Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
Fiatalok Yédiiöbcoévd A felszabadulás óta eltelt három évtized alatt a csehszlovák ifjúság jelentős részt vállalt az országépités munkájából. A szocializmus időszakában felépült új üzemek és völgyzáró gátak, vasutak és villanyerőmüvek. iskolás es más létesítmények között kevés- az olyan, amelynek építésénél ne lett volna jelen az ifjúság. A nagy építkezéseken, önkéntes brigádokban több százezer fiú és leány dolgozott mostanáig; adatok szerint az ifjúsági szövetség eddig több mint 4800 építkezés védnöke volt. A mozgalom a háború után kezdtödött. amikor a lerombolt falvak és városok újjáépítése volt a oél. Méretekre jellemző, hogy az ország egyik legnagyobb kohászati kombinátja — az ostravai Kle- ment Gottwald Kohóüzem építésénél mintegy 70 000 fiatal dolgozott. Ez az ipari óriás ma 2,8 millió tonna acélt termel, aminek teljes egyharma- dát exportálják. Az ifjúsági szövetség védnöksége alatt énül ma a Második Tusimicei Hőerőmű, amely Csehszlovákia legnagyobb és legmodernebb — 800 megawatt teljesítményű — erőműve lesz, ka elkészül. Az építkezésen szovjet, NDK-be- li, lengyel, bolgár, sőt, kubai fiatalok is dolgoznak. A nagy építkezések fölötti védnökséget a párt és a kormány az ifjúságtól eredő kezdeményezés legmagasabb- rendű formájának tekinti, s elismeréseképpen az idén Klemen! Gottwald Kenddel tüntették ki az ifjúsági szövetséget. A tavak gyógyítása r A tavak is öregszenek, mint minden az életben. Az elmúlt* száz évben végbement hatalmas iparosodás következtében a tavakon gyorsan terjedő öregedési jelenségek mutatkoznak. Ezt a folyamatot a rétekről és szántóföldekről a tavakba szivárgó műtrágya, valamint az ipari szennyvizek idézik elő, hatásukra ugyanis a vizek termékenysége túlzott mértékben megnövekszik. Az ásványi tápvegyületek nagy mennyiségű beszivárgása túlzott planktonvegetációt idéz elő. a planktonok Viszont osztódás közben sok oxigént használnak. Ennek következtében a víz a tófenóktől egészen a felszínig kénhidrogénnel telítődik. A vízben élő szervezetek csak a vékony felszíni rétegeknek köszönhetik életüket. a víz minősége egyre romlik. Hogyan lehetne ezeket a tavakat a korai elöregedéstől megmenteni? Erre próbálnak választ adni az olsztyni Mezőgazdasági Műszaki Főiskola Hidrobiológiái és Vízvédelmi Intézetének a kísérletei. Ez a főiskola az egyetlen Európában. amely biológiai vízvédelmi szakembereket kéoez. Az olsztyni főiskola közvetlen közelében' levő Kortows- ki-tónál folyó — a világon egyedülálló — kísérleteket fez í972-ben elhunyt Prze- myslaw Olszowski professzor kezdte meg. most pedig Si- korowa docens vezetésével egy tudósokból álló csoport folytatja. Az eljárás alapját a felszíni víz átszivattyúzását képezi a Kortowski-tó közelében levő, de magasabban fekvő másik tóba. A nagy erővel betóduló víz a hideg; oxigénszegény és kén.hidro- génnel szennyezett talajvizet a tó lefolyásának irányába szorítja, vagyis kimossa a tavat. Az erlösen szennyezett víz lassanként visszanyeri eredeti értékeit. Az oxigén eltűnését megállították, kénhidrogénnek nyoma sincs, a planktonok termelékenysége ennek következtében alábbhagyott, megjelentek az élő szervezetek, hi ugrunk Megszínesedtek a várost övező dombok. Ahol egykor csak a fű zöldellt. most tarka hétvégi házak, takaros kis telkek sorakoznak. A beton- falak között élő városi ember ismét megostromolja a természetet. Elidegenedés, státusszimbólum, vagy egyszerűen csak az anyagi jólét növekedésének természetes velejárója? Tegyünk egy sétát a zöldövezetben, kukkantsunk be a cifra kerítések, nyitott ajtók mögé! KAPU, KERÍTÉS NÉLKÜL — Somosi elágazó! — kiált a kalauz. Végre kint vagyunk a katlanból! Es elindul az áradat. Ki-ki a maga portájára. — Megjöttek már a városi parasztok — imigyen szól az őslakó. Kalapját a szemébe húzva ácsorog egy fának támaszkodva. Vendéglátóm megy előre, mutatja az utat, majd előzékenyen invitál be a kapun. Meghökkenek. Kapu van, kerítés nincs. — Majd lesz, egyszerre minden nem megy. Se ablaka, áe ajtaja bódé éktelenkedik a telek szélében. Valahogy a terep is elhanyagoltnak tűnik. A növésnek induló füvet ellepte a gyom, a gaz. — Égetni is kell! — mormolja a gazda, A lángnyelvek ügyesen kígyóznak, fekete pernye száll a gyomok helyén. — Jó reggelt! — kiabál át a szomszéd. — Már megint égetünk? Könnyű neki nagyvonalús- kodni a manzárd szoba erkélyéről. A környéken mindenki irigyii tőle a kétszintes alpesi házat, meg az ápolt, gyönyörű kertet. — Csak azt nem értem, miből tellett neki ilyen palotára? — súgja oda a gazda. — Biztos, hogy nem abból, a kis művezetői fizetésből — mondja az asz- szony. — Nem mindenki olyan muja, mint te! Csak a gyomot égeted már harmadik éve, es semmi fejlődés, gyarapodás. — Hát a kapu. semmi? — tromfol a gazda. — Az, a kapu! Arra jó, hogy mindenki röhögjön rajtunk. VIrAgTAPÉTAS FALAK Kedves ember a szomszéd. A művezető. Büszkén vezet végig a birodalmán. — Amikor eldöntöttük, hogy víkend- házat építünk, összefogott az egész család. Kölcsönt is vettünk fel. Dolgozott itt mindenki. aki csak számításba jöhetett. Egy nyáron elkészültünk mindennel. De most aztán azt mondtam; állj! Ezentúl csak pihenni fogunk itt, lustálkodni. Esetleg azt a kis veteményest megműveljük. Jól jön a friss zöldség, a paradicsom, nem keli pénzt ada telekre! ni érte a piacon., — A szombat, vasárnapokon kívül a hétköznap délutánjainkat is itt töltjük. Szebb ez a kis ház, mint az otthoni lakásunk — mondja a művezetőné, miközben kezével végigsimítja a virágtapé- tás falakat. EL KELL VISELNI... Nehezen elviselhető szag terjeng a portán. A félig kész kis ház falainál négy ember serénykedik. A tulajdonos készséggel válaszolgat a kérdésekre. — Nincs mese, elvtársnő, a szagot el kell viselni, ha azt akarjuk, hogy ví- kendházunk legyen. Különben is. csak először furcsa, később megszokja az ember. Elvezet a hátsó udvarba. A szag forrása; nyúlketrecek tömkelegé. — Jól jövedelmez mostanában a nyúltenyész- tés: Érdemes vele foglalkozni. Volt egy kis alaptőkém, amit befektettem az üzletbe. Háromszorosára térült. Megérte. — De a sok vesződség velük. . . — Nem mondom, az is van. Két műszakban dolgozom, így minden nap vagy délelőtt, vagy délután kijövök megnézni az állományt. No, meg a hétvégek! Azt is itt töltjük. Az egész heti kemény munka után még egy kis plusz... SZÉP KIS NYUGALOM! A teraszon kanalazzuk a szabadban főtt bográcsgulyást. Jó kilátás nyílik innen a völgyre; a fák között megmegcsillan a strand vize. — Az asszony állandóan a fülemet rágta. Mindenkinek van már telke, csak nekünk nincs. A kolléganők kipihenhetik magukat a saját, csendes, kis portán, mi meg a szűk erkélyen kuksolunk és nyeljük a város porát, hallgatjuk a zajt. Beadtam a derekamat. De akkor meg ismét jött a cirkusz. Vackot nem építünk, mit szólnának a szomszédok. Túlóráztunk, spóroltunk, hogy összegyűljön a pénz — meséli a hegesztő, aztán felsóhaj t és körbem q- tat: — Szép kis nyugalom! * Szomszédok mindkét oldalról, a kerítések egymást súrolják. Fütyörészés, ácsolás, gyereksírás, tánczene és kutyaugatás zajai keverednek. A hegesztő bikini6 feleségét láthatóan mindez nem zavarja. Elégedetten nyúlik végig a nyugágyban. A KÖZMONDÁS SZERINT: ahány ház, annyi szokás. Avagy, ahány telektulajdonos, annyiféle. A fenti esetek nem egyediek, de általánosításra sem jogosítanak fel. Csupán azt mutatják: íme. ilyenek vagyunk mi, városi emberek, ha kiugrunk a telekre! — vkm — A Szojuz parancsnoka Az amerikai űrhajósok véleménye szerint az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb embere Alekszej Leonov. A Szojuz parancsnoka zsákszámra kapja a leveleket a houstoni központ címén. Természetesen hasonló népszerűségnek örvend hazájában. Neve a Voszhod—2 útja során vált közismertté, amikor Beljájevvel repült, ö az első ember, aki kilépett a világűrbe. Az elmúlt tíz év nem hagyott nyomot Leonovon, a légierő 41 éves ezredesén. Ugyanaz az atlétikus felépítés, ugyanaz a vidám szikra kék szemében. így lett űrhajós Szülei kilenc gyermeke kő. zül nyolcadiknak született. Kemerovo ipari központ közelében, Lisztvjankában látta meg a napvilágot. Apja valamikor donyeci bányász volt. Amíg az első világháborúban a frontra vitték, a család áttelepült Szibériába. Apja a polgárháború után -visszatért családjához. Itt született 1934. május 30-án Alekszej. Leonov közepesen tanult, de nagyon szeretett barkácsolni. Hajók, gőzmozdonyok, repülőgépek kerültek ki keze alól. Ez alkalomm'al az iskolában sikerült tájképet rajzolt, de különösebben erre sem figyeltek fel. A második világháború után a Leonov család Kali- nyingrádba költözött, Alekszej ott végezte el a középiskolát, majd katonai repülőiskolás lett. Néhány év tanulás után-pedig űrhajós: 1960-ban Gagarinnal, Tyitovval, Nyi- kolajevvel, Popoviccsal és a világűr mág! úttörőivel lépett be az űrhajósok közösségébe. Leonov sok-sok órát töltött a gyakorlóberendezések, ben, amíg történelmi űrsétájára indult. Ö lett az első ember, aki szemtől szembe állt a nyitott világűrrel. Félt? — Félelemről szó sem vol — mondja Leonov. — Akkor csak arra gondoltam, hogy miként fogok belépni a zsilipkamrába, kilépni a. világűrbe, és miként térek vissza. Nos, kiléptem a semmibe és vissza is tértem onnan. Csak amikor parancsnokom, Beljájev gratulációit fogadtam, verte ki a veríték a homlokomat. Leonov, a fáradhatatlan Az űrrepülés utáni pihenés igen rövid volt. Új ürku. tatás! program indult. Tanulmányok a repülőmérnöki akaAlekszej Leonov, a Szojuz űrhajó parancsnoka. démián, majd Leonov lett a Szojuz—Apollo program első szovjet űrhajójának parancsnoka. Földi beosztásában a Gagarin űrhajóskiképző központ parancsnokhelyettese. Leonov korábban németül tanult, most, a szovjet—amerikai közös űrrepülésre készülvén nekilátott az angol nyelvnek. Naponta hat órát is ült nyelvtankönyvei fölött. S az eredmény? Bármilyen hallgatóság előtt kész előadást tartani angol nyelven. Az esetleg elkövetett nyelvtani hibák nem hozzák zavarba. Leonov nagy ínyenc. Külön az ő kérésére készítették el a közös űrrepülés változatos és ízletes étrendjét. A program indulásának küszöbén Leonov különösen nagy figyelmet fordított egészségi és erőnléti állapotára. Napi edzéstervéből az úszás és a fu. tás elmaradhatatlan. A csillagvárost edzők — saját beismerésük szerint — kifáradtak Leonov fáradhatatlanságától. A oalád Leonovék lakása a Csillag- város két magas épülete egyiA Jelenlegi ötéves terv utolsó évében Mongóliában 7.5 százalékkal növekszik az automata telefonállomások kapacitása. Jelentősen emelkedik a telefonelőfizetők száma is. Mongóliában nagy gondot fordítanak az ajmakok és városok telefonhálózatának bővítésére, új telefonközpontok Valcrij Kubászov, a Szojuz fedélzeti mérnöke. (APN-fclvélelck) kének harmadik emeletén van. Felesége, Szvetlána pedagógus. Legidősebb lányuk — Viktorina — 14 éves. A nyolcadik osztályt angol tagozatos iskolában kezdte el. A 8 éves Okszána második osztályba jár. Amikor Leonovot arról fag- gatták, hogy a család hogy fogada az új feladatot, kapásból válaszolt: „Ahogy kell. átérezték a feladat fontosságát. A feleségem már megszokta az örökös edzéseket. Nagyobbik lányom partner az angol nyelv tanulásában”. A Szovjet Képzőművészek Szövetségének Leonov az egyetlen olyan tagja, aki s járt a világűrben. Talán, ha fiatal korában nem ragadja meg a repülés, ma hivatásos , művész lehetne. Leonov ma sem tette le az ecsetet, önállóan és Andrej Szokolov tudományos-fan. tasztikus festővel közösen alkot. Műveiket Moszkvában, Bakuban, Prágában, Helsinkiben tátlaton mutatták be. Alekszej Gorohov, az APN különtudósítója létesítésére, rendszeres és megbízható telefon- és távíró- kapcsolat létrehozására a főváros és az ország más vidékei között. A jelenlegi ötéves terv első négy évében 24 százalékkal emelkedett a telefonállomások száma. Kisebb teljesítményű automata ^telefonközpontokat létesítettek mintegy 80 mezőgazda- sági településen. A jurtában megszólalt a telefon... Mikor belenőtt az ajtón, törékeny termetére, aranyszínű hajára, csokibarna bőrére rásütött a napsugár. Ráoil- lantva. képtelenségnek tűnt: hogvan képes otthagyni hazát, megszokott környezetet, barátokat, szülőket, s el’önni ide, az ismeretlenbe, e kis országba ? — Nekem két hazám van — felel gondolataimra rögtön a beszélgetés kezdetén Natasa. X Natasa, amennyire közismert, szokványos név, anv-' nyira eltér viselőié a megszokottól, kitűnik az átlagostól. A tekinteteket varázs’a- tosan vonzza bűvkörével. Fel kell nézni rá. Alánosán meg kell nézni őt. Ferenc, a magyar férj szemeit is ekénpen bűvölhette. S mégis. — Tudom — szólt utánoz- hatatlanul kedves tört ma- gvarsással — Feri nem maradt volna kinn. Én iöttem vele. Hogy mi hozott ide? Nagyon megtetszett. hogv annyira udvarias volt. Most is ilyen mindenkivel. Soha egy rossz szót nem szólt volna. De nemcsak a szavaiban volt udvarias. Ezt nem tudom megmagyarázni. A szívével. a cselekedeteivel. Ahogy a szívére mutatott, már értettem, hogyan iött »1 több ezer kilométerről a mi kis Magyaror tágunkba. Al:c telt el egy év azóta, mióta Balassagyarmatot me«ismer- I te, mióta e város jelenti az Natasa Harkovból „Két úi otthont számára. Azóta már magyarul álmodik és gondolkodik is. — Fern néha iókat nevetek — mondja, s szinte kacag. Almában össze-vissza beszél oroszul, meg magyarul, Mikor felébresztem, vagy reggel kérdezem: Mi volt veled az éjszaka? — Csodálkozik, S én mondom neki: ösz- sze-vissza beszéltél, Miért? Csiak mosolyog és nem hiszi. Már régóta értjük egymás nyelvét. Gondolkodunk, álmodunk mindketten magyarul, oroszul. önkéntelenül vetődik fel, hogy milyen jó is lenne, ha a világon mindenki értené a másik nyelvét, értené a gondolkodását. Sajnos, sokszor az egy nyelvet beszélők sem értik egymás szavát. A nem- zétközösségről, a különböző országok fiataljainak egymáshoz való közeledéséről kezdünk el beszélgetni., A „szakértő”. Natasa erről sokat tud mondani. — Harkovban, a Műszaki Egyetemen. ahova Ferivel iártunk, rengeteg volt a külföldi diák. S olt igazán nem számított, hogy kinek miiven a bőre színe, melvik országból jött. Csak a mi oéldán- kat: mikor Ferit látásból ishasúm mertem, csak annyit tudtam, nem szovjet. Sem akkor, sem később nem érdekelt, hogy ha Ferit választanám, akkor hazát is kell választanom. Itthon vagyok most. s augusztusban rövid időre hazamegyek. Aligha tud bárki is szebbet, kedvesebbet mondani az országról. Natasa azzal ajándékozott meg, amiből neki oly sok van: hazaszeretettel. S csillogó szemében lehetett látni, hogy belülről is érzi. X Férjével. — aki hercegszántói — Császár Ferenccel másfél éve lakinak Balassagyarmaton, Sokáig a Nvírjesből. a vállalat üdülőjéből tették meg gyalog, vagy kerékpáron a napi nyolc kilométert a Kábelgyárig. De elmúlt már. Balassagyarmat egyik úi lakótelepén kaptak lakást. Lassan azt is feltöltik, berendezik. S ők is beilleszkedtek az új környezetbe’. Gyorsan és könnyen. — Sok gyermeket akarunk. Már csak ez hianvzik — mendia Natasa. —Sokat akarunk majd. A jövő hónapban haz"m“gv Natasa körülnézni, mi is történt azóta, hogv vannak a szülei. Édesapja 45-ban járt 59 van Balassagyarmaton a felszabadításkor, Most, amióta a lánya e város lakosa, méa nem. Katonai pályán működik. de hamarosan ő is ellátogathat oda, ahol harcolt, s ahol most egyetlen gyermeke él. Annak idején aligha gondolta , sejtette volna. A Mi- hajlov család útja. másodszor is a palóc fővárosba vezetett X Neve: Császár Natalja Mihailovna. Születési ideie: 1951. Születési helye: Szovjetunió. . Iskolai végzettsége: műszaki egyetem. Harkov. Szakképzettsége: mérnök. Lakhelye: Magyarország. Balassagyarmat. Munkahelye: Balassagyarmat, Kábelgyár. Foglalkozása: laboratóriumi csoportve-ető. Férje neve: Császár Ferenc. Születési ideje: 1950, Születési helve: Magyarország. Hercegszántó. Iskolai végzettsége: műszaki egyetem Harkov Szakképzettsége: mérnök. Munkahelye: Balassagyarmati Kábelgyár. Foglalkozása: művezető. Férj-feleség; Ferenc és' Natalia. Keresték az utat haza. Otthont találtak Balassagyarmaton. Két hazájuk van, de egy a szivük. X Natasa arany színű halát, ahogy hazafelé ballagott, megvilágította a nánsusár. Otthon. távol, a föld messzi részén már aiszan-k. * Bátki Ildikó J NÓGRAD - 1975. július 15., kedd 5 >
