Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

iJffisiepseg az MSZBT megalakulásának 30. ^euiorcflulöjci alkalmából Harminc esztendővel ez­előtt, 1945. június 9-én ala­kult meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. — Az évforduló alkalmából hétfőn a Magyar—Szovjet Baráti Tái-saság országos elnöksége ünnepséget rendezett az ELTE t erniiésze t tud o mányi karának Sa g vár i -1 érmé ben. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglalt Apró Antal, az MSZBT elnöke, Sarlós 1st. ván, a Hazafias Népfront fő­titkára, az MSZMP Politika: Bizottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után dr. Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, a társaság alapító tagja mondott elnöki megnyitót, majd Apró Antal tartott ünnepi beszédet. Egye­bek között hangsúlyozta: — úgy érezzük, hogy az MSZBT az utóbbi években jelentős eredményeket ért el, s jól működő tagcsoportjaink egész sora a bizonyság arra, hogy a magyar—szovjet barátság politikai erővé, anyagi erővé vált és mind eredményesebben járul hozzá népünk felemel­kedéséhez, életünk szebbé, gazdagabbá tételéihez. * A Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság megalakulá­sának 30. évfordulója alkal­mából hétfőn koszorúzási ün­nepséget rendeztek az ELTE természettudományi karának épületében, a társaság éleire hívásának egykori színhelyén. A három évtizedes történte­ket megörökítő emléktáblá­nál a MSZBT országos elnök­sége nevében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke, Ligeti Lajos akadémikus), az MSZBT alelnöke, a társaság alapító tagja és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára koszorú­zott. Az évforduló alkalmából ha­zánkba érkezett delegáció ne­vében V*. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a küldöttség vezetője, vala­mint V. J. Pavlov, a Szovjet­unió buckapesti nagyköveié ko­szorúzott Elhelyezték virá­gaikat a Lenin Kohászati Mű­vek MSZBT.tagcsoportjának, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természet- tudományi kara MSZBT-tag- csoportjának küldöttei is. ★ Ünnepi megemlékezést tar­tottak hétfőn. Moszkvában, az 1905-ös forradalomról elneve­zett gyárban a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megala­kulásának 30. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke. Magyar részről Rapai Gyu­la. hazánk moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe mondott beszédet. A vendégek és a moszkvai nagy­üzem dolgozói nagy elisme­réssel beszéltek a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak a két nép közötti gyümölcsöző kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésében betöltött szerepé­ről. (MTI) Menekültek a zűrzavarba A Ford-adminisztrációnak rendkívül súlyos gondot je­lent a 131 ezer dél-vietnami menekültnek az Egyesült Ál­lamokban való letelepítése. Szenátusi körök szerint a me­nekültekkel szembeni ható­sági eljárás minden terüle­tén teljes a zűrzavar. ,,Az az eljárás, amelynek rendben, gyorsan, és becsületesen kel­lene folynia, lidércnyomássá vált a dél-vietnami menekül­tek, de az amerikai hivatalos személyiségek számára is” — hangsúlyozta a szenátus me­nekültügyi albizottsága Ed­ward Kennedy szenátor, a bi­zottság elnöke elé terjesztett jelentésében. A beszámoló szerint; ha a letelepítés a jelenlegi ütem­ben folytatódik! egy, de eset­leg több évre van szükség a menekülttáborok teljes ki­ürítésére. A dél-vietnami me­nekültek nagy csoportja még mindig Guam szigetén vára-i kozúk. hogy az Egyesült Al-i lamokba szállítsák őket. Egész-, ségá állapotuk rendkívül le-, romlott és a közeledő tá.ifunr időszak nem sok jóval ker, csegtet. A jelentés beszámol1 arról, hogy májusban az ame­rikai hatóságok csaknem tel­jesen leállították a menekül­tek ügyével való foglalkozóit és több mint 102 ezren m|;; mindig menekülttáborokban vannak. Szaljut-4 « Komplex vizsgálatokat folytainak Mint a kozmikus távirá­nyítási központból jelentik, a szovjet kozmonauták, Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasety- janov — június 8-án és 9-én népgazdasági és tudományos feladatuk megoldása céljából komplex módon vizsgálták meg a Föld felszínét és a lég­kör felső rétegeit. Fényképfelvételeket készí­tettek a Szovjetunió európai része feketeföld-övezete, És.za k - Ka zahszlán, a közép­ázsiai köztársaságok, a tenger- mellék és a Kuriii-szigctek fel­színéről. Ebhez olyan beren­dezéseket használtak fel, ame­lyek lehetővé teszik a külön­böző képződmények ábrázo­lását az elektromágneses ki­sugárzás spektrumának külön­böző övezeteiben. Kutatták továbbá a légkör felső rétegeiben lezajló fizikai folyamatokat. E komplex kutatásokhoz feltétlenül szükséges az új „Kaszkad” navigációs rend­szer, amelynek kísérleti ki­dolgozását a Szaljut—4 ál­lomás első személyzete telje­sítette. Az űrhajósok jelentései és a telemetrikus információs adatok szerint Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov egészségi állapota jó. Az űr­állomás fedélzeti rendszerei előírás szerint működnek. Si­keresen teljesítik a tudomá­nyos kutatási programot. Vénusz—9 A Szovjetunióban vasárnap felbocsátoíták a Vénusz—9 au­tomatikus bolygóközi állomást. Az állomás folytatja a Vé­nusz bolygó és a környező térség automatikus berendezé­sekkel történő kutatását. A bolygóközi állomás a Vénusz Célé tartó útja során a tervek szerint kutatásokat végez a bolygóközi térség fizikai jel­lemzőinek megállapítására, egyebek között mérni fogja a bolygóközi mágneses mezők, a napszél és az ibolyántúli su- gárzás jellemzőit. A Vénusz—9 automatikus űrállomás újtípusú kozmikus berendezéssel kutatja majd a Vénusz bolygót. A Vénusz—9 űrállomás mű­szerei normálisan működnek. (MTI) Ciprus Egyoldalú lépés A ciprusi török közösség szóvivője szerint az egyolda­lúan kikiáltott ciprusi török állam alkotmánytervezetéről vasárnap megtartott szavazá­sokon 37 732-en járultak az urnák elé. s csupán 230-an szavaztak nemmel. A válasz­tási részvétel 70 százalékos volt. Mint a TASZSZ nicosiai tu­dósítója Vjacseszlav Csetven- kov emlékeztet, a „ciorusi tö­rök szövetségi állam” febru­árban történt egyoldalú kiki­áltását a ciprusi kormány és a nemzetközi közvélemény úgy tekintette, hogy ezzel a lépéssel bizonyos erők úiabb kísérletet tesznek a ciprusi állam aláaknázására. vala­mint arra. hogy megerősítsék a szigeten a külső fegyveres beavatkozás következtében ki­alakult helyzetet. A Ciprusi Köztársaság kor­mánya által tanúsított konst­ruktív magatartásnak — va­lamint annak a nemzetközi támogatásnak, amelyben a független és egységes álla­mért vívott küzdelmet része­sítik — köszönhető, hogy a ciprusi görög és a török kö­zösség képviselői felújították tárgyalásaikat. A tárgyalások sikerét akadályozta azonban a ciprusi török fél magatar­tása, amellyel a kész helyzet megerősítésére törekszik. Ide tartozik például a török kö­zösségnek az a döntése, hogv elfogadja a „ciprusi török szövetségi állam” alkotmá­nyát. Az alkotmány bevezetője kimondja, hogy az alapok­mánynak i,a független török- ciprusi köztársaság létrehozá­sa alapjául kell szolgálnia”, vagyis kísérletet tesz arra, hogy szentesítse a szigetor­szág megosztását. A ciprusi köztársasági kor­mány számtalanszor hangsú­lyozta, hogy az országban ki­alakult helyzet állandósításá­ra irányuló minden lépés —, legyen az új alkotmány elfo­gadása vagy egyéb — újabb nehézségeket gördít a ciprusi probléma megoldásának útjá­ba. Figyelmet kelt az a körül­mény is, hogy a török közös­ségben nagyszabású sovinisz­ta kampányt bontakoztattak ki az alkotmány körül. Az ilyen kampány egyáltalán nem segíti elő azokat az erő­feszítéseket, amelyeket, a cip­rusi kormány tesz a szigeten élő görögök és törökök kö­zötti kapcsolatok normalizálá­sára —, állapítja meg a TASZSZ tudósítója. ■ (MTI) A Szovjetunió 1974-ben * világ 112 országával kereske­dett. Külkcrcskcdcimi forgal­ma 26,2 százalékkal növeke­dett 1973-hoz képest és elérte a 39.6 milliárd rubelt, ezzel jelentős mértékben túlszár­nyalta az SZKP XXIV. kong­resszusának a kilencedik öt­éves tervvel kapcsolatos irány­elvtervezetét. A külkereskedelem ilven imoozáns növekedésében fon­tos szerepet játszottak a szov­jet népgazdaság valamennyi ágában elért jelentős eredmé­nyek. valamint a tudománvos- műszaki haladás meggyorsu­lása a kilencedik ötéves terv időszakában. Ez pedig tovább bővítette az ország export-im- port lehetőségeit, elősegítette a külföldi államokkal való gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés vala­mennyi formájának fejlődé­sét. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalmában fontos helyet foglalnak el a szocia­lista országok; az elmúlt év­ben részarányuk az egész forgatómnak több mint a fe­lét tette ki; csupán 1974-ben a szocialista országokkal ’'aló kereskedelem 16.7 százalékkal növekedett. ezen belü’ a 2 Á Szovjetunió külkereskedelme épül és tervezés alatt áll több olyan létesítmény, amelyek igen fontosak ezen országik gazdasági fejlődése, gazdasági függetlenségük megszilárdu­lása szempontjából. Jelentős mértékben növe­kedett a kereskedelem nagy­sága az iparilag fejlett orszá­gok többségével. Ezek között az árucsere-forgatóm értékét tekintve első helyen áll az NSZK. majd Japán. Finnor­szág, Olaszország. Franciaor­szág. Nagv-Brittannia és az Egyesült Államok következik. A szovjet külkereskedelmi szakemberek kiemelik, hogy a nyugati országokban e"vre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg azok iránt az egyezmé­nyek iránt, amelyek alapján a tőkés vállalatok pénzügyi és műszaki közreműködése a Szovjetunió területén nagy­szabású tervek megvalósítá­sát teszik lehetővé a nyers* anyaglelőhs'yek kiaknázásá­ban. az alapanyaggyártó- és feldolgozóipar fejlesztésében. Ilyen egyezményeket kötöttek amerikai, NSZK-beli. francia, olasz, finn, japán és osztrák cégekkel. Az érdekelt felek között aktív tárgyalások foly­nak több új egyezmény meg­kötésére irányuló javaslatról. M. Makszimov KGST-országokkal 14.4 száza­lékkal. Az olyan fontos gazdasági ágazatokban, mint a gépipar, elektronika, vegyipar stb. a KGST-országok együttműkö­dése a szakosításon és a ko­operáción alapszik. Kölcsönö­sen előnyös alapon egyesítik az érdekelt szocialista orszá­gok erőforrásait a tüzelő­anyag-energetikai és nyers­anyag-iparág fejlesztése cél­jából. E célból több évre szóló, nagyszabású ipari- komplexum-építési terveket valósítanak meg. Jelentős mértékben bővült a Szovjetunió kereskedelme Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika fejlődő országaival, csak­nem megkétszereződött a most folyó ötéves terv négv esztendeje alatt. Részarányuk mintegy 15 százalékát teszi ki az egész szovjet külkeres­kedelemnek. Az országok eme csoportjában a Szovjetunió legnagyobb partnerei ma is NÓGRÁD - 1975. június 10., kedd India, Irak, Irán. Egyiptom, Szíria, Algéria, Brazília. Ar­gentína. Növekszik a keres­kedelem Marokkóval és Ni­gériával. Űj kereskedelmi partnerek tűntek fel; 1974- ben első ízben írtak alá egyezményt a Burundi Köz­társasággal és a Rwandai Köztársasággal. A Szovjetunió sokfajta árut szállít a fejlődő országoknak. Ezek közül a legfontosabbak a gépek és berendezések. Az egész szovjet gépexport egy­ötöd része az említett orszá­gokba irányul ugyanezeknek az országoknak nagy tételek­ben szállít ipari nyersanyago­kat és anyagokat. valamint fogyasztási cikkeket. A Szovjetunió többek kö­zött hengerelt vasárut, gép­kocsi-, traktoralkatrészeket, acél—alumínium huzalokat, szódát, bauxitot és más olvan termékeket vásárol a fejlődő országoktól, amelyek a szov­jet műszaki és pénzügyi köz­reműködéssel felépített üze­mekben készültek. A Szovjet­unió részvételével felépült, Losoncát! Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról) járulásban, az árutermelésben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelése nem zavar­talan és gondtalan. A fiatalok már nem lelkesednek érte, s néha állami intézkedések is bizonytalanságot okoznak. A kormányzat azon van. hogy elhárítsa az útból a háztáji termelés akadályait. Nem vé­gezheti el viszont a szövetke­zet helyett azt a munkát, ami háztáji gazdaságok támogatá­sával kapcsolatban rájuk há­rul. A tagság és az egész nép­gazdaság elvárja a termelő- szövetkezetektől, azok vezető­ségétől, hogy körültekintően és messzemenően segítsék a háztáji termelést. — A termelés ésszerű, mér­téktartó — adottságainkkal, ter­melési szerkezeteinkkel, fej­lesztési lehetőségeinkkel, de mindenekelőtt a gazdaságos­ság és a hatékonyság követél­ményeivel józanul számoló koncentrációját, összpontosítá­sát és szakosítását a nagyüze­mi mezőgazdaság fejlődésétől elválaszthatatlannak tartjuk. Ezzel számol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ötödik öt­éves tervelképzelése, valamint a távlati fejlesztési elgondo­lás. — A jelenleg kialakult nagyüzemi keretek jó színte­ret nyújtanak a termelőszö­vetkezeti demokrácia tovább- szálesítésére és elmé­lyítésére. A nagyobb üzemi méret, a központosítottabb ter­melésirányítás és -szerve, zés nem ellentétes a demok. ratikus elvekkel és módsze­rekkel. A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítése és alkalmazása változatlan elv gazdasági, társadalmi és em­beri oldalról egyaránt. A ter­melőszövetkezeti demokráciát a munkahelyi demokrácia szerves részének tekintjük. Feladatunk éppen abban áll, hogy a termelés kockázatát vállaló szövetkezeti közösség­nek segítsünk megkeresni az útját-módját annak, miként hasznosíthatják a nagyobb mé­retűvé vált, üzemibb jellegű szervezetben a demokrácia jól bevált módszereit és eszközeit. — Bizonyos vagyok benne, hogy parasztságunk egésze, a termelőszövetkezeti mozgalom törzskara jól érti és odaadás­sal támogatja mindazoknak a feladatoknak a valóra váltását, amelyeket fej. lődésünk állított elénk. Biz. tosíthatom a termelőszövetke­zeti mozgatóm sok százezres táborát, hogy pártunk és kor­mányunk — miként eddig — a jövőben is ügyel arra, hogy a szövetkezeti parasztság a munkásosztállyal haladjon együtt szocialista céljaink megvalósításáért — mondotta Losonczi Pál. A gyűlésen felszólalt Kosz. tolányi Jánosné, a kaposvári ruhagyár varrónője és dr. Kq. nyár József, a Hazafias Nép. tront városi bizottságának el. nöke. v . Cunlial beszédéből A győzelem feltétele a dolgosok összefogása A kommunisták és a szocia­listák egymás testvérei az osz­tályharcban, és — mint test­véreknek — kezet kell nyúj­taniuk egymásnak, együtt kell harcolniuk érdekeikért, a jobb jövőért, a földreformért, a tőkés kizsákmányolás alóli felszabadulásért —, jelentet­te ki Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Pár főtit­kára vasárnap Montemor O Novoban mondott beszédé­ben. Manapság sok sző esik ar­ról — mutatott rá —, hogy a pártok „civakodnak és vi­szályban állnak egymással”. Ez nem pontos megállapítás, elfedi a valóságot. Nem álta­lában a pártok állnak viszály­ban egymással, hanem egy­részt azok a pártok, amelyek harcolnak a forradalom el­mélyítéséért, másrészt meg azok, amelyek véget akarnak vetni a forradalmi folyamat­nak. A Portugál Kommunista Párt azokhoz az erőkhöz tar­tozik, amelyek a forradalmi folyamat fejlesztéséért küzde­nek, ezért a párt a reakció­sok, a konzervatívok és az op­portunisták egyik legfőbb tá­madási célpontja. Cunhal hangsúlyozta, noha a szocialista párt vezetősége továbbra is antikommurústa kampányt folytat ahelyett. hogy a reakció, a nagytőke és a nagyföldbirtokosok ellen harcolna, a kommunisták nem fogják arra bujtogatni a dol­gozókat. hogy forduljanak szembe a szocialistákkal. ..Nem, elvtársak — mondta Cunhal —. nem folytatunk és nem fogunk folytatni ilyen politikát, mert fő ellenségünk a reakció, a nagytőkések és nagyíöldbirtokosok.” A PKP főtitkára felszólítot­ta a dolgozókat, hogy mélyít­sék el egységüket a társada­lom haladó átalakításával szemben állók befolyásának korlátozása érdekében. „Min­den dolgozó szenved a kizsák­mányolástól, következéskép­pen nézeteiktől, párthoz va­ló tartozásuktól függetlenül mindannyiunk érdeke azo­nos — valamennyiük legfőbb ellensége a töke és a nagybir­tok”. ..A dolgozók győzelmének feltétele éa biztosítéka egysé­gükben rejlik, az egység meg­bomlása egyenlő a forrada­lom halálával” — szögezte le Alvaro Cunhal, ' hozzáfűzve, hegy ennek az egységnek és összefogásnak a szocializmus felé mutató úton fejlődő de­mokratikus. Portugália fel­építésében kell megnyilvánul­nia. (MTI) Vízágyúkkal igyekszik szétoszlatni a belga csendőrség va­sárnap Brüsszel Schaerbeck nevű elővárosában a tlamand nyelvvédö liga tüntetőit, akik lakókörzetük számára kétnyel­vű adminisztrációt követel nck. /

Next

/
Thumbnails
Contents