Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-22 / 196. szám

f 4 gasdogdgi és túrsadalompvlitíhai feladatott feltétele (I tanácsok és az üzemek további jó együttműködése Az első hosszabb . távra — 6 evre — kötött kollektív szerződések az idén lejárnak. Az újabbak előkészítése az V. ötéves terv kialakításával egyidejűleg történik. Össze­állításánál nemcsak a közpon­ti és vállalati termelésfejlesz­tési, bér-, műszáki fejlesztési, beruházási elképzeléseket ala­kítják ki, hanem szerepelnek benne olyan szociális és szo­ciálpolitikai feladatok is, ame­lyeknek megvalósítása, akár­csak eddig, a tanácsok, az üzemek, gyárak, vállalatok, in­tézmények dolgozóinak aktív közreműködésével, anvagi se­gítségével valósíthatók meg.i Ennek elősegítését szolgálja a megyei tanács és az SZMT nemrég kiadott irányelve. Je­lentőségéről, a benne foglal­takról beszélgettünk Máté Csabáméval, a megyei tanács munkaügyi osztályának veze­tőiével. .' — Mi indokolja az irányel­vek kiadását? — Azok a kapcsolatok, ame­lyek a tanácsok, áz üzemek, vállalatok és intézmények kö­zött- kialakultak, eredménye­sen segítik a területfejleszté­si elképzeléseket. A gyárak, üzemek, vállalatok a IV. öt­éves tervben csaknem 280 millió forintot adtak át kü­lönböző célokra. Ez az ösz- szeg a tanácsi fejlesztési alap 17 százalékát tette ki. Különösen a két város üze­meinek, gyárainak hozzájáru­lása jelentős. Anyagi segít* ségük előnyös hatása jelent­kezik a nagyobb ütemű la­kásépítésben, a jobb kom­munális, egészségügyi ellátás­ban, a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, és sok más egyéb területen. Az előbb em­lített összeg egy részéből és jelentős társadalmi munka fel- használásával óvodaíejlesztési tervünket előreláthatólag 690 férőhellyel túlszárnyaljuk. Ez is bizonyítja, hogy a kölcsö­nös együttműködés gyümöl­csét a lakosság élvezi. Mivel a jövőben még nagyobbak lesznek a feladatok, a rendel­kezésre álló gazdasági lehető­segek okos felhasználása, az együttműködés további sok­oldalú fejlesztését kívánja meg, mely egyúttal gazdasá­gi és társadalompolitikai cél­kitűzéseink végrehajtásának fontos feltétele. Ehhez kíván segítséget adni a bevezető­ben említett közösen kiadott irányelv, amelyet 90 gazdál­kodóegységnek küldtünk meg. — Az üzemekben gyakran kerül szóba a létszámgond. Mit tud mondani ezzel kap­csolatban a megyei tanács? — Figyelembe véve a kü­lönböző ágazatok fejlesztése­it, a társadalmi szerkezet vál­tozását, a foglalkoztatottak aránya tovább módosul. Az összes aktív keresőkön be,- lül az ipar-építőipar aránya 50 százalékról 51—52 száza­lékra. a terciaágazatoké 27,5 százalékról 28—29 százalék­ra nőtt. Kívánatos, hogy a mezőgazdaságban dolgozók 22,5 százalékos részaránya 19—20 százalékra mérséklőd­jék. Előreláthatólag a munka­képes lakosság száma 5000 fő­vel csökken. — Honnan lesz az új mun­kaerő? — Döntő részben az először munkába álló ifjúság soraiból. A következő 5 évben 14—15 ezer fiatal munkába állásával számolunk. Kétezer főt ígér­nek még a háztartások. A me­zőgazdaságban bekövetkező technikai fejlődés, hatékony­ságnövekedés során felszaba­duló. csaknem 3 ezer fő dön­tő része már nem lesz mun­kaképes. — Milyen az új munkaerő összetétele? — A fiatalók 55—60 száza­léka szakképzett lesz. ötezer főre tehető majd a szakkép­zetlenek száma. Ezeknek több­sége leány, ezen belül is kis­korúak, mivel 18. életévüket még nem töltötték be. Mivel 1976—80 között az álalános iskolát befejezett fiatalok szá­ma 2300—2400 fővel keve­sebb lesz, mint a negyedik ötéves tervben, szükséges, hogy a vállalatok, elsősorban a nehezen beiskolázható szak­mákban társadalmi ösztöndí­jakat adjanak a rendeletben biztosított legnagyobb ked­vezmény megközelítésével. Se­gítség egyéb, más forma is le­het. Ilyenek: az ifjúsági ta­karékbetét, ruhavésárlási utal­vány, a munkába állásnál bi­zonyos összeg adása. A tanácsok nagy jelentősé­get tulajdonítanak a korsze­rű szakmunkásképzésnek, ezért tantermekkel, tanműhelyek­kel, kollégiumokkal javítják a képzés tárgyi feltételeit. A minőségi és mennyiségi köve­telmények, a közös érdekelt­ség megkívánja, hogy a vál­lalatok anyagilag is támogas­sák ez irányú törekvéseinket. — Hol jelentkezik majd az líj munkaerő? — A belső vándorlás hatá­sára a megye különböző kör­zeteiben eltérően. A salgótar­jáni iparmedencében szinten tartással, másutt csökkenés­sel lehet számolni. A felméré­sek szerint a foglalkoztatás színvonala a területi kiegyen­súlyozottság irányába fejlő­dik, mégis további ellentmon­dások várhatók. Lesznek olyan igények — melegüze­mi. építőipari és szállítási, ra­kodó-munkaterületek —, ame­lyeket nem lehet kielégíte­ni. Nem marad más hátra mint a meglévő létszám haté­konyabb foglalkoztatása, az újonnan belépő munkaerő jó elosztása, illetve a meglevő át- és továbbképzése. — Mire irányuljon a felnőtt- továbbképzés? — A munkában álló át-, il­letve továbbképzésére, vala­mint az új szakképzetlenek képzésére. Ehhez az állam központilag több kedvezményt biztosít. Mi azt javasoljuk, hogy a tanulmányi kedvez­mény elsősorban az általános és szakmai műveltség növelé­sére ösztönözzön. Különösen támogatni kell az alacsony ke­resetű. rosszabb szociális kö­rülmények között élő. hiányos általános és szakmai kép­zettségű dolgozókat. Mivel a szakmai képzettség megszer­zésének előfeltétele a nvolc általános iskola elvégzése, szükséges, hogy a vállalatok kihelyezett osztályok szerve­zésével és egyéb más módon segítsék a tanuló munkáso­5töld erdő mélyén..., a salgó bányai KISZ-vezetőképző lá- boiban — kj — kát. A szakmunkásgárda bő­vítését szolgálják a szakmun­kásképző tanfolyamok. Ezek elsősorban a hiányszakmák — hegesztő, öntő, kovács, üveg­fúvó, építőipari — elsajátítá­sára Ösztönözzenek. De fonios feladat a szakképzettségüket korábban megszerzett mun­kások továbbképzése is. E munkában nagy gondot for­dítanak a nők bevonására. — Miben foglalná össze az ötödik ötéves terv szociális elképzeléseit? — A tanácsok fejlesztési esz­közeik nagyobb hányadát változatlanul a lakáshelyzet javítására fordítják. Előrelép­ni csak akkor tudunk, ha a vállalatok a lakásépítésre át­adott összegeket növelik, a munkáslakás-építést és más lakásépítési formát fokozzák. Segítene a lakásgondok meg­oldásában a dolgozóknak nyúj­tott vállalati kölcsön, ha leg­alább 20—25 évre szólna. Mi­vel a népesedéspolitikai hatá­rozat végrehajtása során a tervidőszakban csaknem 20 százalékkal nő az óvodás­korúak száma, szükség lesz to­vábbra is az üzemek anvagi, és nagyarányú társadalmi ösz- szefogására, segítségére. A ke- kereskedelmá hálózatot a mun­káslakta településhálózattal összhangban, elsősorban a két városban és a kiemelt telepü­léseken fejlesztjük tovább. A jobb ellátást segíthetik a vál­lalatok azzal, ha kiterjesztik az üzemi étkeztetést, büféket hoznak létre stb. A szociális kérdések eldöntésénél tovább­ra is javasoljuk figyelembe venni a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyediül nevelő­ket, a vállalati munkában megrokk anta k at. Ezeket előny­ben kell részesíteni a lakás- elosztásnál, a segélyezésnél, az üdülésben és másutt. Az előkészítő munka szük­ségessé teszi a folyamatos és kölcsönös információt, hogy mind a tanácsok, mind pedig a vállalatok időben értesül­jenek azokról a közös felada­tokról, amelyek a területfej­lesztési elképzelések megvaló­sítását szolgálják —, fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője, v. k. — A merítő kimeríti a tü­zesen sziporkázó üreget és vi­szi a géphez. A préselő már várja az ollóval. Nem ott vág­ja, ahol a legvékonyabb az üveg, mert akkor kevés lesz a formába. De ott sem, ahol a legvastagabb, mert akkor meg kicsordul... ö már érzi, hová illessze az ollót, mi lesz a leg­jobb ... A gép aztán tovább alakítja az üveget. Amikor a ringrakó kiborítja az asztalra, még rajta van a formanyilás, s jól látni benne a vasformán lévő szemcséket is. Ragasz­tás után ezerkétszáz fokon izzik újra az üveg ... Amikor elémhozzák, még annyira lágy, hogy kedvemre alakíthatom, formálhatom ... Bangó József szerszáma a keményfából és a rézből ké­szült fazonlapát, meg a két ügyes keze. — Ilyen egyszerű lenne az üvegcsinálás ? — Még ennél is egyszerűbb. Gyorsan dolgozunk .., Most tányérokat készítünk. Négy- százötvenet egy óra alatt... — Szocialista brigádban 1961-től dolgozom. Igaz, ez már nem ugyanaz a brigád, mint amikor kezdtünk ... Van, aki elment a gyárból, vagy más brigádba került. így a hatoson két éve vagyunk együtt. Á brigádban nyolcán dol­goznak, s Bangó József á bri­gádvezető. — Mit mondjak? Jól meg­vagyunk egymással. Nemré­giben aranykoszorús jelvényt kaptunk. Nekém ez már a ne­gyedik ilyen jelvényem . .. De voltunk már kirándulni együtt és a, brigád felével színház­ban is ... A szakszervezettől kaptuk a jegyet. Valamelyik Szeptember elsején: Ünnepélyes fanéun^itök, az 1975—76-os tanév feladatai f és munkarendié Az oktatási miniszter utasí­tásban tette közzé a követke­ző, az 1975—76-os tanév fel­adatait és munkarendjét. A kö­vetkező tanév tő feladatainak megjelölésében a miniszteri utasítás többek között kimond­ja: arra kell törekedni, hogy az iskolák egész munkássá­ga a szocialista világnézet és erkölcs . befogadására kész, aktív közösségi életet élő, a munkát szerető, művelt sze­mélyiségek nevelésére irá­nyuljon. Különös figyelmet kell fordítani a világnéze­tünk alapjai oktatására, az ál­lampolgári és családi életre nevelés, illetve az osztályfő­nöki tevékenység erősítésére. Nagyobb gondot kell fordí­tani az általános iskolák és a szakmunkásképzésben részt vevő intézmények, valamint a túlnyomórészt munkások lakta települések iskoláinak fejlesztésére. Törekedni kell a munkásszülők tehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sát segítő foglalkozások, elő­készítő tanfolyamok színvona­lasabbá tételére. További eredményeket kell elérni az általános iskolai körzetesítés megalapozott fej­lesztésében, a diákotthoni és kollégiumi, illetve a bentlaká­sos intézményi nevelőmunká­nak és feltételeinek magasabb színvonalra emelésében. A fel­nőttoktatásban tovább kell nö­velni a tanulók számát, eh­hez biztosítani a feltételeket, keresni a korstzerű oktatási módszereket, javítani a szín­vonalat. Megkülönböztetett fi­gyelemmel kell segíteni, «■ fej­leszteni a dolgozók általános iskolai végzettségét biztosító formákat, valamint a szak­munkások középiskoláját. A következő tanév* időbe­osztása az érvényben levő rendtartás szerint valósul meg. A tanévnyitó ünnepségeket az általános és a középiskolák­ban egyaránt szeptember else­jén tartják, az első tanítási nap pedig szeptember 2-a lesz. Az utolsó tanítási nap az álta­lános iskolákban 1976. június 5-e. Azokban az általános is­kolákban, amelyekben az elő­írt 198 tanítási napot teljesí­tették, június elsejétől a fenn­maradó időt tanévi tevékeny­séget kiegészítő, társadalmi­lag hasznos munkával, kirán­dulással, sport- és kulturális foglalkozásokkal tölthetik el, tanítás nélküli munkanapok keretében. A középiskolák IV. osztályában 1976. május 8-a, az I—III. osztályokban pedig jú­nius 8-a az utolsó tapítási nap. A következő tanév rendjé­vel kapcsolatos további kér­désekben is a rendtartás ren­delkezései az irányadók. E szerint a tanévzáró ünnepsé­geket június 12 és 17-e között, az igazgatók által kijelölt na­pon tartják. A téli szünet de­cember 22-től január első va­sárnapjáig, a tavaszi szünet április 5-től április 13-ig tart. A tanítás a következő napo­kon szünetel: november 7-én, március 15-én, március 21-én, április 4-én. húsvéthétfőn és május 1-én. A tanév legfontosabb tudni­valóiról az Oktatási Minisz­térium tájékoztató füzetet je­lentetett meg a szülők számá­ra több százezer példányban, amelyet az iskolákban díj­mentesen kaphatnak meg az érdeklődők. A tájékoztató rész­letezi a minisztérium állás­pontját a nevelés javításáról, annak fontosságáról és lehe­tőségeiről, a világnézeti és a munkára nevelés feladatairól, a' társadalmilag hasznos mun­káról. Szó esik a tájékoztató­ban a családi életre való fel­készítésről, a testnevelés es sport helyzetéről, továbbá azokról az intézkedésekről, amelyek az, eredményesebb ta­nulást segítik elő. Ennek so­rán az Oktatási Minisztérium egyenek között hangsúlyozta: a felmentés, a hiányzás és a késés még mindig meglehető­sen sok az iskolákban. Demok­ratikus iskolarendszerünk min­den gyermeknek lehetőséget nyújt az alapműveltség meg­szerzésére. Ezzel a lehetőség­gel azonban élni is kell No­ha csökkenő irányzatot mutat az általános iskolát nyolc év alatt el nem végzők aránya, mégis gond, hogy sokan van­nak még, akik nem a képes­ségek hiánya, hanem a rend­szeres iskolába járás elmu­lasztása miatt lemorzsolód­nak, idő előtt abbahagyják a tanulást. Előfordul, hogy az iskolakerüléshez a szülők is segédkezet nyújtanak, igazol­ják a hiányzásokat. Az oktatásügyi kormány­zat • nagyon sokat tesz azért, hogy az iskoláskor elején minél kevesebben kezdjenek sikertelenül, minél többen át­jussanak az első akadályon. Növeli az óvodáztatás! lehe­tőségeket, iskolára előkészítő tanfolyamokat szervez, peda­gógiai kísérleteket támogat, hogy az I. és II. osztály siker­telenségei ne jelentsenek au­tomatikusan évfolyamismét­léseket. S közben növekvő gondokat okoz az iskoláskor vége felé közeledők jelentős hányadának a sora. Még ma is a gyermekeknek csaknem 20 százalékát jelentik azok, akik 14 éves korukig nem végzik el a VIII. osztályt. Igaz, ezek túlnyomó többsé­ge ott marad az általános is­kolában, s 15—16 éves koráig befejezi az általános iskolát. Tavaly egy miniszteri ren­delet lehetővé tette a 14. élet* évüket betöltőiteknek, hogy tankötelezettségüknek a fel­nőttoktatás keretében, a dol­gozók általános iskolájában is eleget tehetnek. A rende­letre szükség volt, a tényleges igényeket elégíti ki, hiszen vannak olyan családok, ahol a 14 éves fiatal keresetére is szükség van. Csakhogy ezt elég gyakran az állampolgári kö­telesség alóli kibúvónak hasz­nálják fel, s eddig a tanügyi igazgatás is eléggé elnéző mar gatartást tanúsított. Ilyen ese­tekben a jövőben indokolt te­hát e tekintetben a szigorítás, hiszen a felmentés nem a tan- kö telesrég teljesítésére, ha­nem csak a rendszeres isko­lalátogatásra vonatkozik, s a fiatalok vizsgakötelessége 16 éves életkorig fennáll, ha nem végezték el az általános isko­lát. Gyula bácsival ott volt az apám is ... Nekem soha nem beszélt erről... Mint a megolvasztott üveg... . Bangó Józsefnek a salgó­vidéki színház játszott. Már Viczián Pista bácsival isi:: tarjáni öblösüveggyár az első nem tudom, hogy honnan jöt— Akkor még egészen fiatal vol- munkahelye. Még 1949-ben tek, de nagyon tetszett amit tam, de vittek magukkal... jött ide. Behordó volt a ke- csináltak Képek vonulnak el előtte mence mellett, azután tanult, S hogy a brigád mit csinál a múltból. Nehéz, kemény szakmunkás lett. Most cso- még? őszi napok falun, amikor len- portvezető. — Van nálunk egy kislány, gelyig süppedtek a sárba a — Egy órával kezdés előtt Tizenhét éves lesz, az én be- Kocsik, a cukorrépa- meg a már benn vagyok a gyárban, hordóm ... Csak négy osztá- burgonyateher alatt. Idős pa- Hogy minek igyekszem ennvi- lya van, pontosan annyi, mint rasztemberek gondterhelt ar- re? Sok beszétnivalóm van nekem volt, amikor kezd- ca sejlik fel, amelyeken, mint az emberekkel. Ha bemegyek, térti.,. Most szeptemberben a megolvasztott üveg, folyt mégiscsak annyit kell kérdez- tanulni fog. Itt a gyárban lesz szét a megkönnyebbülés, ami- nem, no, mi újság? Akkor az iskola. Munkaidő-kedvez- kor ők, az üveggyári munka- már tudják, hogy minden ményt kap, és ingyen füzete- sok beálltak a tábla szélébe, érdekel. Hogy ment a munka, két, könyveket. Ha jól tanul, — Munka közben sok min- volt-e valami fennakadás, még jutalmat is... den szóba került. Az is, ami hiányzik-e valaki... Tőlem — Rábeszélte? egyre többször szöget ütött is sokat kérdeznek. Megesik, Nevet: az én fejembe: miért nem hogy segítséget kémek... — Nemcsak én. Az egész tartózhatom egészen közéjül. Legutóbb Bódi János merí­brigád biztatta... Egyszer aztán oda is álltam tő állt elé reménykedve, vá­Akárcsak az apját, hogy ta- Krenács Gyula bácsi elé, hogy rakozással. Költözőben volt nuijon meg írni, olvasni. Már lehet-e erről szó? a Pécskő-dombról a Schuyer ráállt, aztán mégsem sike- Viczián István, a karancs- Ferenc utcába. Bútor kellene rült a dolog. A gyárban nin- aljai illegális kommunista azt az új lakásba, de a négy gye- csenek annyian, hogy első ősz- kérdezte a taggyűlésen Ban- rek mellett nemigen lehet er- tályt is indítsanak. gó Józseftől; mi az, ami arra re gyűjteni. Bangó József az késztette, hogy belépjen a OTP-t ajánlotta, személyi köl- X pártba? csont. Csakhogy az OTP nem — Nem tudok én szónokol- siet a pénzzel azokhoz: akik — A parinak 1961-tol va- ni. Akkor meg különösen nem dolgoznak, vagy nem tud- gvok tagja. Egy evvel ra, már nem ment'. Inkább csak érez- nak dolgozni.’ Bódi Jánost beválasztottak a vezetőségbe, tem, hogy ott a helyem, hogy meg a tavasszal operálták es most februártól alapszer- segítenék, amiben tudok. És Együtt mentek vési* a évá vezeti titkár vagyok. Közben féltem, iszonyúan féltem, hogy gV 1 * g a elvégeztem az általános isko- elég lesz-e ennyi? lát. a marxista középiskolát. Elég volt Jól ismerték őt és most (Demi nárthizott ■ 8 , . ismerteK ot gatohoz. Bodi János megkao­es most az üzemi partoizott- is, az apjat is, az öreg uve­ság öthónapos iskolára küld... gest. Régi üvegesek, sokat pró- _ ott, azon a taggyűlésen bált, tapasztalt kommunis- hallottam, hogy amikor. 1944- ták egyengették az útját. ben mentették a gyári gépeket — Préiszner Jani bácsit. a németek elől, akkor Vi- Krenács Gyula bácsit. Schink czián Pisti? bácsival, Papp Jóska, meg Feri bácsit mind jól ismertem... Dolgoztam | “ -------------------------— P app Gyula bácsival, meg i NÓGRÁD — 1975. augusztus 22., péntek 3 ron, az ismerős, százszor meg­járt úton, egyenesen az igaz­ta a kölcsönt. Azt mondják, nem tudni, kinek telt nagyobb öröme benne. Annak, aki kan­ta a pénzt, vagy aki segí­tett benne. Vincze Istvánnc

Next

/
Thumbnails
Contents