaságok ellen, jobb, fegyelmezettebb mun­kát kívánnak vezetőiktől. Ezekre a dolgozókra kell a jövőben is számítani, építeni, mert tevékenységükkel min­den tekintetben példát mutat­nak társaiknak. Az előadó ezután foglalko­zott a pártszervék tevékeny­ségével és további feladatai­val. Hangsúlyozta, hogy a pártszervek eddig is jelentős tevékenységet fejtettek ki a tavaly decemberi párthatá­rozat sikeres végrehajtásáért. Több kezdeményezés, erőfe­szítés jellemzi tevékenységü­ket. A városi, járási pártbi­zottságok beszámoltatták a gazdasági vezetőiket, szorgal­mazták az intézkedési ter­vek újabb feladatokkal való kibővítését, • aktívaül Vket (ártották, operatív bizottságot hoztak létre a fontosabb be­ruházások koordinálására. Munkájuk során ügyeltek ar­ra, hogy az operativitás ne sértse a gazdasági vezetők önállóságát, ne csökkentse fe­lelősségüket. A pártszerveknek és párt- szervezeteknek, a sikeresebb munka érdekében segíteniök kell abban, hogy minden gaz­dasági vezető felfogásában erősödjön a népgazdasági érdekek elsődleges szolgála­ta. Ez együtt jár hosszabb távú, átfogó és konkrét intézkedési tervekkel, ame­lyet alapos felmérések elpz- tek meg. Az előbbiek mellett szükség van az intézkedési tervek újbóli felüivlz-.gálatá- ra és új tennivalókkal való kiegészítésére. Felhívta a pártalatxszerve- zetek figyelmét, hogy az in­tézkedési tervek vizsgálatá­nál, a végrehajtás ellenőrzé­sénél ne fogadják el a kizá­rólag objektív okokkal való magyarázkodást a lemaradás­nál, mert ez felmenti a ve­zetőket a szükséges cse'ek- vés. illetve intézkedés meg­tétele alól- Arra kérte a je­lenlevő szakszervezeti és KISZ megyei vezetőket, a Hazafias Népfront képviselőit, valamint az érkedvédelmi szervek vezetőit, hogy sajá­tos eszközeikkel járuljanak hozzá a feladatok sikeres megvalósításához. A tennivalók nagyok és sokrétűek. A pártbizottság meggyőződése, hogy a gazda­sági vezetők, a kollektívák­kal összefogva képesek meg­birkózni az új helyzetből fa­kadó megnövekedett követeli menyekkel, s olyan intézke­déseket tesznek, amelyek a megye és az ország további fejlődését szolgálják. Tizenöt hozzászólás A beszámolót követő vitá­ban 15-en kaptak szót. Vass Miklós, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat igazgatója többek között a termékszerke­zet-változásról és az ezzel kapcsolatos gondjaikról szá­molt be. Mint mondotta, ko­rábban 24 féle termékcsalád­dal foglalkoztak, de az utóbbi időben a gazdaságtalanok gyártását megszüntették és egyre jobban igyekeznek al­kalmazkodni a piaci igények­hez. Varga Gyula, a salgótar­jáni öblösüveggyár igazgatója elmondotta, hogy az ötödik ötéves tervet már az első fél év végére teljesítették. Dina­mikusan fejlődött a gyár ex­porttermelése, amelynek fele a tőkés államokba került. A jelentős termelésnövekedést teljes egészében fedezte a termelékenység. A takarékos gazdáikodás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a ter­melés költségszintje javult, és így az eredményterv is várha­tóan mintegy 130 millióval több lesz. mint amennyit ö( évre terveztek. A jövőre vo­natkozó fejlesztési gondjaik megoldásához kért segítséget. Juscsák György, a Mátraal­jai Állami Gazdaság igazga­tója arról beszélt, hogyan igyekeznek a termelési szer­kezet ésszerű kialakításával gazdaságosabbá tenni a gaz­dálkodást. A decemberi párt­határozatra készített intézke­dési terv végrehajtása több mint egymillió forintos meg­takarítást eredményez. Szalai László, a Volán 2-es számú Vállalat főmérnöke egyrészt javuló eredményekről és az őszi csúcsforgalommal kap­csolatos gondjaikról beszélt. Mint mondotta, a párthatáro­zat szellemében készült őszi csúcsforgalmi akcióprogram mintegy 10 százalékos kapa­citásbővítést jelent. Arról is szóit, hogy véleményük szerint még több a tartalék, mint amennyivel számoltak. Az üzemanyag-takarékosságból az elkövetkezendő években még több mint 2—3 százalékos eredmény várható. Ozsvárt József, a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára felszólalásában hang­súlyozta, hogy egyes helyeken még a szemléleten is változ­tatni kell a decemberi pártha­tározat valóraváltása érdeké­ben. Ezután szólt azokról a tapasztalatokról, amelyet a városi pártbizottság szerzett, amikor a város üzemeinek munkáját értékelte a pártha­tározat után. Szóvá tette, hogy bár az előző évihez viszonyít­va a város iparának termelé­se fejlődött, de nem érte el a tervezettet, A termelési érték növekedését nem követte megfelelően a nyereség növe­kedése. Lombos Márton, a Balassa­gyarmati városi Tanács elnö­ke a város fejlődéséről szá­molt be, ami az ötéves terv időszakában dinamikus volt. Szólt az elmaradt beruházá­sokról, a kivitelezés lassúsá­gáról, gondjaikról. Bírálta az építőipari vállalatokat. Biró János, a Vasas Szak- szervezet megyei szervezője többek között arról szólt, hogy a szakszervezeti válasz­tások időszakában is foglal­koztak a decemberi párthatá­rozat végrehajtásával. Mint hibát említette, hogy a szocia­lista munkaverseny eredmé­nyei egyes vállalatoknál nin­csenek összhangban a tervtel­jesítéssel. Sok gondot okoz az anyagellátás, a munkaerő- hiány. Emiatt sok a túlóra. Sok a veszteségidő. Javasolta,/ hogy a munkástól független kieső időket jobban vizsgálják a jövőben. Szöcs Gyula, a FÚTÖBER nagybátonyl gyá­rának igazgatója a fiatal üzem gondjairól tájékoztatta az ér­tekezlet résztvevőit. Náluk — mint mondotta — a beruházás hatékonyságának javítása a legfőbb cél, azonban a fejlő­dés csak fokról fokra valósul­hat meg. Panaszkodott a fluk­tuációra és kérte a többi üze­met, hogy ne az új üzemekből szerezzék be a munkaerő­szükségleteiket. Vájná Tamás, a palotási egyesített termelő- szövetkezet elnöke az egyesü­lés óta megtett intézkedéseket, s terveiket ismertette. A gaz­dasági irányítómunka javítá­sát, a fegyelem szilárdítását tartják a legfontosabbnak azért, hogy mindenki a maga helyén tegyen többet a fel­adatok valóraváltásáért. Miklós Endre, a Magyar Nemzeti Bank Nógrád megyei igazgatója a hitelpolitikai kérdésekről beszélt, majd egy sor helytelen gyakorlatot bírált. Néhány vállalatot név; szerint is megemlített. Batta István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője a gazdaságpolitikai agitáció»; és propagandamunka fon­tosságáról beszélt. Szemlélet- változásra van szükség, de ehhez mint mondotta, még nagyon keveset tettek az üzemekben. A politikai okta­tás keretében is meg kell vi­tatni a decemberi párthatáro­zatból adódó tennivalókat, és ez akkor lesz eredményes, ha a helyi tapasztalatokat fel­használják a szemlélet for­málása érdekében. Illés Miklós, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se a nem termelő ( beruházá­sok helyzetéről, és az ezzel kapcsolatos gondokról mon­dott véleményt. Bírálta az építők munkáját, mivel a megvalósulás nagyon lassú. Egy időben több olyan tevé­kenység van folyamatban,’ mint amennyi reálisan le­hetne. Ezért a jó programok is csak egymás rovására való­sulhatnak meg. A nem terme­lő szférában a beruházási igé­nyek a megyében növekedtek,’ ugyanakkor a megye két je­lentős építőipari vállalatánál csökkent a kapacitás. Ennek ellenére nagyobb arányban végeznek megyén kívüli mun­kát. Tyersztyánszki Rudolf, a KISZ megyei bizottság titkára a KISZ-fiatalok szerepéről, az általuk vállalt védnökségek­ről, a fiatalok versenyéről, a termelést, gazdálkodást segí­tő tevékenységükről számolt be. Végül kérte, hogy az üze­mek vezetői bátrabban bízzák meg a fiatalokat helyi fel­adatokkal. Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke a szövetkeze­ti ipar fejlődéséről, terveiről beszélt. Mint mondotta, a me­gyei párt-vb legutóbbi érté­kelése alapján Intézkedési terv készült, amelynek a végrehajtásán fáradoznak. Ki. rály Attila, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára felszólalása után Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára össze­foglalta a vitát, és választ adott az elhangzott kérdések­re. t>?p| ...m S ídm 2* ipiliíí1!........... » Ili ípIM Ii ji.iii.kiÉi ..................................................... ’: N ÓGRÁD - 1975. szeptember 25., csütörtök Megkezdte tárgyalásait Budapesten a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar küldöttség vezetője Szekér Gyula miniszterclaök-hclyetíes, a kubai delegációt B. Castilla miniszterelnök-helyet­tes vezeti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents