Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
t A nemrég megtartott termelési tanácskozáson még arról beszéltek a Zagyva III. dolgozói a salgótarjáni síküveggyárban, hogy a napi előírt 11 ezer négyzetméter üvegből csak 5—6 ezer négyzetmétert teljesítenek. Elmondták, hogy sokszor szakad az üveg. ez jelentős időt vesz el a termelésből. Az azóta eltelt időben a dolgozók és vezetők közös összefogásának eredményeképpen javult a helyzet. A napi termelés ma már 7—8 ezer négyzetméter között váltakozik. Az üzemelő 6 gépből 4—5 állandó jelleggel termel. De jelentősen csökkentek az üvegszakadások is. Az említett 6 gépből három, 2 milliméteres vastagságú üveget húz. Szakács József üzemvezető-helyettes tájékoztatása szerint a gépek átalakítása folyamatban van. Ügy néz ki. hogy augusztus végére elérik a napi 10 ezer négyzetméteres teljesítményt. Képünkön a Zagyva III látható. Eresztvcuyi továbhképzősök „Jövőre újra Talajkincsek kutatása itt találsz...” ' -— Addig énekelünk, rnig 'nem mondasz egy viccet!’ S a belépést is csak aztán eitf- gedélyezzük! — állták utamat fiatal fiúk, midőn éppen beleié igyekeztem volna lakosztályukba. Egy vicc elmondása kötelező az előadónak, a kultur- ház-igazgatónak. a szerény látogatónak és mindenkinek. X Mindenki ott gyakorolja szakmáját, másodállását vagy hobbyját akarva és akaratlanul, ahol tudja. A klubnak berendezett, hangulatos kis helyiségben három fiatal lány vesz körül egy nyolc év körüli kisfiút. A pöttömke. talpraesett kis Péter a hotel egyik dolgozójának kisfia. Akik körülveszik: egy óvónő, egy tanítónő és egy népművelő. X Ezek az első kis élmények határozták meg további benyomásaimat is. Eresztvény- ben, a Salgó Hotelben egy héten keresztül öt, a művelődés különböző ágaihoz tartozó csoport tartózkodik: klubvezetők, népi táncosok, báb- szakkörvezetők, röpülj. pávátok és irodalmi ^zínpadosok. A megyei művelődési központ szervezte — immár har- madízben — a továbbképző tonfolyamot. Csupán néhány rioiog zavarta kissé a kialakult jó benyomást. A művelődési központ gondoskodott a teljes ellátásról, szállásról, kikérőket küldött a fiatalok munkahelyeihez. Egyszóval mindent elintézett, csupán a választ, a visszaigazolást és a megjelenést várta viszont mindezért. Mégis előfordult, hogy olyan kisebb községekből, faluból nem jött el a klubvezető, ahol nagy szükség lett volna az ismeretszerzésre. Más. Először a KISZ-szél közösen rendezte a megyei művelődési központ a tanfolyamod Az utóbbi két évben azonban elmaradtak. Ki tudja, miért. Holott köztudott, hogy az ifjúsági klubok programjának „politikussá tétele’’ nem utolsósorban a KISZ feladata is. Vagy,: Nógrád megyében a nyilvántartott ifjúsági klubok száma: 104. S amint a jelenlévő klubvezetők elmondták, a falusi ifjúsági klubok vezetőinek többségé egy magnóval vagy lemezjátszóval rendelkezik. s ő a faluban a jó fiú. A táncos, zenés összejöveteleken kívül nem ismernek mást. Ennyi problémát vetettek fel kapásból beszélgetőpartnereim: Angyal Nándor, Somoskőújfalui klubvezető, Kovács Sándor, az öblösüveggyár klubvezetője. Székely Imre, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola ifjúsági klubjának, vezetője, Tóth Kázmór, a cserhátsurányj ifjúsági klub vezetője. Foglalkozásukra nézve műszerészek, üvegfúvó, tanárok, népművelők, tanulók voltak, akik elmondták véleményüket az egyhetes továbbképzésről. —. Az előadásokon egységes információkat szerezhettünk a Tnegye többi klubjának munkájáról, s tapasztalatokat gyűjthettünk a beszélgetések alkalmával —, mondja Székely Imre tanár. — Rövid idő alatt nagy tömegű ismeretanyagot véstek a fejünkbe a kitűnő előadók. Nagyon tetszett a Fővárosi Művelődési Ház igazgatójának és. osztályvezetőjének, Gál Ivánnak, illetve Grósz Lászlónak az előadása. Sok útmutatót adtak ahhoz, hogyan lehet „mozgalmivá” tenni az ifjúsági klubokat, hogyan lehet értelmessé tenni a klubéletet — folytatja Nándor. — A kezdő klubvezetők különösein sokat tanulhatnak a tanfolyamon. Állítom, legtöbbjüknek szinte alig van fogalma arról, hogyan kell egy klubot vezetni —, mondja ismét 'Székely Imre. Én hét éve vezetem Szácsénybem ugyanezt az ifjúsági klubot, mégis sokat ér az egyhetes képzés. Új ismereteket szerzek, egymástól pedig tapasztalatokat gyűjtünk. A tanfolyam ideje alatt sakkversenyek folynak a Salgó Hotel társalgójában. Nehezen fémek a hangoskodó, vidám, fiatal társasággal. A klubvezetők, a hangulatteremtés szakemberei, a hangosabb műfajokat kedvelik. Nem lehet csititani őket. Csasztuskákat. vicceket gyártanak. sztorikat szőnek az egy hétről, mely lassan letelik. Minden hónapban továbbra is találkoznak majd a megyei művelődési központban, hogy felfrissítsék ismereteiket. Jövőre ped’g úiból itt találkoznak a Salgó Hotelben, Jrogv elmondják egymásna'k. mit valósítottak meg elképzeléseikből, terveikből. „Jövőre újra itt találsz, és örüúz hoiSvha erre jársz...” — s»ől a friss csasztuska a búcsúzásról. — bi — Az ukrajnai Harkovban elektronikus hőmérőt szerkesztettek, amelynek segítségével a geológusok megállapítják a földgázforrások pontos helyét. A műszer működése a talaj hőmérséklet-különbségein alapul: a talaj hőmérséklete ugyanis egy-két fokkal több azokon a helyeken, ahol a föld mélyében ásványok, vagy gáznemű anyagok rejlenek. A különleges hőmérő valamivel nagyobb az átlagos töltőtollnál. Energiáját kis akkumulátortól kapja. A félvezetőkkel működő tranzisztoros mérőberendezés biztosítja a hőmérsékletet 1 század fok pontossággal mérő műszer nagyfokú érzékenységét. A geotermális kutatás módszerét eredményesen alkalmazták földgáz-, olaj- és érclelőhelyek, valamint más hasznos ásványok felkutatásánál. Az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatai bizonyítják, hogy a határozatok, a tett intézkedések, az üzemi önállóság növelése, a tulajdonáéi szemlélet erősödése a dolgozók részéről jelentkező igény alapján, az üzemek irányitásábap is erősödtek a demokratikus vonások. Javult a dolgozók tájékoztatása a feladatokról, az elért, eredményekről, • a gondokról egyaránt. Gyakoribb a döntések, intézkedések előtti véleménykérés. A nagyobb jelentőségű politikai-gazdasági feladatok előkészítése során az üzemek vezetői. vezető szervei egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezésére, a döntések kollektív kidolgozására. Ennek voítunk tanúi legutóbb a termelési tanácskozás során Szorospatakon. Már másodízben szervezték úgy, hogy az összevont üzemi színtű tanácskozás helyett kisebb egységekre, körletekre, üzemrészekre bontva tartották meg a „dolgozók parlamentjének” üléseit. Három hónappal a májusi kezdeményezés után, az augusztusi tanácskozások is azt bizonyították, jó utat választottak az üzem vezetői. A négy helyen lebonyolított tanácskozás igen aktív volt. A, szállítási körletben a két harmad dolgozói közül hetv.enen vettek részt. A dél- I alános harmadol küldöttek Nár új Icg*vek sziiBíscsresck lapokat; amelyeken /még, külön értékelés hiányában, ceruzás bejegyzések "tudatják az eredményeket. Papírra vetünk belőlük néhányat, mert érdemes, mert • jelentős sikerei ezek a valamivel több, mint ötszáz embert foglalkoztató, ám ennek ellenére országos hírű gyárnak. Jegyezzük is szaporán a számadatokat, de az igazgató előrebocsátja: — A Finomkerámiaipari Művek, feVettes hatóságunk, hétszázezer forintos megtakarítást állapított meg gyárunknak, szigorú elvárásként, az elaő fél évre. Mindezek , tudatában írjuk — már most előre megmondjuk — az elvárás mennyiségének többszörösét jelentő öszszek, részegységek behozatali tilalmával több kárt okozzunk, mint hasznot hajtsunk”, Erre hivatkoznak a romhányiak, mert ők ezt tartják szem előtt, de hát hiába az ő jó meglátásuk, ha másutt, mások a mindenáron tör- ' ténő devizamegtakarításról ábrándoznak és, sajnos, sok esetben ennek érdekében is cselekszenek. Persze, mindez, bár a döntést niég nem ismerik a gyá- : riak, de sejtik az ügyintézés lassúságát, nem töri meg, lendületüket. Önerőből. , saját , tervezésű kísérleti üzem kivitelezését kezdték meg, amely lényeges, rendkívül pénzigény es anyagok, a máz, a paszta és egyéb szineaők, helvLAPOZGATNÁNK, tanulmányoznánk az MSZMP KB tavaly decemberi határozatát követően papírra vetett intézkedési tervet, amelyet kellő gonddal, előrelátással és alapossággal formáltak meg itt, Romhányban, de Kollár József, az Építési Kerámiagyár igazgatója azt, mondja: — Megtehetjük, bár felesleges. Hiszen a benne foglaltakon túlvagyunk már; teljesítettük, megszerveztük, Végrehajtottuk . .. Látatlanban is elhisszük, mert pár hónappal , ezelőtt ottjártunkkor is alig-alig volt már olyan feladat az intézkedési tervben, amelyik mellett golyóstollat húzott vonal jelezte volna: ez még gond, törődni kell vele. Azért végigböngésszük a stencilezett Ha jól számoljuk, a hárommilliót is jelentősen meghaladja a gyáriak különböző intézkedéseiből fakadó megtakarítások összege, s ez négynél is többször annyi, mint amennyit a felettes hatóságok elvártak voLna a romhányiak- tól. Meg kell hagyni, szép eredmény, s különösen figyelemre méltó, hogy főként — a decemberi határozatban és az MSZMP XI. kongresszusának állásfoglalásában is fő helyet elfoglaló, fontos feladatként jelzett — déviza- megtakarításban jeleskedtek. Bár igaz. most mintegy hárommillió forintnak megfelelő értékű dollárra nyújtották be igényüket, de ez nem ront, ellenkezőleg: javítana az ilyen jellegű megtakarításokat célzó terveiken. Miről is vasi szó, s miért a feltételes mód? , AZ IGAZGATÓ hosszan kifejtette: különböző műszaki-fejlesztési, ésszerűsítési feladatok végrehajtásával két év alatt elérték, hogy az eredetileg 500 ezer négyzetméteres évi kapacitású csempe- gyártó berendezés először 620, majd az idén, 650 ezer négyzetméternyit gyártson.. Most, ' olasz importból származó szegeket; hogy könnyebb gyen számolni, egymás alá. géppel — mert ismét kiokoskodtak valamit — fel tudnák futtatni a termelést 700 ezer négyzetméterre. Ehhez kellene a gép, persze, előbb a deviza, de hát — miként az igazgató sajnálkozott — mire az igényüket a különböző zsűrik első, másod-, harmad- és ki tudja hányad fokon helybenhagyják, egy év is beletelik. Hát még, amire a gyártó cégnek elküldik a megrendelést, az visszaigazolja, s leszállítja a kért gépet... Pedig — .deviza ide, oda — kiszámították : a nyereségből mind*-, össze fél év alatt visszatérül- ne a befektetett pénz, s ezek után . már nem' nehéz rákövetkeztetni, milyen hasznot hozna, mondjuk, öt év alatt. Csak hát — fejtegette az igazgató — bizonyos helyeken, sok esetben kezdenek átesni a ló túlsó oldalára ... Pedig nem így kellene lennie! Hiszen, éppen idevág Németh Károlyrxak, a Központi Bizottság titkárának, a Társadalmi ’ Szemle júliusi számában tett megállapítása is: „Ügyelnünk kell arra, hogy elkerüljük a mechanikus intézkedéseket, néhogy fontos termelési érdekeket szolgáló anyagok, alkatréle- beli előállítását oldja maid meg, záros határidőn belül. És mindezek mellett, a gyár kitűnő műszakf-fej! esztési gárdája tevékenységének eredményeként, > sorr®, önerőből gépesítik a nehéz/, fizikai munkát és a sok munkaerőt kívánó munkafolyamatokat. Logikusan, a több embert foglalkoztató termelési egységekben kezdték meg elképzeléseik megvalósítását. Mint például most, a válogató- és csomagolórészlegben. Aztán itt van még egy igen jelentős, szintén házi készítésű, pneumatikus síkszit anyomó gép, amely, ha megkezdi a termelést, közel kétszer akkora kapacitással működik majd. mint a hozzá hasonló, olasz gyártmányú. Illusztrálásként: amíg az importból származó gép percenként hatvan, addig a romhányiak által kivitelezés alatt álló. száztíz csempét állít majd elő ugyaneny- nyi idő alatt. — Hogy idáig el lehetett jutni — mondja F’ábri István, a pártalapszervezet titkára, amikor ismét arra terelődött A sző,' tíögy etevült már, ilyen, rövid idő alatt is, az intézkedési--terv —- abba n nagy szerepe volt a .szinte állandóan, minden lehetséges fórumon végzett felvilágosító, tudatosító munkának. így értették meg a dolgozók az intézkedések szükségességét, s érezték át a reájuk is háruló felelősséget is. EGÉSZSÉGES, politikusán: kezdeményező légkör uralkodik a romhánvi gv-T-ban, amelyről e néhány felvillantott tettük is bizonykodik. S ez még nem is minden: csak hevenyészetten rajzolr körvonala gazdálkodásuknak... Karácsony György A falicsempegyártásnál történt egyszázalékos, selej tcsökken tés értéke: 391 000 Ft A mázhulladék összegyűjtéséből és újbóli felhasználásából eredő megtakarítás: 252 000 Ft A kemencék fűtésére tett újítások eredményeként megtakarított 48,5 tonna olaj értéke 121 000 Ft Tőkésimportból származó színező- és mázalap- anyag helyettesítése hazai, illetve helyi előállítású termékekkel. A megtakarítás: 1 220 000 Ft Színes fritte helyben történt kidolgozásából eredő megtakarítás: 180 000 Ft Olasz és NSZK-beli importból származó színezőpaszta helyi gyártásának megoldásából: 916 000 Ft Jó módszert választottak lyet a szocialista brigádok az üzemért, annak eredményeiért éreznek. Papp István, a frontfejtés anyagelátását, Hegedűs Péter a légellátást, Tőzsér Ervin a fúroszárak hiányát, Sző- képviselték. Kovács Bálint ben még intenzivebb volt a ke Jenő a tárnok karbantartá- bányamérnök, a szállítási kör- tanácskozás. Az I. körletben, "sát, Forgács Endre a kiszál- let vezetője ismertette a sike- ahol Mrázik Zoltán főaknász lás rendjét tette szóvá. Csires munkát akadályozó körül- tartotta a féléves eredmé- kortás Gábor a frontfejtés menyeket, a vagon- és üres- nyékről az ismertetést, '75 dől- gondjairól, munkájának javí- ellátási problémákat. Ennek gozó, a II. körletben. Berecz tásáról, Győri Lajos, az F—6enyhítésére 200 darab hasz- Károly körletvezetőnél peoíg os gép üzembe helyezéséről, nált csillét vásároltak a bau- 84-en vállaltak tevékeny részt Vályi Károly az anyagszállítás xitbányáktól. Igaz, hogy ez az üzem, illetve a körlet gond- folyamatosságáról. Szász Gvu- hátrányosan jainak megoldásából. la a felszabadulási és ezen beMaradt az első fél évből lül a bányásznapi versepy jehetősége javult. További ja- bőven. Lemaradtak a terme- lentőségéről beszélt/ Utánuk vulást jelent, ha a közben lésben, az árbevételben, mi- Bódi István bányamester és megérkezett 100 új csilieszek- nőségben. Ennek megjavíts- Verpeléti Elemér főmérnök ka- tudják, sára"részletes feladatokat tűz- pott szót. Kiegészítették a A beszámolóhoz itt 11-en szól- tek ki az egyes csapatok szá- beszámolókat, kitértek a ter- tak hozzá. Nyugtázták az mára. Ismertették a bányász- melést, a minőséget, az árbeőrségre, a fiatal vájárok ve- vételt javító üzemi intézkedé- felhí- sekre, a célfeladatok teljesí- vásokat. Szóba került az új tésére, a bányásznapi őrségre, hűségjutalommal kapcsolatos — Biztató a helyzet a II. fél gumiszalag elvizesedésének rendelkezés. Ennek lényegét, év elején, jobbak az adottsá- megakadályozására, az új tartalmát szintén ismertet- gaink — mondta Verpeléti koncentrációnál váltó beépíté- ték. A II. félévi feladatok ki- Elemér. — Sokat köszönhetűzése csapatokra lebontva, tüpk a fejtő-, vágatóajtó és ta- a brigádok lehetőségeinek fi- kisegítő brigádoknak. Számívettek gyelembevételével történt tunk rájuk, és velük együtt a vitá- meg. Mindenki számára ért- teljesítjük a tervet, s a kolaz önköltséget érintette, de az elszállítás lerényt is hasznosítani A beszámolóhoz itt 11 tak hozzá. Nyugtáz üzem erőfeszítéseit, és továb bi javaslatokat tettek a füg- télkedőjére vonatkozó gősínpálya meghosszabbítására, szivattyú beépítésével a sere stb. A műhely dolgozóinak nácskozásán 60-an részt Közülük 12-en ban, a Klimó István gépésze- hetően, egyszerű szavakkal, lektíva felajánlását is. ti vezető által felsorolt prob- szinte „testre szabva”, mun- Mi pedig gyors fejszámo- lémák megoldására kialakított kahelyről munkahelyre ha- lást végeztünk: 289 résztvejavaslatokban. Közülük a legfontosabbak: létesüljön föld alatti műhely a munkahelyek eredmény. Harmincán kértek arány, aktivitás. Ezt közelében. Javuljon tovább a kapcsolat, egymás munkájának segítése a bányászok és a gépészek között. A két fronlfejlési körletladva ismertették ezt a kör- vő, 53 hozzászóló. Csaknem letvezetők. Meg is volt az húsz százalék. Jó részvételi az utat szót. A hozzászólások tükröz- kell, járni a többi üzem "rí is. ték azt a felelősséget, arae- j. qv. NÓGRÁD - 1975. augusztus 23., szombat 3
