Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Tanácsok — kerékpárosoknak, segédmotorosoknak '„Irányjelzés és körültekin­tés nélkül féktávolságon belül egy tehergépkocsi elé kanya­rodott kerékpárjával.... A te­herautó halálra gázolta.” ..Ittasan kerékpározott...., egyensúlyát veszítette és a szabályosan közlekedő sze­mélygépkocsi elé esett. Sérülé­se súlyos, életveszélyes.” — adják hírül a sajtóinkban megjelenő hírek. Érdemes egy pár gondolat erejéig megállni a kerékpáro­soknál. Miért van az, hogy az „alig jármű” oly’ sok gondot, tragédiát okoz? Igen, szándé­kosan idézem: „alig jármű”, sőt., „az nem jármű”, ahogy a köztudat tartja. Sajnos, itt kezdődik g tragédiák sora, ez­zel a helytelen, rossz felfogás­sal. A közhiedelemmel ellen­tétben a közúti közlekedés szabályai szerencsére nagyon is komoly, külön rendelkezé­seket tartalmaznak a kerék- ná.ros közlekedést illetően.. A balesetek megelőzéséhez azonban nem elég a hatósá­goknak állást foglalni, rendel­kezéseket hozni, azokat az érintetteknek meg is kell is­merni és főleg be is kell tar­tani. A baj csak az, hogy szervezett oktatás nincs, s ha volna is, kérdés, a mezei vagy Ipari munkán levő emberek mikor tudnának azon részt venni? Talán egy közbülső, némileg hézagpótló megoldás­nak az sem rossz, ha a sajtó útján adunk tájékoztatást a KRESZ előírásairól és adunk magyarázatot arra. miért kell Így cselekedni, s miért nem lehet akárhogy közlekedni. Sokan azt tartják, hogy ha nem dőlnek el a kerékpárral, miközben azt hajtják, akkor már tudnak kerékpározni, Tévedés! Akkor tud valaki kerékpározni, ha: — a kerékpárra fel és le- szállni biztosan, határozottan tud. — ha a kerékpározás során határozottan tud irányt adni— lobb kézzel jobbra, bal kézzel balra :— anélkül, hogy ezzel egyensúlyát elveszítené, vagy akár csak bizonytalanná ten­né. — ha a sebességét biztonsá­gosan tudja változtatni. Amennyiben kerékpározni tud valaki, a közúton még akkor is csak úgy haladhat, ha ebben kellő jártassága van. A kellő jártasság alatt pedig azt kell érteni, hogy ismeri a közúti jelzőtáblák kerékpárosokra vonatkozó Jelentését, az előzés, kitérés, kikerülés, az elsőbbségadás szabályait. Ezek ismeretének hiánya magával vonja a bal­eset helyzetének előidézé­sét. Így például, ha nem ad elsőbbséget ott. ahol kell, vagy nem ad irányváltozta­tásnál időben egyértelmű és határozott jelzést, akkor ezzel a szerencsésebb esetben is, ha nem balesetet, de annak lehe­tőségét idézi elő. Gyakori látvány, hogy ke­rékpárt az úttest közepén, esetleg egymás mellett is tol­nak. Nagy vakmerőség még izéles utakon is! Kerékpároz­ni. kerékpárt tolni, mind! g csak a menetirány szerinti Jobb oldalon, az úftdst szélé­től egy méter távolságon belül és egymás .mögött, egy sorban szabad. Ahol kijelölt kerék­párút van, csak azon szabad közlekedni. Gyakori eset a izabál yta! an szeméi yszá]U­Háis da. Kerékpáron felnőtt szeméi'* szállítani — a két. vagy több üléses kerékpár kivételével csak mellékútvo­nalon szabad, de csak akkor, ha a kerékpáros* mindkét ke­zének szabad használatában és kormányzásában nem aka­dályozza. Sokan nem tudják, vagy ha tudják is, megszegik azt az előírást, miszerint gyermeket főútvonajon csak 18. életévét betöltött személy szállíthat. Igaz, 12 éven felüli gyermek már főútvonalon kerékpároz­hat, de ezen korhatár alatt felügyelet nélkül csak mellék­útvonalon. Személyt azonban nem szállíthat Eőleg gyermekeknél gyako­ri, de felnőtteknél is előfor­dul a járdán való kerékpáro­zás, pedig ez tilos. Még tol­ni sem szabad a járdán a kerékpárt. Kivétel a 6 éven aluli gyermek kerékpárja és kerékoároaása. Gyakran látni zsonglőrködést is, amikor kü­lönféle tárgyakat szállítanak a kerékpáron. Szabad kerékpáron tárgya­kat szállítani, de még tolva is csak úgy, ha azzal a forgalom rendjét nem zavarjuk, mind­két kezünk szabaddá tehető — a jelzések adására — é* a kormányzást nem zavarja a tárgy. Veszélyes és ezért tilos oly’ tárgyat szállítani, amely súlyánál vagy terjedelménél fogva, bár nem zavarja a kormányzást, de túlzott igény- bevételt jelent, erőt követel, már a kerékpár megtartásá­ban is. Gyermekek figyelmét hív­nám fel elsősorban, hogy kerékpárosnak tilos járműhöz kapaszkodni. Az egyensúlyt elveszítve így lehet a mozgó jármű alá esni. ’Főleg falusi emberek és állatbarátok ötlete a kerékpár­ral vontatni, vagy állatot ve­zetni. A legveszélyesebb öt­letek ezek, meri: az amúgy is bizonytalan járművet még bi­zonytalanabbá téve. kész ön- gyilkosságot kísérelnek meg, mivel a pótkocsi, utánfutó, oldalkocsi, állat elrántja a kerékpárt és maga az esés is súlyos következményekkel járhat, nem beszélve aprói, ha más mozgó jármű elé, alá esik az illető. Egyszerű, hasznos és főleg egészséges jármű a kerékpár ha a rá vonatkozó veszélyle­hetőségeket a szabályok be­tartásával elkerüljük. Egysze­rű, mert különös szakismeret nem kell a kezeléséhez. Hasz­nos, főleg városi, helyesebben lakott területen belüli közle­kedésben. és egészséges, mert használatával az egész szer­vezetet megmozgatjuk, mint az) ús/íássaji és lovaglással, csak ehhez nem kell költsé­ges beruházás, és a fenntartás sem drága, Ugyanakkor ked­vezően hat az idegekre és a szívre. Az egyszerűség mellett azonban ne feledjük. hogy minden kerékpárt fel kell szerelni: . Megbízható kormánykerék­kel, mindkét kerék felszere­lése alkalmas két egymástól függetlenül működtethető fékkel, legalább 30 méter tá­volságról hallható csengővel, előre fehér, vagy sárga fényi adó lámpával, mely fényét legfeliebb 30 méterre vetítheti ki előre, hátul vörös fényű lámpával, hátul a sárvédőn el­helyezett nem háromszög ala­kú vörös színű prizmával (macskaszem), olyan hátsó sárvédővel, amelynek alsó ré­sze 20 centimeter hosszúság­ban fehér színűre van festve, az első tengelyen 12x6 centi- méteres, fémből készült név­táblával. a kerékpártulajdo­nos családi és utónevének, valamint címének feltünteté­sével. A kerékpárra vonatkozó előírások teljes egészében vo­natkoznak a segédmotorke­rékpárokra, s azzal a megkö­téssel. hogy ezeket közúti for­galomban csak 14. életévüket betöltött, legalább segédmo­tor-vezetői igazolvánnyá! rendelkező syemélv vezetheti. Lénveges korlátozás. hogy segédmotoros kerékpáron sze­mélyt szállítani tilos. Lakatos Géza Közönségszervező gépkocsi Luccában Giacomo .Puccini volt az első. aki 1903-ban megszerezte jogosítványát. És ugyancsak ő volt az első luc- eai közúti baleset áldozata is. Gyógyulása nyolc hónapot vett igénybe, Puccini a gépkocsivezető mindenkit rettegésben tartott, mivel jól tudták, hoav veze­tés közbein lélekben egész má­sutt van. Ha felhangzott a vészkiáltás: ..jön a maestro” valósággal elnéptelenedtek a luccai utcák. Puccinit mulat­tatta a dolog. — Végeredményben csak azért járok áutón, hogv az embereket betereljem az utcá­ról a színházba. Ezért csak hálásak lehetnek nekem I Megdicsérjük J-LÉsa Hz ívben unió Hales eless bíztonsöcgossöga A gépjárművezetők nagy része még kevés rutinnal ren­delkezik, igen sok gépjármű­vezetőnek a vezetési szokásai a régebbi alacsony forgalmi időszakiban idegződöfct be, emellett úthálózatunk kiépí­tettségére, forgalomtechnikai kultúrája még nem kielégítő. A közúti baleseteik és az út műszaki jellemzői közötti ösz- szegzés igen szoros még ak­kor is. ha baleseti akként nagyrészt szubjektív tényezők szerepelnek (figyelmetlenség, könnyelműség). Megyénkben az úthálózat műszaki jellemzőinek javítá­sára a pálya-megerősítés a jellemző megoldás, minek so­rán nem kerül sor áttervezés­re. csupán a meglevő utak pályaszerkezetének erősítésé­re, burkolatának átépítésére. Így a múlt században, vagy századunk elején lovasszekér forgalomra épített utak vo­nalvezetése alapvetően nem változott. Ez az a pánit, ahol a pá- lyamegerősítés igen sok elő­nye ütközik á szubjektív jel­lemzők miatti hátrányokkal. A megnövekedett haladási sebesség mellett a gépjármű­vezetők egy része nem veszi figyelembe a meglevő igen kis sugarú íveket. Csak ösz- szehasonlításul: a relatív bal­eseti mutatószám hirtelen megnövekszik a 250 méternél kisebb ívsugarú útíveknél és megyénkben nagy számmal találhatók 100—70—60 méter sugarú ívek is, korszerű bur­kolattal ellátva. Hogy erről fontos szólni, az indokolja, több igen súlyos, halálesettel is végződő köz­úti baleset következett be út­jainkon az útívekiben. A ve­szélyes ívekre jelzőtáblák hív­ják fel a figyelmet, ezen túl­menően egyes helyeken táb­lák jelzik az ajánlott sebes­séget is. Ezek ellenére nagy sebességgel bekövetkező ki­sodródások, ütközések történ­nek. Sajnálatos dolog, hogy a balesetet okozó gépkocsive­zetők egy része valóban nem ismeri az ívben való haladás törvényeit, a veszélyeket és a bekövetkezett baleset után — ha még módija van rá — különféle műszaki meghibá­sodásokkal. Úthibákat jelöl meg baleseti okként. Pedig csupán arra kellene gondol­ni. még az ívbe való behala- dás előtt, hogy az ívben a gépkocsi sebességének négy­zetes értékével arányosan változó oldalerő — centrifu­gális erő — lép majd fel tör­vényszerűen. Ez az erő, mint minden 'más oldalerő. a gépkocsi irá­nyítását befolyásolja. A gép­kocsi egy körpályáin mozog, a gumiabroncsok nem a saját síkjuknak megfelelő Irány­ban haladnak, hanem attól bizonyos szögeltéréssel. a torzulás! szöggel aiz oldal erő irányába. Az eltérést a gu­miabroncsok rugalmas defor­mációja okozza. A deformá­ció nagymértékben függ a gumiabroncsok terhelésétől, a légnyomástól, az abroncs ki­vitelétől is. Például a lapos guminak nagyobb a torzulási szöge, mint a keménynek, de nagyobb torzulási szög • jel­lemző a radiál abroncsra is, mint a hagyományos öiago- nálra. Ezzel magyarázható az az érzet, mely a gépkocsive­zetőkben ébred radiál kivi­telre való átállás után, hogy mintha állandóan csúszkálna a gépkocsi, vagy pedig de­fektes lenne valamelyik ab­roncs. A jelenség önmagában nem rejt veszélyt, de feltét­len gondolni kell rá, különö­sen az első időszakban — megszokni —, hogy né le­gyen zavaró kísérő jelenség. Három alapesettel ismer­tetem a torzulás jelentősé­gét, kanyarban való haladás során: 1. A mellső kerekeknél a torzulási szög kisebb, mint a hátsóknál, azaz elöl kemé­nyebbek a gumik, mint há­tul. A gépkocsi a centrifugá­lis erő hatására az erővel szemben kezd elfordulni, az­az facol, mivel a hátsó kere­kek oldalirányú kitérése na­gyobb, mint az elsőké. Az elfordulás mindaddig tart, míg a gépkocsivezető a kor- mánykerékkel a helyes irányba nem szabályozza a gépkocsit. A jármű iránybar- tása bizonytalan, állandó kor- mánymozgatást igényel (túl- koimányozott gépkocsi). 2. Elől is és hátul is azo­nos az abroncsok torzulási szpge, azonosak a guminyo­mások. Ebben az esetben a gépkocsi önmagával párhu­zamosan tolódik el. semle­ges f ordu lékonyságú lesz, könnyen lekerül az útpadká­ra, ellenkező irányiban pedig a menetirány szerint bal ol­dalra. Ez ritka eset, mert általában nem azonosaik a torzulási szögek­3. A mellső abroncsok tor­zulási szöge nagyobb, mint a hátsóké, azaz a hátsó abron­csok keményebbek. Ez az ál­talános. gyárilag is meghatá­rozott eset. A fordulás nehe­zebb, mert a gépkocsi alá- kormányozottá válik, de nincs farolás, így az iránytartás biztos lesz. Néhány jótanács a kanya­rodás biztonságának érdeké­ben. A gépkocsin csak ■ azonos kivitelű abroncsok legyenek, felemás szerelés helytelen. Az előírt légnyomásokat pontosan és tengelyenként azonosan be kell tartani. A terhelést egyenletesen kell elosztani. . A kanyarba való behalaöás előtt, különösen, ha ismeret­len, vagy beláthatatlan ka­nyarról van szó, a sebességet csökkenteni. Kanyarban törekedni kell a lehetőség szerinti legna­gyobb ívsugáron való hala­dásra. figyelemmel arra is. hogy ne közelítsük meg túl­zottan a „veszélyes” oldalt — a centrifugális erő irányá­ba eső útpadkát, vagy fele­zővonalat —, mert egy eset­leges csekély megfarolás. megcsúszás is végzetessé vál­hat. Az ív követése mindig egyenletes legyen, kerülni kell minden felesleges kor­mánymozgatást. azaz a ka­nyarvétel ne legyen „szögle­tes”. Arra kell gondolni, hogy minden egyes külön kis kor­mányhúzás egy-egy kis ív­sugárcsökkentést jelent, ami labilissá teszi a gépkocsi irá­nyítását. Ha fellép a gépkocsi faro­lása, vagy kifelé csúszása, mindig az elmozdulás irányá­ba kell kormányozni, annak ellenére, hogy ez az ösztön­szerű cselekedet ellentétje. Tehát tudatosan kell a ma­nővert végrehajtani, igen fi­nom kormányzással. Az ura­lomvesztés pillanatában vég­zett hirtelen, legtöbbször hi­bás kormányzás tragikus eredményre vezethet. Kanyarban soha nem sza­bad oly mértékben fékezni, Hogy a kerekek megcsússza­nak, mert az a gépkocsi tel­jes íránylíthatatlanságát von­ja maga után. Végül mindenkinek arra kell törekednie, hogy a közle­kedési érzéke birtokosa le­gyen. Ez csak úgy valósítha­tó meg, ha rendszeren. fe­gyelmezett, tudatos törekvés­sel az átélt tapasztalatokat utólagosan átgondolja, tárol­ja. Így gyakorlati, bármikor felidézhető tapasztalati élmé­nyekké válnak. Csak így vál­hat a gépkocsivezető a veze­tés mesterévé, nem pedig a gép, a közlekedés kiszolgál­tatottjává. Dorogi István iü.-műsz. szakértő Tomis József gépkocsivezető 1973. óta dolgozik a Nógrád megyei Tanács útkarbantartó és költségvetési üzeménél. Mint gépkocsivezető 13 éves gya­korlattal rendelkezik és ta­valy megkapta az 500 ezer kilométer után járó baleset- mentes közlekedésért a pla­kettet. Szakmailag képezi ma­gát, rendszeresen részt vesz az oktatásokon. Tapasztalatait fiatalabb munkatársainak át­adja. Szibériai országút Az Urál-hegység és a Rai- kál-tó között több mint 5000 kilométer hosszan autóút épül. A Cseljabínszkból ki­induló út Nyugat- és Kelet- Szibérián keresztül Csitáig halad. 2300 kilométer már el­készült és ebben az évben to­vábbi 309 kilométeres sza­kaszt aszfaltoznak le. Az új autóút megépülése tehermentesíti majd a Transz- szibériai Vasútvonalat a rö­vidtávú szállítások alól és be­kapcsolja a vidéket az ország vérkeringésébe. A leágazó utak hossza lényegesen na­gyobb mint a főútvonalé. A legtöbb elkerüli a városokat.' hogy a nagy forgalom ne szennyezze a levegőt. Az épülő autóút részét képezi annak az interkontinentális közleke­dési hálózatnak, amely a Szovjetunió nyugati határai­tól a Csendes-óceán partjáig húzódik. Megrójuk Bődi János salgőtariámi la­kos a megyeszékhely belterü­letén személygépkocsijával nem biztosított elsőbbséget egy tehergépkocsinak. azt megállásra késztette. A sza­bálysértési hatóság 500 fo­rintra büntette Bódit. egves számú ellenőrzőlapját két év­re bevonták. Bámai Vilmos mátramind- szenti lakos Mátraderecskén motorkerékpár .iával durván megszegte az előzés szabá­lyait és kis híiám balesetet okozott. Büntetése 1500 fo­rint és az ő ellenőrzőlapját is bevonták. Túllépte a megen­gedett sebességet Pusztamo­nostor. majd Jászberény te­rületén Zsilvák István pász­tói lakos egv tehergépkocsi­val. A szabálysértési hatóság 1200 forintra büntette és az egyes ellenőrzőlapját esv év­re bevonta. Szegedi ‘Sándor salgótarjáni lakos személv- eéDkocsijával Siófokon a .„be­hajtani tilos” jelzőtábla el­lenére tiltott területre hajtott. Büntetése 1000 forint. az egyes .ellenőrzőlapját két év­re bevonták. Petri Attila ka- rancskeszi lakos a községiben motorkerékpárral közleke­dett. holott vezetői engedélye nincs. A szabálysértésért 1000 forintot kell fizetnie. Nándori Ferenc nógrádkö- vesdi lakos Budapesten fi­gyelmetlensége miatt egv autóbusszal könnyű sérülés­sel járó balesetet okozott. A szabálysértési hatáság 1200 forintra büntette és egves számú ellenőrzőlapját két év­re bevonta. Korláton túl a Trabant! Érsekvadkert és Réíság között tör­tént ez a baleset. A Trabant vezetője figyelmen kívül hagy­ta az út vonalvezetését, és nagy sebességgel haladt le az erős ívű kanyarban. (V balesetnél kelten életüket vesztet­ték és ketten megsérültek. Balassagyarmat külterületén történt ez a baleset, mondhatnánk: a szabálytalan előzés ide vezet! Égy is NÖGRÄD - 1975. július 29., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents