Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

Dolinán a delelő A DOLINÁBAN minden csendes. Derűre fordult az idő is és most fürdik az er­dő a napfényben. Dúsak a levelek, van mivel játszania a ■ szélnek. A völgyben egy cser­mely csörgedezik. .A sok eső­től duzzadtabb mint szokott. Gólya járja, eleséget keresve benne; Emitt. feljebb a lege­neket, aztán ismét csend lett, mond a természet. Pedig ha napsütötté mély csend a Do- jói megszámoljuk, talán több linában. A gulyás a lajbija töltött a gyárakban, mint zsebében kotorászott, rágyuj tott és méltatlankodva, hogy távoliétében megbomlott a rend, fújta a füstöt. A kutyá­it szólongatta. — Ide, azonnal ide — mint­ha pirongatná őket. Már a hetedik éve, hogy lön csokorként egy akácos a közös gazdaság vezetősége életerős fákkal, abban delel a megbízta Keczkó Mihályt, őr­gulya. Már a nyugodtabbjau ködjön a háztáji jószágok fé­mért az egyik zsemlyeszínú i<>tt. Ösagárdon még sok a nyugtalankodott a borja után. haz körüli jószág. Különösen hály magára maradt. Se há- Futkosott fel az oldalon, le az a tehenet szeretik. Jancsok Já- za, se portája, csak a nagy akácosig. A többiek nyugal- nOS már az öregkorba lé­mát is zavarta. Voltak köve- p^tt, az egészségével sincs tői. de senki, aki megleekéz- miniden rendben, a jószágról . , , tesße őket. KeCzkó Mihály, a mégsem mond le. Éppen most ej eben, hogy gulyás, hazaugrott egy gereb- örülnek egy borjúnak, ami Ivéért* hogy a felszaradt rét- saámára azt jelenti, hogy a delelés idején az anyát haza­viszi szoptatni, aztán vissza. Pontosan akkor, amikor Kecz­kó rendet teremtett, a Doli­nán érkezett meg a tehénnel. ről gyorsan összekapja a szé­nát. A kutyáit hagyta hátra, de gazda nélkül azokat is el­nyomta a buzgalom. A tölgy alatt hüsöltek. Hanem érke­zett a gulyás. Pantallóban, akár ünnepen. Szürke mele­gítőjén fekete lajtaiban, taka­ros kalappal fején- Tömzsi, fürge ember, akár a tekinte­te. Barázdás arca simára bo­rotvált. A katlan felett a hegy­ről meglátta a rendbontókat. Ujjait szájába tette, nagyot fütyenet, mire a kutyái már­is talpon. Elkiáltotta magát: — Térítsd vissza, kintről;.. Hangjával megtelt a Doli­na. Szemben a Droka vissz­hangozta kiáltását. A kutyák csaholtak. Riadtan szárnyra kapott a gólya. A lábas erdő a mezei munkán. Fiatal volt, akár a csemete, amikor apa nélkül maradt. Aztán az any­ja vesztette egészségét, amikor a rekvirálók elöl egy zsák lisztet rejtett volna. Olyan sze­rencsétlenül emelte meg, hogy sérvet kapott. Sosem tudták meggyógyítani. Keczkó Mi­árvasága. Amikor megnősült, Janicskáékhoz szegődött, an- hajlékot kapott. Persze, hogy ráunt arra a semmi hasznot nem hozó életre. Dolgos ember volt, vette a tarisznyát és ne­ki a nagy világnak. A hőszi­getel ögyár ban fogadták fel. Egyszer Ozdra. aztán Pécsre, Elégedetten az arcán köszön- majd, Debrecenbe szólította a rvaw annvit munka. Negyede vénként, vagy tötte a gulyás. Csak annyit mondott: — Szép az időnk, Miso.: 1 — a gyepre melléje telepedett. — Szép, csak nyugtalanok az állatok. félévenként ha hazakerülhe­tett. Közben megszületett a három gyerek, és ün­nepe lett, ha látta őket. Akkor már Halicza Pá- lék fogadták be őket, de ez korai mozgolódásáért. Még nem volt itt az ideje, ezért onnan az égről olvasott. A Börzsöny felől megint feketedett. Emin- nen, a Cserhát felől is talál­kára tornyosult egy szürkébb felhő. Távolabb, mintha mor­góit volna az ég. Előhírnöke a viharnak, eltakarta a napot, magas fájáról egy ölyv emel- maris táncra perdült a kedett a magasba, lomhán le­begett, egyre magasabbra, a felhőket keresve. Vijjogva méltatlankodott, hogy déli pi­henőjében megzavarta a gu­lyás kiáltása. A kutyák visz- szaterelték az elkószált tehe­szél. Sóhajtozott tőle az aká­cos. Es hirtelen lehűlt a' leve­gő. Ezért volt nyugtalan a jószág. EZ A PÄSZTOREMBER szinte a bőrén megérzi, mit Halasztástól etősig » KÖZMÖELLiTAS A VILLAMQSENERGIA FOGYASZTOK AZ EGY FOGYASZTOM JUTÓ VILLAMOSENERGIA HAVONTA EEier) A gázéllásban részesült FOGYASZTOK SZÁMA ■ 1971 ^ 1974 PROTÁN BUTÁN GAZZAL ELLÁTOTT FOGYASZTOK SZAMA (Eze;L*» 1527,8 1340,0 ------­557.9 686 3 TIT 197I 1974 bánat Mihály lelkét. A gyá rakban jobban odanéznek egy másra az emberek. Így volt Keczkó Mihály is. Lógatta búskomor fejét, amikor hívat­ta az igazgató és kifaggatta őt. Annyit mondott neki: — A gyár majd megkölcsön zi a ház árát.. i örült, akár egy gyerek a játéknak, de nem sokáig, mer a felesége hallani sem akart a kölcsönfelvételről. A falusi ember rettegése az eladóso­dástól ősi ösztön, tiltotta a se­gítség elfogadását. Akkor ha tároata el Keczkó Mihály, hogy újból hazatér, és a kö zös gazdaságban próbál sze­rencsét. A maga erejéből majd felépíti azt a házat. Volt azért egy rejtett vágya is Újból látni a Draba erdőtől dús dombját, hallani a Doliná­ban nyargaló szél zúgását. Otthon lenni a gyerekekkel a domb -hátán épített falujá­ban, azokkal, akik között fel nőtt. Így kezdte új életét Keczkó Mihály, és épített fel magának házat és lett a tehe­nek hozzáértő pásztora. Any- nyit mond, ha a máról esik szó: — Ahogyan az ország, is módosabb lettem... A gyári évek nem múltak Keczkó Mihály felett nyomta­lanul. Rendhagyóvá lett gondolata, kötelesség- és tisz­telettudó a természete. Azért is, hogy az öreg Jancsó olyan szépen szólította — GYERE, Misu, nézd meg A VÍZVEZETÉK HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT lakások szama (£«') 1393,5 A TÍVlfiÜ-tS« TEimiMNAUK —HU»—­1971 1974 r A CSATORNAHÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZAMA (Ezer) '11 •hV” • - - •' ^ ~ • "r 841,4 950 2 1971 -**► 1974 AZ 1000 LAKOSM JUTÓ TÁVBESZÉLŐ FŐÁLLOMÁSOK SZÁMA a kisborjat, nagyon szép. Vi­gyázz az anyjára.. i A gulyás nem válaszolt, lent a deleién mozgolódó ál latokat nézte. Aztán elindult lassan lefelé a völgybe, amer­re az állatok legelni indultak. BolíSl Gyula Választás harminc évvel ezelőtt Balassagyarmaton A z újjászerveződő gyár Az 1945-ös választások“ _________ ma- kiírásával mindenekelőtt a sére Salgótarjánból és Buda. t ársadalom ősz- baloldali erők célja az állam- pestről is érkeztek aktívak, tályviszonyainak bo. életben fennálló ideiglenes- A varos kadervezetojc atroi nyolultsága, az egyes oszlá- ség megszüntetése és a politi- tett jelentest a megyei m- lyok és rétegek politikai ar. kai erőviszonyok rendezese zottsagnak, hogy a valaszwsi culatának sokrétűsége a Ba- volt. A hosszas tárgyalások munkára kiküldött elvtarsdK lassagyarmaton kialakult után a KP javaslata alapján, a kellő helyi isméié iá ,\a­pártviszonyokban is tükrö- a koalíció pártja az MKP. az ban az agitacios es szervezési ződött. Az egyes pártok je- FKP, az SZDP és az NPP kö- feladatokat csak a sok ne- lentős erőfeszítéseket tettek zös választási program alap- hézseg mellett tudlak elve- annak érdekében, hogy minél ján indultak. Az ideiglenes gezni._ es minden kis ered- nagyobb politikai befolyás- nemzetgyűlés törvénycikke menyért nagyon meg kell dói­ra tehessenek szert. Az 1915. szeptember 16-án jelent gozni. A megyei pártbizottság amúgyis nehéz helyzetet még. meg a nemzetgyűlési válasz- a központ figyelmeztetese inkább szövevényessé tette, tásokról. A törvény teljes alapjan szeptember 13-an íog- hogy a Magyar Nemzeti mértékben intézkedett a vá- lalkozik azzal a megallapitas- Függetlenségi Frontba tömő- lasztás egész előkészítő tévé- sál, hogy _ Balassagyarmat, rült pártok politikája a fel- kenységéről és annak leíoly- mint megyei székhely, a köz- szabadulás után jelentősen tatásáról. megváltozott. Balassagyarma- Az MKP választási prog- ton a szénmedencének, de ramját a Szabad Nép 1945. az ország más városainak túl- szeptember 23-i száma tette nyomó többségétől eltérően közzé. A program körvonalaz- nem a Magyar Kommunista ta az ország újjáépítését cél- vanatos egy jogi vegzettsé- Párt alakult meg elsőként, ha- zó hároméves tervét, a lakos- gű személy ^ függetlenített nem a Független Kisgazda ság életkörülményeinek a ja- funkcióba való állítása, aki Párt és a Szociáldemokrata vitását az államosítás köve- sokat segíthetne az öVszeku- Párt. telésével, a pénz értékének szélt közigazgatásban. Ezt a lemaradást nem csu- a megszilárdításával és hitet A választáson induló pár. Pán egyhónapos fáziskésésének te<* a program az: állam és az ok nagy buzgalommal vegez- szabad felfogni hanem an- e§yha* egyuttmukodesere, tek előkészületeiket es agita­valamint a családi élet érint- cios szervező munkájukat, hetetlenségére. Különösen a Független Kis­A program megjelenése gazda Párt mutatott fel je­igazgatás központja, nagyon el van hanyagolva a párt ré­széről. és tevékenysége erősen bányászcentrikus, A párt ve. zetése úgy ítélte meg, hogy ki. nak az objektív helyzetnek, amely a várost jellemezte, így a kezdeti időkben a MKP nem tudott kellő befolyással elön már a Magyar Kommu- lentős eredményt, amelynek lenni az akkori hely széles körű megyeszék­társadalmá­nista Párt Nógrád megyei Bi- befolyása a választás szám. zottsága átfogó munkatervet adataiban is megmutatkozott, ra. E vonatkozásban óriási dolgozott ki a választás egész Balassagyarmat politikai volt az eltérés Salgótarján és időszakára. Ezt követően 1945. helyzete az országostól élté. Balassagyarmat között. Ba- 0uSusztus 26-án ismertették a rően. valamivel rosszabb volt, lassagyarmaton volt 5008 ke- megye ószes partszervezete- A felszabadulás utáni ob­reső, de ipar híján nem volt nagyüzemi munkásság, vi. szont annál több a tisztvise­lő, hivatalnok és e réteget ki. nek titkáraival és propagan- jektív viszonyok mellett a davezetőivel. Ezután kezdő- Magyar Nemzeti Független, dött meg Balassagyarmaton is ségi Front pártjainak a politi. a város szervezetének válasz, kájából és magatartásából is kisiparos, kiskereskedő, a hi­telélet és más egyéb terüle­tet érintők hada. szolgáló közel 1500 főt kitevő tási előkészülete. A városban következett, hogy 1945 dere. ■ “ több helyen szerveztek gyűlé- kára sajátos helyzet alakult seket a sajátos helyzetnek ki a politikai életben. Nem. megfelelően. A kórházban az csak a népi demokratikus A nártok taglétszáma Ra e§észséSügyi dolgozók részére rendszer hívei, hanem jórészt A paitok taglétszáma Ba. tartott gyűlésen 4o.en és a az ellenfelei, sőt, az eliensé- lassagyarmaton olyan gyár. n6k részére szervezett össze, gei is a Magyar Nemzeti Füg. san emelkedett, mint például jövetelen 45-en vettek részt, getlenségi Front pártjain, a mari 194^J máiu^a08^ Az értclmiségl dolgozók részé, koalíción belül helyezkedtek mar la« majusara 23 alap. re tervezett ankéton októ. el”. a^kommunlsta partnak V°A mi 31'én, meglep5erl sokan’ A felszabadulás után az el- földoS ideién azonban a , an fentek meg. Népgyű. ső választás Balassagyarma. dolgoSparasztság körében ®St lS, szervezett a KP> amely, ton ilyen politikai helyzet, is nőtt T bríolvása mivií n6k előadója Po- ben 1945. november 4.