Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

Védett természet

Egyre gyakrabban hallunk, vagy olvasunk parkerdő át- adásáról. egyes területek nemzeti parkká ny; Ivánit.ásá- ról. Vajon mit ielenfenek nekünk ezek a hírek? A nemzeti parkban hazánk egv* eav szén. ielleezetes Iá iát. nö- Venv- és állatvilágát isvek- í '.'ink megmenteni az utókor szamára. liven terület például a sokak által ió! ismert Hortobágy 'Bi^ac. Nemrégiben a Bükk-hegvsé1? naev részét is védetté nyilvánították. Már ennek a ieevében készült el a szálaika-völgvi szabaditéri múzeum, ahol a látogatók tanulmányozhatlak e vízi erővel hajtott fű résziéit1 De t. a régi kováesműhelvt, valamint a szén- és mészégető boksákat. Egyszóval a múlt emberének munkalehe' tőségeit, használati eszközeit. Bérűn, az erdővel borított hegyhátakon várromok állnak. kolostorok falai rejtőznek. Ezeket védiük a további pusztulástól, Imgv a turisták. a kirándulók megismerhessék a vidék letűnt századainak történelmét. életét, kultúráiét,

A parkerdőket az illetékes erdőgazdaságok alakítiák ki saját területeiken. Ezeknek ez a rendeltetése, hogv kényelmes. kulturá't pihenést biztosítsanak a kirándulóknak. A szennvezelt levegőid, zaios városokból egvre többen „menekülnek" ki a természetbe. Sajnos, nem mindenki bírja egyformán az erdőt, a hegyhátat járni. Ezért egyegy szép fekvésű részhez, vízeséshez túrautokat építenek. A sétányok mellett padokat, fából ácsolt asztalokat helyeznek el, máshol pihenőket építenek tűzrakóhelyek- kel. a hosszabb túravonalakon pedig esőházakat állítanak fel. A sétányokon kívül vannak tanösvények is. Ezeken végighaladva, megismerhetjük a könnyező erdők fáit. felhasználhatóságát és természetesen az itt élő madár- és állatvilágot is. IIven tan- ösvényt találunk például a börzsönyi parkerdőben. Nagymaros és Királyrét környékén, vagy a sárvári városi erdőben. A parkerdőkben úi színfoltot jelentenek az erdei sportpályák, amelvek tóm a,gyakorlatokat ajánlanak a felfrissülésre, kondíció erősítésére.

Az erdőgazdaságok dolgozói — egyéb feladataik mellett — fáradságos. nehéz munkával alakítiák ki a padi érd őket. nemegyszer fiatalok, úttörők, gyári dolgozók. turisták segítségével. Ezeknek a nagy értékű létesítményeknek a hasznát mi magunk élvezzük, ne rongáljuk hát. hanem óvtuk és igyekezzünk fontosságát másokkal is megértetni.

Szatmáry Tamás

Ritka, védett állatok

j907-ben Franciam szag jelentős rezervátumában, a Pireneusi Nemzeti Parkban két érdekes állatot helyeztek védelem alá: a pireneusi zergét és a spanyol pézsmacickánvt. A zergék Európában a Pire- r,tusoktól a Kaukáz i= g élnek. A zergék nemének kilenc elszigetelt álfáiét ismerjük, ezek közé tartozik a pireneusi zerge is. Ezek a kecses állatok a szabad természetben élnek csapatokban. Kedvelt magasságuk 700— 3500 méter. A zerge igazi hegyi állat, arr.elv s'kvidéki állatkertben ros-zu! érzi magát. A Pireneusokban (francia oldalon) a zergék a második világháború után a távcsöves puskák szaporodásává1 oar- huzarr\psan kezdtek fogyatkozni. A pireneusi zerge valamivel kisebb testű állat, mint testvére az aloe«i zerge. de még ígv is elég nagy c? pontot mutat. bár nem trendig kön.nvű becserkészni. 1967-ben számuk kb- 400 db. o’ >lt a nemzeti park területen. Az ekkor fosán"'ositott j korú véde'mi törvénv ió- v útiból orvé” de'es szmyvo- d stnak indu’lok és 1908-ban lj-3-Ö!. 1970-ben m-l" !« o számoltak össze belőlük. Számuk ennél 30 százalékkal valószínűleg magasabb, mert « pireneusi zengék egv része

behúzódik az erdőkbe. itt pedig szinte lehetetlen szemmel tartani őket.

Egy másik igen ritka állat a spanyol pézsmacickány. Ez az állat Európában egyedül a Pireneus-hegység francia és spanyol oldalán él. Rokona a deamán, vagy keleti pézsmacickány az Ural, és a Don és a Volga vidékén él. Értékes prémje miatt próbálják most szaporítani a Szovjetunióban is.

A spanyol pázsmaeiekány életének nagy részét a vízben tölti. Csigákkal, kagylókkal, vízi rovarokkal táplálkozik és sajnos a Pireneusokban a hegyi patakokban előszeretettel fogyasztja a Díszt-, ráng ikrákat is. A spanyol pézsmacickány életmódja a vízpartra épített várai, barlangjai a hódra és életmódjára emlékeztetnek. Igen erős pézsmaszaguk van. ezért» a ragadozók, ha elejtik, agyonharapják, a tetemét otthagyjak. A spanyol pézsmáéi ckájny fő ellenségei a ragadozó madarak, baglyok köréből kerülnek ki. A halak közül a Szovjetunióban honos deamán egyik nagy ellensége: a csuka. A spanyol pézsmacickány archaikus

származású rovarevő állat, prémje miatt pusztítják és ezért szorul védelemre.

A tcngericDi^a 70k pusztítása

A tenger'csillagok a tüskésbőr lek családjába tetőznek. Testük központi kor rútból és karokból áll Szájnyílásuk a hasal dalon található. A kifejlett fajok ragadozók, kagylóikat és kisebb testű élőlényeket fogyasztanak.

A második világháború után figyeltek fel arra, hogy a tengeri esi Hágok milyen nagy pusztítást végeznek a csendes-óceáni korallszirtek- ben. Egyes vizeken a tengericsillagok elszaporodása a biológiai egyensúly felborulásának a következménye. A tengericsillagok pusztítói, az egyes kagylófajták ugyanis megritkultak a vízszennve- zés és egyéb emberi tevékenység következtében.

A japán haditengerészet 1974. őszén Okinawa partjainál valóságos hadműveletet indított a tengericsillagok ellen, A pártolónál ebben az időben óriási tömegű tenge- ricsillag jelent meg és megkezdték a korallszirtek pusztítását, Az okinawai partokat a korallzátonyok védik- a

hullámok romboló hatásától.

A korallzátonyok ezek a természet adta hullámtörők, szinte pótolhatatlanok a védelemben. A tengericsilia- gok ellen kémiai irtószerek sem bizonyultak hatásosnak. A japán haditengerészet búvárai ezért néhány hónap alatt félmillió tengericsillagot fogtak ki a korallt pusztító agresszív állatok közül.

Sugárzásellenőrzés az üzemen kívüli roaklorlérben.

Atomerőművek és környezetvédelem

A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban. Az elmúlt két évtized 6orán hatalmas karriert futott be az atom- energetika, napjainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat energiát, s 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon.

Kezdetben és utána még igen sokáig félelem élt az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerőművek.

Kiderült, hogy alaptalan volt az aggódás, ugyanis az atomerőmüvek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek (beleértve azt a radioaktív szennyeződést is, ami a szénben és az olajban előforduló uránium és tórium bomlástermékeiből származik).

Mint ismerete«, az atomerőmű reaktorában lejátszódó fizikai folyamatokat erős radioaktív sugárzások kísérik, melyek az élő szervezetre káros biológiai hatást fejtenek ki. A sugárvédelem célja, hogy megakadályozza a sugárzó szennyező anyagok szabadba való kijutását, hogy az embert és környezetét kívülről semmilyen káros radioaktív hatás ne érje és sugárzó anyagrészecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerülhessenek.

Igen kiterjedt kutatási munt m'h k / SUt- Az er5mű környezetében — Végeredményben milyen

garzas biológiai hatasarial. vagyis az atomerőmű keríté- veszélyes üzemzavarok kö- bb megismerése- &én beIül és kivül _ az vetk€zhetnek be az atomerő. ««áezségügyi védőzónában és művekben? Legsúlyosabb a

delim berendezések kiaiakita- még azon kívül is külső dozi- robbanás lehet, aminek ,mini^atoW»thUtavSi\ erawTtT metriai (sugáradagmérő) malis az esélye, de mégis

gy? Ä ?? atultete!^- szolgálat végez ellenőrzési gondolni kell rá, Nos. maga nek köszönhetjük hogy jól munikat, amelynek során min- az épület, egyes megoldások32 vesenek a növényzetből, nál pedig az erőművet kö- ato erőmüveket. földből, vízből, esőből, leve- rülvevő acélgömb még ilven

gőből stb. A külső dozi met- esetben is biztonságot nvújt.

Biztonsági Övezet riai ellenőrzést még az atom- Veszélyforrás lehet a reakeromu üzembe helyezne előtt tor-nyomótartálv és az elsőd- ____________ _., _____Á

ltalános törekvés, hogy az elkezdik - ez az ugyneve- leges kör csővezetékén eset-; rábbuaktól lényegében nem

atomerőmüveket — amelyek z»tt 0 szint meies —. hogv leg képződő repedés, törés is ................. k

is üzemanyag-szükségletük a későbbi mérések adatait (a primer körben 120—130

folytán a hagyományos erő- lehessen mihez viszonyítani. kb'm2 nyomáson kering a

műveknéi függetlenebből tele- Az atomerőművek /telepi- víz>. A rendszeres ellenőrzés

Pő hf7ton^ff5nre'akt?ruZem 06 i tésére vonatkozó általános -és maff ,az a, lfny hogy a so biztonsaganaK fokozásával „ fern alkatrészeket rendkívüli

a lakott településekhez minél v^na'k ^vigyázattal és különleges

közelebb építhessék. Az erő- TrfkgS ^v&ivü' előírások hegesztéssel erősítik össze.

mu koruh úgynevezett bizton. követeiménvek, amelyeket kis,ebbíti a meghibásodás ve3Ä ’ VaS= egeszfeg* kísérleti és tapasztalati ada- szelyet.

légi előírások "szerint -" ^ <?k határoztok meg. Az atomeróművek személyerőmű teljesítményétől, a geo- % ü^mé^körnvez^éton- fetót st>eciális sugárvédő esz- lógiai. hidrológiai, meteoroló- g^éset hatóság fetodltkör- kozökkel oviak a radioaktív- 2,5-3 kilometer. őrzik minden érdekeU

Az atomerőművek tervezési szagban. feltételei, hogy normál üzemi

viszonyok között a környeze- r - ., f , .

tét radioaktív anyagok ne V eszeljforrasoft szennyezzék. A hulladékot —

ami lehet szilárd, folyékony és OZ atomerőműben

gáz halmazállapotú — különleges tisztítóberendezésekben Az atomerőművek radioaktív

fogják fel, majd megfelelő anyagot tortáim ózó berende- Az atomerőművek bizton.sá- folyamatkezelés után (hígí- zéseit (a reaktort, az elgözö- Sí problematikájához hozzá- tás, pihentetés, szilárd • végál- lögtetőket. a szivattyúkat, a tartozik a radioaktív hulla- lapotúra való ^átalakítás) ke- nyomástartó edénvt és az dékanyagok veszélytelen el- rül ki az erőműből a hulla- ezeket összekötő csővezetéke- szállításának és elraktározá- déktorolóba, vagy izotópte- ket) hermetikusan zárt épü- sá.n.ak a kérdése is. Ha a ra- metőbe. A szellőztetöberende- leiben helyezik el. Különle- dioaktív temető nem az zések a helyiségek levegőjét ges kiképzésű épületről van üzem területén van. az ösz- megfelelő tisztítás, szűrés és szó. amelynek még az eset- szegyűjtött. besűrített, a ra- ellenőrzés után kéményen át leges földrengést is sérülés dioaktivifcás bizonyos fokú

Ä madáririás következményei Olaszországban

Olaszországban minden nemzetközi tiltakozás ellenére tovább folyik a vonuló madarak kíméletlen pusztítása. Sőt nemrégiben, korlátozás helyett, a vadászati időszakot terjesztették ki.

Berri milánói professzor 150 millióra becsüli az évente elpusztított madarak számát Az állam eddig semmit sem tett a kíméletlen befogás és vadászat megfékezése érdekében, pedig a je; leni égi helyzet a madámépes* ség létét fenyegeti.

Az olasz vadászok mértéktelen madárpusztítása most visszaütött. Elsősorban az északi karsztos vidéken, azután az Abruzzokban. de » főváros környékén is az elmúlt két évben ijesztő mértékben elszaporodtak a homoki és a keresztes viperák,’

A hatóságok bár elhallgat* ják, de a viperamarások halálos áldozatainak száma a 30-at- is meghaladja Olaszország említett területein- A zoológusok szerint a viperaszaporodás azért következett be, mert a vadászok a kígyók ellenségeit, a ragadozó madarakat, görényeket, borzokat, sőt a sündisznókat is szinte teliesen kiirtották,

Állatkísérletek

Az állatkísérlet, amely végigkísérte az orvostudomány és a gyógyszer ipar fejlődését, napjainkban új — bár a koö Ct?-,cn zveto vWC IlCfiuö VLöóClVC lUii

l.en- Mindamellett olyan leállitó- or~ rendszereket tartanak üzemben. amelyek a normálistól a legkisebb mértékben eltérő észlelés esetén azonnal „lefékezik” a reaktort.

Radioaktív temető

engedik ki a szabadba.

nélkül kell állnia.

Veszélyben a Fertő-tó túlsó oldala?

A környezetvédelem szerves részeként világszerte védett természeti körzeteket igyekeznek létrehozni, ahol az élővilág eredeti állapotában őrizhető meg. A hazánkban folyó ilyen irányú törekvésekről sajtónk hasábjain sokat olvashatunk és máris széo eredményekről adhatunk számot. Nem közömbös azonban az sem. mit tesznek az ügyben szomszédaink. Európa többi országai? Ezért is figyelemre méltó az a tény. Dókban megjelent hirdetések hogy a Fertő-tó osztrák terű- nyomán a parcellázás és a letre eső vidékét (av. orsztrák magánépítkezés nagy ütem- —magyar határral 6zomszé- ben. halad előre. A termé- dos panhagemi rezervátumot) szetvédelmi tevékenységérő1, veszély fenyegeti. E körzet- híres frankfurti R/.imek proben az ottani helvi hatősé- fesszornak az osztrák kancel- gok hozzájárulásával kb. 5000 tornál ez ügyben tett pana- fő részére üdülőépületeket és sza is sikertelen maradt.

nyaralótelkeket hoztak létre. Újabban megs arról olvasha- .. . . , . tünk, hogv a szövetségi korEzaltal az ottani es komye- ^nv meg kívánja akadáivoz.

ki növény- es állatvilág ve- n.i a környék további vészé- szélyeztetetté vált. A napila- lyezletését.

csökkenéséig tárolt hulladék- anyagokat speciális járműveken szállítják el, hogv örök időkre biztonságba helyezzék.

Hazánkban 1960-ban ’létesült az első izotóotemető. Solymár közelében, amely időközben megtelt és korszerűtlenné vált. Az úiabb biztonságos föld alatti tároló- helyet Vác közelében. Püs- oökszilágy térségében alakították ki. A terület talajának vízzáró tulajdonsága és az alkalmazott táro’ási technológia kellő biztonságot nvúit.

B. I

különböző — szerepet kapott. A mesterségesen szennyezett levegőben elpusztuló. vagy túlélő kísérleti állatok segítik a kutatókat abban, hogy a légszennyezés tényének megállapításán túl a megbetege' dés mértékét és az egyes anyagokból még megengedhető maximális szinteket megállapíthassák. Ugyanis az előfordult tragikus esetekből még nem lehet statisztikai úton . törvényszerűségeket megállapítani, viszont elsősorban erre van szükségünk.

Bár a sertés élettani szempontból sok tekintetben közelebb áll az emberhez, a tengerimalac most is megőrizte eddigi előkelő helvét a kutatólaboratóriumokban.

Az állatokat pontosan ellenőrizhető légtérbe helvezik és a légtér változásait re- gisztrálják az alanyok állapotának változásaival együtt. A mérgező anyagokat por. vagy aerosol formájában adagolják. Maximális dózisként a városi levegő 24 órás átlagszennyezettségének kétszeresét alkalmazzák. Annak ellenére. hogy a mérgezés előtt pl. mellékvese-kiirtással oróbálnak a kísérleti állatnál a legyengült, beleg vagy öreg ember elenállóké' oességének megfelelőt teremteni, a kapott eredmények mégsem tükrözik kellően az ipari környezetben élő és dolgozó ember károsodását. Ezért nem az általános hatást (pl. a növekedés és szaporodás degenerációi), inkábo az egves szervek elváltozásait tudják extrapolálni az emberre.

NÓGRÁD — 1975, július 5., szombat

11