Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
Megoldották a BRG salgótarjáni gyárában a híradástecnnikai berendezések szerelvénytesteinek, panelházainak galvanizálását, elektrolitokban való tisztítását. így nem függnek kooperációs partnereiktől, valamint megszabadulnak a szállítás nehézségeitől is. Képünk a galvánsort irányító vezérlőpultról és a galvánmedcneékről készültek. — kulcsár — E g-ész életünkben küz- dehünk kell azért, • •£-> hogy ugyanolyan fo• gékonyak maradjunk, mint ahogy ifjúkorunkban voltunk” — a nagy humanista orvosmüvész, Albert Schweitzer szavaira gondolok, amikor az öregekről beszélgetünk a Salgótarjáni városi Tanács egészségügyi osztályán dr. Muzsay József osztályvezető főorvossal és Gyebnár László né szociálpolitikai előadóval. Jólesön figyelem a fiatal elöadónőt, milyen szeretettel beszél sokrétű munkájáról, tényeket, adatokat dóról mondanivalójának igazolására. Hát igen. Valakinek törődni kell az idős, elesett, megrokkant, magatehetetlen emberekkel. Ebben jár élen ez az osztály, a velük együttműködő aktívák és társadalmi sze-rvek. Mert a példák, amelyeket a főorvos említ a gyermeki magatartásról elretten- tőek. Tíz gyerek nem tud eltartani egy szülőt. Nemrégiben is szinte éhenhalt a magára- maradt, több gyerek idős szülője. Mire az osztály intézkedett. már késő volt. Tyúkpernek is gyenge, amikor hét-három. diplomás gyereket a bíróság elé kell idézni, hogy fizessék meg havonta azt a 20 —30 forint rájuk eső összeget, amelyre kötelezhetők és amely A főorvosnak igaza van... egyébként is nevetséges „hála” a szülővel szemben. Számtalan hasonló eset között válogathatnánk a múltból, de szerencsére most „jobb a kép”. Sokan, amikor' hírét vették a hatóság közbeavatkozásának, gyorsan megtalálták hozzátartozóikat. ' A főorvosnak igaza van. Nem lehet csak az államra számítani. Mindenki felelős azért, hogy ezek a kirívó esetek ne forduljanak elő, hogy ne legyen elhagyott, kisemmizett senki csak azért, mert eljárt felette az idő. A tanács egészségügyi osztálya anyagi és köznapi gondoskodással sokat segít ebben. Házigondozó szolgálatuk lelkiismeretesen látogatja az öregeket. Bevásárolnak, takarítanak, mosnak rájuk. Jelenleg mintegy negyvenen szorulnak erre Salgótarjánban. Ebből 16-an két hivatásos gondozónőt kötnek le. A többi rászorulót a társadalmi aktívák, az iskolák, úttörő szervezetei, szerencsésebb esetekben a szomszédok jóindulata segíti. Az öregek legtöbbje nyugdíjas. Nem a pénz hiányzik életükből, hanem a szerető gondoskodás. Pénzt pótol a tanács. Még szeretetet is, tőle telhetőén. Most éppen két házaspár és egy •idős bácsi szociális otthoni elhelyezését sietnek megoldani. Akik még járóképesek, napközi otthonban vigyáznak rájuk. Van aki ingyenes, nagyobb részük azonban fizet, szerencsére a februárban életbelépett határozatnak, amely kimondja: a gyerek is kötelezhető a térítési díj kiegészítésire. Egyébként 710 forint jövedelem alatt ingyenes az ellátás még a szociális otthonban is. Számoljunk egy kicsit, a gyermeki hálátlanság mennyibe kerül évente államunknak. Ügy is, ha az öregek nem mindegyike szülő. 1974-ben 101-en kaptak a tanácstól segélyt. Ezenkívül 45 esetben rendkívüli összegeket osztottak szét a rászorulóknak. Erre az évre 125 ezer forint áll rendelkezésükre, amelynek már 48 százaléka az első fél évben elfogyott. És az előadónő már tovább számol. Jön a téli tüzelővásárlás, az egyéb őszi gondok. Tudja kinek, hol, milyen mértékben kell segíteni. Ismeri és szereti az öregeit. ’íTfaedig csak egy éve fog- ffr lalkozik velük, pedig M. csak 26 éves — és neki sem könnyű egyedül nevelni gyermekét. — u. á. — Miért kell fokban dolgozni? A wégrehe§táslhe előreléptünk Ha nem is mindenben, de sok tekintetben valóban tiszteletre méltó eredményeket érték el a Budapesti Finomkö- töttárugyáir balassagyarmati 3. számú gyárának dolgozói a termelés különböző területein, a tavaly decemberi párt- határozat végrehajtása során.. — Mindebben tükröződik az alaDSzervezet kommunistáinak jó, vagy kevésbé kielégítő munkája is — mondja Kiss Erzsébet, a pártalapszervezet titkára. Amíg eddig eljutottak, addig sok minden történt, egészségesen megváltozott a kommunisták kisebb családjában Önma fiukban , * . Választ kellett adni arra a kérdésre; miért kell határozatra jobban dolgozni. Önmagától az üzem vezetése miért nem jelölte meg korábban a mostani feladatokat? A kérdésekre nem volt könnyű válaszolni. A különböző eszmecserék során a párttagság is meggyőződött arról, hogy sok olyan tartalék van még az üzemben, amelyeknek kihasználására eddig nem figyeltek oda kellően. Rájöttek arra is, hogy a hibákat nemcsak mindig másban, hanem önmagukban is Keresni kell. Milyen intézkedések követték az előbbi felismeréseket? — A központ segítségével javult a termelés előkészítése, aminek következtében lényegesen szervezettebbé vált a munka, öt százalékra csökkent a dolgozók hibájából leosztályozott áruk aránya az ellenőrzés megszigorítása revén. Ez 725 ezer forint plusz- bevételt jelentett a gyárnak. Bevált a termékszerkezet átalakítása. A dolgozók örömmel fogadták ezt, mert jobb, korszerűbb anyagokból dolgozhattak, jobb kedvvel végezték /munkájukat, így hát többet is termeltek. Csökkent a cigarettaszünetek ideje is. Voltak, akiknek ez nem tetszett, a többség azonban megértette: az itt elveszett perceket nem lőhet pótolni. Nyugvópontra került a reggelizte-i tée. a kávéval és üdítő itallal való ellátás. Megszűnt a munkaidőben történő ebédeltetés. Arrnkat elmondtam, kis dolgoknak látszanak, de valójában százezreket jelentenek a termelésben. No, nem ment ilyen egyszerűen minden,' ahogy én most közreadom. Még most is vannak olyanok, akik ragaszkodnának a munkaidőben! eb%deléshez, mondván: az ’én bérem lesz kevesebb. Ezek a dolgozók sajnos, még mindig csak magukra gondolnak, és nehezen akarják tudomásul venni: a mun- Kaidőben dolgozni kell. A tagság is beszámol — Párttagságunknak az volt a véleménye — folytatja az aiapszervezet titkára —, hogy a párthatározatok jók, egyet is értenek vele, a végrehajtás azonban nehézkesen halad. Ezért, úgy döntöttünk, hogy e területen kell előbbre lépnünk, ügy néz ki, hogy sikerült. Ma már nemcsak a gyár igazgatóját, vagy a termelés egyéb vezető posztjain tevékenykedő gazdasági vezetőket számoltatják be, hanem a párttagságot is. A rövidesen sorra kerülő pártcsoportüiése- ken a patronálok beszámolnak tevékenységükről. Ezzel egyidőben a brigádokban dolgozó párttagok elmondják, mit tettek, miként hajtották végre ez irányú pártfeladataikat. Mivel a tagság tudja, ki, miért felelős, kinek, mikor és miről kell számot adni —, jó hatással volt a felelősség növelésére. — Az ilyen és ehhez hasonló beszámoltatások, majd az ezt követő viták során a felelősség erősítésén túl, a további jó együttműködés útjait, módjait keressük az újabb feladatok egyértelmű meghatározásával —, szól ismét az alapszervezet titkára. — Van más módszerük is? — Aizt tapasztaltuk, hogy a korábban hozott nagyon fontos párthatározatokból adódó feladatok egy idő után el- halványodnak a tagság emlékezetében. Ennek kellemetlen következményei jelentkezhetnek a gyakorlatban. Ezt megelőzve úgy döntöttünk, hogy a pártesoportüléseken egy-ogy fontos párthatározatra visszatérünk, .. megnézzük, meddig jutottunk a végrehajtásában, és kijelöljük a további tennivalókat. Tárgyalni fogjuk az üzem- és munkaszervezés színvonalánál« emelését, a szocialista munkaverseny és szocialista bri- gadmozgalom továbbfejlesztését, a pártépítő munka feladatait, az eszmei-poütikai nevelést, a közművelődést stb. Terveinkben szerepel az információ megjavítása is. Ennek szolgálatába állítjuk a nan- gos híradót, a faliújságot, e* a kritikaládát. Az utóbhioan még kevés az észrevétel, de szükség van rá, mert vannak. akik írásban jobban ni tudják fejteni közérdekű véleményüket, nyugodtabban teszik meg észrevételeiket. Nagyobb figyelem az exportra — Mivel az első fél évben későn kezdtünk hozzá az exporthoz, emiatt ütemcsökkenésben vagyunk. Pótlásához megvan minden feltétel, bar nem lesz könnyű december 1-re teljesíteni az exportmegrendelést. Elősegítése céljából a többi között brigádértekezleteket tartunk, ahol megvi- tartjuk á soron levő feladatokat, utalva arra, hogy csak a jelenlegi létszámra építhetünk a jövőben is. Egyébként továbbra is a gazdálkodás hatékonyságára összpontosít j uk figyelmünket, ennek szolgálatába állítjuk a pártszervezet irányító, ellenőrző, segítő, felvilágosító tevékenységét. Szeptemberben újból visszatérünk a tavaly decemberi határozatot segítő intézkedési terv végrehajtására, akkor majd eldöntjük, mivel egészítsük ki feladatainkat —, hangsúlyozza Kiss Erzsébet. Mivel'most kedvező irányú a dolgozók hangulata, munkakedve, segítségükkel az eddiginél jobb eredményeket is képesek elérni a gyár dolgozói. Ugyanis ezt az üzemet a városi pártbizottság a kiemelt gazdálkodó egységek közé sorolta, s ennek megfelelően, megkülönböztetett figyelemmel kíséri az idesereg- lett kommunisták tevékenységét is. V. K. Kutatómunka a lakótelepen A tömeges lakásépítés során létesülő lakótelepek műszaki és gazdasági mutatóinak, tervezési normatíváinak kidolgozására végeznek vizsgálatokat a városépítési tudományos és tervező intézetnél. Az őrhalmi Kaparó csárda a falu sajátos központja. Forró nyári délben jéghideg csapolt sört mérnek: érthető a népszerűsége. Kora reggel, ebédszünet ideién, este zsúfolásig megtelik, zúg-zeng az Ö. mister alkohol kezdetű népszerű táncdal a wurlitzerből. Sokak szerint a Kaparó ősrégi őrhalimi csárda —•' vendéglő, de az bizonyos, hogy a század elején, a huszas években már ilyen néven működött kocsma a faluban. Az asztaloknál nagyobb-, részt nyugdíjasok ülnek és a t e r mei őszöve tk eze t szállító munkásai, akik az embertelenül nehéz fizikai munka szünetében, ebéd előtt vagy után. esetleg ebéd helyett útbaejtik a csárdát. Kapatos öregemberen nevet egy asztaltársaság: állítólag kirántott a zsebéből egy százast, azért könyörög barátainak, hogy adják vissza. A válasz: itt a szomszédban a takarék, kérjen pénzt onnan, itt inkább fizessen! Asztalszomszédom, a termelőszövetkezet szállító munkása széles Vállú, erős testalkatú, mosolygós arcú férfi. Szálló portól, 35 fokos melegtől, kemény munkától eltikkadva olyan szeretettel nézi a maga elé emelt korsó sörét, mint • sivatagi vándor ötülhet, ha vízesést talál. A fénylő, hideg ital fölött kétujjinyi fehér hab: élvezet belesziircsölni. Egy pil-- lantás az órára; még van néŐRHALMÍ NAPLÓ 3. Korsó sör a Kaparóban hány perc az ebédszünetből, nem kell rohanni. A nevetve kötekedő öregek asztala felé int: — Nyugdíjasok. Hál’ istennek van pénzük eev pohár italra, sörre és bár néha az is megtörténik, hogv egyikük, másikuk többet iszik a kelleténél, itt goromba szó, veszekedés, kötekedés se az öregebbek közt. se a fiatalok közt nemigen fordul elő. Népes kocsma ez általában; és azon se lehet csodálkozni, hogy a szállítómunkás legtöbbször reggel, délben, este is betér egy italra. Kemény az a munka a krumpliföldön is. amikor úgv óránként, másfél óránként 100 zsák krumplit feldobunk a teherautóra, a majorban is, ahol a kocsiról prizmába vagy szalagra szórjuk a termést. Napi 10 óra ebből a munkából .keményebb dolog, mint volt valamikor az aratás, cséplés. Az öregemberek békésen iddogálnak, elnémult a wurlitzer is, nincs aki úiabb kétforintost dobjon bele. nagyokat kortyolunk a korsó sörünkből, s asztalszomszédom egyre jobban beszédbe melegszik. — Tíz óra, naponta reggel héttől este hatig az ebédszünettel egy műszak: . és hetente kétsze r-három&zor augusztustól október végéig jön rá egy fél műszak. Azt is a termelőszövetkezet fizeti, bár a téesztagok háztáji termését szállítjuk a szövetkezet gépkocsijaival a pesti piacokra, elsősorban a BoSnyákra. Beosztják, hogy egyik nap, másik nap melyik gépkocsi, melyik rakodó utazik, s hiába, hogy két. rakomány is elindul naponta, estelente: sorbaállás van, néha várni kell egy-egy tsz-tagnak, míg rákerül a sor. Egv rakományban 90—100 zsák krumplit viszünk, úgy elrendezve, hogv a krumpliszsákok mögött hely maradjon 7—8 asszony számára is, akik majd a piacon eladják az árut. Mi per-ze lerakodunk és az éjszaka közepén indulunk haza, hiszen reggel dolgozunk. Az asszonyok meg maid másnap, aszerint* hogy a piac szeszélyei a kofákat, kereskedőket gyors, -vagy kényelmes nagyban vásárlásra kényszerítik. Az már viszont elég kényelmetlen helyzet, ha az áru másnapra marad, a következő napot, estét is fenn kell tölteni, sok kiesést ielent az asszonyoknak az itthoni munkából.... Elgondolkoztam, ilyen kemény munkával vajon menynyit kereshet égy szállító- munkás a termelőszövetkezetben, vajon mennyi fizetésért, jövedelemért lehet ezt a rendkívüli megterhelést jelentő munkát vállalni. Mintha csak kitalálná a gondolataimat. nevet: — Nem panaszkodhatunk, nagyon szépen keresünk, ha jól megy a munka. így augusztusban 4—5 ezer forintot megkereshetünk és mit tagadjam, a háztáji szállításkor is majd mindenki honorálja egy húszassal, egy ötvenessel a munkánkat, segítségünket. Mondom, ez nem munkabér, ezt ilyen fuvaroknál is a tsz fizeti; borravalóféle, korsó sörre való! És ami a munkát illeti, talán van a mostaninál még nehezebb. A késő őszi szállítások. A MÁV zse- niál's közgazdászai 10 évig szoroztak, osztottak, míg 1974- >'e kiszámították, hogv az őrhalmi vasútállomás 300 vagonnál kisebb forgalmat bonyolít le évente, s az ilyet, mint gazdaságtalan teherra- kodást. meg kell szüntetni. Döntöttek, hiába tiltakoztunk: minden terményt a balassagyarmati vasútállomásra kell beszállítani, hogy vagonba rakhassuk. Képzelheti, mit jelent ez 1000 vagonos krumplitermés, 200 vagonos gabonabetakarítás esetén szamunkra, s mit jelent a gyarmati állomásnak, amelynek a rakodó kapacitása lényegében ahhoz is kics-i, hogv . a város új üzemeinek áruforgalmát kulturáltan, ésszerűen lebonyolítsa. Állunk, várunk a rakományukkal, guruló üres vagonokat lesünk, térdig járunk szemétben, szennyben, piszokban, vízben. Nem ritka az az eset. hogv egv vagonrakomány ömlesztett áru esetében 8—10 mázsa vészt esésünk van a lehetetlen körülmények miatt. S ez ellen nem lehet mit csinálni 1 A mi vasútállomásunk 5—600 méternyi kerítésoszlopnak való sínjeit olyan villámgyorsan felszedték, mintha attól tartanának bebizonyítjuk, hogy csak a termelőszövetkezet sokszorosát szállítja el Örhalomból. vagy érkezteti Örhalomba a 10 évvel ezelőtt kikalkulált 300 vagonos minimális forgalomnak. Az utcáról teherautó dudált élesen, asztalszomszédom bólint rá. kényszerűen abbahagyja a közgazdasági fejtegetést a termelőszöve’kezet szállítási gondjairól, 'lehör- pinti a korsóból az utolsó kortyokat, kezet nyűit, elsiet. A krumpliföldön, az asszonyok délután is felszednek vagy 900 zsák krumplit... Erdős István A kutatások az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából készülnek: céljuk, hogy a feltárt eredmények aiapján a tömeges' lakásépítés minőségét magasabb színvonalra emeljék- Az eredmények még nem kiforrottak, de már bizonyos részkövetkeztetéseket levontak. Eszerint mind a lakók, mind a népgazdaság számára előnyösebb, ha . csökkentik a lakóépületek szintjeinek számát. A vizsgálat során megállapították, hogy a biológiai, fizikai követelményeknek a lakótelepek lényegében eleget tesznek, az alapvető igényeket kielégítik. A táv- vagy központi fűtéses otthonok világosak, jól felszereitek, az egészségügyi hálózat megfelelő orvosi ellátást tesz lehetővé. s a lakótelepek egyébként is biztosítják a gyermekek egészséges nevelésének lehetőségétMindezek ellenére a lakótelepekre költözködök egy része nehezen illeszkedik be az új környezetbe. Az ott lakók közül sokan magányosnak érzik magukat, mert míg a régi környezetben — legalábbis házon belül — mindenkit ismertek, addig a mai lakótelepek az emberek közötti szociális kapcsolatok kialakulását még nem segítik elég megfelelő mértékben. A kutatók véleménye szerint a kedvezőbb szociális légkör megteremtését — anyagi többletráfordítás nélkül — műszaki eszközökkel is elő lehet segíteni. Ilyen műszaki eszköz például az épületek át- lagszintszámá'nak csökkentése a lakótelepeken belüli szabad területek — játszóterek, parkok, gyalogutak és terek — jobb elhelyezése, a közin-' tézmény — központok városiasabb kialakítása.
