Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
{ « CgycRjogú'ág a c«aládbort ■»Női dolgoh? „Egyszer vedd ki a férjed kezéből a portörlőt. Többet a kézébe nem veszi!” A háztartási munkához, gyermek- neveléshez tán csak a nőknek van joga, s egyben kötelességük is ? Manapság nem természetes még. hogy a házastársak egyenrangú felekként vegyék ki részüket a közös munkából, a háztartás tevékenységeiből. Miért? Fiatal fiúk és lányok, akik most mennek férjhez, most nősülnek meg, sok szabad időhöz vannak szokva, igyekeznek minél több 6zabad percet biztosítani maguknak, bogy szórakozhassanak, együtt tölthessék el szabad Idejüket. Ha közösen végzik a munkát, természetes, hogy hamarabb elkészülnek. több idő marad. Gyerek születése után még több a gond, a munka. Sok érdekes, aktuális kérdést vet fel a gyakorlatban a hároméves gyermek- gondozási segély. Nemrégiben egy lányos apával beszélgettem, kinek felesége két ikerkislányt hozott a világra. Elmondta, hogy amióta szülési szabadságon van a felesége, sokkál kevesebb a munkája. Kevesebbet segít, hiszen otthon van a felesége, s ..ráér” mindent elvégezni. Közérthetőbben: ugyanis semmid dolga. Hozzátette azt is, hogy amióta az ikrek megszülettek. — s cseppet sem találta ellentmondónak —• sokkal kevesebbet járnak szórakozni. moziba, színházba. Nem' egyedül vallja nézeteit. A GYES-en levő , családanyákról egyre többen mondják. hogy ők „ráérősök”. Valóban így lenne? Délelőtt Salgótarján főte-’ rén. főutcáján alig látni gyerekkocsit tologató kismamákat. Vajon hol vannak? Arany János úti gyermekszakorvosi rendelő: Néhány gverekkocsi az ajtó előtt, benn nyolc-tíz anyuka és egy a oilka a gyerekekkel. A betegségek a legkülönbözőbbek:, csalánkiütés valamilyen gyümölcstől. felvágottól. Gyomorrontás pici babáknál másnapi tejtől. Mogtázás a hideg fürdővíztől, vagv szódától és ehhez hasonlók. Arról beszélgettünk, hogy, amikor nem kell a gyereket sem bölcsődébe, sem óvodába vagy orvoshoz vinni, olyankor mivel foglalatoskodnak délelőtt, mit csinálnak délután, egyáltalán hogyan telnek napjaik? — Én sajnos nem vettem, nem vehettem igénybe a gyermekgondozási segélyt, mert nagyon nagy szükség van a pénzre. Lakásra gyűjtünk. fgy mikor a gyerek beteg, nincs aki elhozza orvoshoz, s nekem kell szabadságot* kivennem, vagy néhány órára elkérezkedni a munkahelyemről. — mondja egy anyuka. Angyal Zoltánná. Nagyon nehéz így. Reggel szaladok a gyetekkel az óvodába, utána a munkahelyre, onnan ismét délután az óvodába, maid haza, mert várnak az otthoni teendők. Azt, hogy vajon mit csinál ezalatt a férje. szinte meg sem mertem kérdezni. Választ azonban mégis kaptam rá. — Nehéz munkát végez a férjem, s reggeltől csak késő este keveredik haza holt- fáradtan. Nem tud nekem segíteni Egyébként: olyan is az., amit ő csinál! Egy fiatal, húsz év körüli asszonyka. Boros Istvánná karján néhány hónapos kisfiú: — A férjem délutános a gvárban. ő vigyáz otthon a kétéves kislányunkra. Csak azért nem ő jött el a picivel, mert nekem be kellett mennem ' a munkahelyemre is. s így .természetes. hogy egyúttal ezt is elintézem. Nálunk nincs munkamegosztás. Amióta összeházasodtunk, mindent közösen végzünk. De nem „te ezt, én azt” alapon! Ki mit lát,* ki mit ér. Ha munka van, s el kell végezni, mindegy, ki végzi", csak el legyen végezve. Nem is veszekedtünk mi még emiatt. Albérletben lakunk, — a két gyerekkel —. s mindent magunknak kell csinálnunk. Jól is néznénk ki, ha egymásra várnánk! — Hajjaj! Én is ezt szerettem volna. De a férjem, mint az később kiderült. a gyakorlatban nem ért1 egyet az elveimmel. Azzal egyetértett. sőt megparancsolta, hogy három évig legyek otthon a gyerekkel. De ezzel eavben azt is természetesnek vélte, hogv én leszek a házi robor. Háziasszony, aki mivel otthon van, s, úgysincs semmi dolga, mindent elvégez. s este munkából megtért férjét főtt vacsorával várja Talán még, ezt is elviselem. Csakhogy míg ő dolgozni jár. s nem marad el semmiről, mindenről értesül, beszélget, megbeszéli napi problémáit, addig én hiába olvasok, ki vagyok rekesztve a társas életből. Nem