Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

Jogon, vagy jogtalan ?

Elképzelések, nézetek

Miiven a ma nőideá'ia? Miiven az ideális felesée. asz- Rzonv? A válaszra a leaille- tékesebbek: a férfiak,

Szécsén vben. az ELZETT Zár- és Laka tkészü lékek Gyárában néhá.nvan válaszoltak is a kérdésekre. Elmondták: nekik miiven asszonv kell. milyen feleséget szerettek volna, s hogyan sikerült a választás. De volt olvan is. aki més csak terveiről beszélhetett. A vélemények, a tanácsok, tapasztalatok nem is annyira egyéniek, egyediek. s tanulsá&tétel helvett inkább hasznos olvasmányként szolgáljanak.

X

Czinó Uá-ztó esztergálvos, hét éve házasember. Első látásra sem tűnik paoucsféri- nek. De olyannak sem. aki • mindent az ölébe vár. Éooen az ebédlőbe sietett, amikor megállítottuk:

— Az én feleségem ió családanya, házias, jól főz. és csinos is. Ezekért a tulajdonságaiért vettem feleségül. Ö. viszont, azt hiszem, háziasságom miatt jött hozzám. Véleményem szerint a családban feltétlenül szükséges a munkamegosztás. mint ahogy nálunk történik. A feleségem munka mellett még varrónő is. s ígv kevés ideje iut a házimunkára. Főzés, mosogatás az én teendőim közé tartozik. Az ötéves kisfiúnkat is igyekszünk arra nevelni, hogv ne szégyelljen ..hozzányúlni” a há zi m unkákhoz.

X

László Róbert is ebédelni indult. Az ebéddel kaocsola- tosan egyből megjegyzi:

.— Nincs felelősségre vonás, ha nem gőzölög az ebéd az asztalon. Csak azt kérdezem, hogv van-e valami enni? A zsíros kenyér is megteszi. A feleségemmel Vácott ismerkedtem meg. s három évig 'jártunk együtt, míg elvettem.

Egyforma a világnézetünk. Megértjük egymást. Elvárom, hogv ellássa a gyereket, tudjon főzni, de a munkamegosztást én is természetesnek tartom. Most is. ha hazameevek. ne !en kam ásás vár. A mi családunkban is végzett ..női” munkát a napa. s a mama is kanéit. Jó iskola volt a honvédség. Ott az embernek sok mindent meg kell csinálni. Olyant is, ami nincs túlságosan az ínyére. Házimunkák közül a takarítást szeretem.

A 2,3 éves technológus esv éve gyakorló férj. s három és fél hónánia gvakorló családapa, egy kisfiú édesapja.

X

A munkaidő végén kerestük mee D. S. 20 éves szerszámkészítőt. aki néhánv hónap múlva nősül. Valón milyen elképzelésekkel indul a házasságiba? Mit vár a jövendőbeli nejétől, feleségétől? Milyen megegyezés született a közös munkákról, az otthoni tevékenységekről ?

— Elvárom, természetesnek is vélem a házimunkát. Hogv miért éopen a jövendőbeli feleségem lesz a feleségem? Mert benne láttam a női ideált. Tudunk egymásnak engedni. alkalmazkodni, hatni, egymásra, s szerintem ez a legfontosabb. Apával én is közösen végzek mindent, még a takarítást is.

X

A ..jövendőbeli” feleség. O. M. véleménye:

— Kezdettől nagvon barátságos volt, segít otthon. Ez tetszett meg benne. A legfontosabb azonban a megértés és a szeretet. Egyelőre mindenben segít. Remélem, mindig így lesz. Én azt kérem tőle. hogy amihez kedve van. abban segítsen. Nem

fogom erőltetni.

X

Két gyerek, egy ötéves fiú.

Nem vakációrontás]

3

és egy hároméves kislány édesapja Pancsovai Gyula technikus. Az ELZETT-ben nem újdonság, ha együtt dolgozik a férj és a feleség. A hat éve házas fiatalember felesége is itt dolgozik. Mindkettőjüket meghallgattuk:

A férj:

— összejártam a környéket. míg végül . Szegeden akadtam a feleségemre. Ahogy mondják: meglátni és megszeretni.” Megismerkedésünk után hat órával már tudtam, hogy feleségül veszem. Egyezett a családról alkotott véleményünk. nézetünk. gondolkodásmódunk, a Pénzzel való gazdái kodásunk is. Mindez hat év elteltével annyira „bejött”, beigazolódott, hogy egészen kisfiú lettem. Vicces hasonlattal élve: Törököt fogtam, de nem ereszt. Nemhiába a fiam Gergely. Mindig önálló voltam, az vagyok most is. Első perctől kezdve így alakult ki köztünk, ahogv most van. Feleségem gondozza a gyereket, a többi az enyém. Persze beosztva. egymásnak segítve.

— Könnyű neki — veti közbe munkatársa. Szuper automatával mos!

— Néhány dolgot azonban a könnyebbség ellenére is tudnék javasolni a jövő házasainak, férjeinek, feleségeír nek: — mondja ismét a féri. Tanuljanak meg a nézzél bánni, a gyerek születését és a vagyonszerzés sorrendiét ne cseréljék fel. Ne a külsőségek alapján ítéljenek meg, mert a forma az a természet, a véletlen műve. de. hogv mi van belül, az nem véletlen. S végül, ami mindenre érvényes: reális igényeket támasszanak egymással, s mindennel szemben.

A feleség véleményét szinte macskakörmözni lehetne, de néhány érdekesebb mondatára érdemes külön odafigyelni :

— Gondolkodás, képzettség, erkölcsi dolgok nálam a mérvadóak. Mindent közösen. Együtt dolgozunk, együtt szórakozunk. A férjemmel tudjuk egymást formálni, nevelni. S nálunk is a legfontosabbak közé tartozik egymás megértése. Többszörös házias- ságpártik vagyunk. A kicsapongás válóok. De ahogv nem lehet ezekét a dolgokat általánosítani. ugyanúgy képtelenség tanítani is. Míg az egyik feleség nem enged beleszólást a házimunkába, s inkább elküldi a páriát, ne; hogy láb alatt legyen, úgy a másik férjével végeztet mindent A harmadik féle feleség a közös munkavégzést szereti, tehát a munkamegosztást. Mi is ezt valljuk.

X

Rövid közvélemény-kutatás alkalmával ezeket mondták Szécsónybem, az ELZETT dolgozói. A lakatok, zárak készítői ők. De kulcsaik vannak a házasélethez is.

Bátki Ildikó

lili

..‘KktóuHÍ

I

Vfint az ország üzleteiben, a salgótarjáni Centrum Aruház, ban is tart a tanszerakció, melynek keretében 20 százaié- kos engedménnyel hozzák forgalomba az előre összeállított füzetcsomagokat. Molnár Kati, aki szeptemberben lesz harmadikos, a füzetek mellé egy szép ceruzafaragót ka. pott. Az áruházban a tanszerek mellett tankönyvek, szótárak és a kötelező irodalom is az elárusílópultra kerül.

* Akik idejekorán beszerzik a szükséges iskolai kellékeiket, lehet, hogy szeptemberi kellemetlenséget előznek meg ezzel. fotó: sz. i.

Régi megfigyelések „Nemen Nógrád Vármegyéből”

„Igen különös és ritka természet tünemény az, melly Nógrád Vármegyében a’ Sajgó hegyen a’ múlt esztendőbe (Anno 1813) adta elő magát. Ezt a hegyet egy rohanó sebes patak két részre osztja. A föld itt kemény, és kövér büdöskő gőzökkel van terhelődve. A’ nyáron ez a’ hegy magától meg gyulladott és sűrű füstölgések között egész két hónapig égett. Az imitt amott ki ütött lángoknál a’

mezei munkások ebédjeket is meg főzhették. Az el égett föld négy ölnyi hosszúságra, két lábnyi szélességre, és ugyanolyan mélységre egé- szenn föld szénné vált, mely ha tűzbe vettetett világos lánggal, és büdöskő szaggal égett. A’ körül fekvő helységek határiba igen sok kővé vált fa is találtatik itt, mely- lyet igen szépen lehet pallérozni.’’ (Magyarország Természeti ritkasága*, 1814.)

Cserebogár olaj

„Nemes Nógrád Vármegyéből egy figyelmetes Gazdaságbeli tiszt az idén tett ta‘ pasztalásából azt jelenti, hogy ott némely falukban a’ Cserebogarakból készítik a’ sze- kerkenőt. A készítés módja ez: kimegy a’ ház népe széles szájú korsókkal az er. dőkbe, a’ szőllők aljában lévő szilvásokba, s ott a Cserebogarakat korsókba szedvén, azokat szalmával bedugja. Azután valamely partos helyen gödröt ás, mellybe a’ korsót szájával lefordítván, úgjr alkalmaztatja, hogy alá- ja oldalról akkora fazekat tehessen, melly a korsó száját befogja. Ekkor szalmából, vagy gályákból tüzet raknak a’ korsó fenekére, s ez által okozott belső melegség a’ Cserebogarak zsírját a’ szalmadugasz között a fazékba leísepegteti (destillat). A’ tapasztalás azt mutatta, hogy egy 8 iczczés korsóból három iczcze olaj csepegett, ’s így egy-egy háznépe egész Esztendőre való szekérkenőt szerzett. Melly olcsó, ’s melly kár mentő, ’s ugyan azért, melly hasznos gyakorlás volna másutt is! (Hasznos Mulatságok, 1821.)

T/* M 1 M M t4 ff 11 I /

Különös mennyko utes

„A múlt 1921-iki Június 6ikán, délután 3 óra tájban Kis-Terenyén lakos Kaszás Gvura nevű parasztnak 10 esztendős fiát, Marczit, kívül a mezőben, midőn a sertéseket legeltetné, közel egy vízállásos helyhez, egy másik kanásznak, a ki egynéhány lépésnyire távulabb állott tőle, szeme láttára, a menykő megütötte. Az említett kanász azonnal a lero- gyobt gyermeket felkapta, és

Keszi nevű pusztához czipel- te, és a házon kívül letette... s egy óra múlván tsapás után tsak ugyan kotsin haza hozták a Faluba. A gyermek nem volt még meghalva egészen, ezt rángatódzásai bizonyították,” (Lehívatták a „Lelki-Pásztort” a kisfiúhoz.) „Az e féle esetekben Segítő nyomtatvány szerént, szegényt megmenthetem a haláltól... legelősször is azt tselekedtem, hogy a házból,... a szabad

levegőre kivitettem; azután egy ollyan gödröt száraz helyen ásattam az eszterha alatt, a mellybe a gyermeket betemethettem ... Még a gödröt ásták, én addig méllyé gödrit, és az egész ábrázatját jó bőven hideg vízzel öntöztem, a szája b^ friss, egóssé- ges, fiatal leánykák által levegőt fúvattam, fejét gyakran hideg vízbe mártott ruhával beborogattattam. Ezekre a gyermek még inkább rángatódzott, de lélekzetet még sem vett. . Meglévén a gödör ásva, abba mezételen a jobbik oldalára befektettem, kihagyván a fejét, és azt egy kevéssé felpólcozván, egyéb tagjait földdel betakargattam, fejinek lotsolását a levegő befúvását, és eczetnek szagolását,.. . tovább is folytatván, Valami 1 óra és 1 fertály múlván a gyermek ásítani és lélekzetet venni látszott. Akkor kivétettem a gödörből, és azon estve és éj. jel a szobán kívül háltattam. Más napra kelvén még nem szóllalt, hanem harmad napra úgy megszóllalt,.. . ekkor hámlott már le az egész testéről a bőr. Jobb oldala végig le az egész testén ollyap volt, mint a kit megégettek... A gyermek még most is él és egészséges, elég pajkos, a jobb kézivel mindazonáltal még most sem foghat, a jó lába is, mellyen leszaladt az elektromos matéria, hibás, nem igen lép jól vele. Az egész testén még most is meg van a nyoma a fluidumnak, szintúgy a sebnek is. Mikor belé ütött, a botskora szijját, kapczáját mind a két lábáról leszaggatta, szőr kalapján is lyukat üttött. (Hasznos Mulatságok, 1822.)

Varga András

Tolait tárgyak beszolgáltatása

Fontos tudni, hogv a talált idegen dolgot nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, át kell adni, nvolc napon túli megtartása bűncselekmény.

A törvény rendelkezése sze- i riiit: aki a talált idegen dolgot nyolc napon belül a hatóságnak vagy a jogos tulajdonosának nem adja át. a jogtalan elsajátítás bűncselekményét követi el és hat hónapig terjedő szabadság- vesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.

A közterületen talált dolgot a találás vagy a lakhely szerint illetékes tanács vb szakigazgatási szervénél kell beszpl gáltatni. A tanácsok munkanapokon munlcaidőben veszik át a talált dolgot. A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó — közterületen talált — dolgokra a találó igényt tarthat. A talált dolgokra az igényt beszolgáltatáskor be kell jelenteni, ennek hiányában az igényjogosultság megszűnik. Amennyiben a jogos tulajdonosa három hónap alatt

nem jelentkezik a tárgy átvételére. úgy a tanács azt a találó részére kiadja. A találó a neki kiadott dolgot — egy évig — állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, használatira másnak át nem adhatja. Ha a jogos tulajdonos egv éven belül jelentkezik a talált tárgyért, azt. részére vissza kell adni. A találástól számított egy év letelte után a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi és szabadon rendelkezik a tárgyéval. A rendőri szerv vagy a rendőr akkor veszi át a talált dolgot, ha az Illetékes tanács vb szakigazgatási szervéhez történő beszolgáltatás valamely oknál fogva nem lehetséges. A rendőrség az átvett talált dolgot haladéktalanul továbbítja a tanácsok felé, kezelésével, kiadásával nem foglalkozik.

A rendelkezés kivételes szabályokat is tartalmaz egves esetek vonatkozáséban. Közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, »továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált

dolgot a hivatal vagy vállalat dosozójámak azonnal át kell adni. A találó az ilven dologra igényt nem tarthat. Továbbá nem tarthat igénvt a találó kincsleletre, vagyis olyan értékes dologra, amelyet ismeretlen személvek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, ezeket a tárgyakat fel kell ajánlani az államnak.

A rendőrséghez kell beszolgáltatni a talált dolgot, ha az fegyver. lőszer, robbanto- anyag. A talált fegyverre, lőszerre és ipari robbantóamvag- ra a találó igénvt nem tarthat, csak az érvényes engedéllyel rendelkező tulajdonosnak adható ki. Ugyancsak a rendőrségre kell az állampolgárnak beszolgáltatni a talált személyi igazolványt, lakhatási engedélyt és útlevelet.

Kérjük az állampolgárokat, ha valamely tárgyuk elveszett, annak elvesztését az illetékes tanácsnál jelentsék be. ahol esetleg mint beszolgáltatott talált tárgy megtalálható.

Dcbreczeni Irén

rendőr százados

imiiimmlimimimmi.........

..........................................................................................................................................................................................................................

H

uszonhat esztendővel ezelőtt szerepelt legutóbb újság- hasábokon Tóbiás Pál. A Kis Újságban, Mihályit Ernő írt róla. A lényegére ma is jói emlékezik.

— A felszabadulás tett emberré. Arról beszéltem, hogy 12 évesen már ostoros voltam, négy ökröt hajtottam. Azután arról, hogy 1945-ben. Erdőtarcsán megválasztottak DÉFOSZ-elnöknek. A földművelésről, a -közéletről beszélgettünk Mihályfi Ernővel, akit régen ismertem, hiszen a közeli Béren született.

Dologidőben nem könnyű megtalálni Tóbiás Pált. Palotáson, a gabonaátvevönél éppen az adminisztrációt intézi. Az egyesített káli ói termelőszövetkezet gabonaátadója. Fontos megbízatás, nem, mindegy, milyen minőségben. veszi át az acélos búzát a felvásárló vállalat. Két papírmunka között, a tűző nap elől árnyékba húzódva köaéletiségének gyökereiről beszélgetünk.

— A Hazafias Népfront községi elnöke vagyok Erdő- lurcsán. A népíronUnozgaIskolám az élet Tolt

lomban már több mint 20 esztendeje dolgozom. Alapító tanácstag vagyok, hiszen 1950- bem választottak meg először tanácstagnak. Húszéves korom óta emberekkel foglalkozom. Ügy érzem, mindig megtaláltam velük a közös nyelvet. Az emberi szó, a megértés, az őszinteség a tátivá mindennek. Nem dicse- kedhetem sok iskolával, négy osztályt végeztem. Tanítómesterem, iskolám az élet volt. A leckét jól megtanultam.

Az emberek ügyes-bajos dolgaival való törődés, a közéle- tiség a legszebb tulajdonsága Tóbiás Pálnak. Pedig a szíve is rakoncátlaniHodik. Hetvenkét éves. A termelőszövetkezetből ;ment nyugdíjba. Munka nélkül azonban ma sem tudja életét elképzelni. Hol ezzel, hol azzal bízzák meg a közös gazdaságban. Mindegy, hogy mit végez, de azt felelősséggel, lelkiismeretesen teszi. A becsületet tartja legdrá•••

gább kincsének. Erről mondotta:

— Ha én leteszem az öt filléremet, tízért sem adom oda.

DoLgos, tevékeny élet áll mögötte. Mire a legbüszkébb?

— Arra, hogy amikor közösen cselekedtünk, azzal a falu javát szolgáltuk. Nézzen

körül a faluban! Remek

klubkönyvtárat avattunk nemrégiben. Megjavítottuk a korábban tengelytörő utakat.

Járdákat építettünk, hogy kevesebb legyen falunkban is a sáros cipő.

A gyarapodásért személyes példamutatással munkálkodott mindig. Dohogott is, ha valaki mondvacsinált ürügygyei kihúzta magát a munkából.

— Nem akarok nagy szavakat használni, de a mi falunkban is érvényesült a népront politikája. Munkások, parasztok, értelmiségiek békességben éLnek egymás mellett. Nincsenek ellentétek közöttük. Így tudunk összefogni és gyarapodni. Jó lenne, ha az értelmiségi dolgozók még inkább magukénak éreznek Erdötarosát. és a szellemi gyarapítás mellett gyakorlati munkával is segítenék a falut.

Kevés nyugdíjat kap. Csak ezért vállal munkát?

— Ha azt mondanák, hogy itt van 5 ezer forint nyugdíj, de ne csinálj semmit, nem kellene. Amikor az első nyugdíjat megkaptam, elsírtam magam. Azt gondoltam, hogy már nincs rám szüksége a társadalomnak. Igazán akkor voltam boldog, amikor 20—30 emberrel együtt dolgoztam, dicsértem és veszekedtem velük.

Nem ismeri a fáradságot. Legyőzi az időt. Értelmes, becsületes életet él Tóbiás Pál községi aépírontelnök.

Crozgonyi)

| NÖCRÄD - 1975. július 22., kedd

*