Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Mikor gyulladt meg a Salgó hegye? A salgótarjáni föld ALATTI bányaüzem 1905 óta fogadja állandóan növek­vő számú vendégeit. A nagy érdeklődést és közkedveltsé­get mi sem bizonyítja job­ban, mint az elmúlt évben ott járt 16 400 látogató. A Nóg­rádi Szénbányák Vállalat bá­nyászati múzeumi gyűjtemé­nyének egy részét lehet itt megtekinteni. A múzeumi bi­zottság célul tűzte a szénme­dence bányászati emlékeinek felkutatását, és a bányászat történetére vonatkozó adatok összegyűjtését. E munkához kapcsolódva szeretném a sal- gói szén felfedezésének hite­les történetét ismertetni. A legelső leírások Salgó tá­volabbi környékén említe­nek olyan tűzesetet, melyről utólag feltételezhető, hogy felszíni szénkibúvás öngyul­ladása során keletkezett. Rad- ványi Ferenc az 1720-as évek­ben írt latin nyelvű kézira­tában, Bél Mátyás pedig az 1742-ben kiadott híres Notita Hungáriáé novae his^irico geographica című, ugyancsak latin nyelvű könyvében tesz említést Vecseklőn. , a he­gyekben egy versenyről, mely­ben a föld meggyulladt, és hosszabb ideig égett. Az ön­gyulladás okozta tűz jelensé­ge tehát ismert volt már 250 évvel ezelőtt, de a szénréteg jelenlétéről sejtelme sem volt senkinek. Hasonló Öngyulladás kö­vetkezett be Salgóvár alatt 1766-ban. A felfedező itt azonban már felismerte a szénréteget. Az adatok* dr. Gárdonyi Albert fölevéltáros kutatásai alaoján kerüllek elő 1919-ben, Pest város ta­nácsának korabeli jegyző­könyvei és levelei közül. A Királyi Kamara 1766-ban két alkalommal, majd 1768- ban felhívást adott ki, mely szerint 50 aranyat kap az, aki tőzeg-, vagy szénlelepet talál. Ez utóbbi felhívásra je­lentkezett két • pesti káder- mester, Matussek Vencel és sógora, Fischer Antal, akik állították, hogy Salgó és So­moskő között széntelepre buk­kantak. A pesli tanács jelen­tése nyomán a Kamara 1768. augusztus 30-án bőyebb ada­tokat és szénmintákat kért. Matussek elutazhatott a hely­színre, mert szeptember 17- én a pesti tanács a szénmin- t;Aat már meg is küldte. Er­re IX, 30-án érkezett az újabb válasz: kérték a lelő­hely részletes leírását és na­gyobb mennyiséget a szén­ből. (Valószínű, hogy az első égetési próbák sikeresek le­hettek.) A tanács csak novem­ber 7-én küldte a kért min­tát, valószínű tehát, hogy Matussek októberben újra Saigon járt a nagyobb szén­mennyiséget beszerezni. A november 7-i levél, részle­tessége miatt a felfedezés tör­ténetében a legjelentősebb dokumentum. Ebben elmond­ja Matussek Vencel, hogy só­gorával két évvel ezelőtt (te­hát 1766-ban) Salgó környé­kén járt, és itt fákat vágatott ki. A favágóktól haiiötta, hogy a környéken egy hegy­oldal állandóan füstölög. Mi­kor odavezették, megállapí­totta. hogy szén ég, és meg­figyelése szerint az egész hegy szénből lehet, A levél szerint a lelőhely egy hegy­ről lefutó patak mellett, a Péterffy-birtokkal határos Jankovics-birtok erdejében található. A levélben Matus­sek egyes számban beszél, sőt, még azt is kijelenti, hogy a felfedezés érdemét teljesen magának vitatja, mert erről más a Kamarának nem tett jelentést. Ezek szerint a sal- gói szenet Matussek Vencel fedezte fel 1766-ban. Fischer Antal kezdettől fogva csak másodrangú személyként sze­repelhetett. 1769. JANUÁR 27-ÉN A KAMARÁTÓL rossz hírek ér­keztek: Morgenbesser Ferenc alsó-ausztriai hegymester megvizsgálta a szenet, és ki­jelentette, hogy a szén,, nem jó. Március 28-án újabb je­lentést küldtek Pestről, mely­ben Matussek közölte, hogy a területen > állandóan tüzek vannak, most is egy hónapja pusztítja a szénlelepet a tűz. Véleménye szerint a tűz az oka annak, hogy a mintákat nem találták jónak. Ezt a vé­leményt a Kamara nem vet­te tudomásul, mert május 13- án véglegesen leszögezte, hogy a szén nem hasznosítható, és emiatt az 50 aranyat sem utalta ki. A közel egyéves huzavona, annak ellenére, hogy Matus­sek igen szívén viselte az ügyét, és háromszor is ~~járt szénmintákért Saigon, nem hozta meg az eredményt, a — ma már tudjuk: megér­demelt — felfedezői jutal­mat. Érdekes, hogy a pozsonyi Pressbuvger Zeitung, való­színűleg többszörös közvetí­téssel tudomást szerzett a do­logról, és cikket is közölt ró­la 1767. október 3t-én. Ezt a cikket a felfedezők azonban nem ismerték. A pozsonyi új­ság így írja le az esetet: „A föld meggyuladásáról. mely a Salgó-hegyen Nógrád megyé­ben a múlt nyáron keletke­zett. A következő értesülést nyertük azoktól, akik ennek a múlt ősszel szemtanúi vol­tak. Ezt a jeszenitzei Jan­kovich László úr területén fekvő hegyet kelet felé egy rohanó hegyi patak két ma­gas partra osztja. A talaj itt szilárd és zsíros, kénes ki­gőzölgéssel van egybekötve. A múlt nyáron magától gyul­ladt meg és izzott erős füst­tel, két hónapig. Az imitt- amott előtörő lángok a föld­műveseknek ételeik megfő- zésére szolgáltak. Az elégett föld négyölnyi hosszúság­ban, kettő szélességben, és kétlábnyi vastagságban kő­szénné lett, mely tüzoen nagy lánggal, de kénes szaggal ég. A körülötte fekvő helysé­gekben, Saigon, Tarjánban, Kalendán, Toninzon (talán Tarnócon?) és Varbón nagy tömeg megkövült fát lehet találni...” Nyomtatásban te­hát ez az első adat a salgói szénről, de az újságcikk egy­ben érdekes képet ad a kor bányászati „ismereteiről” is. Az idézett hír több korabeli műben is napvilágot látott, így Tanárky Mihály 1814- ben megjelent „Magyaror­szág természeti ritkaságai” című könyvében is. A NÖG- RÁD 1975. július 22-i számá­ban, Varga András „Régi megfigyelések Nemes Nóg­rád Vármegyéből” című cik­kében olvashattuk a Tanár- ky-féle könyvből idézett so­rokat. Hasonlítsuk össze: szinte szóról szóra megegye­zik a Pressburger Zeitung írásával. A föld égésére vo­natkozó 1813-as évszám te­hát téves! Tanárky tévedése folytán, sajnos, sokáig a sal­gói szén felfedezése 1813-as évszámma! szerepelt. Az idő­pont valótlanságát Beudant francia geológus 1818. évi ma­gyarországi útjával is igazol­ni lehet. A geológus hallott a Salgó-hegy égéséről, ezért felkereste vidékünket, itt azonban senkitől nem tudott felvilágosítást kapni a „füs­tölgő hegy”-ről. Ha valóban ismét égett volna a szén te­lep 1813-ban, kizártnak tar­tom. hogy arra 5 év múlva, 181.3-ban tie emlékezett volna valaki Salgó környékén. A salgói szenet tehát 1766- ban felfedezték. A kor szem­lélete. az ipari és szállítási fejletlenség azonban sokáig gátolta a termelés megindu­lását. A salgói szénterületen csak 102 év múlva, 1868-ban kezdték meg a bányászatot, a Sándor-táróban. A FELFEDEZÉS HELYE IS­MERT: az eresztvényi turista­szállás fel nem töltött kis ta­va mögött, a vízmosásnál le­hettek az 1766-ban füstölgő szénrétegek. Néhol még ma is láthatunk itt felszíni szénki' búvást. A vízmosás bejáratá­snál emléktábla hirdeti: A születendő gyermek egészségének védelmére „Ebben a völgyben fedezte fel 200 évvel ezelőtt az első Salgótarián vidéki szénlelő. helyet MATUSSEK VENCEL és FISCHER ANTAL.” Fritcs Gyula Bővülő szolgáltatások A lakosság fogyasztásában fontos helyet elfoglaló szol­gáltatások összehangoltabb, tervszerűbb fejlesztése érde­kében a7, érdekelt minisztériumok és főhatóságok kénvise­lőinek részvételével néhány hónapja Központi Szolgáltatás­fejlesztési Bizottság alakult. E testület legutóbbi ülésén megtárgyalta az V. ötéves tervidőszak szolgáltatásfejlesz­tési feladatairól szóló irányelveket. Az irányelvek tartal­máról, a® előttünk álló öt esztendőben, a szolgáltatások fejlesztése érdekében véerehajtanló feladatokról kértünk tájékoztatást Szilas Páltól, a Központi SzolgáPalásfcjlcszté- si Bizottság titkárától. — A szolgáltatások fejlesz­téséhem nyilvánvalóan szó sem lehet a szolsál tatások szere- oének csökkenéséről, a XI. kongresszus határozata is sür­geti : a hálózat kiépítése az eddiginél legyen céltudato­sabb, vegye figyelembe a te­rületenként és rétegenként el­térő igényeket. — Melyek a legfontosabb­nak tekintett és így kiemel­ten kezelt szolgáltatásfajták, Illetve feladatok? — A változó életforma, a több szabad idő iránti igény fontos, feladattá tette a ház­tartási munka megkönnyíté­sét. így kiemelt feilesztést igényel a textiltisztító-ipar, valamint a lakástakarító szol­gálat, amelynek ki kell ala­kítani' területi bázisait és megfelelő műszaki színvona­lát. A lakás, a családi ház kar­bantartása, korszerűsítése, ia­vítésa iránt ugyancsak egyre nagyobb az igény, a lehető­ségek viszont még szerények. Ezért célunk az építőipari szolgáltatások körzeti bázisai­nak kiépítése. Olyan közpon­ti szervezetek létrehozását tartanánk cé'szerűnek. ame­lyek segítenék a szétaprózott szolgáltatóegységeket a szol­gáltatások bővítésében, szer­veznék a jav í tó-lear ba n tartó munkát, sőt, gépeket kölcsö­nöznének és tanácsokat adná­nak a barkácsolóknak is. Az ehhez szükséges szervezeti és módszerbeli intézkedésekre az OKISZ júliusban javaslatot terjeszt a bizottság elé. amelynek alapján még az idén megindulhat a munka. A háztartási és elektro­akusztikai készülékek iaví- tásának országos hálózata csaknem teljesen kialakult. Ezért itt nem új létesítmé­nyek építésén van a hang­súly. hanem egyrészt a szol­gáltatások műszaki szmvona- Iának és kulturáltságának emelésén, másrészt az újfajta igényeknek megfelelő bőví­tésén. Lépést kell tartani a moto­rizációval együttjórő- felada­tok növekedésével: úi szervi­zek építése szükséges. Na­gyobb gondot kell fordítani a barkácsműhelyek és -boltok hálózatának kialakítására is. Emellett igen fontos, hosv emelkedjék a szolgáltatások színvonala, kulturáltsága, csökkenjenék a vállalási ha­táridők. s a nyitva tartás al­kalmazkodjék a megrendelők szabad' idejéhez. — Mindezek figyelembevé­telével a különféle szolgálta­tási ágaknál milyen fejlődés várható? — Az irányelvek szerint a fogyasztási szolgáltatások tel­jesítményének értéke 1976— 1980. között 34—36 százalék­kal emelkedik. Ezen bélül a textiltisztítás teljesítményérté­kében kétszeres, az építőipa­réban 45—50: a személyi szol­gáltatásokban 30—40, a ház­tartási- és elektroakusztikai berendezések javításéiban 30 —35, a gépkocsi javításában 75—80 százalékos növekedés várható. S. G. A salgótarjáni születésű Bablena Ferenc 1948-ban került a ZIM salgótarjáni gyárába, Tanulóként jött akkor, és két esztendő múltán a szerszámkészítő-szakmában szerzett végbizonyítványt. Azóta megismerte munkájának valamennyi fortélyát, a szerszámkészí­tésen túl azonban munkatársai Irányításában, a munkakollektíva Összefogásában is je­leskedett. Húszfőnyi szocialista brigádot vezet, amely az utóbbi bárom esztendőben elnyerte * Vállalat Kiváló Brigádja címet. Képünkön Bablena Ferenc brigádvezető. Lo­vász Sándorral — aki most jelentkezett a gyárban szervezett szakközépiskolába. így három év múlva érettségizik — cs Molnár Jánossal, aki hegcsztőszakmájóban akarja tudását tökéletesíteni. — kulcsár — A közeljövőben új rendelet jelenik meg a születendő gyermek egészségének fokó- zottabb védelme érdekében. A jogszabály értelmében — az eddigiektől eltérően — min­den rh-negatív vércsoportba tartozó nő számára vala­mennyi szülészeti esemény alkalmával kötelezővé teszik az úgynevezett anti-d imrhú- Po-gammaglobulin védőol­tást. Ismeretes, hogy a vércso­portok felfedezése óta vala­mennyi (a nulla, az A. a B és az AB) fővércsoportba tarto­zó személy vérösszetéteie' alapján — két további, pozi­tív és negativ alcsoportba so­rolható. Súlyos betegség, vagy sérülés esetén ez az rh-nega­tív vércsoportba tartozók számára veszélyt jelent: ha ugyanis vérátömlesztés alkal­mával nagyobb mennyiségű rh-pozitív vért kapnak, szer­vezetükben a meginduló el­lenanyag-reakció során vér- rogösödés alakul ki, amely kritikus esetekben halált is okozhat. Az rh-negatív vércsoport­ba tartozó nők születendő gyermekét hasonló veszély fenyegeti. A terhesség alatt ugyanis a pozitív vércsoport­ba tartozó magzat eltérő tu­lajdonságú vörös vérsejtjei könnyen bekerülhetnek az anya szervezetébe, amely ezekkel szemben azonnal meg­kezdi az ellenanyag terme­lését. Ilyenkor még nem tör­ténik semmi különös:_ klini­kai tünetek sem mutathatók ki, csupán az aia|>osabb labo­ratóriumi /vizsgálat igazol­hatja az ellenanyag-képződés megindulását. Mindez első­sorban a következő és az az­utáni terhességekre jelent .ve­szélyt, amikor az anya mé- hében újabb pozitív vércsopor­tú magzat indul fejlődésnek. Az anya szervezete ekkor a már korábban kialakult im­munitás alapján „védekezik” a számára idegen, rh-pozitív yörösvértestekkel szemben. A következmény: rendszerint spontán vetélés, koraszülés vagy az, hogy -torz magzat születik, illetve az anya ha­lott gyermeket hoz a világra. Ennek a súlyos veszélyekkel járó im/nunreakcióknak a ki­alakulását kívánják megelőz, ni az új rendelettel, amely kötelezővé teszi a védőoltáso­kat. Szüléskor, valamint a ko- raszülésék és a művi terhes- séamegszaíkítások alkalmá­val a vakcina eleve meg­akadályozza az anva szerve­zetében az ellenanyag kép. ződését. s így a következő terhességek és szülések so­rán mái- nem kell hasonló veszéllyel számolni. .^-XXXXXVXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXV .XXXXXXX\XXXXXX\XXX\XXXXX\XXXX\XXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXX\\NXXXXXXNXXXXXX\XX\NXX\XXX\.X\XXX\\XX\NN\XXXXXXXXXXX\\XNXNXXVX\\X\NXX\XX\VsXX\XXXXXXX', Van-e olyan diák, kinek ne szereoelne nyári vakáció­tervében: elmegyek dolgozni? Melyik tanuló nem dicsek­szik azzal szívesen, hogy far­mernadrágját a nyári kere­setéből vásárolta? Nyáron az üzemek, hivata­lok kapui megnyílnak az ál­talános és középiskolások előtt. A fiatalok két-három hétre beleélhetik magukat a felnőttek munkájába.- részesei lehetnek annak. Pi.l’antsumk mi - is bele a „kis” dolgozók hétköznapjaiba! AZ ÚJSÁGÁRUS Nyerges Istvánnal bárki ta- ’álkozhat, ha betér a salgó­tarjáni 1. számú postahivatal­ba újságot vásárolni. — Adu ajánlotta ezt a munkahelyet — ő is a Postán dolgozik — ő hozott be ide. Legalább megismerem. mit csinál itt az ..öreg”. Munka van bőven. Délelőtt 10-ig. dél­után 2—3 óra között a leg­nagyobb a forgalom. A hét eleiét nem szeret-m. Minden­ki a lottót viszi. nem ió számolgatni.. Bár az is igaz. hogv az jövedelmez a légiók­ban. ' Egv darab eladásáért 20 fillért kapok. A napilapok Diákok nyári munkán is nagyon kelendők, minden elmegy, amit kapunk. Dél­után már hiába keresnek Népsportot. Népszabadságot. NÖGRÁD-ot. Széttárom a ke­társadalmi munkában is se­gítik az építkezést. Mi — mutat a körénk gyűlt gyerekekre — hatforintos órabérben dolgozunk. Min­dent megcsinálunk, amit kell. Maltert keverünk. locsoljuk a betont. Eddig még egyik nváron sem voltam dolgozni. Az első napokban bizonv izomlázzal mentem haza. Most jelölt. — Nem érdekel, hogy mennyit keresek. Még ha nem nem is kapok semmit, akkor is megéri. Szétnézek itt. is- már kezdek beleszólni,i. Jövő- merkedem. A munka? Van re — ha lehet — egészség­em:— Sajnos elfogyott! Kicsit amikor csak üldögélek, van ügyi téren szeretnék dől gőz- fárasztó a munka, de azért amikor ..csőstül” iön. hajta- ni. .Szeotembertől ugyanis a jól érzem itt magam. Első- ni kell. Jól érzem magam, Madách Imre Gimnázium és sorban a pénz miatt lőttem Fiatalok között vagyok, úev Szakközépiskola egészségügyi ide dolgozni. Három—négy- érzem, közéjük illek. Szeret- tagozatára járok maid. ezer forint keresetre sízáimf- nék ide visszajönni, az iskola tok. Nem tudom még mit elvégzése után. csinálok ennyi pénzzel. de A SEGÉDMUNKÁS — Most végeztem el a nyol­cadik osztályt a mátraszeleí iskolában. Apu itt egy rádiót mindenesetre ven­ni szeretnék. A többit maid meglátjuk! A MÜSZERÉSZTANULÖ a zagyvarónai ötvözetgyárban. — Az ózdi kohóipari szak- ő ajánlotta, hogy ide iöiiek középiskoláiba iárok. Salsótar- — kezdi a beszélgetést mun- jánból jött Özdt-a. a naoír. kajáról Fejes Erika. Egv hó- hogy itt. a BRG-ben is, le le- napja folyik ennek a soort- het tölteni az egyhónapos öltözőnek az alapozása, m-st terme’és! gyakorlatot. Terme- a betonozás és a zsaluzás szelesen hazajöttem. Lega’ább van soron. A gyár dolgozói megismerkedem a iövendőbe- li munkahelyemmel — mond­ja Pádár István műszer ász­Mi a véleménye Handó Fe­renc kőművesnek a gyerekek munkájáról? — Nagyon elégedett va­gyok velük. Korukhoz kénest jól dolgoznak, szó nélkül megcsinálják, amit rájuk biz­dolgozik tak. Hiányoznak majd, ha már nem lesznek itt! Nyári munka... Dolgoznak a gyerekek. Ki jól, ki kevésbé jól. Iskolakezdésig további -ó munkát kívánunk mindenki­nek! Ozsvár Lívia NÓGRAD - 1975. augusztus 5., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents