Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

r

Elvükéit! előbbre

Művelődő emberek

/ludányhaláBZtban

Azt mondják. hoev a fálu- kí emberek — s a ludánvhalásziakat is beleértve — nehezen mozgathatók: főként, ha kulturális munkáról, megmozdulásról van szó. Ez úev általában. de csak akikor lehet igaz. ha az említett emberek nem győződtek meg a szereplés értelméről, a részvétel fontosságáról. Mert ellenkező esetben áldozatokra is képesek.

A 70 éven felüli Puszta András bácsi, a ludánv halászi kultúrcsoport énekkarának és citerezenekarának • t.ag.ia mondta:

— Ejnye, az ebafctáiát — esavarintott először esvet a maga ízes palóc nyelvjárásán —. úgy néz ki. hoev holnapra kapok kocsit, amivel hazahozhatnám a rétről a szénát. Ha nem megyek, tönkre ázik ott. a vizes réten. De hát Karósra is el kell mennem, ha már jártam a próbákra... Meg aztán a falu becsületéről van itt sző. No. nem baj. Szólok a komám fiának, majd ők hazahozzák a szénámat.

A ráiróspusztai kulturális napra — a ludánv halásziak

második helve bizonyítja — érdemes volt e’menni Puszta András bácsinak. A folyamatos. szívvel-léi előkel végzett munka meghozta gyümölcsét. A fiatalokat és időseket, többségében kétkezi munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, vasutasokat, iskolásokat magába foglaló együttes évről évre szebb eredményt ér el a regionális fesztiválon. Tavaly előtt még csak negyedikek voltak, tavaly már egy helyivel feljebb rukkoltak a rangsorban. míg most alig néhány ponttal maradtak le az első helyezettől.

— Tíz hónapja vezetem az énekkart, s én foglalkozom a citerá sokkal is — mondja Péter Zoltán, a helvi általános iskola földraiz—biológia szakos tanára. — Jólesett az elismerés valamennyiünknek. Sokan iöttek az eredményhirdetés után hozzám, akik csak e'kísé.rték a csoportot hogy legköze'ebb már ők is eljönnek a kórusba énekelni. mert. van értelme.

A siker egyre több emberrel kedvelteti meg Ludámvha- lásiziban az amatőr művészeti tevékenységet. S azzal, hogv önmaguk csinálják, fogékonyabbak. érzékenyebbek is lesznek a művészet iránt, jobban megértik a műveket. s megtanulják becsülni a művészeti értékek alkotóit. Egy-egv sikeres próba, szerep^ pedig közelebb hozza a társakat egymáshoz, a baráti szájakat erősíti. Semmi nincs, ami szorosabbra fűzné aiz embereket, minit a közösen végzett munka, a közös élmény, az együtt kiharcolt elismerés, siker.

A felkészülésben — igaz. nem mindenki — segítettek Péter Zoltán tanár koüég.ái is. Szigeti Lászlómé például a ball adtaműsort tanította be. Mravcsik Mária a konferanszié szeieoét vállalta magára. A félórás műsort a feleség, Péter Zoltánná nadagó- gus, a művelődési ház igazgatója szerkesztette. A táncosok tanítását a szí ácséin vi művelődési központ néptánccsoportjának egyik tagjára. Czele Ferencnére bízták. Péter Zoltán rendszeresen saiát Trabant gépkocsijával hozta- vitte a fiatalasszonyt Szócsőn V és Ludányha'ászi között a próbákra. Megérte az

áldozatot. A tpnccsoport figyelemre méltó teliesítmánvt nyújtott. Cze'e Ferencné pedig színvonalas munkáia elismeréseként dicsérő oklevelet kapóit.

Nagv Ferenc tanácselnök a közművelődésben elért sikerekről a-7 alábbiak szerint vélekedik:

— Minden, amit elértünk, azt bizonyítja, hogv ió szervezéssel. gz emberekkel való finom bánásmóddal. megértéssel és emberséggel tehet eredményesen dolgozni. Péter- né megtalálta azt a hangnemet. amit az emberek igényeinek. Szót tud érteni a fiatalokkal, idősebbekkel egv- h’-'ánt. Pedig tónvles^ nem könmvű itt k"lturá'is életet csinálni. A falu egvjk végétől a másrk’g öt és fél kilométer hosszú. Innét bejönni a központba három kilométer, a Hónkéról meg két és fél.

A kultúrcsooort és cHera- zenekar az idén már kiét alkalommal szerepelt a községben rendezvényeken. Jelenleg az augusztus 20-a körüli ünnepségre készülnek. ame- lven a tanácsok megalakulásának negyedszázados évfordulódra emlékeznek. Az éneklő, támco’ó asszonyok, lá- nvok nemrégiben kaptak úi blúzt és szoknyát, melyeket a Sikk ktsz helvi részlegének dolgozói varrtak meg társadalmi munkáiban. Most a csizmákra gyűjtik a pénzt, tgv aztán lesz a csoportnak rendes, egységes ruházata. (

S amit nagyon szeretnének még: jövőre is legalább olyan sikerrel szerepelni Ráróson. mint az idén. Ha szorgalmuk és egységes akaratuk tovább erősödik, a vágyuk valósággá. válik.

—ók—

Dobozok, tárcák, brossok

Szovjet iparművészek remekművei

Kevés látogató tér haza

a Szovjetunióból fényes fekete lakikai borított orosz ajándéktárgyak nélkül. Az aranynyal és ezüsttel festett dobozok, brossok, púderdobozok, cigarettatárcák már fél év.- százada közkedveltek.

A legszebb darabokat a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának „A szovjet p-a-leh művészet 50 éve” címűikét hónapig nyitva tartó kiállításon mutatták be. A művésze^ a .Moszkvától 360 kilométerre fekvő városkában, Palehben dolgoznak.

Paleh az 1925-ös párizsi kiállításon vonta magára a szakértők figyelmét.

1911-ben Moszkvában és Pétervárott kiállításon mulatták be az évszázados porrétegitől először megtisztított régi orosz ikonokat. Az Oroszországba látogatott Henri Matisse, kiváló francia művész az ikonokat megtekintve kijelentette, hogy a modern festészetet nem Pá' riasbgn, hanem Oroszországban kell tanulmányozni.

, Az ikon festészetből fejlődött ki a paleh művészet. A régi orosz stílusban paipir- masséra festett paleh miniatűrök Dante és Boccaccio korában élt sienai mesterek Duccio és Simone Martini művészetéhez állnak közel. Elbűvölően hatnak finomságukkal és egyszerűségükkel.

Napjainkban a kis remekművek a szovjet életet és az ó-orosz mesés eposzt idézik fel.

Mai tévéajánlatunk

21.40: Kezdőkör.

Két, pályája kezdetén álló fiatal nőt mutat be ezúttal a Kezdőkör. Józsa Máriát, a győri Tervező Intézet építészét, akiről dr. Szendrői József professzor az építész-továbbképző mesteriskola vezetője és Lőrinc/. József a győri Tervező Intézet műszaki igazgatója is véleményt mond. Szó lesz arról is, vajon alkalmas-e építésznek egy nő. S bemutatnak néhány Józsa Mária által tervezett épületet is. A másik vendég Bartha Zsuzsa fiatal ötvösművész, aki Pesten él, dolgozik, de debreceni születésű, — api a református püspök. Munkái — a debreceni nagytemplom úrasztali készlete, a somoskéri templom ötvösmunkái, ékszerek, iparművészeti, használati tárgyak — 'tehetségről, elmélyült szaktudásról vallanak.

Tájékoztató a dolgozók középiskolai továbbtanulásáról

A középiskolai felnőttoktatás iránt az utóbbi fdőben növekszik az érdeklődés. A közelmúlt tapasztala tálról és a további intézkedésekről, illetve a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban az MTI munkatársát:

— Elmondották, hogy amíg az 1973—74-es tanévben, a középiskolai felnőttoktatás esti és levelező tagozatán mint-' egy 136 ezren tanultak, addig az elmúlt tanévben már 152 ezer volt a felnőtt tanulók száma. Örvendetesen magas arányban Igénylik a szervezett továbbtanulást a munkások. Jól tükrözd a tanulási kedv növekedését, hogy a szakmunkások középiskolájába, az első tanévben több mint tízezren jelentkeztek. Nagy előrelépésnek tekinthető, hogy — a szaktárcákkal való közös munka eredményeként — a szakmunkások középiskolája a legszélesebb szakmu nkástömegeknek biztosítja, különbözeti vizsga nélkül, az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét.

A továbbtanulási lehetőségekről szólva aláhúzták: változatlanul népszerűek a dolgozok gimnáziumai, ahol a tanulmányi idő n^y év. Az esti tagozaton hetenként három tanítási nap van. A tanítási órákat munkaidő után tartják, az órákon való részvétel kötelező. Jelentkezni augusztus 21-től szeptember 1-ig lehet s lakó-, vagy munkahelyhez legközelebb levő dolgozók gimnáziumában. Gimnáziumi levelező tagozatra elsősorban azoknak a dolgozóknak a jelentkezését várják, akiknek a munka- és életkörülményeik nem engedik meg, hogy hetenként háromszor reszt vegyenek az esti tagozat óráin, vagy azo- két, akik képességet éreznek magukban arra, hogy a tanítási anyagot hetenként egyszeri tanári segítséggel, vagy teljesen egyéni tanulással elsajátítsák. Hetenként egy konzultációs nap van, amelyen a részvétel nem kötelező. A konzultációs órákat munkaidő után tartják. A hallgatók a szorgalmi időben minden tantárgyból: az I—III. osztályban három, a IV. osztályban két alkalommal beszámolnak, a tanév végén pedig vizsgáznak. Jelentkezni augusztus 21-től szeptember 1-ig lehet ugyancsak a lakó-, vagy munkahelyhez legközelebb eső dolgozók gimnáziumában.

A dolgozók gimnáziumának első osztályába azt a dolgozót veszik fel, aki igazolja, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte, vagy azzal egyenértékű iskolai végzettsége van. A felvétel alsó korhatára 15 év. A dolgozók gimnáziumai a szakmunkásképző iskolát végzett tanulók számára tanulmányaik további megkönnyítése érdekében — önkéntes jelentkezés alapján —- különbözeti vizsgára előkészítő önkéntes tanfolyamot is szervezhetnek. A dolgozók gimnáziumának tanulói négyéves tanulmányaikat érettségi vizsgával zárhatják.

A 16. életévüket betöltött dolgozók a dolgozók gimnáziuma bármelyik osztályából a dolgozók gimnáziuma tananyaga alapján osztályvizsgát tehetnek. Osztályozó vizsga egy vizsgaidőszakban két osztály tananyagából is' tehető. Vizsgaidőszakok: január, június és szeptember.' Vizsgára lehet jelentkezni: a lakó-, vagy munkahelyhez legközelebb eső, a vizsgáztatásra kijelölt dolgozók gimnáziumában a vizsgaidőszak előtt egy hónappal. A gimnázium esti tagozatán hat munkanap, a gimnázium levelező tagozatán tíz munkanap, az érettségi vizsgára való felkészülésre pedig hat munkanap külön tanulmányi szabadság jár. A tanulmányi szabadság időtartamára az oktatási intézményben tanuló dolgozókat átlagkereset illeti meg.

A dolgozók szakközépiskolájában a tanulmányi idő szintén négy év. Az esti tagozaton heti három - alkalommal van tanítás. A tanítási órákat munkaidő után, vagy ahol erre lehetőség van, a dolgozók üzemi munkájához igazodva tartják meg. Az esti tagozatra elsősorban az iskola székhelyén lakókat veszik fel. Levelező tagozatot elsősorban azok részeié szerveznek. • akik lakóhelyi, utazási, vagy munkakörülményeik miatt nem tudnak a heti háromnapos esti oktatásban részt venni. A szakirány jellegétől függően havonta egy alkalommal négyhat órás gyakorlati foglalkozást is szerveznek számukra. A 17. életévüket betöltött dolgozók felvételüket az erre a célra rendszeresített, az iskolánál beszerezhető, szabályosan kitöltött, a i munkáltató véleményével ellátott jelentkezési lapon kérhetik, amit augusztus 21-től szeptember 1-ig kell az iskolának benyújtaniuk, A munkáltaiénak a szakmai gyakorlat időtartamát . és a dolgozók munkakörét igazolnia kell.

Pásztor Ferenc

FIÚK Á

I

LESHEGYEN

Regény

35.

— Valahogy így — húzta el a száját , a katona. Sajnos! Udvajróltam egy lánynak. Már a családok is összejöttek, komul v volt a dolog. Mikor ' megkaptam a behívót, összevitatkoztunk. Arra gondoltam. megnősülök, talán gyorsabban elmegy az idő. ha arra gondol az ember, hogv otthon várják. A lánv azt mondta, nem akarja. mert nem lehet tudni, lesz-e türelme várni rám. Amim az! vallotta, nem, kell ennyire megkötni magunkat, ha a lánv szeret engem, akkor megvár, ha nem. akkor legalább vízválasztó lesz a katonaság.

— Most aztán válik a viz. vagy összefut? — kérdezte az őrnagy és kicsit szomorúbb lett a tekintete. Tapasztalatai között már sok ilyen családi „ügy” szerepelt.

— Nagyon úgy fest a dolog. hogy válik, őrnagy elvtárs. Én azt hittem, igazán szeret engem a lány. Mondtam neki. Kati. én kitartok akkor is. ha öt évre visznek. Ö nem bízik magában? Alikor vegye el őt a nehézség. Nem akárki vagyok ért. hogv nekem azt lehessen ’•» ndani: marid meg’átom. Bálim, lehet, hogy várok! Majára, lehetve, a zsidó se ad. íev mondják nálunk az öregek. Én is azt mondom.

Csonka Bálint. Derék, jóképű fiú. Komolv. szorgalmas embernek látszik, józanul^

okosam gondolkodik. Éinve Kati. nem tudod te. te buta kis liba. hogy mit eresztesz ki a kezedből!

— Oda se neki. Csonka élvtárs — nevet rá az őrnagy. — Ilyen ember, mint maga. tízet is kap minden úiiára. válogathat a lányok között. Aki egy katonára csak űgv vár. hogy lehet, meg talán, az nem érdemli meg. hogy egyet is sóhajtsanak utána. Igazam van? — kérdi az őrnagy a következő katonától, aki eddig csak mosolygott és mindenre helyeselt.

— Ezt én nem tudom eldönteni — táoászkodott fel a katona, de Péter őrnaav visz- szatartotta. — Én még soha nem estem be annvira eav csajnak, hogy sóhajtani kellett volna. Lehet, hogy csak linkekkel találkoztam eddig, de egy sem volt ól van. hogv kinéztem volna belőle egy rendesebb feleséget.

— Mit jelent a maga szótárában az. hogv link csaj?

— Elnézést. így szoktam meg.

— Nem baj. csak mit jelent ez? Milyen az a link csaj?

— Müven a link? Tessék nézni. Én olyan anvás srác voltam mindig. Imádom az anyámat. Apám is rendes, de anyám, az egy irtó rendes. Soha nem mérges, soha nem rest. soha nem ingerült. Ha jöttem haza. mindig kész vacsorával várt. apámnak mér a száját Is megtörölte nekem még a zsebkendőt is betette a zsebembe. Mindent észben tart. Főz. mos. takarít, mindent űgv tett, mintha élvezettel csinálná. — Pedig tudom. hogv sokszor fáradt volt. nehezére esett. Ezt űgv tette, hogy szinte jogot formált rá. Nem volt kénünk engedni. Segítettünk, ilyenkor olvan vidám volt nálunk az élet.

Ha névnapja volt. vagy születésnapja, anyák naoia. vaav k ará csőn v. mindig összedo b - tűnik az öreggel , pár százast, vettünk neki ezt-azt. Aztán dicsekedett vele: kaptam a fiúktól. így hívott mindkettőnket. Hát. kérem, hol találok én ilyen lányt? Van olvan mai lány. aki csak a csatádnak akar élni ? Nincs ilyen. Ezért mondom én. egv nagv frászt a Katinak! örülhetne, hogy ílven rendes srác. mint ez a Csonka, egyáltalán ránézett! Ismőrem én őt. együtt voltunk a kiképzésen.

— Jól van. Hogy hívják magát, maga nőgvűlölő.

— C^icsmann Tibor határőr. De nem vagyok nőgvűlölő. csak utálom a linkeket.

— Hol dolgozott, fiam?

— Je'entem a második kerületi HKI-nél voltam v'zes.

— De már megszáradt? —

nevetett az őrnagy. '

(toluKUJuk.)

4 NÖGRÁD = J975. július 31,, csütörtök