Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

Megtartottra alakuló ülését az uf parlament

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa

A Népköztársaság Minisztertanácsának

eln-öse:

Kazár György,

a Minisztert&tíács elnökhelyettesei:

Aczél György, Borbánéi János, Havasi Ferenc, Huszár István, Szekér Gyula.

belkereskedelmi miniszter:

Szűréi István; be 1 ü gym miszter:

Benkei András:

egészségügyi miniszter:

ér. SchuUhcisz Emil;

építésügyi es városfejlesztési miniszter:

Bondor József;

honvédelmi miniszter:

Czinegc Fajos; igazságügy-miniszter: ér. Korom Mihály; kohó- és gép pari miniszter:

Nemeslaki Tivadar; könnyűipari miniszter:

Keserű Jánosné;

közlekedés- és postaügyi miniszter:

Ködönyi Károly; kulturális miniszter: ér. Orbán László; külkereskedelmi miniszter: ér. Biró József;

külügyminiszter: t’uja Frigyes;

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: ér. Koniáuy Pál; munkaügyi miniszter;

Karakas László; nehézipari miniszter:

Simon Pál;

oktatási miniszter: v

ér. Poliuszky Károly;

pénzügyminiszter: » /

Falu végi Lajos:

az Országos 'tervhivatal elnöke:

Huszár István.

Ugyancsak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az országgyűlés ér. Szakács Ödönt, a Népköztársaság Legfelsőbb Fii-ósága elnökének. ér. Szíjártó Károlyt, a Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztott*.

Apró Antal felkérte a kormánv tagjait, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az eskütétel idejére az elnök az ülést felfüggesztette.

Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szólásra.

Lázár György beszéde

szót. Megköszönte a kormány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalba lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk alkalmával — üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

— Meggyőződésem — mon. dotta —, hogy az országgyűlés alkotmányos működése a választók és a köz -érdekében végzett kéDViselői tevékenység sokirányú segítséget nyújt majd felelősségteljes munkájukhoz.

— Alakuló ülésünk napirendjével végeztünk. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlését megaiakultnak jelentem ki — mondotta az elnök, s kéoviselőtárs.Iihoz szólva hangsúlyozta:

— Kérem önöket, adják át választóiknak pártunk Központi Bizottsága, az országgyűlés. az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét és jókívánságait. A jövőben is fontos feladatunknak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal: hogy közős összefogással minél hatékonyabban munkálkodjunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért.

Az országgyűlés elnöke véLázár György miniszterelnök beszél.

gül sok sikert, jó egészséget szágépítő feladatok eredmé. kívánt a képviselőknek és az nyes megvalósításához, s az ország egész népének, az or- ülést bezárta.

Engedjék meg. hogy a kormány tagjai és a magam nevében köszönetét mondjak a bizalomért — kezdje beszédét. Biztosíthatom Önöket, mindannyiunkat az a szándék tölt el, hogy felelős megbízatásunknak lelkiismeretesen és legjobb tudásunk szerint eleget tegyünk, híven szolgálva népünket, méltóak legyünk a megtisztelő bizalomra.

Belpolitikai életünk fontos szakasza

Az országgyűlési választásokkal belpolitikai életünic nagy fontosságú, és eseményekben bővelkedő időszaka zárult le. Pártunk XI. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, majd a választások előkészítő szakasza jó alkalmat adott arra, hogy felmérve a megtett utat, összegezzük eredményeinket, számba vegyük feladatainkat, es pépünk elé tárjuk a fejlett szocialista társadalom felépítésének lelkesítő programját.

Az a tény, hogy a választások napján hét és fél millió állampolgár mondott igent a Hazafias Népfront programjára es jelöltjeire, meggyőzően tanúskodik arról, hogy népünk nagyra becsüli és értékelj a gazdasági és kulturális építőmunka eredményeit, ismételten bizalmat szavaz a csaknem kétévtizedes kipróbált politikának. Helyesli és támogatja pártunk XI. kongresszusának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében.

Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biztonságot ad a m; számunkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvény- alkotó és irányító munkával segítsük elő pártunk politikájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősítését. a kultúra és a jótét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését.

A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várakozásnak; Önökkel együtt és az önök segítségével azon kívánunk munkálkodni, hogy teljesítsük a Hazafias Népfront programját, valóra váltsuk a választási felhívásban meghirdetett célokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szép, de nehéz feladatok eredményes megoldása, a változó és mindinkább növekvő követelmények kielégítése mind annyiunk tói, a kormányból is magasabb színvonalú és szervezettebb munkát igényel. A magunk ríszéi’ől arra fogunk törekedni, hogy eleget tegyünk a megnövekedett követelményeknek. Fe j ies/.t c - ni és javítani kívánjuk a Mi- niszfertahses összehangoló és e'lenőrző munkáját, hogy föl'-n tv a a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni az ösaZ társadalmi érdeknek, es tovább növeljük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyeinek intézésében. Mindezzel együtt főnk« kötelezettségünknek tartjuk, hogy a szociálist* demokrácia szüntelen fejlesztésével, a kormányzati munka eszközeivel a jövőben is biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek tág teret és ösztönzést adnak az alkotó munka számára, segítik és támogatják a vállalati és a helyi kezdeményezések tó- vabbj kibontakozását.

Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó eredmény- nyei oldhassuk meg.

Gazdasági

tennivalóink

Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és figyelmet most a gazdasági tennivalókra kell összpontosítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlődésének méltatásával együtt mostanában gyakran és a korábbinál nagyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehezítő körülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kisebbítsük eredményeinket, vagy bizonytalanná tegyük a jövőt. Hanem azért, mert meg vagyunk gyöi ződve arról, ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten kihasználjuk tartalékainkat, a ftehézségeket — amelyek jórészt rajtunk kívülálló okokra vezethetők vissza — legyőzzük, és eredményeinket megszilárdítva, továbbra is biztosítani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de, hogy valósággá váljon, felelős és határozott vezetésre, a tudomány és a gyakorlat szoros együttműkö- aésére, egész népünk összefogására van szükség. A követendő utat és a közvetlen tennivalókat pártunk Központi Bizottsága a múlt év decemberi határozatában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig fél év tapasztalatainaK tükrében újból megerősítette. Rámutatott arra, hogy hol és milyen irányba kell fokozni erőfeszítéseinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azonos felfogásban, következetes és célra törő munkával, a mindennapi gyakorlatban szerezzünk érvényt e határozatoknak, mert ez a feltétele ez évi tervünk teljesítésének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötödik ötéves terv indulásához.

Számítunk arra, hogy. mint az év eddig eltelt időszakában, a következő hónapokban is töretlen lendülettel folytatódik a szocialista munkaverseny, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk újabb termelési eredményekkel járul hozzá céljaink eléréséhez, gazdaságunk egyensúlyának javí. tasához.

A kormány tisztában van azzal is, hogy a magunk eié tűzött feladatok teljesítésének, a nyugodt, alkotó munkának továbbra, is nélkülözhetetlen feltétele, hogy részt vállaljunk azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeket a haladó emberiség a béke és biztonság megszilárdítása érdekében fejt ki.

Erősítjük

szövetségünket

Tudjuk, hogy a nemzetközi életben kibontakozó kedvező folyamatok előrehaladásához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok összeforrottsága és egysége adja a legfőbb biztosítékot, Ezért, összhangban hazánk érdekeivel, internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket és barátságunkat, külpolitikai együttműködésünket a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal.

A magunk részéről is mindent meg kívánunk tenni a XGST-országok gazdasági együttműködésének tovább, fejlesztéséért, az integráció komplex programjának megvalósításáért. a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés közelmúltban elfogadott határozatainak végrehajtásáért. Bővíteni fogjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előnyök . alapján együttműködésre törekszünk a tőkésországokkal is.

A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvéseihez megkapja az önök támogatását. Igényeljük tanácsaikat, a jobb, az eredményesebb munkára serkentő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a magunk részéről is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy alkotó együttműködéssel hozzájáruljunk közös és felelősségteljes feladataink megoldásához, szocialista hazánk felvirágoztatásához.

A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülésszakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terveit, és a hosszabb időszakra szóló munkaprogramját.

Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselő- társamnak sok sikert, erőt. egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa közben Lázár György.

Zárszó

A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke mondott zárHavasi Ferenc életrajza

Havasi Ferenc 1929-ben született Piszkén. Munkáscsaládból származik. Édesapja a Lábatlan; Cementgyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyárban, majd 1945-től az építőiparban kőművestanulóként, illetve segédként dolgozott.

A felszabadulást követően, 1945, májusától részt vett az' ifjúsági mozgalomban. VezelŐT ségi tagja lett a községi MADISZ-, majd a SZIT-szervezetnek. 1947 óta tagja az Építők Szakszervezetének.

1949 óta függetlenített pártmunkásként te- vekenykedett. Először a Lábatlani Cementgyár pái'ttiLkára, majd a Tatabányai Cement- és Mészművek pártbizottságának titkára, ezt követően a tatabányai városi párt- bizottság osztályvezetője volt. 1952-ben a Komárom megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője lett, 1954-ben a megyei pártbizottság másodtitkárává választották, 1966-tól a Komárom megyei párt- bizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus &zintén megerősítette.

A pártnak 1943 óta tagja. Elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves pártfőiskoláját.

Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatéval. Tulajdonosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremnek és a Felszabadulási jubileumi emlékéremnek.

Ncmcslaki Tivadar életrajza

1923-ban, Tatabányán született, munkás szülők gyermekeként. Iskoláinak elvégzése: után 1939-től 194ö-:g előbb Tatabányán, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban dolgozott szerelőként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbizalmivá, majd üzemi bizottsági elnökké, később a Szak- szervezetek Komárom megyei Tanácsának titkárává választották. Itt dolgozott 1949-ig.

1950-ben a párt központi apparátusában a szakszervezeti alosztályt vezette. 1956 után a bányászat területén végzett pártmunkál, 1938- ban a Komárom megyei pártbizottság titkárává, 1959-ben pedig első titkárává választották. 1906-ban a vasasszakszervezet főtitkára lett. 1973-tól a SZOT főtitkárhelyettese volt.

1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ipari tagozatát. ■

1943 óta tagja a pártnak. 1943 óta a vasasszakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa beválasztotta az MSZMP Központi Bizottságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő.

Három alkalommal tüntették ki a Munka

Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet. 1970-ben a Felszabadulási jubileumi emlékérmet.

Dr. Romany Pál életrajza

1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Középiskoláit Szolnokon végezte. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1952-ben szerzott agrármérnöki diplomát, 1970-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lelt.

1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, különböző beosztásokban. 1954-ben a Keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest— Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgató, ságánák helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei pártbizottság tagja volt. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazdaságpolitikai osztályon politikai munkai- társként, majd osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1970-ben a Báes-Kiskun megyei pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője volt.

1950-től a párt tagja.

Több tudományos publikációja és könyve jelent meg.

Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Dr. Simon Pál életrajza

Dr. Simon Pál 1929-ben született Miákol. con. Édesapja a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas munkása. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1952-től hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 között a Moszkvai Könnyűkémiai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a Kémiai Tudományok Kandidátusa címet.

1959-ben a Magyar Ásványolaj- és Föld. gázkísérleti Intézet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgatójának. Ebben a tisztében dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Köolai- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. 1974-ben nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja.

1947 óta párttag. 1975 márciusában a budapesti pártbizottság tagjává választották.

Mintegy húsz tudományos publikációja jelent meg, többségük magvar és szovjet tudományos folyóiratokban. A Veszprémi Vegv- ípat'i Egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékének címzetes és egyetemi doceng»

1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Dr. Szíjártó Károly életrajza

1927. január 26-án született Székesfehérváron. Munkáscsaládból származik, édesapja a MAV-nál volt géplakatos.

A felszabadulás után beiratkozott a budapesti tudományegyetem jog. es államtudományi karára, ahol 1950-ben szerzett diplomát.

Több mint huszonöt éve igazságügyi területen dolgozik, különböző beosztásokban. 1963- től 1971-ig a Budapesti Katonai Bíróság elnöke volt. 1971 áprilisában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyei tesévé választotta.

1945 óta párttag. Elvégezte az MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskoláját.

Az igazságügyi szerveknél végzett eredményes munkája elismeréseként több kormány, kitüntetésben részesült, 1957-ben a Munkásparaszt hatalomért emlékéremmel, 1970-ben a Felszabadulási Jubiíeumf emlékéremmé1). 197-1. ben a Vörös Csillag érdemrenddel tüntették ki.

>