szórakozom. Mégcsak ki se tudok mozdulni a lakásból! Mire reggel megetetem a gyereket, megreggelizem. összekapom a lakást, addigra elkezdhetem a főzést. bevásárlást. leg- fe'jebb fél órára tudok kisé- tá’ni a gverékkel, délután kezdődik elö'ről. s egy 'kis mosás, vasalás, s eltelt a nan. Mosni, főzni kis«v°re'- m°'- lett mindennap kell. Ha néha fél órára szabad időm marad. akt vagy pihenéssel, va.ev olvasással töltöm. A férjem minderre azt mondja: otthon vagy 1 S végül az egyetlen férfi a rendelésen. Közelebb merészkedik a vitatkozó női társasághoz, úgy, mintha ő is kicsit ludas lenne e „női” dolgokban. — Ami azt illeti, valóban nem sokat teszünk annak érdekében. hogy az asszonyoknak valóban könnvebb legyen. Még a nők nemzetközi évében sem. Melyik az a férfi, aki ha látja, hogy süt; főz vacsorára a felesége, lebeszélné róla? Segíteni pedig csak néhányan tudnak benne. Mint például én is, olyan kétbalkezes vagyok. hogy képtelen lennék a feleségem ..keze alá” dolgozni. Inkább hátráltatnám, mint segítenék neki. Viszont azt már én sem tudnám csinálni, amit sajnos sok honfitársam, — vallja őszintén a női fülek csodálkozására —. hogy az asszony talpon, én pedig a fotelben „pihenek”; s nézem a televíziót. Addig én is keresek magamnak elfoglaltságot, munkát. Mert az mindig akad. Csak meg kell látni!' Bár magam ellen beszélek, mégis egvet javasolok a feleségeknek: ne kényeztessenek el bennünket! Nincs az a férfi. akit valamilyen gyenge oldaláról ne lehetne megközelíteni, s megnyerni az „ügynek”; a házimunkának. De a nevemet azt ne! — tette hozzá, mintha szégyenné. hogy modern gondolkodású, hogy mai férfi. Bátki Ildikó Sx«>» jeá—:i e s*I Iá a! ííríalálkozó A JELENKOR Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmány-anyaggal jelent ■ meg a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A lírai rovatban többek között Bertók László, Demény Ottó, Kiss Dénes és Rózsa Endre költeményei kaptak helyet. A prózai Írások sorában új interjúval jelentkezik Bertha Bulcsu; ezúttal a Dobozy Imrével folytatott beszélgetést olvashatjuk. Ehhez kapcsolódik Drffiozy Imre „Fehérvár előtt” című írása, amely a második világháború időszakát idézi. — Üjszerű műfajjal, ironikus mesékkel szerepel Gera György. A képzőművészeti rovatban Martyn .Ferenc, László Gyula kiállításán elhangzott megnyitóját és Tüskés Tibor sorozatának ..Beszélgetés Bors Istvánnal” című új darabját találja az olvasó. Fülep Lajos emlékezete címmel négy írással — Major Máté, Németh Lajos és Takáts Gyula tanulmányával, továbbá Lakatos Kálmán költeményével — emlékezik a folyóirat a 90 éve született kiváló művészetfilozófusra. A szomszédos országok kultúrájával ápolja a kapcsolatot a Két nép hű fia című összeállítás. Ebben Illyés Gyula Pável Ágoston erhlékezé- 6ét, Csuka Zoltán jugoszláviai körképét és két könyvismertetést olvashatunk. Az ötvenéves Nagy Lászlót köszönti Czine Mihály írása, Vasy Géza pedig Nagy László „Ki viszi át a szerelmet” című költemény/ i elemzi. |S> ■ V"’"1 kJ*- :4 Közutak felújítása A KPM megvei üzemigazgatósága folytatja' a nőtines —ke-zegi út szélesítését, itatásos hengerlését. Hasonló munka folyik a nóarádmarca- li bekötő útnál és Kánváson. X A Kátyúzások. A főbb útvonalak karbantartásának keretében az üzemigazgatóság dolgozói folyamatosan végzik a szükséges kátyúzásokat. A 21 -es, a 2-es. és a 22-es mű- útoni dolgoznak a brigádok, s ezzel egyidőben az útpadkák kaszálását is végzik. lantos (dudál A tapasztalat általános: az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádmozgalom kulturális vállalásai túl formálisak, leszűkültek egy-egy rendezvény, kiállítás, mozi*, színházi előadás megtekintésére és ezek a vállalások nem szol* gáltákj szolgálják kellőképpen a brigádtagok kulturális fejlődését! Mindezen tapasztalatok alapján, az MSZMP KB 1974. december !ri határozatából .kiindulva, a SZOT 1975. márciusi állásfoglalása — egyelőre csak kísérletképpen 20 nagyüzemnél — új alapokra helyezte a kulturális vállalások rendszerét. Ezen kijelölt vállalatok közé sorolták a ZIM salgótarjáni gyárát is. áhol, bár e téren meglehetősen jó eredményeket értek el. mégis érvelj j alag»ol*ra kell helyezni a szocialista brigádok kulturális és művelődési verseny vállalásait Közeledik a nap, amikor sor kerül a Szojuz es az Apollo űrhajó közös útjára. A Szojuznak a szovjet kozmodrom- ról, Bajkonurból kell indulnia 1975. július 15-én, moszkvai idő szerint 15 óra 20 perckor. Aznap startol az Apollo is — 22 óra 50 perckor. A két űrhajó. a Szojuz indítása után öl óra és 50 perc múlva találkozik. Ezután 47 órán és 20 percen át keringenek együtt. Miután szétkapcsolódtak, a Szojuz további 4.3 órát tölt a világűrben és Kazahsztán területén száll le. az Apollo körülbelül három és fél nap múltán a Csendes-óceánon, a Hawai-szigetek közelében ereszkedik a víztükörre. Befejeződtek azoknak a szovjet és amerikai űrhajósoknak előkészületei is, akik részt vesznek a közös űrrepülésen. A mintegy három évig tartott munka számos bonyolult mérnöki-műszaki és egyéb feladat megoldását tette lehetővé. i Az egyik fő feladat az űrhajók megbízható - összekapcsoló rendszerének kidolgozása volt. A Föld mesterséges bolygójaként két napon át nemzetközi űrállomásként működnek majd az űrhajók. Képünkön a szovjet repülésirányító központ. Július 15-én pontosan ilyen rakéta száll fel Bajkonurból a közös szovjet—amerikai űrrepülés alkalmával. nyes a megállapítás: az értékeléseknél a gazdasági jellegű feladatok kerültek előtérbe a kulturális vállalásokkal szemben. A tény mégis az: a gyár szakszervezeti bizottsága kiemelten kezeli a műveltség alapját képező, általános iskolai tanulmányok elvégzését, s -ebben már eddig is jó eredményeket értek el. Például az 1974—75-ös . oktatási évbenaz általános iskola különböző osztályait közel százan végezték el. s ezek 92 százaléka a szocialista brigádok tagjaiból kerültek ki. Mindezek elleniére, a gyárban van olyan, a Vállalat Kiváló Brigádja címet kiérdemelt, brigádvezető, akj mindössze hat általánossal rendelkezik. s akadnak arany- és ezüstkoszorús bri- gádvezelók is, akik még nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A gyár szakszervezeti bizottsága tizenkét brigádot jelölt ki a kulturális vállalások új rendszerében való részvételre. s közben messzemenően figyelembe vették, hogy a brigádok főleg fizikai állományúak legyenek. Csak így érhető el, hogy a tapasztalatok levonása után általános, jellemző képet kapjanak. A kírsérletben ilv módon hat szakmunkásokból és hat betanított munkásokból álló brigád vesz részt, akik a KSZGY'ben és a gáztűzhely- szereldében dolgoznak. Több megbeszélés — amelyekbe bevonták a József Attila Müvelődés-i Központ, a Népművelési Intézet és az SZMT kulturális bizottságának képviselőit — után. a szakszervezeti bizottság intézkedési tervet fogadott el a közművelődés-politikai határozatból adódó feladatok végrehajtására. Ez olyan kitételeket is. tartalmaz, mint például: a szocialista brigádok vállalásainak értékelésénél kaipjanak kiemelt szerepet a kulturális és művelődési vállalások. Hatékonyabban kell szorgalmazni az általános műve'tség megsze-zését. s két éven belül el kell érni. hogy a negyvenéven aluli szocialista brigádtagok, akiknél ez még nincs meg, elvégezzék a nyolc osztályt. A ZIM szakszervezeti bizottsága a feladatok végrehajtásán, segítésére munkás- művelődési bizottságot alakított, amely rendszereden megvitatja. s ellenőrzni a feladatok végrehajtását. Molnár István Stafford és Leonov a közös gy akorlatok közben Film készül a Hímek szinkronizálásáról Azok a kiemelkedő színművészeink lépnek fel a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár most készülő do- kumentumjáték-filmiében. akik a külföldi filmek magyarra szinkronizálásában is a legsikeresebbeknek bizonyultak. Az ..Eev nyelv»" lünk” című filmet a Pannónia \ Stúdióban, a magyar szinkronfilmgyártás fellegvárában és a televízió stúdióiban forgatják, hogy megismertessék a nézőt a magyar szinkron tör - téneiével és műhelytitkaivá.. A film forgatókönyvét Gombos László írta. Rendezi: Borsodi Ervin. A filmet várhatóan ősszel mutajják be. NÓGRAD — 1975. július 9., szerda
