Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Intenzív földtani kutatások

Hétszázmillió forint a régi bányák szénvagyonának bővítésére

Az országban nyolc - helyen melletti Torony, ahol nagy- szeg nagyobb részét a mátra- kezdődtek intenzív kutatások kiterjedésű és gazdag lignit- aljai, a mecskei és a tatabá- új kőszén-felderítésére. Az év telepek felderítését kezdték nyai vállalatok kapták.. Tata- Vegéig 8ti millió forintot kol- meg. A Tatabánya melletti bányán például — ahol a vétenek az újabb lelőhelyek mányi medencében megkez- gi bányákban rohamosan csök- megismerésére, az új területek dődött a szénvagyon részle- ken a kitermelhető szénva- k őszén vagyonának megállapí- tes kutatása, amely az új ak- gyón —, az úgynevezett válására. A jelentős összeg fel- nák tervezéséhez, megnyitá- dőpillérek és a víznivó alatt használásával mintegy 750 sáhöz szolgáltat adatokat, húzódó széntelepek felszaba- millió tonnával növelik az or- Sajómercsén ugyancsak új te- dítására 120 millió forintot szág megkutatott geológiai rületen kezdtek hozzá számot- költenek. Többek között a 11, szénvagyonát. A korábbi évek- tevő szénvagyon részletes ku- a 15. és a 12. áknaüzemek éléhez viszonyítva nagyobb sza- tatásához. tét hosszabbítják meg ilyen

bású program teljesítésével Az új területek kutatásával, módon. A mecseki szénbá- nagyobb választékot, váloga- felderítésével párhuzamosan nyáknál 150 millió forintos tási lehetőséget kívánnak bővítik a már régebben mű- beruházással új termelői szin- nyújtani az új bányák még- ködő, kemerülóben levő bá* teket kapcsolnak be az egyre nyitásához a szénbányával- nvák' szénvagyonát. Ebben az mélyülő aknákban. Üj szénme- lalatoknak. Az ország több né- évben 700 millió forintot köl- zőkkel bővítik az oroszlányi szén például még érintetlen tenek a Magyar Szénbányá- 20-as és a sárisápi 19-es akés jelentős mennyiségű lignit- sza ti Tröszt üzemeiben ilyen ^eitÄbSArinyllb^bövil vagyon kutatását kezdték meg. beruházásra, s ez a munka tjk elTe a munkára 230 mil- Ilyen terület a Szombathely kezdetét vette. A jelentős ősz- lió forihtot költenek az idén.

!

Kiindulópontként

Egy termelési tanácskozás tapasztalatai

Nem Is olyan régen, hete Mert mi is az általános ta- mint eddig, mert nagvon sok sincs talán, hogy egyik svá- pasztalat? olyan újfelvételes van, aki*

runk közgazdasági osztóivá- Röviden: múlt év Ő6zén be- nek a munkahelyét meannu- n,ak vezetőjével beszélget- fejezték a fentebb említett tatva. már vissza sem ion... tünk. Sok mindenről váltottuk nagyberuházások kivitelezését, Ismét csak ezt írhatiuk: ter- « szót, de természetesen a amelyek üzemelnek már. ken-- mószetesen, irreális lenne téma a gazdasági élet néhány szerű, a mai technika szint*, egyik napról a másikra, va- igen-igen éles behatá,rolóié — lének megfelelő gépek kerül- donatúj. korszerű. patika általánosságban, de gyárukra tek a drófchúzóba. hamarosan, tisztaságú munkahely igékivetitve is __ volt Ügy- soron -kívül megkezdik a ie- nyével fellépni, különösen egv,

m

int: a szervezés, a hatékony lenleg gazdaságtalanul műkő- a százon is jóval túllevő gyár munkavégzés, a takarékosság dó regeneráló üzembe helye- esetében, de változtatni le- és a beruházások helvzete. zését. Látszólag rendben is hefcne a körülményeken oda* Hosszan fejtegettük egymás- minden — de mégsem, figyeléssel, szóval is. Ami

nak nézeteinket, emitettük ta- Mert — visszatérve fenti egyébként pénzbe sem kerül, pasztalatainkát, s bár koránt- kérdésünkre — az általános Miként az anyagellátás mégsem értettünk mindenben tapasztalat: sem a pácolo. szervezése sem. ami ellen egyet, valamiben azonban kö* 80111 a horganyzó nem hoz- Menyus Ferencné emelt szólt, zös nevezőre jutottunk. Válás za még azt. amire kénes len Mindezek csak figvelmeztene, meglehetősen sűrűn ta- tő jelek, amik lehet, ielen- madmak gondok az úi bérén- időben még nem változtak át dezésekkel. s nem kevesebb- égető gondokká, csak sürgőszer f- sajnos, miként a sen megold,andó tenivaló iel- gyáregység gazdasági vezetői zővel, illethetjük őket. Mert is elmondották, mostanában, az exportterv jelentős nem egyre többször — a dolgozók- teljesítésétől elvonatkoztat- kal is. És ez intő jel. S még- va — ami egyébként objektiv

hogy eképpen fogalmazott az osztályvezető:

— Éppen ideje volt már, hogy a decemberi határozat, no meg a XI. kongresszus is ráirányítsa e kérdésekre a figyelmet. Csak tudja, mit sajKongresszusi határozatok és az akcióprogram

Beszélgetés Mátrai Józseffel, a KISZ Nógrád megyei bizottsága titkárával

i

A tervkészítő taggyűlések tak a KISZ-tagok felkészült- dések összességéből milyen lezajlottak a megye KISZ- ségébez, érdeklődési köréhez? tendencia körvonalai bontaalapőzervezeteiben. Az újon- Válasz: __ A tagság zömé- kozlak ki?

n

an megválasztott vezető- néí nem jelentett újat az egye- Válasz: — A legjellemzőbb ségek előterjesztették az 1975 ni feladatvállalás megtétele. A megállapításokat összegeztük. —7(5. évi aktióprogramot, me- vezetőségek igyekeztek figye- A pozitív vélemények mellett lyet megvitatták és jóváhagy- lembe venni a KISZ-tagok ér- előfordult „szürke” állásfogtak. Megtörtént a KISZ-tagok deklődését, felkészültségét.- ed- laIás- felvetődött megalapo- egyéni feladatvállalásainak d.igi aktivitását. A mennyiségi katlan megnyilvánulás, mégis közösségi fnegbízatás rangja-' javulás mellett szerény mér- a konstruktív vélemények fe- ra emelése, az új tagsági iga- téliben minőségi fejlődést is ta- iezik ki azt a tendenciát, apü- zolványok kiosztása. Az idei pasztaltunk. Egységesebb lett, bői politikai következtetések mozgalmi év előkészítéséről, közelebb került egymáshoz a levonhatók. Többek között fel- az akcióprogramot tárgyaló közösség és az egyén vállaló- vetődött, hogy a vállalási rend- taggyülések tapasztalatairól sa a figyelem középpontjába szer csak akkor éri el cél- beszélgettünk Mátrai József- az egyes KISZ-tag került. Az ját, ha ott van mögötte a fel. a KISZ Nógrád megyei alapszérvezetek megértették, tartalmas, közösségi munka. A bizottsága titkárával. hogy az egyes ember forrná- kialakulóban levő kritikus,

.. ,. , . lása. nevelése milyen fontos, önkritikus légkört feltétlenül

Kérdés: Milyen tapasMa- jgy jobban aiapoztak az élet- támogatni kell. A tervszerűbb

latokat szűrtek le a tervkeszi- k(>ri ^ rétegsajátosságokra, munka érdekében javítani kell to taggyűlések lebonyolítása- Vjszont a váUalások egy ré. a végrehajtás segítését. ei- bol, valamint az aUuoprogra sze cselekvői területet lenorzését és értékelését. A

mok keszitcscnek gjakorlata- ^elölt meg Nincs egyéni arcú- tagfelvételt folyamatossá kell bol‘ ' lata. Változatlanul kevés a tenni. A vezetőségi tagok

