Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

Jegyzeteli a% IXÜK-ltól (III.)

Tttbl» gépei iái*

él

azilasásr

G verek k o romba n másfélkét hónapig aratott, csépelt a falu apraja-nagyja, hajdan látástól vakulásig dolgoztak. Ma már községenként néhány kombájnos, traktoros, szálli- tó-rakodó munkás végzi ezt » munkát. És a gépek.

A szovjet kombájnok és traktorok mellett hazánkban egyre több NDK gyártmányú mezőgazdasági gépet láthatunk. Hogyan és honnan kapjuk? Miként alakul az NDK —magyar gazdasági együttműködés? A KGST-n belül mit jelent a két ország számára a mezőgazdasági gépek gyártásának szakosítása? Mire számíthatunk a következő években? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Drezda közelében, Neustadtban. (Neustadt in Saoh.) Itt található az NDK mezőgazdasági gépgyártásának központja, a Fortschritt Kombinat.

Gyors fej lő ties

A felszabadulás után Magyarország az elsők között írt alá kereskedelmi megállapodást a Német Demokratikus Köztársasággal. • A magyar— NDK árucsere-forgalom az elmúlt 25 évben huszonhárom- szorosára nőtt. Ez azt jelenti, hogy a két ország közötti áruforgalom fejlődése meghaladta a KGST-országok egymás közti, az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Magyarorszag külkereskedelmében az NDK már az első ötéves tervben az ötödik helyen volt, de 1955 óta a harmadik és 1970-től a Szovjetunió után a második helyen áll. Az NDK külkereskedelmében Magyarország az ötödik.

Amikor a két ország gazdasági kapcsolatairól esett szó, Oscar Fazold, a Fortschritt Kombinat bel- és külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó igazgatója megjegyezte, hogy a mezőgazdasági gépek tekintetében Magyarország az NDK egyik legnagyobb és legfontosabb megrendelője. Magyarország viszont majdnem teljes egészében ellátja az NDK-t autóbuszokkal. A Fortschritt Kombinat felelős az NDK-ban a gabonatermelés, -feldolgozás géprendszerének gyártásáért és fejlesztéséért. Ezenkívül felelősek a szálastakarmány- és -feldolgozás géprendszerének gyártásáért. A burgonya- és a cukorrépabetakarító gépeket a weimarí kombinát gyártja. Az NDK- ban úgy látják, hogy a magyar mezőgazdaság feltételei, a szocialista nagyüzemek, a magyar klíma és időjárás, az egyes növényfajták termelése jól összeegyeztethető az NDK viszonyaival és az NDK mező- gazdasági gépgyártásának fejlettsége alkalmas arra, hogy a magyar mezőgazdaság termelését és annak korszerűsítését segítse.

A korábbi években a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokat az áruszállítás jellemezte. A kölcsönösség ma már nemcsak abból áll, hogy az egyik ország szállít, a másik vásárol. Az utóbbi években gyors ütemben és állandóan fejlődik a két ország közötti termelési együttműködés.

A Fortschritt Kombinat Magyarországnak főleg kombájnokat, arató-cséplő gépeket, betakarító-, sílózógépeket. több célra használható pótkocsikat és nagy nyomású bálázókat szállít. Az NDK-ból egyre több burgonyabetakarító gép, a cukorrépát művelő szedőgép és egyéb gépek érkeznek. De a magyar mezőgazdaságnak egyre több gépre van szüksége. Ugyanezt mondhatjuk a német mezőgazdaságról és az NDK több nyugati országból kan újabb megrendeléseket. És egyre jobb, egyre korszerűbb gépeket igényelnek. A fejlesztés, a gyártás olyan nagy szellemi és anyagi követelményeket támaszt. hogy azt külön-külön sem az NDK. sem Magyarország nem tudná kielégíteni. Ezért vált szükségessé a KGST-n belüli együttműködés.

Az NDK 512-e.s' gabonakombájnja, a T—088-as pótkocsi, az E—280-as önjáró ta- karmánykombájin nemcsak nálunk, hanem Csehszlovákiában és több nyugati országban ismert és kedvelt. Most dolgoznak az új 516-os kombájn tervein és több gyártmányukat korszerűsítik, fejlesztik. A Fortschritt Kombinátnál külön osztályok, sok jól képzett mérnök és egyéb szakember foglalkozik a mezőgazdasági gépek tervezésével, a gyártmányok fejlesztésével, a termelés automatizálásával, korszerű üzem- es munkaszervezéssel. A kombinátnál 27 ezer ember dolgozik. Hatalmas gyárak, csarnokok és üzemrészek találhatók NeustadiJban. Sinquit Bischsofswerdaban és az NDK több helységében, összesen 17 nagyüzemben. A termelés fokozását leginkább az akadályozza, hogy az NDK-ban nincs elegendő munkaerő.

Magyarországon viszont a MEZŐGÉP Tröszt irányítása alá tartozó vállalatoknál kapacitás kínálkozott mezőgazdasági gépgyártásra. ezért igen eredményes a Fortschritt és a MEZŐGÉP Tröszt együttműködése.

Egerben. Pásztón, Hódmezővásárhelyen, Győrben és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban a mezőgazdasági gépek egységeit, alkatrészeit gyártják azokhoz a gépekhez, amelyeket összeszerelve az NDK szállít Magyarorszaa- nak. A gyártási együttműködést 1972—73-ban készítették elő, és 1974-ben már igen jelentős kooperációs termelésről számolhatunk be. A termelés növekedése olyan gyors ütemű, hogy az alkatrészgyártáshoz Magyarország nem tud elegendő nyersanyagot (főleg különféle méretű vaslemezt) beszerezni. Ezért az újabb megállapodások értelmében az NDK egyre több nyersanyagot szállít. A magyarországi termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének legfontosabb feltétele, hogy az NDK fokozza a nyer&anyagszállítást.

A viszonylag fiatal kooperáció sikerét bizonyítja az a tény, hogy a Fortschritt és a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP közös gyártmánya, a T— 088-as trágyaszóró pótkocsi az 1975. évi lipcsei tavaszi vásáron aranyérmet nyert. A MEZŐGÉP egri és pásztói gyárában készítik az NDK 512-es gabonakombájnhoz a ferde féthordót. Ez a kombájn az NDK- ban Q- jelet (Qualitét=minő- ség). azaz a minőséget elismerő kitüntetést-kapott.

Amikor Gottfried Kittel-t, a vezérigazgató termelési igazgatóhelyettesét és Oscar Fazold kül-, belkereskedelmi Igazgatót, a kooperáció 1975. évi, illetve 1980-ig tervezett fejlődéséről kérdeztem, azt' válaszolták, hogy a Fortschritt vezetői és munkáskollektívája mindent megtesznek a kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséért, az együttműködés fokozásáért. Meggyőződésük, hogy a kölcsönös érdekek szolgálatában a magyar és az NDK fél jó ügyet szolgál, nemzeti és egyben internacionalista kötelességét teljesíti.

Kitérő rálátások

Hivatkoztam arra, hogy hazai információink szerint a magyar—NDK mezőgazdasági gépgyártás kooperációja az idén további 15 százalékkal növekszik.

— Lehetséges, mindenesetre az NDK arra törekszik, hogy a magyar igényeket minél jobban kielégítsék és a szerződésnek pontosan eleget tegyenek — mondták.

Hivatkoztam arra, hogy hazai adataim szerint Magyar- ország 1976—80 között 240 millió rubel értékű mezőgazdasági gépet szerez be az NDK-ból, viszont az NDK- ba Magyarország 120 millió rubel értékű mezőgazdasági gépet, illetve alkatrészt szállít. Ez^jgen jelentős mennyiség, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adagokban a, kooperációs termék“ nyeisanyagértéke nincs benne. Az sem titok, hogy mindkét ország az igények lehető legjobb kielégítésére törekszik, tehát az előzetes tervele túlteljesítésére lehet számítani.

Egy-két konkrét példát említettem, hogy a MEZŐGÉP pásztói és egri gyárának szakemberei túlzottnak tartják a német megrendelő méretpontossággal, valamint a minőséggel kapcsolatos igényeit, a magyar alkatrész gyártásáért fizetett összeg emelését kérik. Német vendéglátóim kitértek a válasz elől. csak annyit mondtak, hogy ha kezdetben akadtak is di-oo- lémák, azokat kölcsönös segítséggel és folyamatosan megoldják.

Kösiis érdekek

A KGST komplex gazdasági programja ma már nemcsak árucserét, nemcsak gyártásszakosítást, nemcsak termelési kooperációt jelent. Az NDK- ban bizonyítják, hogy az együttműködés kiterjed a műszaki fejlesztés, a gyártási tapasztalatok kölcsönös átadására, üzem- és munkaszervezésre, a kooperációba belépő magyar gyárakat szerszámokkal, tervekkel, rajzokkal, műszaki tanácsokkal is ellátják. Nem kevésbé fontos az sem, hogy Drezda-Cottbus megyében államközi szerződéssel jelenleg 2500 magyar embei dolgozik. A Fortschritt és a MEZŐGÉP Tröszt megállapodása értelmében Neustadtban jelenleg 40 magyar dolgozik és augusztus közepén újabb 35— 40 munkás érkezik.

Magyarok új szakmát, vagy második szakmát tanulnak az NDK-ban.. Nagyon fontos, hogy az NDK-ban, a gyártás helyén ismerkednek meg mezőgazdasági gépgyártással és -szereléssel. Ezek a munkások amikor hazatérnek, otthon munkába állítják a német gyártmányú mezőgazdasági gépeket és ők látják el a szervizszolgálatot. A németek és magyarok közös érdeke, hogy az NDK-iból jól képzett szaKemberek kerüljenek haza. Sok példát lehetne idézni arra, hogy az NDK—magyar gazdasági kapcsolatok jó ütemben fejlődnek. A továbbtanulás feltétele, hogy a magyarok a szakmát jól megtanulják, egymást jól megismerjék, az NDK-, illetve a magyar üzemekben és az irányító szerveknél egyire többen beszéljenek németül, illetve értsenek magyarul. A fejlődő gazdasági, kulturális és jó személyi kapcsolatok elmélyítik és hasznossá teszik a két nép barátságát.

Dr. Fazekas László

Párfellenűrzcs a rétsági járásban (2)

Nem csak bír

Nagy Zoltán, a járási párt- bizottság első titkára végül is így summáz: a pártellenőrzes- ről tartott taggyűlések sokféle haszonnal jártak. Mindenekelőtt azzal, hogy az alapszervezetek „tekintetét” a legfontosabb tennivalókra fordították. Sőt mi több, időben tették ezt. Másrészt azzal, hogy megint csak a pártdemokrácia erősödött általuk. Mert nem csekély dolog az, ha ezer párttagból majd kétszáz a tényék ismeretében, tapasztalatoktól erősen, megfontoltan, okosan szól a közös dolgokról. Azért, hogy a mostaninál gyorsabbak és egyenletesebbek is legyenek a további lépések.

Mi van a tervekben?

A tennivalók közül a legsürgősebbeket a feladattervekbe „gyűjtötték" az alapszervezetek. Sikerült úgy vá- logatniok, hogy az egészen sajátos munkát fogja össze valamennyi. Az ipari üzemekben. a termelőszövetkezetekben a Közoonti Bizottság decemberi határozata, a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javítása, a káder- és személyzeti munka fejlesztése, az üzemi, a munkahelyi demokrácia jelentik a sajátosságot. A művelődési intézményekben viszont a közoktatás, a közművelődés, a munkásművelődés, a párttagság eszmei-politikai nevelésére ..figyelnek” jobban az alaDszervezetek, a kommunisták.

Rétságon azt tartják, a munka így sok is, kevés is egyszerre. Sok, mert a határozatok közül egy kis tengernyi dolgot sorol. Ugyanakkor az általánosítás magában hordja a semmittevés, vagy alig valamit cselekvés veszélyét. Nos. az alapszervezetekben most azt tették, hogy annak rendje-módja szerint megszabták a titkár, a vezetőségi tagok, a pártcsoportok, a taggyűlés, valamennyi kommunista dolgát. Mellette azt is, kinek mennyi ideje van a munka elvégzéséhez. Történt pedig mindez azért, hogy a jó feladattervek ne rekedjenek meg a tennivalók puszta felsorolásánál.

Mondják, hogy az alapszervezetek határoztak például arról is: időben és alaposan ismerje meg minden párttag ázt az álláspontot, amelyről végül is a taggyűlésen dönteni kell. A rendszeres párt- csoportgyűlések jó alkalmat kínálnak erre. Így a párttagok szava, akarata valóban ott lesz minden döntésben. S a tapasztalatok azt erősítik a rétsági járásban is — kivétel természetesen akad —, ha

sokan határoznak, sokan dolgoznak azon is, hogy a döntésből mielőbb valóság legyen.

Egy nap — egy alapszervezet

A feladattervek tehát sikerültnek mondhatók. Alkalmasak arra. hogy tervszerűvé, i endszeressé tegyék, a portélét minden területére „kitér, je^szék” az ellenőrző munkát. Tíz alapszervezeti titkárnak azonban azt tanácsolta a területfelelős, fogalmazzák újra a feladatokat. Mi volt a hiba? Az például, hogy néhány alapszervezet nem tett mást, csak „megfogadta” a járási pártbizottság tanácsait. Az ajánlások, egy az egyben megtalálhatók a helyi intézkedési tervben. A járásiak is azt kérdezték, hogy hol van így a helyi jelleg. Hiszen arról, hogy az adott üzem, termelőszövetkezet életében melyek a legégetőbb tennivalók, kinek mit szükséges tennie, arról alig- alig esett szó. Más alapszervezetek pedig túlságosan elaprózták a munkát. Pontosan úgy tettek, mintha az ellenőrzés egyetlen éves feladatot jelentene csupán.

Bírálni viszonylag könnyű, segíteni a munkát már sokkal nehezebb. A járási pártbizottság mindenekelőtt saját intézkedési tervével segített. Azzal, hogy még májusban, tehát a taggyűlések előtt gondosan, pontosan tisztázta a párt, a végrehajtó bizottság hatáskörét, a munkabizottsá. gok, az apparátus tennivalóit. a pártcsoportok, az alapszervezetek munkáját is. A továbbiakban az is kiderül, hogy a járási pártbizottság ezután sem az irodából kívánja irányítani, segíteni, ellenőrizni a nagyközségi párt- bizottságokat. az alapszerve- zeteket. Tovább folytatják azt a gyakorlatot, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, az apparátus vezetői, munkatársai legalább egy-egy napot töltenek minden alapszervezetben.

Követelmények és igények

Tévedés lenne, ha valaki az

elmondottakból olyan következtetést vonna le, hogy a rétsági járásban ezután kell megteremteni a pártellenőrző munka lehetőségeit. Inkább arról van szó. hogy a követelmények és az igények nőttek. S éppen az egyre rendszeresebb ellenőrzés hozza felszínre az eddigi gyakorlat fonákságait, amelyen változtatni igyekeznek. Bizonyos előrelépés már most van. Intézkedéseket hoztak az információáramlásra az alapszervezeten belül, az alapszervezetek és a pártbizo+tság között. Kellő ismeret birtokában bátrabban mondanak véleményt a tagok is. Kiváltképpen akkor, ha a titkár, még a vitát megelőzően minősíti az elhangzott beszámolót.

Rétságon, a Szivattyú Ktsz egyik taggyűlésén például a beszámolóból kiderült. hogy a tervteljesítés nem hiánytalan, és mégis több mint négy százalékkal nőtt a kifizetett bér. Párttagok tették szóvá, fizikai munkások a kevesebb munka, több bér elvének és gyakorlatának veszélyeit. S egyáltalán nem nyugtatták meg őket az olyan érvek, hogy, ha nem fizetnek, elmennek a dolgozók.

Valóban ez lenne a legjobb módja a munkások megtartásának? Igaz, a pénz sokat számít, de nem minden. Másfajta igények is bontakoznak. A kommunisták. n rajtuk keresztül a munkások, a tulajdonosok igényei, felelőssége. S ezzel mindinkább számolnak a rétsági járásban is. Vincze Istvánná

György Mária a Váci Kötöttárugyár pásztói telepén dolgozik. szalagmunkában tréningruhákat készít munkatársaival. Csecséről Jár mindennap Pásztora, az utazást szívesen vállalja, mert munkakörülményeivel, fi/e’ésével elégedett. 1800 forintot visz haza havonta a fizetési borítékban.

Képzelt” betegek

— A receptaTés beyezetés kérdése is — mondta a minap egy fiatal körzeti orvosnő. — Kezdetben hosszú listával jelent meg itt egyik- másik beteg. Aztán szénen, fokozatosan rászoktattam őket. hogy a gyógyszert nem a beteg, hanem az orvos írja fel, méghozzá vizsgálat alapján.

Tiszteletre méltó álláspont. A betegek többsége tiszteli az ilyen magatartást. mert előbb-utóbb' megérti, hosv a nyakló nélküli . gyógyszerfogyasztás nemcsak azért helytelen. mert költséges ..pasz- szió”, hanem, mert egészségtelen is.

Más értelem,ben ..egészségtelen” magatartás a itápoénz- ..pazarlás”. A lakosság erőn- Léti állapota, a közegészségügyi beszámolók szerint, örvendetesein javul. A tbc leküzdésében. a csecsemőhalandóság csökkentésében számottevő eredményeket mutatunk fel. A tápoénzgörbe mégis évről évre felfelé ível. Már régen túllépte az ugyancsak magasnak ítélt 5 százalékot is. igencsak „görbe” képet raizolva tízmilliós ' népünk munkabíró képességéről.

Érthetően. gyakran vetődik fel a kérdés: valóban annyira betegek lennénk? Avagv olyan kórral állunk szemben, amely a munkaerkölcsöt emészti? A szándékosan kissé karikíroaott kérdésekre sem igennel, sem nemmel nerr válaszolhatunk.

Kétségtelen ugyanis, hogv a táppénzes állományban levők túlin,vomó többsége valóban beteg. Pontosabban, szakszerűbben : foglalkozásában keresőképtelen. És a keresőképtelenségnek a törvényben meghatározott időtartamára megilleti a táppénz.

Ezt a költséget, illetve a költségnek ezt a részét nem sokallja senki. Sokallható viszont az a rész. az az egykét tized százalék, ami illetéktelen eszközökkel, illetéktelen kezekbe jut.

Nyilvánvaló, hogy a táp- pénzcsalókról van szó. Azokról. akik nem restellnek némi honoráriumot is kilátásba helyezni körzeti orvosuknak a táppénz, a néhánv napi fogás. vagy szabad „fusizás” reményében.

Az is nyilvánvaló, hosv mint rendesen, ezúttal szintén kettőn áll a vásár. Az az orvos, aki száz forintért vaav a többszöröséért hajlik az okiirathamisításra, aligha tekinthető hivatása magaslatán állónak. Nem beszélve arról, hogv a manapság sokat emlegetett hálapénz elfogadása ebben az ecetben kimeríti a korrupció fogalmát.

De nemcsak az korrupt, aki elfogadja, hanem az is. aki adja. Hiszen szándéka egyértelmű. Pénzért akar vásárolni magának illetéktelen előjogokat. Ellen-zcv gált áfásért óhajt hozzájutni ahhoz, ami nem jár neki.

Talán felesleges hangsúlyozni. mennyire e'lenlé'es ez a magatartás mindenféle munkaerkölccsel. És különösen a szocialista munkaerkölccsel, amely tudatosan vállalt fegyelmet feltételez.

Így kapcsolódik a gyakran emlegetett orvosetikához, az orvosi munkaerkölcshöz a beteg etikája. Illetve az e'ikai érzék minimumának hiánva. És ez az a hiány, amiért nehéz milliókkal fizet a társadalom. Hiszen — elég talán erre utalni — a táooénz csupán egvtized százalékos csökkentése. nem. számítva a termelési többletet. 40—50 millió forinttal gyarapítja a költségvetést.

Ilyen összegekkel rövidítik meg becsülettel ' dolgozó társaikat a „képzett” betegek.

L. J>1.

NÓGRÁD — 1975. augusztus 13., szerda