Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

Tervei<?, elhépselé&eli a gyógyszerrendelés egy szerű síi cséré Eav ea” pmbM éven te több napot tölt el a gyógy szerek utáni járkál ássál. A közei­múltban — az or v < >seU.alori:­ha® helyzetének vizsgálata kapcsai!' — ebben a temauaw is állast foglalt a Mirvisszzer- tanacs: .előírta, hogy egy éven belül dolgozzanak ki javasiá. lókat a gyógyszerrendelés olyan új gyakori a tar a, amelv tehermentesíti az orvosokat s receptek kitöltésével járó íólösieaes munkától, és egy­szerűsíti a gyógyszereic be­szerzését a lakosság számára. A tervek, javaslatok összeállí­tásán már dolgoznak a szak­emberek — erről tájékoztat- Iák az MTI munkatársát az Egészségügyi • Minisztérium­ban A megoldásra több variá­ciós tervek készülnek. A m>- msgtérium _ illetékeseinek egyik javaslatában olyan, többször beváltható gyógy­szervények bevezetése szere­pei, amelyekre — egyszeri ■felírás után — a beteg több­ször is megkaphatná a szük­séges gyógyszert. Ez a javas­lat a gyógyszerárak eddigi. 85 százalékos kedvezményét nem módosítaná. , A gyakorlatban ennek a megoldásnak sokféle módja lehet. Egyes szakemberek szerint célravezető lenne, ha a gyógy szervé nyék beváltása­kor — a kereskedelemben használatos garanciális je­gyekhez hasonlóan — min­den alkalommal letépnének eay-egy szelvényt az eredeti utalványról. Olyan időközök­ben és annyiszor, ahogy azt az orvos előírja. Egy másik elképzelés szerint árrende­zéssel egybekötött egyszerű­sítést alkalmaznának. Ennek lényege, hogy a gyógyszerek új árát — az eddigi árkiegé­szítés figyelembevételével — a mai. tényleges árak Iá szá­zalékában állapítanák meg. Ennél a megoldásnál viszont némileg emelnék azoknak az olcsóbb gyógyszereknek az árát, amelyeknél a legkisebb térítés összege jelenleg 50 fil­lér. Ezen belül az- egyes ol­csó gyógyszerek árát közelíte­nék azok előállítási költségé­hez. Számos olyan gyógyszer is van. amelyek orvosi javaslat nélkül, korlátlanul vásárol­hatók. Ez utóbbiak — ame­lyek közé az enyhébb hatá­sú fájdalom- és lázcsillapí­tók. nyugtatok, valamint az emésztést befolyásoló szerek (például a hashajtók! tartoz­nak — a hazai gyógyszerfor­galom negyedét teszik ki. Eze­ket legtöbbször csak azért íratják fel, mert receptre 85 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni. Ezért olyan el­képzelés is felmerült, hogy a jelenleg vény nélkül' Js kap­ható gyógyszerek árait vál­toztatnák meg, szintén köze­lítve a piaci árarányokhoz Ebben az esetben az ilyen gyógyszereket az új. alacso­nyabb árakon csak recept nél­kül lehetne beszerezni. Szóba került az is, hogy ennél a megoldásnál a szociális se­gélyből. vagv nyugdíjból élők külön árkedvezményt kapná­nak. A gyógyszerárak rendezé­sének sokféle ..buktatója” aka­dálya van. melyek elsősorban a közgazdasági jeliegríek. A vita már megkezdődött. A ja­vaslatokat a SZOT-nak és az Egészségügyi: Minisztérium­nak 1976. nyaráig még szá­mos főhatósággal — közöttük a Pénzügyminisztériummal egyeztetniük kell. wmm m Rácz Éva férfias mesterséget választott magának: néhány éve szerzett szakmunkásvizsgát a gcpiforgácsoló-szakmá- ban. Azóta is a ZlM salgótarjáni gyávában dolgozik. Szor­galmas, precíz, pontos munkáját szeretik munkatársai. —kj— Hit jelent a KISZ-védnökség? m KiSZ-védnökség fo- galmát csaknem ti­zenöt évvel ezelőtt is­merte meg az ország. Az első védnökök, kitüntető címre a Dunai Cement- és Mészmű­vek építőivel a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát meg­valósítói versengenek. Elő­ször ezeknél a beruházások­nál vált jelszóvá a „zöld utat!”, ami azt jelenti, hogy a K LSZ-szervezetek a legsürgő­sebb teendőket soron kívül elvégzik. Ha védnökség! pe­cséttel ellátott levél érkezett bármelyik alvállalkozóhoz, építőhöz, vagy gépgyártóhoz. a fiatalok megtalálták a se­gítés módját. Védnökséggel épült a Borsodi Vegyikombi­nát, a Dunai és a Beremendi Cement- és Mészmű, a száz­halombattai kőolaj finomító és hőerőmű, védnökség segíti á villamosenergia- és vegy­ipar fejlesztésének egészét, a közúti / járműprogramot, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztését, a hősprogra­mot a Tisza II. Vízlépcső és öntözőrendszer, az országos fásítás és egyebek megvaló­sítását. S ezek csak a közpon­tilag szervezett, a kiemelt védnökségek. A védnöksége­ken körülbelül 100 ezer fia­tal dolgozott, s további tíz­ezrek dolgoznak az ötödik öt­éves tervben. A KISZ természetesen nemcsak a sürgető beruhá­zási feladatok megoldását se­gíti. Elsősorban agitációs és propagandamunkát végez a fiatalok körében. Megérteti a kiemelt beruházások nép- gazdasági jelentőségét. Szor­galmazza a jobb szervezést, hibátlan munkára serkenti a fiatal építőket és gyártókat. A védnökség célja nem a „tűzoltó munka”, tehát nem az esetleges hibák javítása, a késések csökkentése. Ahol csak erre használják a fiata­lok lelkesedését, ott rosszul értik a védnökség célját. Három nagy beruházásra látogattunk el, a konkrét pél­dák, az önmagukért beszélő tények kedvéért. Három egy­mástól eltérő sajátosságú véd­nökséget mutatunk be. Első­ként a Tisza II. Vízlépcső és öntözőrendszert. A Tisza II. Vízlépcső jóvol­tából Tiszalök és Kisköre kö­zött 120 kilométeres folyósza­kaszon lesz biztonságos, télen- nyáron a hajózás. A mű meg­valósulása után 524 ezer hol­don válik lehetővé az öntözé­ses gazdálkodás. 1985-ig in­tenzív halastavakat létesíte­nek 20 ezer holdon, s az erő­mű 106 megawatt villamos energiát szolgádat majd. A KISZ központi bizottság véd- nökségi programjának meg­hirdetésekor e népgazdasági jelentőségű adatok mellett nem kevésbé fontos célra hív­ta fel a figyelmet: „A kör­nyékre történő ipartelepíté­sek megvalósítása, kereske­delmi. közlekedési, kulturális, egészségügyi, kommunális lé­tesítmények építése, majd to­vábbfejlesztésük lehetővé te­szik 'a környék fiataljainak rendszeres munkával való el­látását, ezen keresztül az ott élő ember gondolkodásmód­jának, tudatformálásának, szemléletének alakítását.” A gazdasági cél ettől a prog­ramtól elválaszthatatlan. Er­ről beszélgettünk Szász Já­nossal, a Tisza II. KISZ-tit- kárával, az erőmű főenerge­tikusával, stílszerűen a már elkészült vízlépcső szomszéd­ságában. Néhány hónappal a beruházás első szakaszá­nak lezárulása után még könnyű felidézni a dicsérete­ket, az elismerő szavakat, amelyek az avatáson hang­zottak el: — Mi úgy fogtuk fel — magyarázta Szász János —, hogy a gazdasági munkánk­nak is szólt, meg annak is, amit az itt élők gondolkodá­sában sikerült megváltoztat­ni. Ilyen nagy igényű beru­házás mindig megmozgatja az emberek fantáziáját. Van. aki kezdettől rajong érte, má­sok feleslegesnek tartják. A Tisza mentén élők, persze, ha­mar belátták, hogy mennyivel nyugodtabb lesz az életük, ha nem kell tartaniuk többé az árvíztől. Az üdülőkörzet — a kiskörei tó a Balaton egy­ötödére nő majd — már ve- gyesebb fogadtatásra talált. Az öntözéses gazdálkodást pedig tanulni kell. S mind­ehhez a szövetkezetiek is hoz­zájárultak anyagiakkal. ké­pezni kezdték az öntözéses gazdálkodás szakembereit. Nemcsak a felnőtt emberek­re és a KISZ-korosztáiyra fi­gyeltünk, hanem az úttörőkre is. Nőjjenek fel már a meg­változott