Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

Hamis díszek a kertben Tartós fogyasztási cikkek — tartós problémákkal Megváltozott a sorrend Összhang, rugalmasabb igazodás Ne pörölyük el azt az ipar- »éget, a részletvásárlás lehe­tői, a’ kereskedelemtől, amit tőségét, a javuló minőséget, a joggal sorolnak »eredményeik jótállási idő hosszabbodását, ami miatt, közé. A növekvő árumennyi- az ingyenes házhozszállítás és szankodálk! amin a vevő bosz- Mészáros Ottó kezik, S akkor még nem em­lítettük a bútorokat, kerék­párokat, gáztűzhelyeket, olaj­kályhákat, forróvíz-tárolókat, az újdonságok közül például a konyhai páraelszívóikat, mindazt, ami a tartós fogyasz­tási cikkek sorába tartozik, s aminek dolga, hogy köny- nyebbé, kényelmesebbé te­gye mindennapjainkat. Na­gyobb mennyiség, jobb minő­ség, mi gond lenne tehát? Akad. nak is csupán egy részét is­merheti meg a vevő, s bar a fővárosban, és nyolc megye- székhelyen Domus áruháziak épültek, épülnek, a bútorke­reskedelem raktározási és há­lózati gondokkal küzd. Úgy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nemzá­rult be a kör, s a résen elil­lan az öröm, a felelősség, oly­kor maga az áru is. Hiszen egy T-dug'ó hiánya megaka­dályozhatja a rádió és a magnetofon közös használa­tát, ha nincs magnókazetta, néma a készülék, elem híján szobadísz a táskarádió, s hiá­ba a vidéki házban a vízveze­ték, ha a fürdőszobába nem vehetik meg a 80, 120, vagy 200 Uteres forróvíz-tárolót, mert hónapokon át remény­telenül keresik az üzletek­ben. Folytathatjuk azzal, hogy bizonyos árukból ismétlődő hiány mutatkozik — így ke­rékpárokból, asztali .rádiók­ból, fürdőszobai .felszerelé­sekből, főként fajansz-mos- dókiból — szegényes a vá­laszték. Különösebb panaszra . nem lehet okunk. Hiszen — becs­lések szerint — 26—26,5 mil­lió háztartási gépet és hír­adástechnikai készüléket bir­tokol a lakosság. Ma száz ház­tartásban ötször annyi sze­mélygépkocsi, hét és félszer több villamos hűtőszekrény található, mint tíz esztendő­vel ezelőtt. Minden száz csa­ládból mosógéppel hetven, te­levíziókészülékkel 68 rendel­Érthető, hogy a tartós fo­gyasztási cikkek tömegesebb elterjedésének kezdeti idő­szakában a mennyiségi igé­nyek kielégítése állt az első helyen. Szinte mindenből ké­vés volt, tv-készülékbői épp­úgy, mint bútorból, hűtőszek­rényből. A minőségi, műszaki jellemzők, a készülékek ún, szolgáltatási képességei hát­térben maradtak. Ma azonban — amikor bizonyos árukból majdnem telített a piac — ezek kerültek előtérbe. A gyártók némelyike azonban, késve ismerte fel e változást; lépéshátrányban van. A hetvenes években esz­tendőnként 10—12 százalék­kal nőtt a bútorok vásárlása, s az iparban végrehajtott re­konstrukció eredményeként a mennyiségi igényeket mara­déktalanul kielégíthetik. Csak­hogy — mint azt a Miniszter- tanács 1974. november 8-i ülésén megállapította — ez ma már nem elég. Hiány mu­tatkozik kiegészítő- és kis­bútorokból, a lehetségesnél szerényebb a választék, s an­Tömöttek a pályaudvarok, a strandok, az ‘ üdülőházak, haj­rázik a vendéglátóipar — nya­ralunk. A kirándulókat, or­szágjárókat fuvarozó autóbusz- sofőrök- sűrűn törölgetik ar­cukról a verejtéket, csakúgy, mint a kombájnosok a földe­ken. A pincérek, a bolti ki­szolgálók fáradhatatlanul sza­ladgálnak. A kedves vendég pihen. Délelőtt a strandon ki" nyithatja a táskarádiót, és az üdülőknek szóló zenés műsor hírei között hallja, hogy a szeszélyes időjárás megnehe­zítette az aratást. Sértődött, ha valamit hiába keres a boltban, bosszús, ha este a vendéglőben lassan hozza a sört a fáradt pincér. Képesla­pot ír kollégáinak, üdvözlő sorai tanúsítják, hogy gondol rájuk. A színes levelezőlan- ra nem vár választ, az egyol­dalú levelezés is a nyaralás szetartásai közé tartozik. Két, három hét elteltével, amikor reggelenként már újra munkaruhába öltözik és olvassa a többiek üdvözlete­it, eszébe sem jut, hogy ezek­re a nyári képeslapokra mégis érkezik válasz. Nem gondol rá, mert dolgozik, ahogy az ő pi­henése idején a sofőr, az eladó, a pincér, s nem utolsósorban éppen az üdvözölt kollégák is dolgoztak. Írott sorok helyett munkájukkal válaszoltak a nekik címzett lapra. Most NYARALUNK ilyen üzenetet küld ő is. Visz- szaadja, amit szabadsága alatt mások vállaltak helyet­te. Most ő dolgozik a szoká­sosnál többet. Vagy jobban is? Célszerűbben, az energiák okosabb csoportosításával? Tanakodhatunk, a mennyi­ségé, a minőségé-e az elsőbb­ség. A tény annyi, hogy a nyári szabadságok idején sem bénul meg az élet a gyárak­ban, intézetekben, hivatalok­ban. Az üres íróasztalok gaz­dáinak \ legfontosabb ügyei is elintéződnek. A vállalati ter­vekben nincs külön nyári, té­li. tavaszi időszámítás, mégis teljesítik, pedig ilyenkor a sokat emlegetett létszámhiá­nyos létszámnál is keveseb­ben vannak. Az üzemek dol­goznak, a termelés „szinten marad’’, a hivatalok működ­nek, miközben a nyaralók nyugodtan nyaralnak. Hogyan lehetséges ez? Létszámhiány­ról panaszkodunk, és lám, mégis pótolható, aki szabad­ságra megy?l Pedig nem történik csoda. Mindenki egyet akar. Minden­ki nyaralni szeretne, alig vár­ja, hogy „kedves vendég” le­hessen. Ez a közös akarat ismerteti fel a kölcsönös egy­másrautaltságot, ez változtat segítőkésszé, akadékoskodó üzembe helyezés bevezetését. Azt, hogy 1970 és 1974 kö­zött évi átlagban 23 százalék­kal bővült a fogyasztási cik­kek behozatala a szocialista országokból, s ennek 60 szá­zaléka tartós' fogyasztási cikk. Ám, amint arra a tavaly, a második fél évben lezajlott or­szágos népi ellenőri vizsgálat rámutatott, az ipar és a ke­reskedelem együttműködése mind az új áruk, mind a ja­vítás, az alkatrészellátás te­rületén nem kellően össze­hangolt, hiányzik a rugalmas igazodás képessége, s mind­ennek kárát a vevő .látja. Tavaly 278 ezer villamos hűtőszekrényt, 320 ezer ke­rékpárt, 217 ezer tv-készülé- ket adott el a kereskedelem, negyedévente 120—130 ezer rádió talál vevőre. Rohamo­san. emelkedik a bútorok for­galma — havonta 170—190 ezer darab kárpitozott ülő­bútort bocsát ki az ipar! —, növekszik a keresltet az egyéb lakásfelszerelési tárgyak iránt. Mégis, az érzékenyebb hallású szakemberek azt ál­lítják; új szelek fújnak, bár­mit már nem lehet eladni. Megnőtt a vevő igénye, vá­lasztékot követel, s azt is, hogy garanciában és azután is kellően karbantartsák kü­lönböző, nagy értékű tár­gyait. A tartós fogyasztási cikkek tartós problémái sok tekintet­ben most már az ipar, a ke­reskedelem körmére égtek, s a megoldatlan gondok egyre nagyobb teherként nehezed­nek a szolgáltatóhálózatra is. A legutóbbi időkben kormány- szinten és a tárcák között jó néhány határozat, megál­lapodás született a gyorsabb haladás érdekében. Ez ked­vező feltétel ahhoz, hogy az ú;| szelek ereje növekedjék, éltisztítsák az útból mindazt. kollégákat, ez gyorsítja a ha­logatott döntéseket, az ügyin­tézést, az anyagkiadást, ez hozza ki a brigádokból, hogy ..na. most ráverünk egy kicsit”. Ma te. holnap 6. hol­napután én nyaralok: másképp nem lehet, csak ha segítünk egymásnak, ha a szabadság alatt is rendben tudhatjuk a dolgainkat. Tegyünk kicsivel többet, csináljuk jobban, ne toljuk másnapra, ne várjunk a raktárból az új szerszámra, hozzuk rendbe a régit... Ha mégis van, ennyiből áll a cso­da. Mivel műhelyekben, iro­dákban egyaránt nyaralni akarnak, hivatásos munkaszer­vezők nélkül is kitalálják, mit, hogyan lehetne ésszerűbben megvalósítani. Sokszor nem is, kell mást tenni, mint min­dent pontosan, időre elvégezni. A teljesített feladatok napról- napra bizonyítják, hogy az emberi teherbírás véges — mert mindenki sürgősen szük­ségét érzi a pihenésnek —, de azt is, hogy a találékony­ság végttelen; hiszen biztosí­tani tudja a nyugodt pihenés feltételeit. Bűnös pazarlás lenne meg­feledkezni a nyári ötletekről, ha vége a szabadságoknak. Magunk is csodálkoznánk, mekkora csodákra vagyunk képesek, ha nemcsak nyaral­ni akarnánk, egy emberként. Viczián Erzsébet Sokan már saját kárukon is- tapasztalták, hogy a gyűj- tőszenvedély komoly szakmai hibákra vezethet a kertben. Az egymásra zsúfolt bokrok, fák sem nem szépek, sem nem hasznosak. Átalakítás, sál, ritkítással, józan belá­tással azonban ezen lehet változtatni. Találkozhatunk is ilyen törekvéssel bármerre járunk. Csupán egy dolog nem tűnik még el a kertek­ből: a giccs. Mar-már országos hírnév­nek örvendenek némely ker­ti törpés „alkotások” Buda­pesttől—Egerig, Szombat­helytől—Nyíregyházáig. So­kan igazán jó szándékkal meg­őrzik a színes mosószeres flakonokat, a kiégett fehér fénycsöveket, újabban pedig a kimustrált gumiabroncso­kat. Szegélydíszek, „karók”, virágtartók lesznek belőlük. A kert közepén, vagy előtéré, ben kicsinyített várak, es­ténként kivilágított tornyok hivalkodnak. Bontási anyag­ból mini „sziklakertek” ékes­kednek. Mindezeket „pará­dés” kerítés övezi: napsugár- imitációva}, festett kőoszlop­pal, műkőből faragott ma­dárral. Szélsőséges példák ezek és sajnos még köztetszésnek örvendenek. Némely esetben a versengés és az anyagi le. hetőségek következtében, a kert elveszíti természetessé­gének jellegét is. Virágokból kiültetett, ollóval gondosan nyírt feliratok és virátgórák, a magas törzsre oltott rózsa, karóra húzott üvegigömbök, sörösüvegekből készült sze­gélyek, élükre állított me­szelt téglák, növényekből ki- kényszerütetf állatfigurák, mind-mind egyfajta ötletre­kord, — csupán a természet­hez, az élethűséghez, a való. Sághoz nincs semmi köze. Néha drága, de valójában na­gyon olcsó, ízlésrontó öröm- források. Letűnt kertművésze- ti korok díszítő tárgyainak korcs utánzatai amelyek ere­deti értelmüket és mondani­valójukat régen elvesztették. Maradjunk egyetlen példá­nál, a támkarónak használt kiégett üvegcsőnél. Lehet-e, azt feszíteni, avagy csak gyengéden is ütpgetni, amint azt a fakaróval tenni szok­tuk? Egyáltalán nem, sőt még komoly baleseti forrássá is válhat. , A kert legfőbb dísze az élő növény.. Helye van azért itt a padnak, a medencének, a1 pergolának, a kicsi tűzhely­nek sőt a szobroknak is, csu­pán az alapvető esztétikai szempontokat és a célszerű­séget keli feltétlenül betar­tanunk. E rövid írásban, természe­tesen nem lehet kitérni mind-, arra ami ellentéte a giccs- nek. A modern kertművészet­nek ma már hozzáférhető gazdag irodalma van. Kert­barátokhoz szól például Ki- ácz György; „Kertmester­ség”, Oláh Sándor: „A csalá­di ház kertje” című rendkí­vül gazdagon illusztrált igen olvasmányos könyve is. Ajánlhatjuk mindazoknak, akik eddig jószándékkal bár — de hamis díszeket gyűj­töttek kertjeikben. Kulin Imre Tíz évvel ezelőtt telepedett le egy gólyapór a Kapuvári Húsüzem környékén. Az egyik gólya néhány évvel ezelőtt el­költözött. de a Pityu névre hallgató másik madár azóta is hűséges a vállalat dolgozói­hoz. akik rendszeresen ellát­ják finom falatokkal. A avár kedvence napközben a gép­kocsiparkoló közelében sétál­gat, a kapuváriak szerint „vi­gyáz” a dolgozók gépkocsijai­ra. MTI fotó; Hadas János felv. Az ÜM pásztói Szerszám­éi Készülékgyára felvételi-e keres új öntödéjéhez gyártástechnológu&i munkakörbe. KOHÖMÉRNÜKÖKET. Fizetés megegyezés sze­rint. Szükség esetén lakást biz­tosítunk. t Jelentkezés: személyesen, a gyár személyzeti vezetőjé­nél. 4---------------------------------------,----­S zerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregysége azonnali belépéssel felvesz fiatal gépésztechnikusokat, vagy gépipari szakközépiskolát végzetteket (lehet kezdő is) — programozó és — meós munkakörbe. felsőfokú gépipari vég­zettséggel és gépgyártási gyakorlattal egy személyt — technológust munka­körbe. Továbbá felvesz — gépi forgácsoló szak­os betanított munkáso­kat kiemelt fizetéssel, — női dolgozókat beta­nított munkára — férfi- és női dolgozó­kat darukezelőnek. Jelentkezés személyesen, a gyáregység igazgatójánál. Apróhirdetések A József Attila Me­gyei Művelődési Köz­pont 1975. iúlius 30- tól 1 hónapos időtar­tamra őröket keres a szabadtéri szobor- kiállítás őrzéséhez. Jelentkezni lehet na­ponta 8—16.30 óráié az intézmény gazda­sági igazgatóiánál. EGYSZOBÁS csalá­di ház sürgősen el­adó Szécsénvben. Ér­deklődni: Tejüzem, Uram Sándor. CIPZÁRJA VITÁS, műanyaghegesztés Fa- ragónénál. Salgótar­ján pavilonsor. A Pest—Komárom— Nógrád megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat felvételt hir­det éjjeliőri munka­kör betöltésére. Je­lentkezni lehet: Sal­gótarján, Állomás u. 4/a. KERESÜNK buda­pesti kiemelt mun­kára víz-, gáz- és fű­tésszerelőket, bádo­gosokat, lakatosokat, villanyszerelőket. be­tanított munkásokat, vaj amint segédmun­kásokat. továbbá ipa­ri tanulókat a víz- gázszerelői, bádogos- es lakatos szakmá­ban Első Bádogos­éi Szerelő tsz Bp„ VIII. Rigó út 6—8. nOgkAD megyei Sütőipari Válla­lat. Salgótarján, Rákóczi út 146. szám Sütemény­termeléshez 18 évet betöltött női munka- erőket keresi felvételre Betanulási időre: (2 hónap) 10 Ft- os órabért biztosit továbbiakban a kollektív szerző­dés alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents