Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

lakes gazdaság — 1975. (3.) Gordiuszi csomó A jelenlegi gazdasági hely­zetben az „inCáció, vagy konjunktúra" dilemma meg­oldása is szinte megoldhatat­lan problémát jelent a tőkés­országok gazdasági vezetői számára. Még jobban bonyo­lítja, még nehezebben felold­hatóvá teszi ezt az ellent­mondást a munkanélküliség helyzete. Ha a jelenlegi gaz­dasági visszaesés a régi, „ha­gyományos” válságok képét mutatpá, a munkanélküliség, egy okkal több lenne arra, hogy gazdaságélénkítő prog­ramokat vezessenek be. Hi­szen már ez év elején körül­belül 15 millió volt a munka- nélküliek száma a tizenkét legfejlettebb tőkésországban. Ebből több mint hétmillió az Egyesült Államokra, to­vábbi ötmillió pedig a Közös Piac országaira jutott. Egészen mostanáig — nyár derekáig — a vezető tőkés­országok mégis az inflációt tekintették a „fő veszélynek”. Vázlatosan kifejezve, az alap­vető gazdasági érvelés az volt, hogy a munkanélküli­ség általában a dolgozó lakos­ság 3—8 százalékát érinti, vi­szont az infláció a társadalom egészét. Ügy vélték, hogy az előbbi jobban bomlasztja a tőkés társadalom szerkezetét, mint a munkanélküliség. Jú­lius-augusztusban azonban bi­zonyos szemléletváltozás kö­vetkezett be, mert néhány ve­zető tőkésországban a mun­kanélküliség arányszáma kezdte elérni, vagy túlhalad­ni azt a határt, amelyet a po­litikusok és szociológusok társadalmilag robbanékony­nak tekintenek! Az Egyesült Államokban például kiszámították, hogy miután a konjunkturális élén­külés bizonyos jeleinek hatá­sára május és július között 9,2 százalékról 8,4-re csökkent a munkanélküliek arányszá­ma, augusztusban ismét 8.6 százalékra emelkedett! Az amerikai közgazdászok, per­sze, ma már messze túlvan­nak azon, hogy — mint vala­mikor —, az 5 százalékos mun­kanélküliséget tekintsék a „tűrhetőség határának”. Az viszont az ország politikai és gazdasági vezetőit erősen el­gondolkodtatta, hogy 1975 vé­gére 8,5 százalék lesz a mun­kanélküliek aránya. 1976 ta­vaszán, amikor az elnökvá­lasztási hadjárat megkezdő­dik, még mindig 7,6—8 szá­zalék körüli munkanélküli­séget várnak. Ennek politikai jelentőségét egy elnökválasz­tási évben aligha kell külön magyarázni. Ezért jelenleg úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok kormánya inkább hajlamos az infláció bizo­nyos korlátozott növekedésé­nek elfogadására, hogy ennek ellentételeképpen némileg megerősítse a konjunktúrát és valamennyire leszorítsa a munkanélküliséget. Igen' súlyos a munkanél­küli-helyzet az NSZK-ban, a gazdaságilag legszilárdabb nyugat-európai tőkésország­ban is. Egy évvel ezelőtt az NSZK-ban 500 ezer munka- nélküli volt, és 950 ezren dol­goztak úgynevezett „rövidí­tett munkaidőben” —, ami a részleges munkanélküliség fi­nom kifejezése. Jelenleg egy­millió a munkanélküliek szá­ma. és 650 ezer a részleges munkanélküli. Hivatalos becs­lések szerint ez a szám az év végéig másfél millióra, illet­ve 550 ezerre változik. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 1.6 szá­zalék helyett csaknem 4 szá­zalék lesz a munkanélküliek arányszáma. A különösen súlyos gazda­sági helyzetben lévő Angliá­ban ugyancsak több mint egy­millió munkanélküli van, ami­re harmincöt éve nem volt példa, a téli hónapokra pe­dig másfél millió munkanél­külit várnak. Az arányszám itt jelenleg 5,6 százalék. Ami Franciaországot illeti, itt a kormány 900 ezer mun. kanélkülit vall be. A szak- szervezeti tanács, a CGT azon­ban a maga szigorúbb és reá­lisabb feltételei alapján 1,2 millió munkanélküliről be­szél. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csaknem megkétsze­reződött a munkanélküliek arányszáma: 2,6 százalékról 4,9 százalékra. Olaszországban a rejtett mezőgazdasági munkanélkü­liség miatt mindig nehéz volt a munkanélküliek tényleges számának feltárása. Annyi tény, hogy jelenleg kétmillió embernek fizetnek némi mun­kanélküli segélyt. A mező­gazdasági munkanélküliség­gel együtt úgy számolják, hogy 3 millió a munkanél­küliek teljes száma, ami az ország munkaerő-állományá­nak nem kevesebb, mint 15 százaléka. A helyzetet súlyosbítja, hogy Nyugat-Európa legfej­lettebb országaiban több mint ötmillió vendégmunkás dol­gozik, s ezeknek a körében a munkanélküliség természete­sen jóval nagyobb arányú. Jelenleg tehát voltaképpen szinte kibogozhatatlan gaz­dasági gordiuszi csomó jellem­zi a vezető tőkésországok gaz­dasági helvzetét. A fe'adat: gazdaságélénkítés és a mun. kanélküliség leszorítása, de úgv, hogy az infláció ne gyor­suljon tovább. Egyelőre még egyetlen si­keres kísérletező sem akadt. (—i—e) (Vége) Késnek a tanácsi beruházások Fordított helyzet Ha vásárolunk valamit, s az eladó úgy viselkedik, amikor kiszolgál, mintha szívességet tenne, azt hiszem, joggal há­borodunk fel, hiszen csak a kötelességét teljesíti, amiért a fizetését kapja. Gyakran mégis mi szabadkozunk eb­ben a kényelmetlen helyzet­ben, s kérünk elnézést, hogy zavarni mertünk. Ez egy ti­pikus fordított helyzet. Nos, a Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tanácsi be­ruházásokkal foglalkozó vizs­gálati anyagában is találkoz­tam ilyen fordítottnak mond- hata helyzettel. Salgótarján, Balassagyar. mat, valamint további 18 nagyközség és község tanácsi építkezéseinek vizsgálatakor megállapították, hogy a kul­turális létesítményekből 11, a szociális és egészségügyi be rüházások közül. 7. a keres­kedelmi és szolgáltatóépüle­tekből pedig 12 nem készüld illetve nem készül el az ere­deti határidőre. A késedelem, a huzavona főbb okai a kő- vetkezők: kellő előkészítés nélkül, nemegyszer tisztázat­lan pénzügyi háttér mellett, tervezői és kivitelezői kapa­citás hiányában is' erőltették a munkák mielőbbi elkezdé­sét. A vizsgált esetek 86 szá­zalékánál kellett a terveket módosítani, mert újabb la­kossági igényekkel, a külön­böző fórumok megkésett ja­vaslataival. a pénzügyi hely­zet, vagy éppen az építőanya­gok árának változásaival ta­lálják szemben magukat, A kivitelező vállalatok és a sok ^közreműködő alvállalkozó — melyek mindegyike csak a sa­ját munkájáért vállal'' felelős­séget — rendre elmulasztot­ták szerződésben kötelezett­ségüket. Kirívóan hosszú ideig tartott néhány szanálás, vé­get nem érő pereskedésbe torkollt egvnéhánv hiánypót­lás. Büntetés nélkül elodáz­ható a tervek felülvizsgálata és ísv tovább. Itt van aztán az említett fordított helyzet. Na­gyon sokszor a kivitelezők szabiik meg a teljesítések ha­táridejét, sőt, ezek módosítá­sait is. Magyarán szólva, a vállalkozó diktál a megren­delőnek! Visszaél azzal a hely­zettel, amivel az említett példában az elárusító, hogy nélküle úgysem lehet elké­szíttetni azt, amire szükség van. S mit csinál a vevő, ez esetben a'tanács? Elfogadja a javaslatot, és esetenként mó­dosítja akár éves tervét is. Nem csinálhat mást? Való­ban minden további nélkül el kell fogadnia a kivitelezők javaslatait? A jelenlegi gya­korlat szerint igen. Bizonyá­ra azért, mert — s ezt is a Népi Ellenőrzési Bizottság ál­lapította meg — eddig egyet­len mulasztót sem vontak fe­lelősségre a késésért! A mu­lasztások lényeges okait nem tárták fel. Elemzői igényes­séggel nem vizsgálták a ki­alakult helyzetet. Rendszere­sen elfogadták az egymásra mutogató, objektiv és csakis oojekítv akadályokat emle­gető védekezéseket. Nem te­hetnek mást, valóban ? Igaz ugyan — s gzt is a NEB ál­lapította meg —, nogy szület­tek a megyében a kivitelezői fegyelem, a koordinációs munka javítására határoza­tok, de ezekből eddig alig va­lami valósult meg. Nem haj­tották végre, mert nem haj­tatták végre! Néha azok, akik ezúttal emiatt kerültek bajba. Nem új dolgok ezek. A népi ellenőrök megállapításai kö­zött egyetlen frissen felbuk­kanó jelenség nincs. És épper. ez bennük a legbosszantóbb. F. A. Hz új pórfoktelésl előkészítés© Hatni kelt az emberek értelmére, érzelmére és tevékenységére AZ IDEOLÓGIAI munka hosszú időre szóló feladat, amely türelmet igényel, s ritkán jár azonnali sikerrel. Eredményei a szocialista köz- gondolkodásban, a társadal­mi rendünk melletti elköte­lezettségben, a jó munkahe­lyi légkör megteremtésében, az üzemi, munkahelyi de- moki'ácia fejlődésében reali­zálódik, s gazdasági mérő­számokkal csak hosszú távon mérhetjük. Ezeket a gondo­latokat fejtegeti Klimó Ist­vánná, a nagybátonyi pártbi­zottság titkára, amikor az 1975/78-os pártoktatási év elő­készítéséről érdeklődünk. — A pártbizottsági ülésen, az elfogadott határozat sze­rint, az új pártoktatási év­ben, a tömegpropaganda alap­vető feladata lesz Nagybá- tonyban továbbra is, hogy sajátos eszközeivel segítse a párttagok és pártonkívüliek eszmei, politikai, ideológiai képzését, továbbképzését. A pártmunka színvonalának to­vábbfejlesztése érdekében • a párttagság mellett — mondja Klimó Istvánná —, kiemelten Kezeljük a párt tisztségvise­lőinek beiskolázását, felké­szítését, a megnövekedett fel. adatok színvonalasabb megol­dása érdekében. Az új pártoktatási év meg­szervezése előtt nagyközségi szinten értékelték az 1974/75-ös eredményeket, problémákat, s az alapszer­vezetek a tapasztalatokat felhasználva kezdtek az elő­készítő munkához. A nagy­bátonyi pártbizottság irányí­tása alatt tizenkét alapszer­vezet működik, az aktív párttagok létszáma 434. Az állásfoglalásuk szerint, olyan színvonalas politikai munkát végeztek az alapszervezetek a hallgatók kiválogatásánál, amelynek eredményeként az ott dolgozó kommunisták 70 —75 százaléka jelentkezett pártoktatásra, •nem számítva az esti egyetemen tanulókat. De ezenkívül a munkahe­lyen dolgozó pártonkívüliek jelentős hányadát is bevon­ták a különféle szintű tanfo­lyamokra. Ma már rendelkezésre áll az összesítés. A pártbizottság által megjelölt célkitűzéseket teljesítették, az alapszerveze­tek kommunistái jól vizsgáz­tak e fontos politikai munká­ban. AZ OKTATÁSI formák ki­választásánál azt tartották szem előtt, hogy ott egyaránt kell hatni az emberek értel­mére, érzelmére és tevékeny­ségére. 'Figyelembe vették a pártszervezetek jellegét, fel­adatait, a párttagság összeté­telét, képzettségét és érdek­lődési körét. A húsz pártok­tatási tanfolyamon így a propagandamunka olyan szer­vezeti kereteit hozták létre Nagybátonyban, amelyek szé­les körben nyújtanak módot a párt ideológiai, politikai egységének további erősítésé­re, a párttagok politikai kép­zésére. Helyesen oldották meg azt is, hogy a párton kívüli tömegszervezeti vezetőket, aktivistákat — velük egyet­értésben — bevonták a párt- oktátásba. A korábbi évekhez képest nagy előrelépést jelent az a tény, hogy nagyközségi szin­ten sikerült megoldani a propagandisták helyes kivá­lasztását is. A nagyközségi pártbizottság azt a gyakorla­tot alakította ki, hogy propa­gandistáknak olyan párttago­kat bíznak meg, akik jól is­merik a marxizmus—leniniz- must, értik és jól tudják al­kalmazni a párt politikáját. A húsz propagandista közül tizenegy esti egyetemi vég­zettségű, többen felsőfokú pártiskolai végzettséggel ren­delkeznek. Jól tudják a nagybátonyi pártbizottságon is, hogy a megfelelő elméleti felkészültség és elvi szilárd­ság nem minden. Szükséges a rátermettség is, például a meggyőzőerő, gazdag szó­kincs, az emberekkel való kapcsolatteremtés készsége is. Továbbra is fő feladatnak tekinti a pártbizottság Nagy­bátonyban, hogy a propagan­disták továbbképzéséről meg­felelően gondoskodjék. Ebben jelentős szerepet szánnak a propagandisták klubjának, ahol a tematika összeállításá­nál nemcsak elméleti, politi­kai, hanem módszertani szempontokat is figyelembe vettek. Ezért a salgótarjáni járási pártbizottsággal közö­sen szervezett propagandisták klubjában a módszertani kul­túra fejlesztésére is jelentős figyelmet fordítanak a jövő­ben, mert a tapasztalat azt igazolta, hogy ez ugyancsak nagymértékben befolyásolja a pártoktatás eredményessé­gét. — A pártbizottság — eme­li ki Klimó Istvánná pb-tit- kár — közvetlenül csak a pártoktatás, de közvetve, po­litikailag a tömegszervezeti oktatás eredményességéért is felelős. E területen Nagybá- tonyban is a munka nagyobb fokú összehangolására, szoro­sabb együttműködésre van szükség. Nem arról van szó, hogy a pártvezetőségek a ma­guk vállára vegyék a KISZ- és a szakszervezeti oktatás megszervezésének gondját, de a pártoktatás megszervezésé­vel együtt, jobban kell törőd­nie minden alapszervezetnek a politikai képzés e területé­vel is, miután az eknúit években — az eredmények ellenére — gondok is jelent­keztek. — A PÁRTOKTATÁS tar­talmi irányításában, a párt­bizottság mellett működő ok­tatási bizottság eredményes munkát végzett, különösen a pártoktatási év második felé­ben. Folyamatos, színvonalas munkával biztosította a fog­lalkozások rendjét, szervezett­ségét és fegyelmét. Az elkö­vetkező 1975/76-os oktatási évben fő feladatuk lesz, hogy mindenütt érvényt szerezze­nek annak az elvnek —1 mondja befejezésül Klimó [stvánné —, hogy a pártok­tatással kapcsolatos feladato­kat minden alapszervezet a legfontosabb politikai mun­kának tekintse. —s. —ó. 1966-ban szerzete meg szakmunkás-bizonyítványát Kópián dolgozott egészen 1969-ig, amikor elvégezte a villámosmíi majd elektrikusi munkakörbe került. Közben fél évet^ a sí a salgótarjáni ötvözetgyár villamos vezénylőtermében dől körültekintően végzi yi József) Villanyszerelőként telep-kezelői tanfolyamot, küveggyárban töltött. Azóta gozik. Munkáját pontosan cs — bábéi feív. — Gépjárm sí-ügyintéző Berreg a telefon. Kocsit kérnek sürgősen fuvarra. Sándor D. László, a gépjánmű- ügyintéző ígéri: küldi a ko­csit. Ott lesz időben — mond­ja, azután intézkedik. — így megy egész nap. Az embernek nemigen akad ide­je másra. Fuvarszervezés, gépkocsielosztás az én felada­tom. Szénbányáktól, és a'kül­ső megrendelőktől. Éves gép­járműkapacitás-feihasználási tervünk van. A külső válla­latokkal szerződéses a kap­csolat. Gyakran előfordul sür­gős, rendkívüli fuvar is. Az idén a javításban levőkön kí­vül fuvar hiányában nem állt gépkocsink. — Hány gépjármű tartozik az irányítása alá? — A személygépkocsikkal együtt 53. Ennyi vezető, il­letve még több, mert tarta­lék is van. Ha csak utasítást kellene kiadni, akkor nagyon egyszerű lenne a dolog. Csak­hogy az utasítások mögött emberek vannak, és azt min­dig figyelembe kell venni. Mikor ki, menjen hosszú útra. Ehhez azt is tudni kell ki, milyen fáradt. Lehetőleg egyenletes legyen a teherel­osztás, helyi és távolsági fu­varban egyaránt. Van amikor családi problémákat kell fi­gyelembe venni, vagy elinté­zendő ügyes-bajos dolgot. Ha például beteg az asszony, s gyerek van. lehetőleg ne menjen távolsági fuvarba a férj. Ezenkívül sok minden előadódhat. — Ezt mindig sikerült köz- megelégedésre elintézni? — Úgy gondolom, általában igen. Kétségtelen úgy kell in­tézkedni, hogy gépkocsi ki­használatlanul ne álljon. Emi­att előfordult feszültség is, de igyekszik az ember ren­dezni. Nem mondom, akad akivel talán hangosabban kell beszélni. Emberismeret kér­dése ez is — mondja. — Ügy gondolom ebben már nagyon sok tapasztalatot szer-' zett. — Volt rá módom — vála- szo’ja mosolyogva, azután így folytatja. — Már 41 évem van a bányánál, még 14 éves ko­romban kezdtem. Ebből 15 év a föld alatt. Volt egy szeren­csétlen baleset. Egy hatalmas követ megemeltem. Azután már nem mehettem vissza a bányába, külszínre kerültem. De nem rokkantságiba, ha­nem öregségi nyugdíjba me­gyek, számításom szerint az év végével. — Úgy tudom, régi szak- szervezeti munkás. Mióta és milyen tisztségekben dolgo­zott ? — Még 1950-ben elküldték szakszervezeti iskolára, öthó­napos SZOT-iskolát végeztem 1951-ben, azóta mindig volt szakszervezeti tisztségem és most is így van. Voltam bi­zalmi, TT-elnök, szb-titkár. Hét évig függetlenített szak- szervezeti munkás. Kistere- nyén volt egy gazdaság, 11 pár irásló és 3 tehergépkocsi. Az 1957-es évben annak let­tem a vezetője, de altkor is volt szakszervezeti munkám. Átszervezéssel kerültem Mi- zserfára. Ott is TT-elnök vol­tam az újabb átszervezésig. Azóta vagyok itt, 1971. ápri­lis 1-től. Hát innen van az emberismeret. Itt másként aligha boldogul az ember. — Nem valami kényelmes, könnyű munkahely ez. Mi er­ről a véleménye? — Nem mondhatnám, hogy kényelmes. Naponta előfor­dul, hogy 150 telefont kapok. Igénylés, kérés, sürgetés. Reg­gel már - fél hatkor általában bent vagyok, ég negyed, fél három, amikor elmegyek. A negyvenegy év alatt nem, volt késésem. A délutános garázs­mester, Liptai Bertalan veszi át tőlem az irár.vítást. Ő el­készíti n menetleveleket, és ha sürgős eset van. mérlegeli a helyzetet, dönt, intézkedik. Nagy segítség ez számomra —■ mondja Sándor D. László. Beszélgetésünket többször megzavarta a telefon Rövi- debb időre el is hívták, mert sürgősen, intézkednie kellett. EnnjT gépkocsi és ennyi em­ber irányítása, a munka jó megszervezése nem egyszerű dolog. Itt kapkodással aligha lehet eleget tenni. Megfon­toltság, rátermettség, határo­zottság. emberismeret és nem utolsósorban munkabírás kell hozzá. Ez a jellemzői» Sán­dor D. Lászlónak, akit min­denki csak Laci bácsinak szó­lít. Sokan gratuláltak neki, legutóbb, amikor a jubileumi bányásznapon a Bányász Szol­gálati É’-demérem aranv fo­kozatával tüntették ki. Rá­szolgált az elismerésre. D. J.

Next

/
Thumbnails
Contents