én zaj­‘ P 1 t b'-fol^sa’ ™‘veI gany Robert volt. A népgyűlés lőtt le, amely a következő &*. áramLaZ?nban-"em nagy ér- képet mutatja. A városban a tőségét, Balassa»armat vá' fí ^ tanusitott a város törvényes rend betartása mel­óban és a iáÍás?an máTus’ akossaga- Az agitaciós mun- lett összesen 5365-en szavaz- végére ? FKGP nek 700^ ^ karo1 keSZÜ1ít egyik jelentés tak. Ebből a Magyar Kom- SZDP.nek 800 az MKP nek ™e,gJ.egyzl> kogy a hivatali munista Párt 237 szavazatot 590 és az NPP nek 250 taela legk°r , , nehezen oldódik’ kapott- amely az összes sza- es az NFP.nek 250 tagja ugyanakkor rámutat, hogy vázát nak mindössze csak a 4.4 „Balassagyarmaton nagyón százalékát tette ki. A Szociál- rossz az ellátás, és az is hát- demokrata Párt 425 szavazat- ráltatja a párt munkáját”. tál, 7,9 százalékot ért el. A KP-nak a választási volt. A város és járás taglét­számát együtt tartották nyíl. ván. A hozzávetőleges számítá­sok szerint Balassagyarma­ton 1945 októberében a MKP még, csak 65 taggal rendelke. zett. A városi szervezet a má. Nemzeti Paraszt Párt 215 kampány^ időszaké- szavazattal 4,1 százalékot ban a fő választási kapott. A Polgári Demokrata jelszava, „Kenyeret — jó Párt a legkevesebb szavaza- . , , . .. . Pénzt — rendet!” jelentős tot kapta, mindössze 21.et, jusi partertekezlet után fordi- mértékben segítette a prog- amellyel 0,4 százalékot érhe- tott nagyobb figyelmet a ha- ram megértetésének lénye, tett el. A választás legtöbb tarozat szellemében, szerve- gét, de a választási munká- szavazatát a Független Kis. zeti erejének és tömegbefo- nak nem volt elég hatékony gazda Párt kapta 4465.öt, lyasanak növelésére. E mun- átütőereje. Nehezítette a vá- amely a szavazatok 83 száza, kát nagymértekben segítette, lasztási agitációt az is, hogy lékának felel meg, és ezzel az az aműgyis erős vallási befő. eredménnyel győztesként ke. hogy 1945 júniusában meg­alakult a Magyar Kommu. Iyás alatt álló várost az egy. nista Párt járási és városi ház nyíltan biztatta, hogy ad- bizottsága. ja szavazatát a kisgazdapárt­A Függetlenségi Front párt- ra. Ehhez alapos bátorítást jainak megegyezése alapján kapott a papság Mindszenti ilyen körülmények között ke- József hercegprímástól, aki tott lakásuk aránya zalék körüli. Jelentős a fejlődés az 30 szá­út­K§ TERRA Közműtől áfásunk igen je­lentősen fejlődött a megyé­ben. 1962-ben befejeződött az u'olsó község villamosí- hálózatnál. A megye 963 ki­tása Nóerádban. Jelentő- laméter úthálózatából 741 ki­sen fejlődött a te- lométer nagy teherbírású kő, lepülések közvilágítása is, keramit- aszfalt és bitume­ma 21 000 lámpahely van a nes. Ez lehetővé tette azt is, megyében. hogy gyarapodjék az aufp" Viszony'ag lassúbb ütem- buszok száma, s évenként ben javult a megye közüzemi mintegy 35 millió utast szál- vízellátása és a települések litsanak a megyében. szennyvízcsatornázásának Előbbre léptünk a hírköz­színvona'a. amely az orszá- lés területén is. Ma már a több gos átlag alatt van. Bár az mint. 4700 bekapcsolt fő- és utóbbi i főben mind több köz- a 6028 mellékállomáson csak- ségben éoiilt törpe vízmű- nem 7 millió beszélgetést mégis a közüzemi vízellátás- kezdeményeznek egy év ba csupán 37 település 20 000 ala't. lakása van bekapcsolva. A Grafikonunk országos szemv . .''.soiornával ellá- eredményeket mutat. tavaszi válogatott anyagának repre- kedhet — többek között zentatív kiállítását. A meg- id. Szabó István Kossuth-dí- nyitóra háromtagú megyei jas érdemes művész, szob­delegáció érkezett, Csík Pál, rász. Czinke Ferenc Munká­a Salgótarjáni városi Tanács csy-díjas, érdemes művész, elnökhelyettesének, Lóránt grafikus, Lóránt János János festőművész, a Magyar Munkácsy-díjas festő­Képzőmüvészek Észak-ma- művész, Csemán Mo­gyarországi Területi Szerve- na és Horváth Sándor ipar- zete Nógrád megyei csoport- művészek alkotásaival. A ja titkárának és Kerekes magyar képzőművészek be- László, a megyei művelődési mutatkozását egyébként —, központ igazgatóisnak sze- mint minden esztendőben — rült ki a választási küzdelem, bői. Ez a tény tulajdonképpen azt bizonyította, hogy Ba- lassagyarmaton még nagyon jelentős befolyása van a reak­, —-----------> — ciós erőknek. Különösen a hi­r ult sor az országgyűlési va- ez alkalommal körlevelet vatalnoki, a kispolgári és ér­iasztasok 1945. november 4 re adott ki. telmiségi körökben. Ugyan, való krttiscsej-e. A választás A választási munka segíté- akkor örvendetes eredmény született Salgótarjánban, ahol a szavazatok 62,2 százalékát kapta az MKP, de voltak olyan bányatelepek, illetve községek is a szénmedencé­ben, ahol az MKP 100 száza, lékos szavazatot kapott. Meg- figyelhetővé vált az is, hogy az MKP tömegbázisa a legna­gyobb befolyása az ipari mun. kasok és a szegényparasztok soraiban van. e alassagyarmalon is az a tapasztalat vonha­tó le, hogy a KP-ra adott szavazatokat az új tár. sadalom iránt érzett legna. gyobb felelősséggel rendelke. zőktől, munkásoktól, parasz. toktól és a haladó értelmisé­gi rétegből kapta. Annak el. lenére, hogy a pártnak még nem volt Balassagyarmaton jelentős befolyása, mégis a tag. létszámának négyszeres sza­vazatát kapta. Ez tulajdon, képpen is bizonyítja, hogy a pártnak nagyobb volt a tény­leges befolyása, mint amennyi a ráadott szavazatok száma. Dr. Szomszéd Imre x Részlet ^a készülő balassa­gyarmati monográfiából. Ötödik bemutatkozás Magyar képzőművészek Besztercebányán Évekkel ezelőtt alakult ki mélyében; de többen elutaz- nagy várakozás előzte meg a a Besztercebányai Területi tak Besztercebányára a me- szlovák iparvárosban. Az ut- Galéria és a salgótarjáni Jó- gyei párt- és állami szervek ák tereken hataimas mé- zsef Attila megyei Művelő- munkatársai, a megyeben ál­dási Központ között az a te- kotó képzőművészek közül is. vékeny és eredményes köz- A csehszlovákiai Kiállító- művelődési munkakapeso- son a tárlat 94 válogatott ál­lat, elsősorban a képzőművé- kotása szerepel; festmények, szeti kiállítások területén, grafikák, szobrok- kisplasz- Az 1975. évi salgótarjáni amelynek újabb példá- tikák és iparművészeti alko- tárlat válogatott anyagának jára tegnap került sor Besz- tások. Megyénk hivatalosan besztercebányai kiállítását tercebányán. A két intéz- számon tartott képzőművé- — amely bizonyos tekintet- mény közös rendezésében szei szinte kivétel nélkül ben a Szlovák Nemzeti Fel­nyitották meg — immáron képviseltetik magukat egy- kelés 30. évfordulója alkal- ötödik alkalommal — a két művel. A besztercebá- mából Salgótarjánban az el- salgótarjáni tavaszi tárlat 'nyai közönség így megismer- múlt retű plakátok, transzparen­sek hirdették a kiállítás pontos helyes és idejét. Az 1975. évi évben megrendezett, szlovák képzőművészeket be­mutató tárlat viszonzása volt — Kerekes László. a József Attila megvei Műve­lődési Központ igazgatója nyitotta még. A magyar kép­zőművészek kiállítását egy hónapig tekintheti meg a besztercebányai közönség a területi galériában. —ok— NÓGRÁD - 1975. június 14,, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents