Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
Most igazán nyár már a nyár...’ Palotáson is aratnak A kombájnosok a munka egy kis szünetében. Hogyan leltei Iti julni a liul Iám völgyből Tiribescn? Az utóbbi időben megszok- tűk, hogy a tiribesi bányaüzemről az ott dolgozókról csak jói hallunk. Nem is oly régen még termelési sikerekről, kiváló brigáderedmények- ről, és élüzemavalásról láié- koztattuk az olvasókat. Az első télévi széntermelési .-»red* ményeket vizsgálva sajnos azt látjuk, hogy Tiribes széntermelési tervét csak 97.7 százalékra teljesítette, 1805 tóm nával maradt el tervétől. Ennek kapcsán egyre többszőr hangzik el: milyen baj van Tiribesen, mi az oka a lemaradásnak? A kérdésekre Sándor Gáspár, az aknaüzem vezetője válaszol. — A dolgozók és vezetők teljesíteni akarják a tervet. Igaz, most egy kicsit lemaradtunk, emiatt szegye! i ük is magunkat. Ez jutott kifejezésre a június végén megtartott brigádvezetői értekezleten is. Gondjaink viszont vannak. Megváltoztak a termelési körülmények. Kime- rü't, illetve lefogyott a Dózsa- teleipi szénmező. Erre a területre koncentráltuk termelésünket. 1972. júliusától 1975. áprilisáig. Az egymást követő frontfejtésekből a Lőrinc- brigád több mint 420 ezer tonna szenet termelt ki. Ez a bányamező közel volt a fószállító siklóhoz, ennek következtében kedvezőek voltak az elszállítási lehetőségek, ugyanakkor alig voltak fenntartási gondjajnk. Miután a szén az előbb említett területen elfogyott, vissza kellett térni a VII. ereszkei bányamezőbe, amely a bánya bizonytalan jövője miatt néhány évig tartalékban volt. Sikerült rendbe hoznunk a fővágatokat, átállítottuk a szárítást, áprilistól kezdve innen termeljük ki a szenet. Sajnos, jóval hosszabb lett a szállítás útja. A különoség, az előbbi és a mostani között 050 m, ez a kisebbik baj! A nagyobbik az, hogy a szállításhoz több csillére, a kiszolgáláshoz pedig naponta 15 műszakkal többre van szükség. Munkaerőt köt le a vágatok fenntartása, ugvanakkor hozzá kellett látnunk a bánvamezők e'őváiá- sához. előkészítéséhez. Ide 4— 5 brigád kell állandó jelleggel. 200 csillét a vállalat segítségével már beszereztünk, a többletmunkaigény biztosítása azonban továbbra is gondot okoz. A körülmények megváltozása mellett más megoldásra váró problémák is voltak. Főleg a II, negyedévben. Vagon- hiányok miatt akadozott a külszíni elszállítás. Mivel készletezni keveset tudtak, ezért a tervezettnél több fizetett szabadságot vettek ki a bányászok. Következményeként a produktív műszakszám csökkent, bár a. Lőrinc-bri- gád már az új helyen is elérte a 6 tonnás fejtési teljesítményt. — Hogyan lehet k>jutni a jelenlegi hullámvölgyből? — Mindenekelőtt a munka jobb megszervezésével, az eredményesebb műszakgazdál- kod. ássál. az ütemesebb vagonellátással, — vélekedik íz aknaüzem vezetője, majd így folytatja: — a negyedik negyedévben a munka gyorsítás« céljából vágathajtó géb beállítását is tervezzük. Amennyiben megvalósítjuk az említetteket, akkor újból jó oldalunkról emlegetnek majd bennünket a megyeben. A tiribesi bányászok már ennél nehezebb feladatot is megoldottak. Biztos, hogy tervük. elképzelésük most is megvalósul. Eddig még sikerűit Az öntőszakmát mindig a nehéz szakmák között tartották nyilván. Most azonban a kánikulai napok idején a kohó forrósága, a tűző nap melege csak tovább fokozza ezt, s így a helytállást még nagyobbra kell értékelnünk. A kohászati üzemek öntödéiben nagy szorgalommal folyik a munka, hiszen a kongresszusi és felszabadulási verseny ígéretei kötik a dolgozókat. Az öntöde gyárrészleg az év eddigi időszakára esedékes tervet 101 százalék felett teljesítette. Vasöntvényből 6896 tonnás feladatukat 7002 tonnára teljesítették. A 890 tonnás acélöntvényterv helyett pedig 917 tonnát teljesítettek. A sízámoik egyértelműen igazolják, hogy szorgalmas és lelkiismeretes munka folyik mind a vasöntödében, mind az acélöntődében. Szükség is van erre, mert olyan feladatokat kell valóra váltani, amit például Kovács Árpád vasöntő brigádja is vállalt. Eszerint olyan gazdaságosan bánnak az anyagokkal, hogy a mennyiségi terv maradéktalan teljesítése mellett a felhasznált rezsianyagokból 7 százalékos megtakarítást érnek el. S hogy megteremtsék az eddiginél is gazdaságosabb termelés feltételeit, a technikai megoldásokban is előrelépést terveznek. Ennek érdekében két újítást szeretnének bevezetni. Az anyagtakarékosságból 30, az újításból pedig 10 ezer forintos többletet biztosítanak a gyárrészleg Számára, Nos az ígéret, Kovács Árpád brigádja szerint valóra is válik. Az anyagokkal való takarékos bánásmód és a se- lejtmentes munka máris kivívta a gyári vezetők elismerését. Az öntödék szocialista brigádjainak eddig 410 ezer forintos megtakarítást kellett elérniük. Vállalt kötelezettségeiket azonban a ^ Kovács Árpád brigádjához" hasonló igyekezet mellett 420 ezer forintra teljesítették. Olyan brigádmunka támogatta ezeknek az eredményeknek elérését, mint a Szabó László-vezette brigádé is, amely termelési tervét eddig 105,3 százalékra teljesítette. Vagy mint az acélöntődéi Barthó Jenő szocialista brigádé, amely feladatának átlagosan 110 százalék felett tesz eleget. Szintén az acélöntődében munkálkodik Tőzsér János brigádja, amely jó munkája mellett jelentős újítási javaslatot nyújtott be, ezzel együtt 18 baleseti veszélyforrást feltárt, s közülük 15-öt saját erőből meg is szüntetett. O. B. / Most igazán nyár már a nyár, a palotási halárban. Az időjárás meleg, megérett a ga- bofla és aratják. Ettől zengő most a táj, a szép, szelíd, óriási katlannak tűnő. Mert félkörbe fogja a távolban kéklő Mátra és a Cserhát. Délről a kijárat, az aividék felé, forr a meleg, akár a délibáb is megjelenhetne. De ahelyett a kombájnok láthatók, diadalmasan zúgva vágják a gabo' nát, vastag porfelhő kíséri útjukat. Nincs pihenés. A nagy gépek fürgén fordulnak a forgókon. Nyomukban a szemet szállító gépek versenyeznek. A gépeken pedig az emberek. Verejtékeznek, arra ülepedik a por,, A szemük fehérlik, és a fogsoruk, mert kedvükre való amit tesznek. Nagy, erős emberek, akár Ozibuss: Sándor,, de a legfiatalabb Albert Mihály — aki töréken.vebbnék tűnik — testén is kemény izomszalagok feszülnek. Ok azok tizenöten, akik kora reggeltől látásig, mintha ölelnék magukhoz a kalászt. A nemrég még szélben ringó táblák már kopaszak. Széles a közös gazdaság határa. A Szuha völgyétől hatezer hektáron Bércéiig terjed, hét község bírja. Sok ezer ember kenyere terem itt. És akik a gépen ülnek, hogy betakarítsák a termést, ennek tudatában irányítják a gépeket. Nyomukban megváltozik a szántó. Gyűjtik a szorgos kezek róla a szalmát, majd lángra lobbantják a tarlót. A tűzzel fertőtlenítenek, a hamuval tápanyagot pótolnak. Füst kavarog a termőföld felett, amit a szél. a hegyek felől érkező oszlat el. És akkor ott dübörögnek a szántó traktorok. A nemrég még terméstől ékes föld barna színűvé Változva piheni fáradalmait Minden, amit tesznek most Palotáson, gondosan megkomponálva, történik. A munka lüktető zaja sodró ütemű, vezényli a karmester, akit Palotáson a termelőszövetkezetben. Vájná Tamás elnök személyesít meg. nagyon jó összhangban munkatársaival. ö vallotta: — Hatvan ember, aki az Vájná Tamás, az elnök és Ma- jerszki Pál, a volt elnök. Teljes az egyetértés: kitűnő minőségű a tiszta búza. Bábel László felvételed aratást, szemszállítást, a -tisztítást, a szalma kazlazását es a szántóföld megművelését végzi... Hatvan ember, sok-sok gép, nagyüzemi módra. Ez már a nagyüzem. A kaszás világban ilyen területről az aratáshoz 300—400 ember szükségeltetett végtelen nagy létszámú igással. És most hatvan ember, nyolc-tízezer vagon termés és legfeljebb tizenhat, tizennyolc nap. Számítanak, hogy ennyi idő alatt végeznek. Nincs is szükség további faggatózásra, az elnök készséges. — Az emberek felelősséggel végzik munkájukat. .. Ujjnyi vastag az a papír, amelyen lefektették a munka menetrendjét. Ott kezdődött a felkészülés. Aztán a végrehajtásról a vitával folytatódott, majd következik a befejezés. A szerelők, akik most vezetik a gépeket, végezték el azok javítását közösen, mind a tizenöten. Aztán sorsoltak, kinek-kinek melyik gép jut, ami eldöntötte: teljesen új kombájn-e vagy a régebbi? Nincs tehát vita, hanem a munkáért és egymásért érzett együttes felelősség. Az elnök mondta: — A dolgozók akarata szerint történt az előkészület, így folyik a munka is. Mindenki, aki felelős az aratásért, tudja a kötelességét... A kombájnok megállás nélkül róják a vég,nélküli kalászoktól gazdag táblákat. Munkájuk attól függ, időben elszállítják-e tőlük a kicsépelt szemet. Ezért akár a kombájn- vezetőké, a szemszállítók felelőssége is nagy. Pajtapusztára szállítanak a dengelegi laposról. Menetidejük negyven- három nerc. Sem több, sem kevesebb nem lehet. Ez a rend. Laukó János, az egyik szállítógép vezetője mondta: — Így, szervezetten jobb dolgozni. Az ember tudja magát mihez tartani... Pajtapusztán a szemtisztí- tás, a magtározás, és ha kell, a szárítás folyik. Négymillió forintért építették a telepet. Példának állítható, micsoda korszerű felszerelés a gabona- termesztéshez. Itt is zúgnak a gépek, ömlik a gabona, telik a raktár. Jakus Pál, az elnökhelyettes a felelős, és olyan tapasztalt emberek tevékenykednek, mint Majerszki Pál, a tsz közvetlen megalakulása utáni elnök, tehát a tagoknak az idősebbjei. Közöttük is a legkorosabb Németh Ferenc, aki valamikor az uraságot is szolgálta, ő mondta: — Hála Istennek, más világ van már. Ennyi gabonát valamikor a húszezer hold birtok nem adott... Palotáson most igazán nyár már a nyár. Teljes ütemben aratnak, biztonságba helyezik a kenyérnekvalót, rendbe teszik a megfáradt földet, hogy új termést adjon. És mindezt olyan megváltozott körülmények között, hogy aki régen járt arrafelé, nem ismer rájuk. Az emberek a korábbi években elszenvedett kudarcokat kiheverték. Dolgoztak és gazdasági helyzetük helyreállt. Fokozatosan gyarapodnak. Nem csupán dolgozói ők már a közös gazdaságnak, hanem meghatározói annak, hogy miként haladjon ott az élet. Ez megszilárdította a tagok és a vezetők közötti kapcsolatot. Kint, a búzatáblán Vájná Tamás, a tsz elnöke szemlét tartott. A kombájnosok közrefogják. Ozibusz Sándor a gépéről leugorva; kezében maréknyi árpaszalmával átkötötte az elnök karját. Arra a pár percre derültek, akár a nap fénye. Az elnök: *— Amikor végzünk, teljesítem a kötelességemet — jelezvén, tudja, mit jelent a cselekedet Gsi szokás, a gazdát közrekapták az aratók, bekötötték karját szalmával, jelezvén, várják az áldomást. Most sem marad el, amikor végeznek, megérdemelten ülhek majd-asztalhoz. Palotáson most. igazán nyár már a nyár. Kombájnoktól hangos a határ. Szállítógépek viszik a termést. Zúgnak a tisztítóberendezések, telik a magtár a tiszta búzával. A táblák szélén magasodnak az aranysárga kazlak, és magas füst száll a tarlóról, amely a gépek nyomán színét változtatva új életre készül. Bobál Gyula Három a tizenötből... /