Válasz: _ Az akcióprogra- közösségi megbízatás. Az egyé- arányosabb terhelésére szüksém

ot elfogadó taggyűlések elő- ni képességekhez mért vál- Ses törekedni, készítése és lebonyolítása egy- látások főként a fiatal ér- Kérdés: — A feladatok egybeesett a párt XI. kongresz- telmiségiek és a tanulófia- séges értelmezése, a tapaszt a- szusával és a felszabadulás falok körében maradtak^ el. latok rendszeres elemzése, a 30. évfordulójának rendezve- Vagy az önképzés területén, következetes végrehajtás ér- nyeivel. A kedvező politikai vagT a közösség érdekében dekében milyen további intéz- 1 ég kör alapvetően megható- végzett munka területén tét- kedések szükségesek-? rozta munkánk tartalmát, r.ö- *ek vállalást. A munkásfiata- Válasz: — Átfogó, új intéz- velte a KISZ-tagok aktivitá- J°k köreben gazdagabbak, szé- kedésekre nincs szükség. A sát. Az új tervezési rendszer if8613*5 körűek a vállalások, tennivalók pontosabb értél- alkalmazásával sikerült el- 6.ok irányult a mezés^ a tapasztalatok rendérni. a különböző akcióprog- gazdasági eoitomunka segi- szeres elemzése, a fegyeime- ramok egymásra épültségét, tesere. Emellett vállalásokat zettebb. következetesebb végmelyek tartalmazzák a legfon- tettek a part politikainak rehajtás szükséges a sikeres tosabb politikai célkitűzése- ynegismeresere. rendezvenve- munkához. Rendszeresen viszket. Ezekhez az eredmények- ae,P va, ° veszvetelre, a^ ^öz- sza kejj térni arra, hoav az hez hozzájárult a pártszervek ®ieti aktivitásra, a művelő- 1974 áprilisi határozat a és'-szervezetek koordináló, se- d?s es testkultúra fejleszte- KISZ VIII. kongresszusán gítö, irányító munkája. A 8®re- A mezogazdasági-falusi meghatározott feladatok vég- KlSZ-vezetők felkészítése so- alapszerv-ezeteknél főkent a rehajtását szolgálja. A morgal- rán figyelembe kellett venni, szakmai es altalanos művelt- mi ^y feia(jatait tartalmazó hogy a választások alatt a tit- se§ novelesere. es a társadal- akcióprogram funkciója a károk 35, a vezetőségi tagok ™ munkaakciokban való kongresszus; határozatok ma- 50 százaléka kicserélődött. A részvété.re tettek vállalást: A radéktalan végrehajtása. Bizkedvező társadalmi feltételek, ^ megbízatások reá- tosítani kell az akcióprogrvalok en, szemelv szérum is. ^^álbb akkor, ha leíriuk: az ok: ma#rendeléshiánvból ered

Hogy mi ezekkel „mi” alatt nemcsak a gyárunkat értem — ez ideig vajmi keveset

utóbbi időben a vállalati 25 százalékos

jó dolgozik a dróthúzófluktuációval üzem. A fél évig, halmozott törődtünk! Hatva szemben. a dróthúzóüzem- huzalból 4260 tonnával gyár- nvozotta-bbam. kellett volna az be(n137 “ ^ vezető beosztó- tottak többet az elmúlt év általunk is ismert gondok ®uto1’ foosztalyvezetotol en- hasonló időszakához viszo- megezüntetéeén fáradozni! nél lényegesen nagyobb sza- nyitva, s az anyagbetétek

mot is hallottam — százalék- csökkentésére tett vállalásuk

Igazság van a szavaiban Icai cserélődött a munkáslét- eredményeként 400 tonnányi,

ki sem tagadhatna . de az 82am Objektív, vagy szub* több mint 2 400 000 forintos

utólagos sainalkozas a jektiv okok miatt? Nem tu- megtakarítást értek el.

ken mit sem változtat. S ni- hók ilyen jellegű felmérés lé- Visszatérve kiindulási pon- aba az ébredés, ami a de- tevéséről, csupán abból le- tünkhöz: a folyamat, a decemberi határozatot kővetően h€t következtetni, amit Os- cemberi határozat végrehai- ugh'an egves helveken mar gyair,; pai művezető tárt a tása. megindult már. s ered- .lanuai februárban meg,or-, nyilvánosság elé. Azt mond- ményeimk is vannak, tent, ha meg a XI. kongresz- ta. , De még mi minden van az

szus is nyomatékosan aláhúz- — Sokkal jobb hozzáállás eredmények mögött... ta. „Rekonstrukciókkal. a a pácolóban dolgozóktól. Karácsony György

termeioeszkozok korszerűsítésével, a munka- és üzem- -----------------s

zervezés, a munkafegyelem javításával is tovább kell gyorsítani a munkatermelékenység növekedési ütemét”, ezt azonban nem lehet efivik napról a másikra megvalósítani.

Valamiképpen ezekkel, a kiindulópontnak is elkönyvelhető gondolatokkal, főleg az előbb leírtakkal, hallgattam végiig a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzóüze- menek termelési tanácskozását.

Azét az üzemét, amelynek, a huzalmü szerves részeként, rendkívül nagy feladata vein a váLIalat terveinek teljesítésében. Hiszen a gyáregység a kohászati üzemek termelésének negyven, nyereségének megközelítőleg ötven százalékát adja. Több mint hat és félsaáz munkás dolgozik ezen a helyen a gyári négyezer-ötszázból, s a múlt évben olvan jelentős nagyságú. majdnem kétszázmillió forintos beruházásit valósítottak meg. hogv érdemes rá odafigyelni. Mert az új horganyozó és az ugyancsak új huzalpácoló közül éppen ez utóbbi szabia meg a huzalmü évi 135 ezer tonnás tervének teljesítését.

Szinte önkéntelenül adódik, hogy egy bizonyos sémává redukálja le az ember a hu- zalműt, hiszen — ha iái megnézzük, minden egyes feltétel adott arra, hogy a beszámolón. illetve a dolgozók hozzászólásán át levezessük a decemberi határozatot. ,

az alapszervezetek felkészültlisak. a feltételek fokozatos

ramok folyamatos kiegészítősége eredményezte, hogy a .lavitasaval végrehajthatok. sót, s a végrehajtás helyszíni megyében 572 alapszervezet Kérdés: — .y taggyűléseken ellenőrzését, tervet készített, és mintegy 17 elhangzott vélemények, kél- Rozgonvi István

ezer KISZ-tag vállalta a cselekvő részvételt a közéletben. |

A 2745 hozzászóló hangjából többségében a felelősségérzet csendült ki.

Az új mozgalmi év akció- programjait értékelve megállapítható, hogy többségük reális keretét adja a politikailag tartalmas munkának, a tagság cselekvésének, tükrözik a KISZ-tagok vállalásait, és véleményeit. Figyelembe vették a tagság összetételét, az alapszervezet cselekvőképességét és a gazdasági egység, a lakóterület előtt álló legfontosabb célokat.,

Kérdés: — Az egyéni fcl- 1 adatvállalások miként igazodSzeptember 20-án lesz 15. esztendeje, hogy Balassagyarmaton megkezdődött a termelés a Kőbányai Porcelángyár telepén. 25 főt foglalkoztatott az akkori kis üzem, melynek fejlődése igen dinamikus volt az elmúlt években. Most már félezer dolgozót foglalkoztat, s a bővítés még mindig nem áll még. Üjabb üzemcsarnokokat építenek, melyekben még több híradástechnikai alkatrészt, kondenzátort készít hetnek a hazai és külföldi ipar részére. A balassagyarmati gyárban ugyanis rádió- és televízió-alkatrészeket, kondenzátorokat gyártanak ügyes gépek segítségével, melyek kapósak a BRG-ben, a Videoton és Orion gyárakban. A főleg leányokat és uszonyokat foglalkoztató üzemben a közeljövőben avatják majd az új üzemrészt, ahol főleg automata gépek segítik a termelést.

, — kulcsár —

Egy falu, egy gyár?

Néhány éve, amikor még a népgazdaság egyik központi feladata volt a vidéki ipartelepítés, oiykor egymásnak adták a kulcsot a minisztériumokban a deputaciók. Lelkes kisvárosi, községi patrióták, képviselők, tanácselnökök, párt- titkárok kilincseltek azzal a tiszteletre méltó szándékkal, hogy ipari üzemet, gyárat, de legalább egy telephelyet szerezzenek. „Apait, anyait” felajánlottak: helyiséget, közmüveket, főleg pedig amiből a legtöbb volt, szabad munkáskezet. A falu, a kisváros további fejlődésének fundamentumát, a foglalkoztatás bővítését, a kultúráltabb. városiasabb élet alapjait látták ebben. Ki vitatná a szándék nemességét, mitöbb: alapvető igazságát?

Mégis, az idő előrehaladtáv3l, annak arányában, ahogyan szükségszerűen a népgazdaság intenzív fejlődése került előtérbe, mindtöbb ilyen küldöttség tért haza bánatos arccal. Mert efféle válaszokat kaptak: „Gyárat nem tudunk önökhöz telepíteni, de próbálják meg, milyen • fejlesztési lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, milyen rekonstruk. ciókra van lehetőség, hogyan lehetne a mezőgazdasagi ler. mékek feldolgozását helyben megoldani” — és ehhez hasonlókat. Mindennek a magyarázata kézenfekvő: Nem lehet az ország termelőerőit a végtelenségig szétaprózni.

Az elmúlt évtizedekben, a szocialista tervgazdálkodásnak köszönhetően, jelentősen kiegyenlítődött az ország egyes vidékei közötti különbség. Ilyen értelemben és céllal váltó' zatlanul része maradt gazdaságpolitikánknak a vidék iparosítása. Ez azonban nem lehet egyenlő — és nem is lesz — az „egy falu, egy gyár” mozgalommal. Az ilyen szétaprózás ellen sok minden szól. Főként az az egyszerű igazság, hogy valahol a mezőn, egy falu határában, építhetünk bármilyen nagy üzemet, az még nem jelenti a környék iparosítását. Nem biztos, hogy helyes az ilyen döntés, ha a szűkebben vett gazdaságosság oldaláról nézzük. Mert a munkaerőn kívül — szakképzetlen, betanításra váró emberek — minden mást helybe kell vinni: a nyersanyagot, a kooperáló üzemek félkész termékét, az energiát, a vizet, majd a kész terméket újból el kell szállítani. Ez összességében sok olyan tényezőt takarhat, amely megkérdőjelezi a gyártott termák gazdaságosságát. Ezzel szemben, ha kijelölünk egy*egy jó fekvésű, utakkal, vasúttal, vízzel, energiaforrással jól ellátott, vagy ellátható várost, nagyközséget, s annak az iparát tervszerűen fejlesztjük, gazdaságosság és hatékonyság is sokkal jobb lesz. A tervszerűség alatt azt értjük, hogy a települő üzemek legyenek egymással kooperáló, egymást jó! kiegészítő és kiszolgáló társak. Az ilyen kisebb ipari cetv. rumokban megoldható minden olyan járulékos, de elengedhetetlen feladat is, mint mondjuk, a szakmunkásképzés és továbbképzés stb.

Mindez csak néhány érv, amely az „egv falu. egy gyár” elképzelés ellen szól. Bőségesebb, tudományos vizsgálatokon és felméréseken alapuló — józan megfontolásra intő — érveket tartalmaznak azok az ismert és elfogadott területi- gazdaságfejlesztési elképzelések, amelyek a közép- és hosszú távú tervezés alapját képezik, s amelvek gondosan körülhatárolják a vidéki ipartelepítés feltételeit.

Varga József

NÓGRÁD — 1975. augusztus 8., péntek