táj ismeretével, hígy- gyenek az ember természet örök küzdelmének szépségé­ben. — Gondolom, a szavak hi­telét végül is a munka adta. Milyen Kiskörén a védnökök munkatempója? — Az élet 1968-ban kezdő­dött itt, a vízlépcső első üte­mének építkezéseivel, a duz­zasztóművel, az erőmű épüle­tével, szociális létesítmények­kel. Aztán a hullámtéri duz­zasztó és az öntözöíürtök ki­építése következett, jelentős munkálatokat kíván a nagy­kunsági és a jászsági főcsa­torna kialakítása. Ezek kötik össze a Tiszát a Berettyóval, illetve a Zagyvával. A főcsa­tornákból kiinduló elágazá­sok teszik majd lehetővé a mezőgazdaság további fejlesz­tését, ennek révén kapcsoló­dik majd be a környék a hős­programba. Nos, túlzás nélkül mondhatom, a munka itt min­dig feszített tempójú volt. Nemcsak itt helyben. Elég sok levelet írtunk, hogy a mi gyorsaságunknak megfele­lően küldjék a sódert, a ce­mentet. — Sok fiatal itt tanulta meg a szakmát, sokan letele­pültek a vízlépcső kedvéért. Hányán, tekintik magukénak Tisza fí-t? — Az itt dolgozók létszáma állandóan változott — né­hány száztól több ezerig. A védnökségi propagandában, szervezésben, a munkába va­ló besegítésben körülbelül .ezer .KISZ-szervezet vett részt. Ök mindannyian joggal tart­jak magukénak a vízlépcsőt. Persze, az „igazi tulajdono­sok” az itt dolgozó fiatalok. Lelkiismeretes munkájukra jellemző, hogy még egyszer sem fordult elő üzemzavar a kezelők hibájából. A nagy múltú dunántúli város, amely ezredik születés­napját is megünnepelte már, Székesfehérvár ad otthont a Videoton gyárnak. A kisvá- rosnyi vállalat — 15 ezer em­bernek ad munkát — a ma­gyar számítógépgyártás köz­pontja. S így számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ramnak is legfontosabb részt­vevője. A KISZ-védnökség nyomaival itt is lépten-nyo- mon találkozhatunk. ..A szá­mítástechnikai központi fei- leszfési program megvalósí­tásának segítése érdekében a KISZ védnökséget vállal a számítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, a szem­léletformálás. az alkalmazás, illetve az ezekhez szükséges szakemberképzés és tovább­képzés felett. Ezek a célok csak széles körű társadalmi összefogással valósítható1: meg” — olvashatjuk a KISZ kb állásfoglalásában. A véd­nökségi felhívás 1972. június 21-én Sz“kesfehérvároH hang­zott el. Elsőként a Videoton csatlakozót hozzá. M unkájukat azzal kezd­ték — tájékoztatott Zóka Lajos KlSZ-tií- kár —, hogy ismertették a programból adódó helyi fel­adatokat, és a program nép- gazdasági jelentőségét, nem­zetközi vonatkozásait. A Vi­deotonban dolgozó 1700 KISZ- tagnak egyötöde foglalkozik a számítógéppel, elsősorban az ő jó agitációs munkájukra számítottak. Tanfolyamokat szerveztek, megalakították a számítástechnikai ifjúsági klu­bot. A Videoton legsajáto­sabb, s egyben a leglényege­sebb feladata a programon belül a KGST ESZR-kisszá- mítógépének, az R—10-esnek. valamint perifériális kiszol­gáló- és csatlakozóberende­zéseinek kifejlesztése és gyár­tása volt. A védnökségi mun­ka eredménye is, hogy az R— 10 az ESZR, teljes nevén a KGST egységes számítógép- rendszerének bevált tagjaiéit, a brnói nemzetközi vásáron aranyérmet nyert. Az első hazai vásárló a Vo­lán 14. számú Vállalata volt. külföldre, elsősorban a Szov­jetunióba is szállítottak már nagyobb mennyiséget az 1 új komputerből. A szakember- képzés egy része ugyancsak Székesfehérvárott zajlik. a Kandó Kálmán Műszaki Fő­iskola kihelyezett számítás­technikai szakán számítás­technikai üzemmérnököket képeznek. — A gyárunkban dolgozó fiatalok — mondta Zóka La­jos — a számítástechnika megszállottjai. Az egymást segítő vita, szakmai dialógus mindennapos, a gyárban, mun­ka közben is, és még inkább a klubban. Ahány rajz ott már elkészült, ahány papír­lap megtelt képletekkel! így kezdődött az a. tervezgetés ,is, Talán még nem késtem el. Biztosan szóba állnak velem így dél időben — ezen medi­tálok. miközben a városi ta­nácshoz vezető utat kopta­tom. Miért éppen a Salgó­tarjáni városi Tanács VB ügy­félszolgálati iroda jár térné ki­lincsre a táblát: Nincs fél­fogadási. .. A - kapuban fekete betűk hivalkodnak lényegük fítog- tatásával: ez az iroda a hét minden munkanapján — és egész nap — az állampolgá­rom előtt nyitva! Talán a legtöbb kopogást ez az ajtó tűri. fához illő szi­lárdsággal. Éno úgy. mint ahogy a szobában sem fárad e' a sok köszönéstől az iroda vezetőié. Mindenkinek fontos, amiért idejön. Kérdések özönével bombázzák. Alexi Józsefnél. ..az irodát”. Csaknem! bábeli közegben pillantok bele m.um ká iába. Rivtokbáborítás. . . jogta­lan földhasználat... iámná- sj. kérelem... építési kól­A népszerű „bennszülött”.. csőn. .. lakásügy — csak ami­ket hirtelen megjegyeztem. És mindebben otthonosan mo­zog, készséges, érvel, magya­ráz, meggyőz. Honnan ered hihetetlen ba­rátsága a paragrafusokkal? — intézem hozzá az első kér­dést a pillanatnyi „tűzszü­netben”. Érdekes válását küld visz- sza: — Jött magától, ember­szeretetem miatt. Édesapám kéménysep-rő volt. Minden házban megfordult, tőle ta­nultam meg bánni az, embe­rekkel. Belémnevelté. Egyéb­ként jómagam is voltam ké­ményseprő-művezető. De ké­sőbb is csak olyan munkahe­lyet választottam, ahol szoros kapcsolatban lehettem az em­berekkel. .. — Ezen a poszton kiiló.oö-, sen feltűnt, az üsyfelek nem tájékozatlanok. Éppen ezért, számomra fontos a jogsza­bályok alapos ismerete. Ügy tűnik, az irodavezető­nek egyéni varázsa can. Bi­zalmasak hozzá, népszerű „bennszülött”. A városi tanácshoz 1969- ben került — érdekviszonyo­kat szem előtt tartva — álta­lános államigazgatási elő­adónak. .. 1973. júliusától ve­zeti az irodát. — Nem tudok látványos munkát felmutatni. Nem ré­gen el is sírtam magam emi­att — mentegetőzik. — Ha bejön hozzám valaki, és azt mondja: Ágika, máris az apám tanította „háztetővel- mélet” jut eszembe. És meg­írom a — sajnos —. számta­lan írástudatlan helyett a kérvényeket, közben azon töprengek, hogyan tanítsam meg őket a betűvetésre. .. —- Még egy izgat, a nyelv­tudás hiánya. Ha ilyen nehéz­ségem támad, mégis van se­gítségem. Az Állami Bizto­sító és az idegenforgalmi hi­vatal készségesen, minden zokszó nélkül segít. Feltűnést kerülve, fiatal­ember közelít az íróaszta.- hoz: — ...a, tudsz ,adni tíz fo­rintot? Csak tízet... Ad, és a boldog „nyertes” távozása közben odasígja: — a fiam. — „A fiam” számviteli fő­iskolás. Kiszemelt helye van. Két év múlva — angol-orosz nyelvtudással — valószínű­leg anyjának tolmácsa issz. Ha már a családról esett szó, Alexi józsefnének eszé­be jut, valamit rejt a fiók­ja. Óvatosan húzza ki. ne­hogy az okmányok megsé­rüljenek. . Oklevelek sokaságát csúsz­tatja elém. Beleválogatok. Az egyik I960, június 28-án kelt és műszaki rajzolói tanfo­lyamról szóló végbizonyít­vány. — Ez — mutat rá —. sokat segített az építkezésekkel kapcsolatos beadványok rend­szerezésében, a közterületi vi­ták rendezésében, az út- és járdabontási kérelmezők tá­jékoztatásában és még sorol­hatnám. .. — Az elmúlt hónapban mi­lyen témakör miatt lapozna legtöbbször a paragrafuso­kat? — Az új társadal jmbiz- tosításj rendeletet tanulmá­nyoztam, hogy elkerüljem a félreértéseket. Még azS-ZTK-t .is segítségül hívtam, hogy biztos legyek a dolgomban. .. — És éppen ez volt kereszt­tűzben. Legtöbben a házas­társi pótlékkal kapcsolatos jogszabályra voltak kíván­csiak. .. — urai — amelynek végeredménye: két fiatal mérnökünk költséges külföldi műszer pótlására szerkesztett hazait. Munká­juk ötmillió devizaforint- megtakarilást eredménye­zett. A legrégibb magyar város­ból az egyik legfiatalabba, Le­nin városba vitt utunk. Azért, hogy megtudjuk, mit ' foglal össze a KISZ kb „Leninvároei ipari koncentráció” elneve­zésű védnökségének néhány mondata: „A harminc év alatti át­lagéletkorral rendelkező fia­tal szocialista város építői­nek, lakóinak — a beruházá­son túl, megoldandó feladata: olyan társadalmi, kulturális élettel rendelkező város föl­építése. amelynek lakói a nagé forradalmár névadó, Lenin életművét megismerve, ha­gyatékát ápolva — nevéhez, emlékéhez méltóan élnek, dolgoznak, hogy ezáltal vál­jék Leninváros. dinamiku­san fejlődő, szocialista ipar­várossá”. Az állandóan változó tele­pülésen, a fejlődő üzemekben hol vannak, milyen szerepet játszanak az ifjúkommunis­ták? A leninvárosi vegyiüze­mek közül a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalatot — rövidített nevén a TIFO-t kerestük fel. Szendrei Emília szervező tit­kár, Kassai István . KISZ- titkár voltak kalauzaink. A TIFOról tudnunk kell. hogy 1973-ban, január elsején ala­kult a vállalat. Akkor még csak rajzasztalon olvashat­ták ki a hozzáértők, milyen i» lesz a valóságban. A gyár rendeltetése; a Tiszai Vegyi Kombinátot lássa el vegyipa­ri benzinnel, a Tiszai Hőerő­művet fűtőolajjal, Észak-Ma" gyarország lakossága száma­ra pedig benzint, gázolajat és háztartási olajat állítson elő. A Tiszai Vegyi Kombinát mögötti agyagos földből hó­napok alatt nőtt ki az új gyár alapja. Jobbra a munkacsar­nok emelkedik, odébb az olaj­tároló gömbök láthatók, sin- párok, daruk egészítik ki a képet. 1974 októberében meg­kezdődött a gazdasági munka is — a gyár már fogadta az első piroiízisbenzint a TVK- tól. A beruházást 21 vállalát építette, szerelte. Velük kö­töttek szerződést a TIFO KlS^-esei. Mit adtak a szerződés mel­lé? Egyik ifjúsági brigádjuk, amely az Elektron nevet vi­seli, védnökségi versenyvál­lalást tett, mely szerint az előre nem látható villamos- energia-szükségletet is bizto­sítják. Ennek érdekében szo­ros kapcsolatot tartanak a VERTESZ és a VILATI ifjú- kommuriistáival, s patronál­ják az újonnan belépő szak­mabelieket. A tízezres városnak szük­sége van az ehhez hasonló vállalkozásokra. Hiszen a vá­ros — külsejéről lakótelep­nek hihetnénk — szüntelenül változik. Nap-náp után újabb letelepülők érkeznek. A pat­ronáld» célja az is, hogy iga­zi otthonuknak érezzék a mun­kát és lakóhelyet adó telepü- , lést. Az első jeleket a látoga­tó is észreveszi: sok a virág, óvják a parkokat, a játszóte­reket, a sétányokat. A TIFO újabb gyárral gazdagítja a várost, amely tulajdonképpen az üzemeknek köszönheti lé­tét. Ebben a városban a véd­nökség — mint kísérőink ma­gyarázták — legalább annyi­ra fontos a szokások, hagyo­mányok, az életmód, kialakí­tásában, mint a gyárak épí­tésében. üzemeltetésében. 4 KiSZ-védnökség te­hát az elmúlt 15 év alatt tekintélyre tett szert, s ma már mi sem ter­mészetesebb. hogy a legjelen­tősebb népgazdasági beruhá­zások, új létesítmények ifjú­sági védnökséggel épülnek. Nem túlzás; tervezők, mun­kások ma már igénylik e védnökséget, s a „zöld utat” védnökségi pecsét közismert­té és becsületté vált hazánk­ban. (ur.) NÖGRÁD - 1975. augusztus 9., szombat i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents