Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

lTép«rnyc élőit tÁlwűwhétkit/éié Mai téveajáníaiun \*' si Az elmúlt hét műsorkróni- kája igen jó színvonalról, te­matikai és tartalmi változa- véíiun, mely a II, világhábo- tosságról adhat számot. Ez az rá időszakában, a náci Né, rarnot sorakoztathatunk vetlen említésre méltó a Wald- gazdagon áradó líraiságával haus u'ca 20 című IToZK té­hat a nézőre-hailgatora.- Maxim Gorkij kisregényé­ből, az árulóból magyar vál- örvendetes tény, melynek bi- metországban játszódik, s lalkozásbán kitünően sikerült zonyítására jó néhány pros- azoknak a bátor svéd papok- ■tévétiimet ismernetlúnk me? fel. nak állít megindílóan szép pénteken este, mely egy. szinte a hét valamennyi nap- emléket, akik életük árán is forradalom nehéz óljait járó, vállalták politikai üldözöttek a szabad és teljes életet kefe- este ismerkedhet- rejtegetését és biztonságos ső, s e keresésben tévelygő és jarol. Kedden tünk meg a Nemz«** Színház svéd területre menekítését. A tévedő ember sűrű atmoszíé- kitűnőe''adás ban I'lyés Gvu- rendkívül nagy feszültségű, rájú drámája a végső önmeg- la: Testvérek című kétrészes neves tempójú tévéjáték író- ismerésig, amikor rále! önma- tragédiájávai, amely a Dózsa- ja Maria Mátray és Answaid ea es sorsa magyarazatara: felkelés korszakos történelmi Krüger. A szinkron magyar ..Valami mindig manyzott be időszakába viszi el a nézőt, s hangjaiban Benkő Gvuia. lőlém Mécs Károly és Felföldi Ani­sze melvnek középpontjában a két Dózsa-tes’ver, György és kó nyújtott az eredeti Gergely nagy feszültségű pár- replőkkel egyenértékűt, viadalát követhetjük nyomon. Mindketten forradalmár lel­kek. de György a maga ke­mény, lobbanékony katona­A szerdai műsor eseménye a Nyitott könyv jelentkezése volt. Ezúttal Fekete Gyula: ami egy szocialista számára elengedhetetlen. Nem tudom pontosan, mi volt az, talán az emberszeretet.” A tévéprodukcióban Szilá- gví Tibornak jutott a szép és nagy feladat: Karazin alakjá­Mézeshetek című regényének nak megmintázása. Játékának módján. Gergely a maga sze- tevékivonatát ismerhettük legteljesebb lídebo.. topfengőbb alkata sze- meg, egy fiatalasszony nap- /rint. Céljuk azonban egy me- lórészleteinek megelevenítésé- derbe torkollik: fölszabadítani oen, felszabadulásunk idejé- Hibátlan* nyújtott Horesnv. a végletekig sanyargatott né- nek minaen mozgalmassaga- László. Öze Lajos. Latinovits pet. Ez ,a szép és nagy szán- val, az embereket fűlő vára. Zoltán. Szirtes Ad-m, Maros dék — tudjuk — bukásra kozásaival, reményeivTel. A Uábor, Horváth Sándor és ítélt a rendi Magyarország vi- regeny jeleneteit Hűvösvölgyi Madaras József is. szonyai között. Ildikó és Téri Sándor formál- A hé1 '"I Illyés drámája — hasonlóan ta meg rokonszenves eszkö- idézve: a Fáklyaláng szerkezeti for- . . _ . elismeréseként mondhatjuk. hogy nem ha­gyott bennünk hiányérzetek A hét vége programját fel­jói szórakoztunk májához .— két szereplőre Gyula is sok hasznos segíl- épül. Míg az utóbbiban Kos- séget nyújtott a játékot meg­suth és Görgey sistergő ősz- előző beszélgetésben, törté- szecsapásának voltunk tanúi, nelmi visszapillantásban zökkel, ebben az író, Fekete szombaton Komlós János: Mondom a magamét... című szellemes műsorának harma­dik kiadásán, az esti főműsor a Testvérekben a Dózsa-test- Csütörtökön kezdődött vérek vívják meg egymással egy új angol tévéfilm- szellemi küzdelmüket —a vol- sorozat a világhírű mu- taképpeni közös célért. A fő- zsikus. a máig népszerű és ban élményt nyújtott a Fe- el kete tollú fehér madár című ukrán film. mely egyben a szovjet nemzetiségi filmmű­vészet eredményeibe is bete­szerepekben Sinkovits Imre és közkedvelt ifj. Johann Stra- kintest engedett. Vasárnap es- ^Cálmán György nagyszerűen ussról. aki 150 éve. 1825. ok- te az en ,es ,, cimu árnyalt emberábrázolását él- tóber 25-én született. A hite- amerikai film a'kotoi ígenyes- vezhetttik, mellettük Moór les adatok alapján építkező seggben es mondanivalója em. Mariann és Tarsoly E*emér családtörténeti sorozat jól ér- berségessegeben jelen.ett er- kapott Vadász Ilona és Mar- zékelhetően*kerüli az életrajz­ion Endre gondos rendezésé­ben kisebb feladatot. A szerdai adásnapról ok­filmeknél szinte kötelezőnek élményt a vélt érzelgősséget, inkább a ülőknek, felhasznált Strauss-muzsika téket és nvújtott maradandó képernyő előtt (b. t.) Bizottsági ülés A közművelődésről szóló párthatározat végrehajtásá­ban számottevő feladatokat tűzött szeptember 25-i ülésé­nek napirendjére a megyei közművelődési bizottság. El­sőként a tanácsi közművelő­dési intézményeknek, a köz­ségi gazdasági egységek mun­kásainak művelődése érde- »•kében megvalósítandó fel- ] adatairól, majd a közoktatási és a közművelődési intézmé- Inyek együttműködéséről (szól a megyei művelődési osztály csoportvezetője. Koj- nok Nándor. Harmadik téma a cigánylakosság helyzete, a társadalmi felemelkedésük ér­dekében tett intézkedések, melynek előterjesztője Csiz­madia Gézáné, a megyei ta­nács főelőadója. ÖSZIDÖKEN Fátyolba hemperedtek a Es hallgasd csak! Sóhajtoz. dombok, s a völgy is ködöt nak a hegyek, s idáig hallik melenget két combja között. Hogy fáznak a fák! Agai. kon szüntelen a remegés, s ha rájuk lobban a szél, leve­lüket vesztik hangtalan va- cogásukban. Dermed a csend is. Nesz mély zokogása a szélnek. De, hopp! Most egy napsu­gár-fióka pattan elő, pajkosan meghempereg az avarban, be­tipeg a bokrok alá, felkúszik a fenyő csúcsára, ráül egy zörgő tobozra és onnan szik­sem hallik. még a patak is rázik ^ mint 0 derült éjs2a. tükrébe folytja csendes cso­bogását. amikor részeg-botla­dozva átöleli a mohászöld kö. vek dermedő derekát. Eső sír halkan a lombok között, pergő könnyei gyé­mántba foglalják a kökény kékjét. ka legfényesebb csillaga. ökörnyál csillogó szalagja szabdalja ezerfelé az ég meg­fakult kékjét és veréb Jtapir- , gál az út homokjában: beta.- Roston Lakások és otthonok című alkotása, amely a kor­szerű lakáskultúrát bocsátja karja a nyár lába nyomát... Karácsony György 21.45: A budapesti nemzet közi zenei versenyről jelent jük. Ezen a héten megs - porodnak a zenei műsorom a képernyőn. A budapesti zenei hetek programjában nemcsak lmn-e-tek S7«r*nplp<»k. ha­nem rangos nemzetközi zenei versenyek is. A , telcví ? ) mindezekről tudósításban szá­mol be A kamerák figyelemmel kísérték a brácsavevseny le­folyású*, ame’y szeptember 14. és 22 között került megrende­zésre és amelyen 14 ország 29 versenyzője indult. Ezen a napon a tévénézők a b’'ácsaversenv során készült részletekből összefoglalót kap­nak, majd kapcsolással, é'ő közvetítést láthatnak a brá- rs^vp-senv gá’ne?tjé”ö,;. ame­lyen a nemzetközi zsüyi á’tal legjobbnak ítélt művészek1 lennek fel. A IV. Erkel énekverseny ezz.el egyidőben zajlik ária- és dalkategóriában. A televí­zió. hasonló módon. figye­lemmel kíséri a versepvt és a gálaestről helyszíni közvetí­tést ad. Ez a műsor vasárnap est« lesz látható a képer­nyőn Szeptember 23., kedd, 20.05: A Strauss család II. rész. A mozik műsorán Októberi rövidfilmek Októberben számos érdekes, rövidfilm színesíti a mozik műsorát. Régi emlékekből, le­velekből, kritikákból idézi fel a tragikus körülményes között elhunyt híres fiatal színész, Soós Imre alakját Gá­bor Pál filmje. Az alkotás egyszerűn, őszintén sorakoztat egymás mellé sok történést, amelyek segítenek megismer­ni az embert és a színészt. Iglódi István Szanálás cí­mű filmjében olyan emberek beszélgetnek, akiknek lakását lebontják, hogy helyükön új lakótelepek épüljenek. Az új Óbuda — dr Bab ura László filmje — fővárosunk egyik legnagyobb új lakóte- leipének történetét ismerteti meg a nézővel. Témájában ehhez kapcsolódik Kollany: is az új lakásokkal foglalko­zik: „A közös erővel, olcsób­ban” a lakásépítő szövetkezet nyújtotta előnyökről tájékoz­tatja a nézőket. Mit érlelt... ez a címe Ferenczy Zsolt filmjének. A szerző az ismert József Attila vers szellemé­ben a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség fel- szabadulás előtti és utáni helyzetét hasonlítja össze. „A mozi” — Janovics János rendezése — a magyar film­forgalmazás 30 évét összegzi. Az Amur menti új. grandió­zus vasútvonal építéséről és ifjú . megvalósítóiról szól a BAM című szovjet dokumen­OEH könyvkiadás A Cseh Szocialista Köztár­saságban működő 23 könyv­kiadónál évente 150 ezer új könyv jelenik meg. 1974-ben 565 szépirodalmi kiadványt jelentettek meg, összesen 15 millió példány­ban, 338 gyei-mekkönyvet, több mint 10 millió példány­ban és csaknem 600 társadal­mi-politikai és felvilágosító témájú könyvet 6 millió pél­dányban. Emellett marxista— ieninista irodalom 64 kiadvá­nyának példányszáma meg­haladta a 3.3 milliót. A köztársaságban 12 olva­sóklub működik, s a tagok száma eléri az 1,4 milliót — tehát a köztársaság minden tizedik lakosa valamelyik klubhoz tartozik. A felszabadulás előtt évente tumLlm. A filmbarátok köre | 25—30 cseh mű jelent meg hálózata mutatja be Kornis Gábor Rapszódia kékben és pirosban című népszerű-tu­szemlére. Egy harmadik film külföldön. Az utóbbi 30 évben a világ 72 nyelvén cseh és szolvák szerzők több mint domanyos filmjét. Az októbe- 1 10 000 könyvét adták ki. ösz- ri rövidfilmmüsort a Tűz szesen mintegy 125 millió var. és a Rekord című lengyel rajzfilmek teszik teljessé. iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiii mii ti (iinif I iiiiitt niiiiitiiii I uimiiiii I ni it II iiiíi II it 11 mim i ti inni I ni tu III in I m mim im 1 in 1111 mi I in 11 um I ti 11M11111:11111II un I ni I it 1111 iTt ti I >1III in 111 i 11111 m 11111; m 11 i 111111111111111111 ■ 11111 m 1111111111111111111 min immuiimmiiimmiiii iiiiiiiiiiiimifiii I. TÉTEL Művelődés Jobbágyiban a jelenlegi anyagi feltéte’pk- re utalva — nemmel vála­szol. példányban. Csak a Szovjet­unióban 1945. és 1370. között 1485 cseh és szlovák kiadvány látott napvilágot 57 millió példányban. Riport három tétéiben és utószóval Ritka '„rekorddal” dicse­kedhet Jobbágyi a hasonlóan körülbelül kétezer lakost számláló községek között: hét—nyolc éven át nem volt mozija. A többi művelődési intézményre is a szűkösség volt a jellemző. Lehetetlenül kis helyen zsúfolódott, ösz- sze a községi könyvtár állo­mánya, „kinőtte magát” az iskola. A művelődésre, szóra­kozásra vágyók, a mozielő­adást, műsoros estet és ha­sonlókat igénylők Szurdok- püspökibe, Pásztora. Hatvan­ba jártak el. A legutóbbi időszak né­hány változást hozott. Két éve hattantermes úi iskola épült, pár hónappal ezelőtt a Polgári Védelem Központi Anyagraktár és Javító Üzem klubja 210 férőhelyes mozi-, illetve színházteremmel bő­vült. Űj helyre költözött a községi könyvtár ip: a fe'úü- tott, 1821-ben épített, volt Stréter-kastélyba, (későbbi lakói után Bérczy-. illetve Anponyi-kastélynák ismerik sokan). — Azt hittük — vagv csak a beruházás szűk keretei mi­att azzal hitegettük magun­kat is —, hogy manapság már nem olyan nagy az igény «.mozira — mondja To­mis László tanácselnök. — De úgy látszik, alaposan té­vedtünk: igen nagy az úi lé­tesítmény iránt az érdeklő­dés. — A klubkönyvtár számá­ra rendbe hozattuk a régi kas­télyiskolát. Mellette van egy kis raktárszoba és egy te­rem, ami tömegszervezeti he­lyiségként, az iskola torna­szobájaként működik, itt ren­dezik az ünnepélyeket is. Függetlenített népművelő al­kalmazására sem létszám-, sem bérkeretünk nincs ielen- leg. Ha kapunk, szívesen al­kalmaznánk olyan valakit, aki jól szervez, aktivizál — fűzi hozzá Deák László, a ta­nács vb-titkára. II. tétel A klubvezető helyettese. Kiss Gábor mutatja be az úi létesítményt. Tágas, korszerű, impozáns — mit is lehet még mondani a nagyterem jellem­zésére? A folyosó és a mel­lékhelyiségek ragyognak a tisztaságtól. A csapból hideg­meleg víz folyik. Minden megtalálható, ami a kulturált szórakozáshoz kell. — Voltak, akik féllek fitté1, hogy úgymond’ lezüllik a mozi — a községben eléggé magas a cigánylakosság szá­ma. A bisztróban, a kocsmá­ban — és eddig ióformán csak ezeken a helyeken szó­rakozhattak esténként — gyakran panaszkodtak néhá- nyuk viselkedésére. Itt nálunk eddig nem voltak problémák: cigarettázás, köpködés, ma­gozás nincs mozielőadás köz­ben. Azt hiszem, a környe­zet igényessé teheti az em­bereket önmagukkal szemben is. — Milyen a program és a kihasználtság? — Május végén indultunk és azóta húszezer forint a bevétel. Hetente három fil­met játszunk — igyekszünk jó műsort adni. Van olyan előadás, amiből „repeta” is elmegy.... Az ősz folvamán indul a Déryné Színház bér­letsorozata, öt darabból áll. Ügy érzem, sokat jelent a község számára ez a lehető­ség. III. TÉTTEL Amikor belépünk, a spa- letták résein át beszivárgó fényben a helyiség tágassá­gát, a könyvespolcok rendjét érzékelhetjük. Ahogv kitárul­nak az ablakok, Fülöu Imre tiszteletdíjas könyvtárossal „felmérjük birodalmát”. — A bútorok nagy része új. Csak egy hónapja költöz­tünk ót. Szép, új fotelokkal, asztalokkal rendeztük be. Egyetlen szépséghibája azért van a berendezésnek: kissé magasak az asztalok, olvas­gatáshoz jobb lenne alacso­nyabb. De kiigazíttatjuk. Ki­cserélődtek a polcok is, könnyebb a válogatás. Há- rumezer-hatszáz kötetünk van. Fülöp Imre hangja nem tud közönyös maradni — nagyon örül ennek a változásnak —, ha nem is oldotta meg min­den gondjukat. — Nyomdász voltam — a betűt megtanultam nagvon szeretni. Könyvszeretetből évekig havi 150 forintos tisz­teletdíjért is bejártam köl­csönözni a régi kis könyv­tárba. Kevés a heti két rvit- vatartás — mondják a járá­siak — és igazuk is van. de nehéz bővíteni... Petőfibánvá- ra járok el, munkaügyi elő­adó vagvok. Szóba került, hogv talán sikerül valamivel felemelni a tiszte1 etdí iát, úav vállalnám a heti három nyit­vatartási. Kérdésemre, hogv szerinte kellene-e fügtet'enített em­ber Jobbágyiba, először el­csodálkozik, hiszen ez még nem került szóba. Majd — UTÓSZÓ Jobbágyiból regge'ente — jobban mondva hajnalonfa — két busz megy Petőíibányára. Ott tízezer kötetes szakszer­vezeti könyvtár varia az ér­deklődőket. Ugyanígy töb-bé- kevésbé más munkahelyek n is szerveződött az utóbbi idő­ben alkalom, lehetőség a kö­zös művelődésre. Ha erről .,z oldalról nézzük. nincs már égető hiány a közművelődés feltételeiben a mozi, a könyv-1 tár megépítése. fe’újítása után. De ugyanakkor meg­marad a kérdés: a többség­ben eljáró dolgozóknak a község fiataljainak. müven lehetősége van esetenként a kulturált szórakozásra, ha éppen nem. mozira vágynak? A községi tanácson elmond­ták és az utcákon, a falu ké­pén is látható, sokat szántak községfe Hesztésre. járdára. De kevés az anva.gi lehetősé­gük — hiába szeretnék to­vább bővíteni a kultorál’s intézményeket. Az iskolának tornaterem, a községnek mű­velődési ház — ez lenne az igazi megoldás. Ehhez azon­ban a köz«ég lakóinak a se­gítségére. társadalmi össze­fogásra lenne szükség. Ha­son tó kérni-m mvezésekről már több helyen hallottunk... G. Kiss Magdolna Bői gór könyvek Moszkvában A Moszkvában megrende­zett „Könyv—75” nemzetközi kiállításon bemutatott bolgár könyvek kiválóan tükrözték, hogyan fejlődött a bolgár nép kultúrája a szocialista építés évei alatt. A mintegy 1500, Bulgáriá­ban megjelent könyv a Bol­gár Kommunista Párt kong­resszusi határozatainak meg­valósítását. a szocialista át­alakulást. a bolgár—szovjet barátság fejlődését tükrözi. Szerepeltek — többek között — Georgi, Dimitrov és Todor Zsivkov művei, a ' bolgár tu­dományos-műszaki irodalom képviselői Bulgáriában a felszabadu­lás óta gvons ütemben fe*- lödik a könyvkiadás. Míg 1929-ben az egy főre jutó ki­adott könyvek száma 1 volt, ma már eléri a hatot. Az ol­vasók között igen népszerűek az orosz klasszikus írók és a modem szovjet szerzők művei ígv például Osztrovsz- kii „Az acélt megedz'k” és Fagya je v „Ifjú gárda” című művét több mint 600 ezer példányban adták ki. — KamarakiáÜítás. Szep­tember 26-án kamarakiállítás nyílik a jobbágyi klubban, A klubtárlaton Kerénvi Anna, Nógrády Andor és Soós Sán­dor alkotásai tekinthetők meg. 4 NÓGRÁp = 1975. szeptember 23., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents