Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
0 ni[halhatatlan hcdvc&” Kétszáz éve, hogy megszületett Pozsonyban Brunszvik Teréz, Neve ott szerepel min- ücn magyar és külföldi lexikonban, mert ö alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvodákat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Bcetho* ven~levelck nem hozzá íródtak. Nem volt művész, sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő maradt mindvégig. Egycsegyedül érzelmeiben volt rendkívüli, abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben az emberiség jövőjét — ez életének és müvének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka. „A Brunszvik név mindörökre Beethoven nevéhez kapcsolódik, aki -maga írta fel két legszebb művének homlokára” — írta Romain Rolland, utalva arra, hogy Beethoven 1810. augusztusában utasította kiadóját, hogy a Fisz-dúr szonáta ezzel a de- dikációval jelenjék meg. „Die Fis-dur Sonate 6 Madame la comitesse Theresse Brunswick”. Amikor Beethoven meghalt, sárgult papíron három, soha el nem küldött levelet találtak ládájában. Sem címzés, sem dátum nem ad útbaigazítást, kihez is írhatta e szenvedélyes hangú szerelmes leveleket. Talán Brunszvik Téréshez? A halhatatlan kedves kilétének titkát nem sikerült eddig — és talán soha nem is sikerül — kétségtelen bizonyossággal felderíteni. A könyvtárra terjedő Beetho- ven-irodalomban megoszlanak a vélemények e titok kutatói között. X Brunszvik Teréz 1821-ben Budán, a Krisztinavárosban szülei házában megalapította hazánk első kisdedóvodáját, az Angyalkertet. Kezdeményezése nyomán 1861-iig összesen 116 óvoda létesült Magyar- országon. Tizennégyet Brunszvik Teréz saját költségén tartott fenn — személyes vagyonát, ingóságait és 10 ezer forintnyi kelengye pénzét költötte azokra az intézményekre, amelyeknek támogatására kora arisztokratáit is meg akarta nyerni. Az első magyar óvoda megnyitása után néhány évvel felkérték, hogy személyesen vegyen részt az első bécsi kisdedóvoda megalapításában.. 1836-ban és 37-ben Brunszvik Teréz Németországban. Genfben, Párizsban és Londonban tanulmányozta a gyermeknevelés ügyét. A kisdedóvodák intézményes fenntartására ő alapított hazánkban először nőegyleteket, hogy társadalmi .úton is elősegítse új óvodák felállítását. Feljegyzéseiből tudjuk. hogy egyik legkövetkezetesebb híve volt a női nem egyenj ogúsításának. Brunszvik Teréz a női nemet „az emberiség fontosabb felének” tartja, és a leányok mint leendő családanyák, nevelését az embernemesítő munka kulcskérdésének tekinti. A nőnevelés Brunszvik Teréz pedagógiai programjának gerince és kiindulópontja. Ezt a koncepciót akkor sem adja fel, amikor a kisdedóvó intézetek szervezésén fáradozik. Írásaiban többször hangsúlyozza, hogy tevékenységének végső célja az emberiségnek a családanyák által való meg- nemesítése, és az intézményes kisdedóvás ennek előkészítő eszköze. Tudományos hírmagyarázónk írja: A kozmikus tevékenység földi haszna Az előírt program szerint befejeződött a Szojuz—Apollo űrrepülés, amelynek'eredményeként létrejött és két napon át közös legénységgel tevékenykedett az első nemzetközi űrállomás. A televízió egyenes közvetítésekben számolt be a legfontosabb eseményekről, s a rádió, valamint a napilapok is beszámoltak a közös tevékenység valamennyi lényeges mozzanatáról. Az első nemzetközi űrprogram teljesítésének átfogó értékeléséhez hosszabb idő szükséges. Azonban máris levonhatunk néhány olyan következtetést, amely a jövőre nézve hasznos tanulságul szolgál. Két különböző világhatalom eltérő elvek szerint konstruált űrhajója között jött létre az összekapcsolás, egy olyan csatolóegység segítségével, amely áthidalta a két űrhajó élettani viszonyainak különbözőségét. Az egymást kölcsönösen meglátogató űrhajósok nemcsak tudományos kísérletei* két végezték közösen, hanem részt vettek egymás űrhajóinak, illetve ezek összekapcsolásával kialakított űrállomásnak kölcsönös vezérlésében, orientálásában is. Mindezt éveken át tartó közös gyakorlás, felkészülés során sajátították •1. De mit várhatunk a jövő közös űrrepüléseitől, amelyek a mostaninál lényegesen nagyobb méretű és létszámú űrállomásokkal zajlanak majd le? Mindenekelőtt olyan ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül szolgálják életünket. Ma már mindnyájan természetesnek vesszük a tranzisztoros zsebrádiót, televíziót, magnetofont, s mindazon eszközeinket, amelyek félvezetőkkel működnek. Kevesen tudják azonban, hogy milyen nagy tisztaságú anyagok szükségesek ehhez. Ez a nagy tisztaság hagyományosan csak különleges és igen drága berendezésekkel érhető el: csak ilyenekben készíthetők olyan szupertisztaságú kristályok, amelyekből majd tranzisztorok és más félvezetők lesznek. A nagy tisztaságot erősen légritka térben — úgynevezett nagy- és ultra-nagy vákuumban — végzett műveletekkel érik el. Ezért igen drágák a félvezető-alapanyagok, amelyek kilónkénti ára jóval felülmúlja az aranyét. Egyetlen félvezetőhöz szerencsére csak nagyon kevés ilyen anyag kell: egyetlen kiló alapanyagból több ezer, sőt, tízezernyi tranzisztor készülhet. A Föld körüli pályán keringő űrállomáson, ahol a nagyvákuum természetes környezet, gazdaságosan és a mai technológiákkal a földön elérhetőnél nagyobb tisztasággal állíthatók elő a félvezetők alapanyagai. Ez utóbbi pedig egyértelműen minőségük javulását eredményezi. Felhasználhatók az űrállomások a levegőt, a vizeket, a talajt, egyszóval a természeti környezetünket szennyező források felderítésére, s a szennyezés okozta károk felmérésére. így lehetővé válik a szennyezés megelőzése, megszüntetése, vagy a már meglévő szennyezés terjedésének korlátozása. tehát az időben és hatásosan történő védekezés. Csupán két példát ragadtunk ki annak érzékeltetésére, hogy kozmikus környezetünk felkeresése nem csupán tudományos-technikai bravúr, vagy néhány tucat ember kedvtelése. hanem .olyan társadalmi szükséglet, amelyet az élet, a fejlődés hozott létre. És e kozmikus tevékenység hasznát bizonyítja az egész Földre kiterjedő televíziós közvetítés is, amelynek során az összekapcsolást ugyancsak mesterséges égitestek — hírközlő holdak — felhasználásával juttatták el az eseményekkel egy időben valamennyi országba. Sinka József Átadás szeptemberben Iskolafelújításról van szó. Az idén hetvenedik „születésnapját” ünneplő salgótarjáni Rákóczi úti iskola komoly felújítási, átalakítási munkálatai már a múlt évben is folytak. Akkor is, most >s másfél millió forintos beruházást kaplak erre a célra. Ebből többek közölt újjávarázsolták a lépcsőfeljárót, ■színes csempét kapott a fal. tantermeket korszerűsítenek, átalakítják a fürdőket, három tanteremba*' egybenyitható nagytermet létesítenek. A tornaterem és az épületben található szolgálati lakás kivételével a munkáitok befejezését szeptember elsejére ígérték. Növénykert a Pamírban A szovjet Pamír-hegységbett * hörögi növénykertet most új, 3000 méter magasan a tenger felett telepített vegetációs övezetekkel a kétszeresére bővítik. Az eredetileg 1940-ben telepített kert a pamíri mezőgazdasági üzemekbe évente 20 000 bőven termő és fagyálló gyümölcslacse- metét szállít. Ezzel elérték, hogy az egykor terméketlen völgyekben és szurdokokban almás-, barackos-, és diófakertek létesültek. Például a Vahan-völg.yben, amelyet kölonösen zord éghajlat jellemez. a hegyi teraszokon barackfák nőnek. E kertek összterülete eléri az 50 hektárt. A tadzsik tudományos akadémiának öt éve a növénvkert mellett működő biológiai kutatóintézete bőhozamú búza-, árpa-, és zöldségfajták tenyésztésével és szaporításával. valamint legelők javításával foglalkozik. A kutatóintézet javaslatára kezdték cl a Pamírban magaslati platók öntözését. Az eredmény: ma már 4000 méter magasban is. ahol ezelőtt csak bozót nőtt, rétek zöldellnek. Különböző országok 110 növénykertje kapja Horogból az endemikus, csak ezen a termesztésre nézve elhatárolt területen előforduló növénvek dugványait. Így például Finnország nemrégen a Pamír-hegységből hozatta meg ritka fák, virágok és füvek magvait. Betegek és lógósok Nem véletlenül választottam ezt a címert betegek és lógósok. Semmi esetre sem kívánok a két fogalom közé egyenlőségi jelet tenni, éppen a különbséget szeretném hangsúlyozni. De alapos gyanú merült fel, hogy az utóbbi időben sem a termelőmunkában, sem az orvosi, egészség- ügyi ellátás során nem tudunk kellő különbséget tenni betegek és lógósok között. A hivatalos adatok szerint az elmúlt évben megyénkben naponként és átlagosan 525-1 ember volt táppénzes állományban. Naponként több mint ötezer embert írtak ki az orvosok, az összes dolgozók 6,9 százalékát, jóval többet a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, vagy megyénk bármelyik vállalatának összes létszámánál. Többen jelentettek beteget az országos átlagnál, több a táppénzes, mint az előző években, és 1975. első negyedévében tovább romlott a helyzet. Pedig az egészségügy munkája javult. az elmúlt években több olyan intézkedés történt, amely az emberek egészségét óvta. Javult a megye fekvőbeteg-ellátása, több a kórházi ágy, javult a szakorvosi ellátás, több az üzemi orvos. Az iparszerkezet változásával, illetve az új üzemek létesítése után, jobbak, kulturáltabbak a munkahelyek, a vállalatok milliókat költöttek a betegségek megelőzésére, munka- védelemre és a munkahelyek korszerűsítésére. Mindent egybevetve nem lehet más következtetést levonni: a betegek közé sok álbeteg, sok lógós furakszik be. Vajon új dolog ez? Nem, nem most jöttünk rá, de eddig nemigen beszéltünk róla. A gazdasági egységek egyre gyakrabban panaszkodnak munkaerőhiány miatt. Panaszkodnak, de nem vizsgálják megfelelően a táppénzes hiányzások káros hatásait. Általában sok szó esik a munkafegyelem lazulásáról, de hol és ki fíSU el azt az embert, aki megengedhetetlen módon szerez táppénzes papírt? Lassan oda jutunk, hogy a táppénzesek üzemi, társadalmi ellenőrzése csak papíron létezik, de nem rendszeres és főleg nem eredményes. Az orvosok táppénzes szemlélete és az egyes betegségek egységes elbírálása nem felel meg a követelményeknek. Sokáig lehetne sorolni a jelenlegi kedvezőtlen helyzet okait, de valamennyi eredete a munkaerkölcs, a munkafegyelem lazulásában keresendő. Ebből következik a teendő is. Minden munkahelyen, az orvosi rendelőkben, a felülvizsgálatok során, de a panaszirodákban, termelési tanácskozásokon, brigádgyűlé- sen és taggyűlésen-- határozottabban lépjenek fel a munkafegyelmet sértőkkel szemben. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy minden munkaképes ember dolgozzék, a fegyelmezetleneket személyre és beosztásra való tekintet nélkül felelősségre vonják. Csak egyre kell nagyon vigyázni: az intézkedések ne sértsék a tényleges betegeket. A kezelőorvosok és a felülvizsgáló főorvosok tegyenek meg mindent a betegekért. De éppen azért, mert a rendelők túlzsúfoltak, a szükségesnél kevesebb idő jut egy- egy betegre, segítsük az orvosok munkáját. Helyes, ha csökkentik a betöltetlen orvosi körzetek számát, ha fokozottan gondoskodnak a társadalombiztosítási törvény megfelelő ismertetéséről, az egészségügyi szakszolgálat továbbképzéséről De arra is szükség van, hogy folyamatos és élő kapcsolat alakuljon ki á körzeti, az üzemorvos és a vállalat, illetve a lakókörzet között. • Szeretnék arra nyomatékosan utalni, hogy a magas táppénzes állomány csökkentése nemcsak orvosi szakkérdés. A gazdasági vezetés feladata. hogy a munkaerővel a Központi Bizottság december 5-i határozatá értelmében gazdálkodjanak, hatékonyabb betegellenőrzésről, bérösztönzőkről gondoskodjanak és segítsék az üzemorvosi hálózat tárgyi és személyi feltételeit. Nagyon sok a táppénzes, az indokoltnál több az iparban, a mezőgazdaságban, minden ágazatban több az országos átlagnál, és a betegek, illetve az álbetegek a társadalom minden rétegéből kerülnek ki, ezért a rendellenesség ellen politikai munkával, tudati. társadalmi tényezőkkel kell fellépni. Az szükséges, hogy mindenütt nagyobb becsülete legyen a jól dolgozó embernek. Adjanak több erkölcsi és anyagi elismerést, annak, aki azt megérdemli és tegyük szóvá szemtől szembe a fegyelmezetlenséget és a szabálytalanságot. A példa- mutatásban. az elismerésben és a szókimondásban járjanak elől jó példával a párttagok. A betegek kapjanak meg minden jogos és lehetséges segítséget, de legyünk következetesek és szigorúak - a lógósokkal szemben. F. L. 1974. június 19. — elkezdődött a salgótarjáni ÉMÁSZ bővítése. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat 20 millió forintos költséggel kezdte meg az építkezést. A munka jól halad, bár több mint fél évig munkaerőhiány volt. Az in tézményt a tervek szerint 1976. június 30-án adják át. — fotó: szvoboda — — Ahogy lesz, úgy lesz. Lehet, hogy holnap a Balatonra megyek, de az is lehet, hogy a tengerpartra. „Úgy még nem volt, hogy ne lett volna sehogy” — summázta véleményét Molnár Tamás szakmunkástanuló, nyári programjairól szólva. Vajon mindenki a véletlenre bízza nyári pihenését? Egyáltalán, hova mennek a fiatalok nyaralni? Mit csinálnak nyáron? A sok-sok válasz közül példaként csak néhányat, a legjellemzőbbekből: Szekeres Andrea, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola ősztől harmadik osztályos tanulója: — Az acélgyárban dolgozom először egy hónapig. Aztán Dunavecsére megyek a nagymamához. Utána pedig tanulok. Táborba nem szeretek járni, mert jobban kedvelem a kisebb társaságot. Egyébként is ' Dunavecsén vannak a barátaim, barátnőim. Persze, ha ismernék néhány lehetőségei, akkor lehet, hogy szívesen elmennék, Építőtáborba nem je. Fiatalok a nyári programjaikról Ahogy lesz, úgy lesz? lentkeztem. Szaktáborba csak tőén két hét a sporttáborban. leggyakoribb válasz az utób- Dedig egy bi volt. A fiatalok zöme meglátogatja minden évbeh a nálja fel. Azok, akik körültekintés nélkül a „jó időre” bízzák az üdülést, azok is nyaralhatnak jól. s azok is rosszul, akik már egy évvel ezelőtt eldöntötték, hogy ’75i • uu > . .. . ................. ben a tengerpart, vagy a Baa legjobbakat küldik, egyeo a rakoscsabai építőtáborban iaton lesz az úticél Mert lehetőséget pedig nem isme- úgyszintén, a balatonszemesi relí- expressztáfoorban Kazári Jolán, a Nógrád me- hét kikapcsolódás. Augu»z gyei Textilipari Vállalatnál tusban otthon segítek, szóra- mäovar~ton' A/ ntitr __ a nyagbeszerző: kozom és a könyveket is bár sokan nern tudtók — Fogalmam sincs, mit esi- e^ő kellene venni. legalább Rómán kívül máshová is ve- nálok még a nyáron. Eddig a szakkönyveket. Zsúfolt a zethek. A fiúk. lányok, akik tninden évben sikerült vala- programom, mint majdnem nyilatkoztak, vagy inkább rae- milyen programot összeállí- mindig, s nehéz összeegyez- séltek nyári terveikről — tani társasaggal. I\4ost azon— tetni az időpontot. Kaiancs- presszóban, téren ——. már ban valahogy nem megy. Meg- lapujtőn vagyok KISZ-tag, s megkezdték a nyarat. Revan a tizenegy nap szabadsá- a KISZ-szervezet is szervez mélhetőleg nem itt fejezik gom, ami kevés, de ezzel a túrákat. Oda azonban, sajnos, be! Még nem késő __ terk evéssel sem tudok mit kéz- már nem jiitok el. A bará- vezni, számolgatni a zse’cr deni. Egy hétre agit.-prop-to- taimmal is csak a nyár végén pénzt’, elővenni n térképet, s vábbképzőre megyek a starnd találkozom. Csak jó idő le- talán a lehetőségeknek utá- meVletli KtSZ-táborba. De, gyen. hogy nyaralni a Balatonra, Dunaújvárosba, vagy Szegedre megyek-'e, nem tudom. Tóth György, a Bolyai Já- időjárás, hangulat, kedélyál nos Gimnázium most már lapot, lehetőségek függvénye második osztályos tanulója: a jó nyaralás. Ez utóbbiakat r‘k. — Munkával kezdődött a nem mindenki ismeri, s hasz- szünidőm Karancslapujtőn, ahol lakom, a tanácson vég- f —- —— —----z ek segédmunkát. Ezt köve- | NÖGRAD - 1975. július 27., vasárnap S nanezni sem. Miről mesélnek a nyár vé-' nem. de végül is mindenki §®n a diákok és dolgozó fiamegy valahová. Pénztárca, talok? Hisszük- kellemes Van aki szervez, van. aki nyárról, s jól sikerült nyaralásról szólnak majd a szto— bi —
