Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

rárbcsséd a sxaLsservczcti tagsággal Több a fizikai munkás — erősödött az üzemi demokrácia Csak az idő jó legyen Dől a rend ( a Börzsöny alján Interjú az SZMT vezető titkárával Április elseje óta folyik a párbeszéd megyénkben a szakszervezeti tagsággal, a szakszervezeti választások al­kalmából. Ennek első szakaszán már túl vagyunk. Hátra van még három nagyvállalati, három területi bizottság meg­választása és az SZMT küldöttértekezlete. Az eltelt idő­szak alatt bőséges tapasztalatok gyűltek össze a szakszer­vezeti tagság véleményéről, észrevételeiről, kívánságairól, a további tennivalókról. Ezekről beszélgettünk Lipták József­fel, az SZMT vezető titkárával. — Volt-e új elem a mosta­ni választásoknál? — Igen, Úgynevezett két­lépcsős választás zailott le azokon a munkahelyeken, ahol a nagy taglétszám, illet­ve a munkahelyek szétszórt­sága nem tette lehetővé, hosv együttes taggyűlésen válasz­szák meg a tisztségviselőket. Ezeken a helyeken küldöttér­tekezleteken vitatták meg az elmúlt négy év munkáiét, határozták meg a iövő fel­adatait és választották meg titkos szavazással a ielölö bizottság által előterjesztett jelölteket Ez a módszer nemcsak helyeslésre talált, de fokozta a tagság közvet­len részvételét is a választá­sokban. — Miként ítéli meg az ak­tivitást? — Mind a szakszervezeti bizalmi, mind az alaoszervi. műhely, osztály, szakszerve­zeti bizottságok és szakszer- vezti tanácsok választása, a magas fokú részvétel és. ak­tivitás legyében zajlottak le. Ugvanezt. mondhatom a szak­mai megyebizoltsáigok úiiává- iasztására is. Azért történt így. mert jó volt a voiiti- kái légkör. amelyet a XI. pártkongresszusra való ké­szülődés, valamint fe’szaba- dulásunk 30. évfordulóiának méltó köszöntébe előzött meg. De ‘tervszerűbb, átgondoltabb volt a munka, mint koráb­ban. Jó együttműködés ala­kult ki a pártszervezetekkel és a társadalmi szervekkel. A bizalmi tanácskozásokon az érdeklődés, a megjelenés 70— 80 százalék között váltako­zott — nagyobb volt a koráb­binál. Az alapszervi szintű taggyűléseken, küldöttérte­kezleteken 85—90 százalékos volt a megjelenés. De voltak olyan küldöttértekezletek is, ahol a meghívottak 98—100 százaléka jelent meg. — Mi segítette elő az ér­deklődést? — Szerintem a kritikus, önkritikus nyílt beszárno'ók. amelyek hangvételükben mértéktartóak- közösségi ügyet szolgálók és előremu­tatóak voltak. Döntően a feladatokkal, a napi és a jö­vő tennivalóival foglalkoztak a XI. pártkongresszus hatá­rozatainak tükrében. Tehát mozgósító jellegűek voltak. A vitakészség legiobban a ter­melő szakmáknál mutatkozott meg, ahol a jelen'evők 10— 30 százaléka kapcsolódott be az eszmecserébe. — Milyen témákat vetettek fel? — Nagyon sok gondolat, ajánlás hangzott el a párt tavaly decemberi határozatá­val kapcsolatban. Elsősorban a munka jobb megszervezé­sét, a munkafeltételek bizto­sítását, a versenyvállalások segítését, a belső tartalékok hasznosítását szorgalmazták. — Bírálták a szakszerveze­ti bizottságokat? — Igen. De másként ve­tődtek fel a problémák a szakszervezeti bizalmiak vá­lasztásánál és másként az alap.szervi vagy ennél maga­sabb szintű választásoknál. Az előbbieknél általános igény volt, hogy a szakszer­vezeti csoport politizáló kol­lektíva legyen, kérdéseire avors választ kapjon. Igényel­ték. hogy a szakszervezeti bizalmiak kapjanak megfelelő gazdasági partnert, ahol még nincs. A kisebb beosztású gazdasági vezetőknek bővítsék a jog- és hatáskörét, segítsék elő annak jó alkalmazását. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a dolgozók ügveit ott intézzék, ahol konkrétan fel­merülnek. Szükségesnek tar­tották a csoportélet fejlesz­tését. Kérték, hogv a bizal­miak a tagsággal történő elő­zetes vita, konzultáció alap­ján szóljanak bele, a vállala­ti és szakszervezeti szervek munkájába, befolyásolják a döntéseket, állásfozla’á'okat. — Az alapszervi választá­soknál a különböző vállalatot érintő kérdésekről, intézke­désekről több. pontosabb tá­jékoztatást kértek, ipénvelték a jog- és hatáskörök naevobb tiszteietbenitartásá.t. Hangsú­lyozták, hogy a dolgozók fel­vetéseit minősítsék, a jó ja­vaslatokat kísérjék figyelem­mel, szorosabb kapcsolatot építsenek ki a gazdasági ve­zetők a munkahelyen dolgo­zókkal. Többen kritizálták a szakszervezeti bizottságokat. Nem tartották elégségesnek a szakszervezeti vezetők és a tagság kapcsolatát, keveselték . a családos beutalókat, hatá­rozottabb fellépést kértek a túlóráztatással szemben, el­mondták, hogv az órabérben dolgozók munkáiét nem tart­ják kielégítőnek, szerintük nem ió a munkaidő-kihasz­nálásuk. — Hogyan érvényesült a d era ok rat izmus? — Különösen ügyeltünk ar­ra. hogy .a beleszólási, -'avas- lattevői és választói iogot senki se sértse meg. Mind­ez biztosította a választások tisztaságát. A megyében se­hol sem kellett megóvni a választásokat. Az úion.nan megválasztott vezető rzakszer- vezetek feladata, hogv hasz­nosítsák az észrevételeket, tanácsokat, kritikai megjegy­zéseket, segítsék az űlionnan megválasztott tisztségviselő­ket. — Mondana néhány szót, az új tisztségviselők összeté­teléről? — A választások során több mint 16 ezer tisztségviselőt, aktívát választottunk úira. Ezek között van 180 főbizal­mi, 4500 bizalmi, és 3 ezer bizalmi helyettes. A tagság a bizalmiak több mint 40 százalékát választotta úira. A csere során jobbak kerül­tek- a régebbiek helyére. A termelőegységekben a bizal­miak 95 százaléka végez je­lenleg is fizikai munkát. Mi­vel széles körű véleménycse­re előzte meg a jelölő bizott­ságok tevékenységét, ezért a megyében csak két alapszer- vezet volt, ahol a tagság nem értett egyet a jelölő bizott­ság javaslatéval. A cserélő­dés mértéke nagyobb volt a termelőüzemekben. mint a hivatali és intézményi alap- szervezetekben. örvendetes dolog, hogv jelentősen nőtt a fizikai dolgozók száma. . A termelő, szolga'tató szakmák­ban, eléri a 69—75 százalé­kot. ez 25—30 százalékkal több., mint korábban. Szám­arányuknak megfelelő helyet kaptak a nők, — 40—42 — és a fiatalok — 38—40 — százalék. A telephelyek tag­létszámuknak megfelelő kép­viselettel rendelkeznek a nagyvállalati szakszervezeti tanácsokban. A személyi vál­tozások kedvező fe1 tételt te­remtettek a konkrétabb, ha­tékonyabb szakszervezeti munkához. Elősegítése céljá­ból az úi tisztségvise’ólonek tanfolyamokat, továbbkép­zést szervezünk, szakmai, po­litikai iskolára küldiük őket. hoav megfeleljenek a meg­növekedett követelmények­nek. Szeretnénk, ha k '»zülük egyre többen lennének alkal­masak maid különböző veze­tői munkakörök betöltésére — felezte be nyilatkozatát Lipták József elvtárs-j V. K. Nem a gyerek a ISMERŐSÖM felháborodva panaszkodott, hogy 15 éves fia ittasan jött haza első munka­helyéről. Nem, nem szokott in­ni. talán azért is ártott meg neki könnyen az ital. ^em is végleges munkahelyén tör­tént, a kellemetlenség, nyári gyakorlaton dolgozik a gyerek. De mindenképpen az első munkahelye. És nem a fiata­lok szokásos könnyelműségé­ről van szó. Felnőtt munkások rúgatták be, munkaidő alatt, bent az üzem területén. Nem jártam utána, nem el­lenőriztem a panaszt, de a szülő szavahihetőségéhez nem fér kétség. Meg aztán ok nél­kül melyik anya panaszkodik a fiára? Másik eset. Erős, jól fejlett fiú unottan ballag hazafelé. Megszólítom és érdeklődöm, hogy mit dolgozott ma. Előbb ásít egyet, vonogatja vállát. Látszik, keresi a szavakat, az­tán a mai fiatalok kereset­len őszinteségével válaszol: ma nem dolgoztam semmit. Harmadéves gépipari szak­középiskolásról van szó. Nem azért nem dolgozott, mert nem volt kedve, hanem azért, mert nyári gyakorlatának első nap­jain egyik főnök sem volt bent, nem akadt, aki szer­számot és munkát adjon. Csak ácsorgott, tétlenül nézegette a gépeket és a többieket. So­ha olyan hosszú és unalmas nem volt a nap, mint amikor tétlenül telt el. Azt mondhatná valaki, hogy ugyan, mit számít? Két kira­gadott eset a sok közül. Igen, éppen az izgat, hogy ez csak két kiragadott eset a sok kö­zül. De hasonló jelenségeket mindenki tudna idézni, aki mostanában nyitott szemmel jár üzemeinkben. És még va­lamit! Fiatalokról, olyan ta­nulókról van szó, akik most kerültek először üzembe, most szokják a munkát. A rossz példa ragadós. Mi lesz. ha fia^ táljaink tétlenséget és italo­zást tanulnak, ézt látják, ezt szokják meg első munkahelyü­kön? Tudom, több munkahelyen érdeklődéssel és szeretettel várják a fiatalokat, gondos­kodnak arról, hogy megismer­jék az üzemet, segítenek, hogy a diákok és az ifiúmunká- sok megismerjék a szakmákat, a gépeket és a technológiát. Az is jó gyakorlat, ha a leg­jobb ..mesterekre”, vagy a leg­eredményesebb szocialista bri­gádvezetőkre bízzák a gyári gyakorlatosokat, hogy megis­merjék a munkát, gyakorla­tot szerezzenek és tanulják meg tisztelni becsülettel dol­gozó munkást. De az idézett példák bizonyítják, hogy tfeffl mindenütt ilyen kedvező a fogadtatás. nem mindenütt törődnek a fiatalokkal. Egyik-másik helyen meg sem kérdezik, hogy mit tanul a fiatal, milyen szakmát akar elsajátítani. Olyan mun­kát adnak nekik, amely na­gyon sürgős, vagy amelyet a törzsfiárdához tartozó segéd­Sokan mestérkéltnek ér. zik, mikor hullámzó kalász­tengerről olvasnak, pedig aki egyszer látta a szőke táblá­kat, az tudja, hogy valóban a tengerhez .hasonlít. Ahogy a szél meg-meghajlítja a szá. rakat, gyűrűznek a hullámok, s közöttük mint furcsa hajók, dohogva-dübörögve járnak a kombájnok, aratnak. Nem tehetek róla, de, ha a szót hallom: aratás, először mindig a kaszások jutnak az eszembe, nyomukban a ma­rokszedők, a nagy meleg, a sajgó derék, a vízhordó gye­rek, a zománcos kannával.... Van még ilyen is néhány he­lyen, különösen ahol ' nagyon megdőlt a gabona, s emiatt nem boldogul a gép, de azért inkább csak mutatóba, s rit­kán ... A tolmácsi Lókosvölgye Tsz 35 katasztrális holdnyi tavaszi árpáját két gép vág­ja. Öt-hat óra kell hozzá, hogy bevégezzék. — Sok kárt tett benne a jég — mondja Turcsányi Já­nos, a szövetkezet gépcso­portvezetője, aki kijött meg­nézni a munkát, s a kocsi csomagtartójából elővesz egy láda szódavizet. — Keli. mert nagy a me­leg. Egy-két láda elfogy egy fél nap. Meg se melegszik, már elfogy. — Megy-e a munka? — Az megy, csak az idő ilyen maradjon legalább, s akkor elsők között fejezzük be a járásban. Általában az első három közt vagyunk. Ezerötven holdjuk van ka­lászos, s hozzá 4 gép. — Mi a siker titka? — A jó felkészülés. Bizto­sítani kell a feltételeket, meg kell szervezni a munkát, a kiszolgálást, kihasználni a gé­peket. megoldani, ha kell. az éjszakai javítást... Sok apró­ság, legtöbbje egyszerűnek tűnik, s mégis ezeKen 'múlik Hosszú műszakok ezek... a siker. No. meg a gépeken. Az a Niva — mutat a tábla közepére — új gép. Garan­ciális. Tegnap elromlott. Azon­nal mentünk Pestre, hoztuk az alkátrészt — itthon nem volt, fődarab —. s beszerel­tük. Egy órára lettünk kész vele, éjszaka. A piros Niva vezetője, Draj- kó Ferenc II.. épp most bú­jik ki a napellenzős kabinból. Kiváltották, ebédel. Messzi­ről szinte gyereknek látszik, a gépcsooorlvezető mondja, hogy 2 gyermekes apa. — Mennyit aludt az éj­jel? — Nem sokat. Hosszú mű­szakok ezek. 12—14 órások. De szép a munka, látszatja van. Jó érzés, ahogy fogy a tábla. 1967-ben szabadult. akkor aratott először. Az új gépről, ezt, mondja: — Jó szerszám ez. csak ar­ra kell vigyázni, el ne ro­moljon. Az első nap a szere- lő-segédvezetőc összevágta olajjal. Na, de majd megszo­kom ... — Aratószalonna volt e reggel? — Hát az van mindig, bár ma éppen nem is reggeliz­tem. Valahogy így jöl* ki a lépés. — Hát aratópálinka? — Az nincs I Nem is sza­bad! Kár volna összetörni ezeket a drága gépeket. Itt a szikvíz, sok kell, szomja­sak vagyunk. A két férfihez fordulok: — Arattak-e kézi kaszával? — .Nem. Voltunk aratásban gyerekek vízhordók., de nem arattunk kézzel ... A tábla sarkánál fordul a kombájn. Mellé áLl a pótko­csis vontató, s ömlik bele a mag. Nő a tarló a Börzsöny aljában,' aratnak. — g.-----' F otó: Sz. I. Jogszabályok az újabb társbérletek létrejötte ellen Budapesten — és vidéki vá­rosainkban több tízezerre te­hető a társbérletek száma. Fontos lakáspolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a meg­levő társbérleteket fokozato­san fölszámolják és megaka­dályozzák újabb társbérletek létrejöttét — hangsúlyozzák az Igazságügyi Minisztérium il­letékesei. E célt is szolgálják lakásügyi jogszabályaink: ren­delkezésük értelmében taná­csi bérlakást társbérietesíte,- ni — vagyis a főbérleti jelle­gű lakást két vagy több sze­mély között megosztva ki­utalni —. illetőleg a bérlő la­kásigényének mértékét még­hibás munkások sem vállaljak. Va­jon célravezető, jó módszer az. ha nagyon piszkos, kelle­metlen és egyhangú munkát adnak a szakmát tanuló fia­talnak? Különösen sokat ár­tanak akkor, ha a régi inas- idomítás módszereit elevení­tik fel. kitolnak, csúfolják és megszégyenítik a kezdőket. « A legtöbb üzemben panasz­kodnak. hogy nincs elegendő munkaerő, kevés a jól kép­zett szakember. Vajon a fele­lősök gondolnak-e arra. hogy milyen erkölcsi károkat okoz­nak azzal, ha nem törődnek a fiatalokkal, ha elmulaszt­ják az ellenőrzést? Az utóbúi években mennyi új üzem lé­tesült Salgótarjánban. Balas­sagyarmaton. Nagyba tony ban, Pásztón, Rétságon és más vi­déken is. És mennyi jól kép­zett fiatal szakemberre lenne szükség mezőgazdasági üze­meinkben is. A nemtörődöm­haladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem- szabad. Ez a tilalom a bérlő kérelmére indult eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bér­lőtársak sem kérhetik a társ­bérletté alakítását. Korábban a jogszabály lehe­tővé tette a bérlő jogos lakás­igényének mértékét meghala­dó lakásrész igénybevételét társbérlet céljára. A most ér­vényben levő lakásügyi jog­szabályok erre nem nyújtanak módot. Ha tehát a lakás — például családtagok halála vagy elköltözése folytán — meghaladja a bérlő lakás­igényének a mértékét, ad-mi­ség, az ízetlen tréfa bűn, mert jövőnket veszélyezteti. Milyen sok szép üzem, mennyi üj szakma, mennyi olyan munkakör akad amely nem robot, hanem értelmet foglalkoztató, kedvet csináló, szép hivatás lenne, ha akad­na. aki megmutassa, aki a szakma szépségeit megtaní­taná és megkedveltetné. Min­denütt akadnak olyan embe­rek. akik szívesen állnak a fiatalok mellé. Találjuk meg ezeket a szakmunkásokat és műszakiakat, ne sajnáljuk az időt és az energiát, bősége­sén megtérül az. MÄR-MÄR ROSSZ szokás­sá válik, hogy szidjuk a rt^ai fiatalságot. Kinek használ ez. különösen, ha nem a gyerek a hibás, mint az idézett két példában és az esetek többsé­gében. Ne szidjuk, inkább se­gítsük jobbam az ifjúságot, a holnap munkásosztályát. A legtöbbet pedig személyes, ió példával segíthetünk. nisztratív intézkedésre (igény - be vételre, kényszeres-erére) nem kerülhet sor. Ennek he­lyébe a - gazdasági ösztönzés lépett, ugyanis a négy évvei ezelőtt — 1971. júliusában — bevezetett magasabb lakbér készteti a bérlőket arra, hogv indokolatlanul nagy lakásu­kat kisebbre cseréljék. Ugyan-, így ösztönzi a bérlőket az ,s. hogy lakáscsere esetén a lak­bér-hozzájárulási összeg nem változik, tehát a bérlő tovább­ra is korábbi nagy lakása után kapja a lakbér-hozzája- rulást. A megüresedett társbérleti lakásrész kiutalásánál elsőd­leges szabály, hogv a lakásban lakó többi társbérlő lakás­igényét kell kielégíteni, még­pedig a lakásigény felső ha­tárának a figyelembevéte­lével. Ilyenkor az alsó és a felső határ között nincs he­lye mérlegelésnek. Ha tehát a tanácsi bérlakásban vala­melyik társbérleti lakásré.-/ megüresedett és a lakásban visszamaradt társbérlő lakás­igénye mértékének a felső ha­tárát nem haladja meg: a la­kásügyi hatóság — kérelem­re — köteles a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társ­bérlő részére kiutálni. Hár­mas. illetőleg négyes társbér­letnél előfordulhat, hogy több visszamaradt társbérlő tart igényt a megüresedett társ­bérleti lakásrészre. Ilyenkor a lakásügyi hatóság a körü'- rnények mérlegelése alapján dönti el. hogy a megüresedett lakásrészt melyik kérelmező részére utalja ki. Ha a meg­üresedett társbérleti lakás- rész két- vagy több szobás, arra is lehetőség van. hogy azt a lakásügyi hatóság több ké­relmező között megossza. F. E. (MTI) NÓGRÁD - 1975. július 15., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents