Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

Képek a ilnngarsa Kupáról Célbaérkezés a tóstrandi pál yán. Népviseletbe öltözött lánycii cs a díjak. (Herbst Rudolf felvételei) SOROKBAN Tíz csapat részvételével au­gusztus 31-én kezdődik a já­rási labdarúgó-bajnokság. Szeptember . 7-én a megyei' spartakiád döntőjének idején nem lesz forduló. Azután áz őszi idény befejezéséig min­den vasárnap rendeznek for­dulót. X Augusztus 28-án ülésezik a járási spartakiádbizottságv Értékelik a járási döntőt, va­lamint' a körzeti és közsé­gi versenyeket. Az előre kö­zölt ponttáblázat alapján ■ ös­szeállítják a női és férfiver­senyzők eredményranglistáját. Az első helyezettek értékes tárgyjutalomban részesülnek. A legeredményesebben sze­replő sportkört oklevéllel, az egyesület elnökét emléktárgy- gyal jutalmazzák. X Még a labdarúgó-bajnokság megkezdése előtt befejeződik Ságújfalun az öltöző és szer­tár- építése. Jelenleg az utolsó simításokat végzik az épüle­ten. Készülnek a sífutó* Az SKSE sífutói — már a téli idényre készülnek. A szak­osztály tagjaiból többen kap­tak meghívást a válogatott- keretbe, amely felelősségtel­jesebb munkát követel e téli sport szerelmeseitől. «SPORT— Ságttjfalu járási bajnok — lázban a falu A síszövetség meghívására Vadas. Vincze. valamint Hra- becz képezik a magyar biat- lonváíogatott gerincét. A há­rom versenyző minden hé­ten szerdán kontroll céljából Budapesten vagy Szentend­rén köteles megjelenni. A magyar sífutókon kívül Lengyelországból a Wisla Gwardia Zakopané váloga­tott sífutói is rajthoz állnak majd. A kerekessí-verseny Gyöngyösön a szovjet emlék­műtől a mábraíüredi autó­busz-fordulóig és vissza útvo­nalon — 15 kilométeres távon — kerül lebonyolításra. A tarjám sífutók a gyön­gyösi versenyt követően Mis­kolcon — Kékmezőn — szere­pelnek. A Papp József SE sí- szakosztálya az egyesület fenn­állásának 25. jubileuma alkal­mából országos nyári biatlon- versenyt rendez. Erre a ran­gos összecsapásra szeptem­ber 14-én kerül sor. Sulyok János, az SKSE sí­szakosztályának vezetője el­mondotta azt is, hogy nem csupán a válogatottak, készül­nek a téli évadra, hanem rö­videsen munkához lát a szak­osztály többi tagja is. Az is igaz, hogy a síelők a nyári hó­napokat nem töltötték karba- tett kézzel, hiszen többen se­rénykedtek az atléták edzé­sein, és közreműködtek azok versenyein. Az 1374—75-ös labdarúgó- bajnokságot1 a szécsényi já­rásban, végig egyenletes, jó teljesítményt nyújtva, a ság- újfalui legénység nyerte meg, s így augusztus 31-én a me­gyei B osztályban rajtolnak. A csapat sportszerűségből is jól vizsgázott, a második he­lyen végeztek. Az ifjúsági csa­pat pedig bronzérmes lett. — A magasabb osztály, ma­gasabb követelmények elé ál­lítja a csapatot — kezdi a beszélgetést Fekete Barna­bás, az egyesület vezetője. — A csapat összeállításán nem kívánunk lényegesen változ­tatni. Ezek a gyerekek szív- vel-lélekkel végigjátszották a bajnokságot, jövőben is szá­mítunk rájuk. — Kik voltak fizok a játé­kosok, akikkel az elnök a sze­zonban végig elégedett volt? — Először is hadd emeljem ki Godó András szakosztály­vezető és Márton András in­tézőt. Folytathatom Csonka József, Csonka Lajos, End- rejter Sándor, Menezel Sán­dor csapatkapitány, Sírkő Re- pső, a Godó testvérek, László és Ferenc, Győri Sándor I. és II. neveivel. De amit hangsú­lyozni szeretnék: a jó csapat- szellem! Egy-két új játékos került a csapathoz: Fekete Nándor-, Bódi László, Egner Nándor. — Mikor éreztek, hogy sike­rül a bajnokságot megnyer­ni? — Titkon végig bíztunk benne, de amikor riválisun­kat, a Nógrádszakáll 3:2-re megvertük, már tudtuk, hogy nem lehet baj. Később hideg­zuhanyként hatolt a varsá­nyi vereség, de az elsőséget ez már 'nem veszélyeztette. Ságújfalu most egy kicsit futball-lázban ég. Érthető, hi­szen ez az 1200 fős kis köz­ség labdarúgócsapata szép fegyvertényt hajtott végre. Galcsik István szervező meg­ígérte a játékosoknak, ha megnyerik a bajnokságot, egy fü'balMabdát vesz a csapat­nak. Állta a szavát, s a fél évet: záró közgyűlésen átadta a labdát a csapatnak. Ságújfalun nemcsak a lab­darúgás je’enti a sportot. Hal­latnak magukról az atléták, kézi- és röplabdázó leányok megnyerték a járási sparta- kiádot. De, mint általában fa­luhelyen, a legnagyobb moz­gató ereje mégis a labdarú­gásnak van. — Taglétszámunk megdup­lázódott az idén. Jelenleg 15(1 sportköri tagunk van — új­ságolta Fekete Barnabás. Ságújfalun reálisan ítélik meg a helyzetet. Örülnek a sikernek, de ugyanakkor az aggodalom is meghúzódik az öröm hátterében. — Azt várjuk a csapattól, hogy a középmezőnyben vé­gezzen. A csapatfelkészít é; t Godó Ferencre és Márton And­rásra bíztuk. — A megyei B osztályban minden vonatkozásában ma­gasabbak a. követelmények, így anyagiakban i-s ... — Tudjuk. Éppen ezért fel­kerestük a közös községi ta­nácsot és, a termelőszövetke­zetet. Közösen 9 ezer forint­tal megemelték a támogatá­sunkat. Megragadva a lehető­séget. a nyilvánosság előtt is köszönetét mondunk érte. Sze­retném megjegyezni, hogy na­gyon sok erkölcsi támogatóst kantunk a pártalaoszervezef- től. személyesen Herencsvöl- gyi Gábor párttitkártól. Az egyesület, a vezetőség saját magával szemben is magasabb követelményt állít. A (asdíjat havi 10 forintra emelték. Társadalmi munkát vállalnak, hogy ezzel is emel­jék anyagi bázisukat. Ságújfalun, ha egy kicsit szorongva is. de bizakodva várják az augusztus 31-i síp­szót. am elv a megyei B-b?n díjára indítja a labdát. Bi­zalmuk aranvfedeze'e: a csa­pat lelkesedése, a sioortveze­tők felelőssége, a párt- és ál­lami szervek támogatósa. a szurkolók buzdítása! — Szenográdi Ferenc — •• A mezőny első í*cicSn»n az St. Obíösiix ^j áe Sereghajló az Sí. Ssktivcggyár a-z egyes tekézők eredményes­IEEE Az NB Il-es nagygolyós te­ke-csapatbajnokság Keleti cso­portjában az idén megyén­ket az St. Öblösüveggyár mel­lett az St. Síküveggyár gárdá­ja is képviseli. Az újonc utób­bi a tavaszi mérkőzések befe­jeztével három győzelemmel, 6 ponttal a csoport sereg­hajtója. A szakvezetőik töb­bet vártak a síküveggy áriak - ! tói. Az őszi idényben na­gyon nehéz dolguk lesz, ha meg akarnak kapaszkodni az NB II-ben. A síküveggyár! te­kézők legtöbb mérkőzésen mé­lyen formájuk alatt játszot­tak, és ennek tulajdonítható helyezésük. / Az akkor 24 éves amerikai egyetemista, Dick Forsbui’y 19f>3-ban megcsinálta a maga forradalmát. A mexikói olim­pia férfimagasugró-számában addig teljesen ismeretlen, amolyan hanyattvetődéses stí­lusban elvégzett kísérletei után még a 224 centiméteres magasságón is fennmaradt a léc. Igaz, ő maga a követke­ző években már nem sok vi­zet zavart, nevét viszont két Okból is meg keilett jegyez­nie a sportvilágnak. Ö ugyan­is nem olyan olimpiai baj­nok, mint a többiek, hanem bizonyos szempontból más. Többet adott az egyébként nagyon is tiszteletre méltó, („egyszerű”) olimpiai bajnoki győzelemnél, hiszen stílusát azóta mintegy az aktív ma­gasugró mezőnynek a fele át­vette, férfiak és nők egyaránt. Nekünk magyaroknak kü­lönösen a szívügyünkké vált az új stílus, a Forsbury-ßop. Major István, a Budapesti Honvéd atlétája az elsők kö­zött volt. aki nem csupán megtanulta, de eredményesen alkalmazta is Fosbury újítá­sát. 1969-iben a hagyományos hasmántlechnikával, verse­nyezve be kellett érnie a 201 centiméteres egyéni csúccsal. Azóta viszont, amióta flopo- zik, eredményei ugrásszerűen javultak. Még az évben 212- vel átvette a magyar ranglis­tán a vestást, azóta pedig el­jutott a 224 centiméteres ma­gasságig is. Közben fedettpá­lyás specialistává nőtte ki ma­gát, hiszen 1^971-árén Szófiá­ban és a következő kél évben A rutinosabb St. Öblösüveg­gyár csapata ez alkalommal is a hazai mérkőzéseken tűnt ki. Hét alkalommal távoztak Sal­gótarjánból vesztesként az el­lenfelek. Idegenben viszont égy pontot sémi szereztek az üvegesek. A hét hazai győ­zelem a hatodik helyezés meg! szerzéséhez volt elegendő a ta­vaszi idényben.. Az Öblös­üveggyár tekecsapata hazai pályán. 2595,2 fás átlaggal di­csekedhet, • amely jó ered­ménynek tekinthető. Idegen­ben azonban több mint száz­fás csökkenést mutat .az át­Grenobleban, Rotterdamban egyaránt az ő nyakába akasz­tották a fedettpályás atléti­kai EB-k férfimagasugró- számának aranyérmeit. Ezek- után sokak szemében a tava­lyi, göteborgi ezüstérem már „csak az ezüst” volt. A fedettpályás versenyek va­rázsa, rohamosan növekvő népszerűsége vitathatatlan tény. Az igazi nagy versenyek kategóriájába azonban kétség­telen, hogy elsősorban az olimpia- és az Európa-bajnok- isáigbk tartoznak. Nos, ebből a nézőpontból értékelve Major teljesítményét, az kétségte­lenül elmarad fedettpályás sikereitől. Hatodik helynél alább azonban sosem adta, így nyugodtan megállapítható vele kapcsolatban, hogy jó verseny­ző. A hat éve megszakítás nél­kül magyar csúcsot- tartó Ma­jor Istvánnak gondjai van­nak ezekben a hónapokban: ugyan ott lesz-e Montrealban? Ehhez lehetőleg még ebben a versenyszezonban, meg kelle­ne ugrania a Magyar Atléti­kai Szövetség rendkívül szi­gorú kiküldetési szintjét. Hogy ez mennyi? A jelöltek­nek vagy egyszer 222, vagy pedig három alkalommal 220 centimétert kell átugraniuk. Csak emlékeztetőül: -a mün­cheni olimpián a második he­lyezett csak 221-et ért el, míg az olimpiai nevezési szint csak 218 centiméter. Tehát ugyancsak . feltették a lécet annalL aki ki akar jutni. Teljesítheti Major a MASZ elvárásait? Tehetsége, eddigi­közül hazai pályán Mag di­csekedhet a legjobb átlag­eredménnyel. Mind a hét ha­zai mérkőzésen játszott, át­laga: 444,1 fa. Klauber hat alkalommal lépett idehaza pá­lyára, Huram T. pedig hét­szer. Az előbbi átlaga 439,3, az utóbbié pedig 439 fa. Ide­genben ez volt a sorrend a já­tékosok között: Kovács A. 437,6„ Puszta 422,8, Mag 417,3 fa. Az együttes tagjai közül 13 alkalommal csupán hár­man — Mag, Huram Gy., Puszta — szerepeltek a baj­noki mérkőzéseken. Huram T. és Kovács A., egyaránt 11 al­kalommal lépett pályára. Ami eredményei és szorgalma alap­ján feltétlenül, bár igaz, hogy kétségtelenül hullámvölgyben yan, immár hónapok óta. 1974 őszén szerelt le tényleges ka­tonai szolgálatból, s a két év viszonylag gyengébb edzés­munkája most érezteti hatását. Edzője, a sokszoros magyar bajnok és csúcstartó Noszály Sándor szerint tanítványa ret­tenetesen készül, hogy lehető­leg még ebben az évben tel­jesítse a követelményeket, bár biztos benne, hogy amennyi­ben Majornak edd’gi ered­ményei alapján bizalmat elő­legeztek volna a montreali felkészülést illetően, úgy már az idén is jobb eredménye­ket ért volna el. Így viszont marad a szint- hájhászás a magyar atlétika egyik legponterősebb ver­senyzője, Major István szá­mára is. Egyszer a fedettpá- lyás idényben „kipréselte” magából1 a 220-at, hogy az­után Katowicében már a „kipukkadt” Major álljon rajthoz. Jó lenne, ha a szin­tek kergetése nem menne a későbbi eredmények rovásá­ra, és Major már az augusztus végi magyar bajnokságon be­biztosítaná helyét a„ montrea­li olimpiai csapatban. Ez eset­ben nyugodtan és felelősség­gel készülhetne a számára alighanem az utolsó nagy le­hetőséget jelentő kanadai olimpiára. seget illeti, az a következő: Mag és Huram Gy., a leját­szott 13 mérkőzésen egyaránt 9—9 győzelmet aratott. Ko­vács A. 11 mérkőzésből 8-at nyírt, raeg.^ Az St. Öblösüveggyár teké- zőmek csapatjátékában az idén nem volt meg az a folya­matosság, mint korábban. En­nek oka, hogy Kovács Aladár, — áz együttes rutinos teké- zője — betegsége miatt hosz- szabb időt kihagyott. De nél­külözni kellett időközben Klaubert és Huram Tibort is. Dicséretesen- játszott és szé­pen fejlődött a csapat sze­rény. de lelkes játékosa, Pusz­ta Mihály. A tavaszi mérkő­zések alkalmával hazai pályán két alkalommal szereztek 8:0 arányú győzelmet a Kecske­mét, valamint-a Ceglédi KÖZ­GÉP ellen. Látszólag tehát nincs külö­nösebb baj az St. Öblösüveg­gyár tekecsapatánál. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy idegenben még mindig gyen­gén szerepelt az együttes és nem találunk új neveket a csapatban, akkor bizony bő­ven akad javítanivaló. Ugyan­is kevés fiatal áll az NB li­es csapat mögött. A fiatalok közül csupán Forgó teljesít­ménye érdemel említést, ő fejlődött egyeríletesen. Az utánpótlás hiánya már a ta­vaszi idényben is kiütközött, amikor egy-egy régi, rutinos tekéző betegség, sérülés vagy egyéb okok miatt nem tudott pályára lépni. Az St. Öblösüveggyár teke- szakosztályánál tehát napi­rendre kell tűzni a fiatalítást, az utánpótlás nevelését! Eri­nek hiányában , egy-két év múlva gondok adódhatnak majd. Az őszi idényben hét alkalommal mérkőznek ide­genben, am.i ugyancsak próbá­ra teszi az NB II-eseket. Leg­alábbis a korábbi gyakorla­tot figyelembe véve. Bár na­gyon fogadkoznak az öblös­üveggyáriáik: idegenben is .győzünk legalább egyí alka­lommal! Ez bizony nagyon kell ahhoz. hogy a csapat megtartsa jelenlegi helyezését. A két táriáni NB Il-es gár­da felkészült az őszre. A nyi­tány ma lesz. Jocha Károly Remény László NÓGRÁD - 1975. augusztus 24., vasárnap 7 laguk. Az öblösüveggyárí tekézők Hullámvölgyben a magyar Forsbury?

Next

/
Thumbnails
Contents