Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

'^ijÓT Közép-szlovákiai tanácsi delegáció tartózkodik a megyében A tanácsi irányítás és az igazgatási feladatok tapasztalatcseréié A közép-szlovákiai delegáció a megyei tanács épületében találkozott a tanács vezetőivel. Tegnap háromnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság öttagú de­legációja Imrich Danis, a Ka, zép-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnökének ve­zetésével. A delegáció tagja Milan Sokol, 'a Szlovák Kom­munista Párt közép-szlovákiai szervezetének osztályvezetője, rir. Martin Janeesko, a Kö­zép-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság titkára, Julius Spanielka, a KKNB szervezési osztályának vezetője és Jozef Gajdosik, a Cadcai járási Nem­zeti Bizottság titkára. A vendégeket Somoskőújfa­luban, a határon Berki Mi­hály, a megyei tanács pártbi­zottságának titkára és dr. Kör- mendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára fogadta. • Szlovák vendégeink a taná­csi irányítás és az igazgatási feladatok terén szerzett ta­pasztalatok megismerése céU jából érkeztek megyénkbe. Er­ről folyt beszélgetés tegnap délelőtt, a megyei tanács épületében, ahol a vendégeket Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a megyei tanács elnöke, dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és a megyei tanács tisztségvi­selői fogadták. Hoffer István tájékoztatta testvérmegyénk nemzeti bi­zottsága »Ve vezetőit Nógrád megye gazdasági, társadalom- politikai, kulturális és egész­ségügyi helyzetéről. Ezután dr. Körmendy József tájékozta­tót tartott az 1971-ben élet­be lépett tanácsi törvény po­litikai célkitűzéseiről és a ta­nácstörvény alapján végre­hajtott szervezeti változások­ról. Ismertette a tanácsok nép­képviseleti-önkormányzati. a tanácsok államigazgatási funk­cióját, szólt a tanácsi munka szervezeti és személyi feltéte­leiről. a tanácsok központi irá­nyításáról, és a tanácstörvény alkalmazásának Nógrád me­gyei tapasztalatairól., A két tájékoztatót rendkívül élénk érdeklődés kísérte. Szlo­vák vendégeink több kérdést tettek fel a megyei tanács tisztségviselőinek, amelyekre kielégítő választ kaptak. Testvérmegyénk tanácsi kül­döttei délután felkeresték a Salgótarjáni városi Tanácsot, ahol Fekete Nándor, a tanács elnöke tájékoztatta vendé­geinket a városfejlesztés és a kommunális ellátás helyzeté­ről, a városi és a megyei szer­vek kapcsolatáról. Ezután városnézésre került sor. Szlovák barátaink ma to­vább folytatják munkaprog­ramjukat. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában fo­gadja vendégeinket Géczi Já­nos. az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő. Ezután látogatást tesznek a Balassa­gyarmati városi Tanácson, majd a balassagyarmati járá si hivatalnál történt látogatás után Drégelypalánkra utaz­nak. A harmadik napi program­ban a pásztói járási hivatal, a Pásztói nagyközségi Tanács vezetőivel folytatott beszél­getés szerepel. SZMT-elnökségi ülés , Termelékenység és hatékonyság Nagyobb bér és jövedelem a salgótarjáni öblösüveggyárban Tegnapi ülésén az- SZMT elnöksége a többi között meg­tárgyalta a salgótarjáni öb­lösüveggyár bér- és jövede­lempolitikáját. Megállapította, hogy a dol­gozók bér- és jövedelmének növelését termelékeny és ha­tékony munkával alapozták meg az elmúlt négy évben. A bér- és jövedelemszínvonal- növekedés összhangban van a középtávú gazdasági tervek­kel. Ennek végrehajtása során a gyár gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága ele­get tett annak a' követelmény­nek, hogy teremtsék meg a kollektív szerződésben éven­ként előírt jövedelemnöveke­dés anyagi alapjait, a bér­fejlesztés 80—8S százalékát alapbéresítsék, a két állo­mánycsoportban — munká­sok, alkalmazottak — azo­nos szinten növeljék a bére­ket. a jövedelempolitika segít­se elő a Központi Bizottság határozata alapján a két alap­vető réteg — nők és ifjúság — fokozott béremelését. Mivel a termelékenység és hatékonyság a tervezettnél jobban alakult, mód nyílt a négy évvel ezelőtti elképze­lések túlszárnyalására. Az Üvegipari Művek 13 gyára Yö- zül. a gazdálkodás eredmé­nyeinek megfelelően, ebben a gyárban emelkedtek a leg­jobban a bérek és jövedel­mek. A gyár dolgozói június 20-án teljesítették ötéves ter­vüket. az év végéig jelentősen túlszárnyalják termelési elő­irányzatiakat és nyereségter­vüket. Központi intézkedések nél­kül az 1970—1974. között a tervezett 18,8 százalékkal (Folytatás a 2. oldalon) Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vi!óq oroíefáriai, eqyesül'efek! XXXI. ÉVF. 154. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JULIUS 3., CSÜiORVÖK zle mi? jjjp a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. július 2-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1975. július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökén és tit­kárán kívül részt vettek: a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, a Minisztertanács Tana­/. A Központi Bizottság tudo­másul vette az 1975. é"'i or­szággyűlési választásról szó­ló jelentést. Megállapította, hogy az országgyűlési képvi­selőválasztás előkészítése és lebonyolítása jó politikai lég­körben, népünk aktív részvé­telével ment végbe. A magyar nén a választá­son kifejezésre juttatta bizal­mát a Dárt, a Hazafias Nép­front iránt, egységesen állást foglalt politika,nik. a fejlett szocialista társadalom építé­sének programja mellett. Hi­tet tett külpolitikai törekvé­seink mellett, megerősítette, hogv azok jól szolgálják a Magyar Népköztársaság érde­keit. az általános haladást és a békét. A választás tovább erősí­tette rendszerűink legfőbb po­litikai alapját, a mumkás- paraszt szövetséget. A szö­vetségi politika iegvében még szorosabb lett a kommunis­ták és a oártonkívüliek po­litikai együttműködése, növe­kedett a különböző világné­zetű állampolgárok tettekben is megnyilvánuló egyetértése országéoítő céljainkkal. A választás is bizonyította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrácia, dolgozóink mil­liós tömegei tudatosan és fe­lelősen vesznek részt a ha­talom gyakorlásában, a köz­életben. A Központi Bizottság elis­merését fejezi ki a párttag­ságnak, a népfront aktivis­táinak a választások előkészí­tésében és lebonyolításában részt vett szervezeteknek, azoknak a százezreknek, akik személyes munkájukkal ered­ményesen közreműködtek. Megköszönd népünknek a pórt. a népfront politikája iránt egységesen kinyilvání­tott bizalmat. Az új országgyűlés össze­tétele jól tükrözi szocialista társadalmunk osztólvviszo- nyaít, a párt szövetségi Poli­tikáját. A választásokon, meg­nyilvánult bizalom airra kö­telezi a képviselőket. hogy legjobb tudásuk szerint ele­get tegyenek megtisztelő megbízatásuknál^, A Közpon­ti Bizottság bizonyos abban, hogy. az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó testület, megfelel hivatásának és hat­hatósan előmozdítja ország­építő céljaink megvalósítását. //. A Központi Bizottság meg­vitatta és jóváhagyta az 1975. évi terv- és állami költségve­tés első öthónapi végrehaj­tásáról szóló jelentést. 1. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az 1974. de­cember 5-i határozatban meg­jelölt gazdaságpolitikai célok helyesek. Népgazdaságunk az év első öt hónapjában a ne­hezebbé vált nemzetközi gaz­dasági feltételek között is di­namikusan fejlődött. A társa­dalmi termelés a fő ágazatok­ban a tervezett ütemben, több területen pedig gyorsabban nö­vekedett: életszínvonal-politi­kai céljaink az elhatározott program szerint valósulnák meg. Mindezt segítette, hogy lendületesen folytatódik a XI. kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok, a tő­késvilágban kialakult magas energia- és nyersanyagárak, az infláció, az értékesítési ne­hézségek, a Közös Piac meg­különböztető intézkedései hát­rányosan érintik gazdaságun­kat. Hazai gazdasági mun­kánkban lassú az előrehaladás a termelési szerkezet átalakí­tásában, továbbra sem kielé­gítő a munkaidő és a termelő- berendezések kihasználása, a készlet- és anyaggazdálkodás. A tervezettnél nagyobb ^ fo­gyasztás és a beruházások nö­vekedése. Mindez nehezíti tervcéljaink elérését. Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet és konkrét cselekvést követel. A központi és helyi erőfeszítésekkel. anyagi és szellemi erőforrásaink éssze­rű felhasználásával. tartalé­kaink mozgósításával követ­kezetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozatát. A Köz­ponti Bizottság, a XI. kong­resszus állásfoglalásait követ­ve, a legközvetlenebb és leg­főbb feladatnak tartja, hogy negyedik ötéves tervünk sike­res befejezése és ötödik öt­éves tervünk jó megalapozása érdekében maradéktalanul megvalósuljanak az 1975. évi népgazdasági terv céljai. 2. A Központi Bizottság meg­vizsgálva a gazdasági munka ez év első öt hónapjában el­ért eredményeit és a tapasz­talható hiányosságokat, a kö­vetkezőket állapította meg: a) Az ipari termelés növeke­dési üteme 6,3 százalék, ez kis mértékben meghaladja1 az elő­irányzatot. A termelés növe­kedése teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származik. A szükséges anyag és energia az ipar számára általában rendelkezésre áll, bár helyenként néhány fon­tos anyagból az ellátás nem volt folyamatos. A villamosenergia-ipar és az építőanyag-ipar termelése esi Hivatalának elnöke, a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta a következő előterjesztéseket: 1. Jelentés az országgyűlési választások ta­pasztalatairól. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozata, valamint az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés el­ső öthónapi végrehajtásának tapasztalatai­ról. Előadó: Németh Károly elvtárs. a tervnek megfelelő. A gép­ipar es az élelmiszeripar ter­melése gyorsabban, a könnyű­iparé és a vegyiparé lassab­ban növekedett a tervezettnél. A kohászatban nem nőtt, a szénbányászatban kis mérték­ben csökkent a termelés. Az ipari termékek kivitele a tőkésországokba kisebb, ugyanakkor a termeléshez fel­használt anyagimport növeke­dése jelentékenyen nagyobb volt a tervezettnél. Az iparban új, korszerű, gaz­daságos termékek gyártásának bevezetésével, a túlzottan anyagigényes termelés ará­nyának csökkentésével, az el­avult és gazdaságtalan termé­kek gyártásának kiszorításá­val meg kell gyorsítani a ter­melési szerkezet átalakítását. A vállalatok a .szükségletek­kel összhangban álló terme­lést folytassanak, szüntessék meg az indokolatlan készle­tezést. Mindez határozott és konkrét intézkedést követel minden gazdasági miniszté­riumban, minden termelővál­lalatnál és -szövetkezetnél. b) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 száza­lékkal nőtt, és a növekedés 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azonban így sem tudta kielé­gíteni. Az építőiparban a munka kö­zéppontjában a nagyberuházá­sok tervszerű megvalósítása, gyorsított befejezése, a lakás- építési előirányzat teljesíté­se álljon. _ c) Á mezőgazdaságban a ve­tési előirányzatok teljesül­tek, az időszerű munkák ■ rendiben folynak. Cukorrépát 130 ezer hektáron vetettek, ez 31 százalékkal több a ta­valyinál, A szarvasmarha-ál­lomány növekedett, A koca- állomány — elsősorban a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban — valamelyest csökkent. A mezőgazdasági termékek többségének felvásárlása emel­kedett. Vágósertésből, vágó­marhából, baromfiból és to­jásból többet, tejből a gazda­ságok kevesebbet értékesítet­tek, mint a múlt év első öt hónapjában. A felvásárlás, az áruátvétel helyenként kése­delmes volt. A mezőgazdasági termelés­hez szükséges gépek, anyagok behozatala tervszerű; az anya­gi-műszaki ellátás alapjában megfelelő. Ugyanakkor egyes gépalkatrészekből, a hazai gyártás és az import gyorsí­tására tett intézkedések elle­nére is, még hiányok van­nak. Gondoskodni kell róla, hogy az időszerű mezőgazdasági munkákat, a betakarítást al­katrészhiány ne akadályozza, a termés a legkisebb veszte­séggel kerüljön a raktárakba, a termékeket szervezetten ve­gyék át és tárolják. Jobban össze kell hangolni a terme­lő- és feldolgozóüzemek mun­káját. El kell érni, hogy a nagyüzemi állattartásra létre­hozott férőhelyeket minden­hol teljes mértékben haszno­sítsák. A nagyüzemek tovább­ra is nyújtsanak segítséget a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termeLési lehetőségeinek kihasználásához. , d) A közlekedési ágazat az áruszállítást 6,1 százalékkal növelte, de az igények ennél nagyobbak. A megrendelő üze­mek, vállalatok részéről egye­netlen volt a rakodás, emiatt a vasúti kocsipark kihaszná­lása. a szállítás szervezettsé­ge nem kielégítő. A népgazdaság szállítási fel­adatainak megoldása megkö­veteli az áruszállítás szerve­zettségének javítását, a rako­dás gyorsítását. Előszállítá­sokkal is csökkenteni kell az ősszel várható csúcsforgal­mat. e) A beruházásokra 16.2 szá­zalékkal fordítottunk .többet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A kormány intézkedett ki­lenc, népgazdaságüa4 külö­nösen fontos nagyberuházás: az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- ég dróthengerműve re­konstrukciójának, ’ oxigénes acélművének, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat, a Dunamenli Hőerőmű, a Székesfehérvári Könnyűfémműben levő szé- lesszalag-hengermű bővítésé­nek, a szegedi kőolaj- és föld­gázlétesítmények, valamint a hazai kőolaj- és földgázter- meliés növelését szolgáló üzem­egységek, a Dunaújvárosi Hul- támpapír Gyár, a Gyulai Hús­kombinát építésének gyorsabb befejezésére. A berunázási tevékenység Javult, de tervszerűsége to­vábbra sem, kielégítő. A ta­karékosság még nem vált ál­talánossá, a mindennapi cse­lekvés normájává. Jobb szer­vezéssel, hatékonyabb ellen­őrzéssel kell segíteni a folya­matban levő beruházások gyorsabb befejezését. Fontos, hogy az ez évi átadásra ter­vezett 15 nagylétesítmény, köztük a péti új műtrágya­gyár és a miskolci húskombi­nát, határidőre elkészüliön. Mind a központi, mind a he­lyi szervek tegyék meg azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek az éves beruházási terv teljesítését szolgálják. f) A külkereskedelmi for­galom bővült. Exportkötele- zettségeinli teljesítése bizto­sított. Gazdasági együttműködé­sünk a KGST_orszégokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból szár­mazó behozatal a tervezett­nél nagyobb, a kivitel pedig kisebb. A külkereskedelmi mérleg egyensúlya nem ki­elégítő. Az éves terv teljesítése ér­dekében biztosítani kell. hogv a külkereskedelmi forgalom a népgazdaság szükségletei­vel és lehetőségeivel össz­hangban, bővüljön. Erőtelje­sen fejlesztjük gazdasági együttműködésünket a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal. Az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján a külkereskedelmi forgalom növelésére törekszünk a fejlett tőkésországokkal. Szé­lesítjük gazdasági együttmű­ködésünket a fejlődő orszá­gokkal. g) Ay. életszínvonal emelé­sének előirányzatai teljesül­nek. Intézkedés történt az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents