Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

1

270 érc

Országgyűlés Szécsénybcii

J.')7fi. MÁRCIUS 27-RE, II.

Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára az egész lakosságot átfogó ünepségso- rozattal készül a/, ország.

A nagy évfordulós ünnep- s ágsorozat nyitányának tekinthetjük a srécsényi ország- gyűlés 270. évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezéseket.

Köziemért a Rákóczi-sza- badságharcnak a magyar nemzet történeté’:en betöltött szerepe. Ismertek a szabadságharc fejezetei: a kezdet, a kibontakozás a dicsőséges és a hanyatló szakasz. De talán kevésbé közismert, hogy a szécsényi országgyűlés volt a Rákóczi-íz badságharc első országgyűlése.

Több mint két év harcai megérdemelték az időt arra, hogy a törvények ereje fogja ös ze a harcolók táborát, es létrejöhessen az' államforma, mely béka peso" ja Magyarországot kora történelmi és politikai rendjébe. Rákóczi a svéd —magyar—lengyel szövetség reményében kívánt állástfog- lalni az országgyűlésen. E szövetség létrejötte alapján remélte,' hogy Magyarország elszakadhat a Habsburgoktól, és szabadon választhat királyt.

Eredetileg Rákos mezejére kívánta összehívni az ország- gyűlést, de végűi a .kedvezőtlen katonai események miatt Szécsénvben került rá sor.

Az 1705. szeptember 12-től október 3-ig tartó országgyűlésre emlékezünk alábbiakban. Megpróbáljuk felidézni a Borjúpáston lezajlott eseményeket; az országgyűlés célját. feladatát, eredményét a légkört, mely a huszonkét nap eseményeit jellemezte.

A fejedelem hívó szavává főpapok, főurak, a vármegyék. a szabad királyi városok követei jelentek meg Szé- csényben. Képviselve volt tehát a fő- és köznemesség, az egyház.

CSÉCSI JANOS sárospataki tanárnak a szécsényi ország- gyűlésről készült nanlója máig is leghitelesebb dokumentumunk a lezajlott eseményekről. (Naplójának eredeti

Mai

17.10: Korhatár nélkül.

Riportműsor I- rész A felnőttek gondjairól. a munka melletti tanulás nehézségeiről készített 3 részes riportfilmsonozatot a televízió forgatócsoportja — Csorna Gyula, riporter. Kaposi Imre szerkesztő. Dobai San*

kéziratát a sárospataki kollégium kézirattára őrzi. Kazinczy Ferenc megjegyzéseivel ellátott fordítása alapján tétig közzé R. Várkonyí Ágnes és Köpeczi Bála a „Rákóczi tükör”-ben Csécsi naplóját.) Tükrözi azokat a vitákat, amelyek lezajlottak a fő- és köznemesség, a különböző táborok között. Megmutatjq a más-más érdekekért küzdő nemesi rétegeket, a katolikusokát, protestánsokat, Rákóczit; aki kezdetben a közéo- nemesség érdekeit támogatja, önálló határozatok meghoza- ta’ára k'szül, s végül mégis a főnemes ég követeléseinek te x eleget. (A főúri vezetés túlsúlyba jutása már kezdettől és egyre erőteljesebben éreztette hatását, mely sokszor keresztezte, got meg is gátolta a fejedelem és a jobbágyság törekvéseit.) Felvillantja a vallási e’lentéteket, melyek szintén beleszóltak az események alakulásába.

Az országgyűlés feladata az államforma és a szabadság- harc célkitűzéseinek megállapítása, a jobbágykérés rendezése, a hadsereg belső rendjének szabályozása, a szabadságharc viteléhez szükséges állami (szenátus) és gazdaság* szervek (gazdasági főtanács) létrehozása volt. Hogy e feladatokat mennyiben éK hogvan oldotta meg az országgyűlés, az a különböző érdekek össze- ütkö ’ősinek szerves következménye.

A középnemesség, a katonaság, a protestánsok Rákóczival az élen az egyik oldalon, akik az interregnum kimondását, új király megválasztását akarják. A klérus, a főúri ellenzék a másik oldalon. Rákóczi a tárgyalások időtartamára visszavonult, hogy jelenlétével ne befolyásolja azokat. Végül a főnemességhez csatlakozó Bercsényi közbenjárására visszatért az országgyűlésre, s az ellentétek elsimítására törekedve akaratlanul is a főnemesség törekvését segítette elő, elfogadván Bercsényi javaslatát, hogy ne nyilvánítsák magukat országgvűlésnek, ne válasszanak külön királyt — hiszen ezzel elvágják a császárral való békülés lehetőségét —. hanem a lengyelek példája nyomán. mint sző . étkezett rendek kiáltsák ki fejedelmükké. Létrejött tehát 1705. szeptember 20-án II. Rákóczi Ferenc és ,.a Magyarországi Szövetkezett Statusok és Rendek” közötti szövetség. „Én N. N. esküszöm. .. hogy az Ügyet el nem hagyom, azt mindenkor tehetségemmel e’ő egítem és terjesztem, az egyenetlenséget eltávpztatom. az egyessé get, mint ezen Szövetségnek lelkét megtartom .. Rákóczi Ferenc uramat ... a Szövetkezett Magyarország Választott Vezérlő Fejedelmének Lmerem, ... parancsolatainak engedelmeskedem. .— olvashatjuk az 1705. szeptember 20-án kiállított „Szövetség’ evéf’-ben.

Eldőlt e lépéssel szinte az egész szabadságharc sorsa. H'szen a középnemesség. Rákóczi eredeti terve megsemmisült. a jobbágvkatonák felszabadítását kimondó határozat, valamint a harcoló jobbágyok szabad földön való letelepítéséről és a jobbágyaikat visszakövetelő földesurak megbüntetéséről szóló határozat be sem került a szécsá- nyi országgyűlésen hozott határozatokról szóló nyomtatott szövegbe. A szécsénvi ország- gyűlés ideiéig jobbára közép- nemeíséeből álló udvari tanács helyet felállított szenátusban. valamint a gazdasági tanácsban is a főnemesség került hangsúlyba.

KORÁBAN JELENTŐS esemény volt a szé.csényi ország- gyűlés. De méltóképpen csak akkor emlékezhetünk meg róla, ha pozitív és negatív vonatkozásaira egyaránt rámutatunk. Ha látjuk, hogy más volt a fejedelem eredeti célkitűzése, és más lett a megvalósítás ! Látnunk kell azt is, hogy a köznemesség nem volt elég erős. határozott céljai megvalósításában. Nem támogatta a főnemesség, a polgárság és elzárkózott a fegyvert fogó jobbágyok joeos igényei elöl. így szinte törvényszerű volt a fejedelem, a közónnemes'-éff. a jobbágyság eredeti célkitűzésének kútba esése.

K. M.------------------------------------------ft___________________

i

t

évéajánlatunk

dór operatőr és Nagypál Endre rendező.

Ezúttal újpesti üzemekbe látogattak, hogy megszólaltassák a középiskolába járó dolgozókat — miért tanulnak. miért vállalták a többlet- elfcglalíságot. olykor a ko_ moly áldozatot. S megkérdezték az üzemek vezetőit is.

a felnőttoktatási szakembereket. a családtagokat — ők hogyan segítik és segítik-e egyáltalán a felnőtt fejjel iskolapadba ülő munkatársakat. hozzátartozókat. A gondolatébresztő film sok tanulsággal szolgálhat üzemnek, iskolának, családtagnak egyaránt4Pászfor Ferenc:

FIÚ IC Á LESHEGYEN

/

Regény

71.

— Legalább egy korty vizet ihatnék! — mondja az egyik bandita.

— Fulladj meg szomjan, száradj ki, gazember — szitkozódik az egyik asszony, biztosan kapott egy nagyot, mert feljajdult.

— Hogyan szerezzünk vizet?

— Küldjük ki az egyik tramplít.

— Ha meglép?

i— A másikat hazavágjuk.

— Az őt már nem izgatja.

— Fedig víz kell. Ha nem iszunk, akkor én rosszul leszek . a szomjúságtól. Tudod mióta nem ittam vizet? Legalább húsz órája. Küldjük el a nagy pofáját.

— Miben, hoz? Honnan?

— Itt van a patak, mögöttünk.

— Készüljön. Kimegy vízért. Itt van ez a kanna. Ha tíz perc múlva nem jön vísz- sza, a másik asszonyt megöljük. Érti?

— Visszajövök.

Az asszony kilépett. Tétován. szádelegve fordult' be a pinceház sarkán. Meglátta Suhajdát, de nem szólt. Ketten is integettek neki. Elhúzott az ablak előtt. Aztán befogták a száját, a. patakig osont vele Csik. Fentről nyomban elindult a parancsnok lóháton. Ügy vágtázik, mintha a

három perc alatt ott kell lennie. Ott is van.

— Petőné, magán áűl minden, kezdjen el ordítani, hogy elesett, beesett a patakba a kövek közé és eltörött a lába. Ordítson, jajgasson!

Az asszony jajgat, kiabál, sivalkodik.

— Eltörött a lábam, nem

tudok felállni, benne vagyok a vízben. Segítsenek, Ilonka, mondd meg nekik, hogy segítsenek, mert már félig ájult vagyok. ,

— Dögölj meg, hülye, faragatlan ringyó! Mi is megdög- lünk hamarpsan, mert kiszáradtam már, mint a Szahara.

— Agyonlőjük ezt a másik libát?

— Marha! Akkor a sírunkat ássuk meg. Abban a pillanatban ránkcsapnak, mint a patkányokon. Szitává lőnének. Ha ez megdöglik itt. akkor nem kímélnek már senkit. nincs kit kímélni. Miattad van. te akartál szomjan dögleni. i

Az őrnagy int a három katonának. Kihívja őket a pince mellől— Csússzanak le ide. a bokrok alá- Itt a rádió. Parancsot kapnak, ha vissza kell menni Addig egyenek, igyanak kávét. lornáztas$ág masukat.

A domboldalon lefelé halad egy asszony. Jólöltözöttszél repítené. Tíz perc. Neki

4 NÖGRAD - 1573. szcptembei 17., szerda

iMwt'éűz’Umek — sskerphuek

Gene Hackman, a Magánbeszélgetés c. amerikai film főszereplője.

A hét új bemutatói között két olyan kitűnő film szerepel. amelyek híre - messze megelőzte érkezésüket. Az egyiket. Francis Ford Coppola Magánbeszélgetés című munkáját a művészmozi-há- lózatban már bemutatták, most a soros filmszínházakban kerül szélesebb közönségrétegek elé. A film egy különös foglalkozású ember — magánbeszélgetéseket hallgat le megbízatásból — lelkiismereti drámáját mutatja be az érzelmességet messze . elkerülő. őszinte, művészi eszközökkel. A rendező művét az Egyesült Álalmokban időközben kirobbant úgynevezett Watergate-botrány teszi igazán politikailag és erkölcsileg egyaránt aktuálissá. A cannes-i filmfesztiválon feltűnést keltő fUmremek főszerepét a Madárijesztő című fjlmben látott Gene Hackman alakítja.

Jan Troell svéd rendező Vilhelm Moberg négykötetes nagyregényét választotta

kétrészes filmje témájául- A Kivándorlók című első részt a héten vetítik a megye két

Art Kinojában- Salgótarjánban é8 Balassagyarmaton- (A második rész, az Új haza két hétel később kerül közönség elé.)

A történet az 1850-es években játszódik a kis Ljuder faluban. Az érdeklődés középpontjában a Nilsson család sorsának alakulása áll. A rendezőről állapította meg a Films and Filming kritikusa: ....-Filmművészete,

megvesztegethetetlen őszintesége ellenére alapvetően romantikus, és iíénvli a néző teljes azonosulását a filmbeli figurákkal ahhoz. hogy hatása tettes egészében kibontakozzék” A film női

főszereplőié, a nagy hírű Berg- man-íilmek hősnője. Liv

Ullmann nyilatkozta: ..Új

élmény volt...- Mindenesetre még senkivel nem dolgoztam olyan szívesen. mint Jan

Troell-lel. Ereje abból adódik. hogy egyszerre rendező, operatőr, fotós, hangmérnök — mindent csinál.” Liv Ullmann partnere: szintén a Bergman-filmekből ismert Max von SydowAlioz Brenc6 rendezte a ■■Gyilkosság másodkézből” című szovjet bűnügyi filmet, amelynek története 20 kiló zsákmányolt arany körül bonyolódik. A kitűnően megszerkesztett. a logikai rejt- vénvjáték szellemi izgalmát nyújtó bűnügyi film a műfaj kedvelőinek és a széles közönségnek egyaránt tetszeni fog.

A címben jelzett sikerfilmek kategóriájába sorolható az új játékhét néhány olyan filmje még. mint A szép méneken esete című csehszlovák bűnügyi film. vagy A lopakodó Hold című amerikai western, melyeket megyénk mozinézői már a korábbi hónapokban láthattak.

Biigácuagok a könyvtárban

Nem várják ülve az olvasót...

Folklórhagyományokban gazdag falvak, kisebb-na- gyobb ipari centrumok, Nóg- rád megye összes működő bányája, emellett kihalófélben levő bányatelepek és épülő nagyközségek — mindez együtt jellemzi a salgótarjáni járás színes térképét. A gazdasági és a szellemi fejlődésnek egyaránt ez az alap- ja, a kiindulási helyzete.

Ugyanígy a közművelődésnek is. A községekben zömmel kijáró ipari munkások élnek. Kiveszőiéiben vannak a régi művelődési szokások, hiszen többségükben a régi, falusi éle! módhoz kötődve születtek. Üjakat kell teremteni és meggyökereztetni! És ez nem csupán az amatőr művészeti csoportok létrehobundás, nehezen lépked a

buktatós. gyepes oldalon. Csak a pinceajtó előtt áll meg. kopog, az ajtóba rúg— Akárki vagy, menj a

rühes anyádba, mert felaprítalak. — kiáltja az egyik és már lő is. Az ajtó felső részét sorozza meg- ' Tudja, hogy ilyen magas ember

nincs.' Az ajtó feljebb van. Előtte kis mélyedés. Nem gondolja komolyan az öldöklést, ijeszteni akarja a

kintlévőt.

— Az anyádra lőttél, fiam! ■— szólal meg az asszony- — Az egész ország tudja már. mit műveltek. Nyisd ki az ajtót, engedjetek be- Parancsolom.

— Nekem akarsz parancsolni? Most akarsz parancsolni? Amikor kis szaros

voltam, eldugtál a Tides . óvodába. mert nem értél rá bajlódni az egyetlen kölyköd- del. Takarodj innen, mert most már nem az ajtóba lövök- hanem beléd.

— Hallgass meg. fiam! Még megmentheted az éle(»d. Azt hiszed a végsőkig feszíthetitek a húrt? Nincs vizetek, nem is kantok- Mióla nem ettetek? Azok a parasztok útban vannak ide. Köröskörül fegvveres katonák, rendőrök állnak- Azt hiszitek. átjuthatok? Bolondok vayvi-'k. Könvörgök, ne akard megölni anyádat.

(Folytatjuk)

zására, hanem a közös művelődés más formáira, például a könyvtár nyújtotta lehetőségekre is vonatkozik.

HOGYAN JUTUNK KÖNYVHÖZ?

— Hiba lenne leegyszerűsítve azt mondani és hinni, hogy az anyagi jólét növekedésével, a televízió megjelenésével megszűnőben van az emberek érdeklődése a könyvek, a betűk világa iránt!’ Számtalan tényező bizonyítja az ellenkezőjét. Inkább arról van szó, hogy megváltoztak az olvasási szokások és lehetőségek. És ha egy könyvtáros szeretne minél szélesebb körből olvasókat toborozni, ha a munkásokat, a szocialista brigádtagokat is szeretné látni a könyvtári órákon és egyéb rendezvényeken, akkor ezeket a változásokat meg keil ismernie és a munkáját ehhez igazítani.

Kecskés Andrásné, a kistere- nyei járási könyvtár dolgozója meg is említ néhány változást.

— Ma már nem csak nálunk, a községi könyvtárakban és a letéthelyeken jutnak könyvhöz az emberek. Sok, üzem létesít a szakszervezet" ösztönzésére, a megyei szak- szervezeti könyvtár könyvállományából üzemi fiókkönyvtárat. Bár ez nem pótolja egy nagyobb könyvtár előnyeit — a szakszerű tanácsadást, a nagyobb választékot, a könyvek megvitatásának lehetőségét — de mivel helyben van. jó néhány olvasót elvon. (De nevel is olvasókat...) A másik dolog, amit a könyvesboltban járva hallhatunk, láthatunk: nő a könyvvásárlók száma. Sokan úgy vélekednek: ha a saját könyvespolcomon ott van a könyv, akkor otthon egyszer jut rá idő is. Mert sokan vagyunk úgy a szabad idő növekedésével, hogy csak a csökkenését észleljük: a házépítéssel, vagy a kert gondozásával, vagy maszekolással elmegy az idő.

NAGYOBB AKTIVITÁST!

Kecskés Andrásné és Tó!h Mária hét. illelve nyolc éve a löst erényéi nagyközségi-járási könyvtárban dolgozik. Nemrégiben munkájukért megyei tanácselnöki dicséretet kaptak. Ebben nem kis része van annak a szervező munkának, melyet a felnőtt, a munkásoivasók számának növeléséért végeznek. A beiratkozott és rendszeresen kölcsönző könyvtárlátogatók évről évre többen lesznek, tavaly meghaladta a 900-at a számuk, és ami örvendetes: több mint fele a felnőtt korosztályba tartozik. Tóth Mária elmondja, hogy a szocialista brigádtagokkal nem általános, hanem személyre szóló szerződést kötöttek. Mindenki maga dönti el, hány könyvet olvas körülbelül év végéig, a brigádok és a könyvtár „közös dolgait” egy külön naplóba jegyzik a könyvtárosok.

— A felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére hirdetett olvasási programra közel félszázan jelentkeztek. Mivel a háromszor harminc könyv, melyet a jegyzék ajánl, értékes, jó mű, bízunk ennek az eredményében. A pályázat elbírálását mi végezzük. Aki csak elolvassa a kiválasztott hat könyvet, vagy még arra vállalkozik, hogy néhány írásbeli kérdésre válaszol ezekkel kapcsolatban az öt, illetve hét pontot kap. Legmagasabb azok pontszáma, akik az elolvasott művekkel kapcsolatban ankéten, vetélkedőn való szereplésre, részvételre vállalkoznak. Jó lenne, ha akadna néhány bátor ember — de sajnos, általában nem aktívak az olvasók. Az író-olvasó találkozókon harminc fő körüli az átlag. Nagyobb aktivitás kellene — és tudjuk, ez a könyvtárosokra is vonatkozik: nem egyhelyben ülve várjuk az olvasókat. A rendezvényekre a stencillel sokszorosított meghívók mellett élőszóval is invitáljuk a brigádokat. Szeretnénk minél több olyan alkalmat teremteni, ahol élő kapcsolat van a könyv és az ember között: a kisebb kollektívákkal megvitatni egy. egy közösen olvasott művet.

G. K M.