Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
KiSZ-es vezetők éves felkészítése Száz szécsényi KiSZ-es találkozója a járás vezetőivel A mozgalmi évre való felkészítés a KISZ-vezetők és az aktivisták alapkénzettségé- nek kiegészítését, ismere.ei/t bővítését, időszerű ifjúságpolitikai kérdések feldolgozását jelenti és a KISZ aktuális feladatainak egységes értelmezéséhez és a feladatok végrehajtásához ad nagy segí.séget a saigóbányai táborozás. A KISZ-iskolán a KISZ- elapszervezetek felkészítő tanfolyamának résztvevői fórum keretében találkoztak a íszé- csényi járás vezetőivel. A meghívottak: Miklósik Ignác, a járási pártbizottság első titkára, dr. Győri Sándor, a járási hivatal vezetője és Be- ieczki Imre, a járási rendőr- kapitányság vezetője voltak. A ,,kölcsönösen tájékozódva és tájékoztatva" célkitűzést a tábor agitációs és propagandatanácsa jó előkészítő- és szervezőmunkával biztosította. A kérdések és az adott válaszok szervesen kapcsolódtak az éves felkészítés célkitűzéseihez. A KISZ-vezetők konkrét, sajátos válaszokat kaptak a KISZ tevékenységével összefüggő és a szécsé- nyi járás politikai, gazdasági, kulturális és államigazgatási területét érintő kérdésekre. Számos olyan helyi jellegű kérdés is elhangzóit, amelyre a KISZ-vezetőknek a munkahelyen kell a megfelelő választ megkapni. Ilyen volt a többi között, hogy milyen elvek vezérlik a vállalatokat és a szövetkezeteket a fiatalok továbbképzésének engedélyezése és a kölcsönös megállapodások megkötése során. Mint Miklósik Ignác is utalt rá, ebben a kérdésben hatékonyabban kell gyakorolni a KISZ érdekvédelmi tevékenységét és akkor itt nem kérdésként, hanem tapasztalatként hangzik el. Sok kérdés volt a szécsényi járás távlati fejlesztésével, a községi tanácsok ifjúsági alapjának képzésével és felhasználásával kapcsolatosan. Dr, Győri Sándor a választás során elmondta, hogy általában a költségvetés két százalékát fordítják ifjúsági alap képzésére. Ez éves szinten, mintegy 180 ezer forintot jelent a járásban. Az ifjúsági alap fel- használásánál a KISZ-nek egyetértési joga van. Sok függ a konkrét munkakapcsolattól, hogy a fiatalok mit tesznek a község társadalmi életéért, a községíejlesztési célkitűzések megvalósításáért. A szécsényi járásra jellemző, hogy a KISZ és a tanácsok közötti kapcsolat' élő. viszont szükségesnek tartja továbbra is azt, hogy a tanácsok vezetői többet legyenek a fiatalok körében és meghívásaiknak tegyenek eleget. Bereczki Imre. a járás ifiúsávámk erkölcsi feladatokról adott tájékoztatást. Sok gyakorlati példán keresztül érzékeltette az ifjúságvédelmi munka/ szükségszerűségét. Miklósik Ignác a feltett kérdésekre adott válásé mellett elismerően, szólt a KISZ-fiatalok tevékenységéről, mint mondta: jellemző a járásra, hogy fiataljai felelősséggel és eredményesem készülnek az életre, és ebben a felkészítő munkában hatékonyan dolgoznak a KISZ- álapszervezetek vezetői is. Hangsúlyozta, hogy eddig is és a jövőben, még jobban számítanak a KISZ-adapszervezetek tevékenységére. A járásban a fiatalok munkáját megbecsülik. Kérte, hogy ahol tenni lehet a közösségért, ott a KISZ-alapszervezetek sajátos eszközeikkel, politikai felelősséggel vállalják a teendők végrehajtását, úgy mint ahogy eddig tették. A fórum szükségszerűségét a fiatalok érdeklődése igazolta. A közvetlen beszélgetés során a fiatalok informálódtak arról, hogv a járás vezetői mit tesznek az élet- és munkakörülmények javításáért, a politikai és a mozgalmi munka segítéséért. A fórum megtartása módszertani jellegű is volt, hiszen az előkészítést a KISZ- vezetők széles körben vitatták meg. Ennek során kicserélitek tapasztalataikat, ötleteiket. módszertani elképzelésüket, a fórum megvalósításának lehetőségeit, amely az éves felkészítő egyik legfontosabb célja. R. A. Nyár az oviban — a salgótarjáni Malinovszkij úton — kulcsár fclv. — Kulturális mazsolák Több éve tartó munka után elkészült a karakalpak nyelv értelmező szótára. A Nukusz városban működő Nemzeti Történelmi Intézet nyelvé, szei ezúttal először dplgoz- ták fel _a lélekszámút tekintve egészen kis kaukázusi nép nyelvét szótár alakjában, ★ Portugália a 25. ország a Szergej Obrazcov vezette Központi Bábszínház vendéglátóinak sorában. Obrazcovék idén nyáron adnak ízelítőt a szovjet bábművészet remekei, bői a portugál nézőknek. ★ „Felszabadulás” címmel a moszkvai Progressz Kiadó, vállalat megjelentette a második világháború eseményeit megörökítő szovjet hadi- tudósítók 350 fényképfelvételét. A nagyszabású album szövege 12 nyelven látott napvilágot. A könyvet a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából adták ki. Két hónappal azután, hogy a nyugati határ menti község, Nemesmedves kis ha. rangjának kongása hírül adta: egész Magyarország felszabadult, 1945. június 9-én, Budapesten megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Harminc esztendő múltán bizony már nem is olyan könnyű érzékeltetni, milyen hiányt szüntetett meg, milyen valódi össznépi tudni- akarást elégített ki ez a társulás. A magyar nép milliói végre tudni akarták: milyen az az ország, hogyan van berendezve az az új világ, amelynek fiai meghozták a felszabadulást. A tudásvágy csillapíthatatlan volt, s kiterjedt a társadalmi, a szellemi és a magánélet minden területére. Egyaránt tudni akarták: hogyan élnek, dolgoznak az emberek szovjet földön, miképpen gondolkodnak a világ dolgairól, minek örülnek, s min szomorkodnak. miiven dalokat énekelnek és miféle könyveket olvasnak, mit tanulnak az iskolában és hogyan rendezik be otthonukat. Ennek az össznépi érdeklődésnek volt a szülötte az új társaság. Megszületésénél olt bábáskodott az egész magyar Biflagpaiuio forrás: a szocialista falaidon öt, hat esztendeje még csak a szakemberek szűk körében beszéltek arról), hogy a mező- gazdaság fejlődésében lényeges szerepet kapnak az iparszerű termelési rendszerek. Idén 900 ezer hektáron — elsősorban a kukorica termesztésiben — alkalmazzák a korszerű, ún. zárt technológiájú eljárásokat. Ehhez éppúgy szükség volt az átlagos üzemnagyság növekedésére — ami ma a termelőszövetkezetekben 3500 hektár —, mint közös vállalkozások és társulások létrehozására, állami cégek és szövetkezetek fokozódó együttműködésére, azaz a szocialista tulajdonban rejlő lehetőségek kiaknázására. Döntő arónv Alapigazság, hogy a tulajdonviszonyok a társadalom lényegének kifejezői. A termelőerők gyors növelését, társadalmunk fejlődésiét a szocialista tulajdonviszonyok kialakítása, uralkodóvá tétele alapozta meg s kézenfekvő, hogy további haladásunk is szorosan összefügg mind az állami, mind a szövetkezeti, azaz a szocialista tulajdon erősítésével, a benne rejlő, s eddig kihasználatlan lehetőségek gyakorlati kamatoztatásával. Fényt vet e tulajdon súlyára, arányára két adat: itt termelik meg a nemzeti jövedelem 98 százalékát, s itt dolgozik a foglalkoztatottak 95 százaléka. Meggyőzően bizonyítja a szocialista tulajdon erőforrásainak nagyságát, hogy a nemzeti jövedelem a háború előttinek ötszörösére, az ipari termelés a tízszeresére növekedett. a nagyüzemi mezőgazdaság ped'ig feleannyi munkaerővel 60 százalékkal több árut állít elő, mint aiz 1938- as esztendő magyar mezőgazdasága. CJj utak Nem általános eset, de már nem is feltűnést keltő ritkaság, hogy két vagy több állami vállalat — kellő jogi körülmények között — együttesen fedezi a kutatási, fejlesztési kiadásokat (meghatározott területeken, s az új termék, gyártási eljárás értékesítésére szintén közösen vállalkoznak. Az új utak lehetőségét jelzi az is, hogy a mezőgazdaságban s az élelmiszer-termelésiben, -feldologzásban ma már 500 gazdasági társulás található. Ezek éppúgy összekötnek szövetkezeteket szövetkezetekkel, mint szövetkezeteket és állami vállalatokat, ipari és mezőgazdasági állami üzemeket, tudományos intézeteket. A tartósító ipar például a szövetkezetekkel közösen tart fenn agrokémiai központokat, folytat gépkísérleteket, fajtakísérleteket, biztató, a szocialista tulajdon lehetőségeit jól hasznosító törekvéseket tapaszhatunk a gyógyszer-, a híradástechnikai iparban, a tüzeléstechnika korszerűsítésében. Példáink természetesen esetlegesek, de remélhetően érzékel tetőik, hogy hazánkban a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása befejeződött, s egyre inkább az általuk kínált új utak, módszerek, formák gyakorlatban! alkalmazása a teendő. Egyrészt a szocialista tulajdon két formájának, az államinak és a szövetkezetinek a közelítésével — mert ma még tetemesek a különbségek közöttük a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a vezetés formájában. a jövedelemelosztás módjában —. másrészt a tartalékok' kiaknázásában, a hatékonyságot növelő lehetőségek m egra ga dásá ban. Közös érdek A mondat befejező része egyben válasz arra, miért lé. nyeges a szocialista tulajdon továbbfejlesztése. Társadalmi, gazdasági haladásunk olyan fokára jutottunk el, ahol reális célként fogalmazhattuk meg a fejlett szocialista társadalom felépítését. Ennek gazdasági, tudati feltételeit a tulajdonviszonyokban meglevő lehetőségek haszno- sítása teremti meg. A terme, lőeszközök döntő többségének állami tulajdona a tervgaz. dálkodás legfőbb biztosítéka, ami lehel őséget teremt egyebek között arra is, hogy ami. kor c termelőeszközök hatékonyabb működtetése új mód. szereket kíván — akár az alapanyagok kitermelésében, akár a feldolgozóiparban —, akkor ezeket késlekedés nélkül alkalmazhassuk. S ha a szövetkezeti tulajdon esetében az ígéri a többet, a szakosításnál. a kooperációnál —. hogy az együttműködés magasabb foka alakuljon ki • szövetkezetek, a szövetkezetek és az állami vállalatok, az ál- lami gazdaságok és a szövet, kezetek között, akkor ott is szabad utat kell nyitni az új- nak, jó érzékkel; ösztönzéssel, világos, társadalmi érdeke, két is kifejező jogi szabályozással. Nagy horderejű és kisebb jelentőségű elhatározások, cselekedetek sora szolgálhat, ja, s szolgálja is a szocialista tulajdon továbbfejlesztését, eddig feltáratlan forrásaink kiaknázását, s ezzel növekedési lehetőségeink megújulását. Kívánatos összhang Erősíti ezt a folyamatot au állami tulajdonban levő földek eladásának fokozatos csökkentése, majd megszüntetése éppúgy, mint a termelőszövetkezetek használta földek — ugyancsak fokozatos — oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná válása. A szocialista tulajdonviszonyok adta lehetőségek célszerű kiaknázása az, ha a szükséges feltételek létrejöttével folytatódik a gazdasági társulások megalakulása, s az is, ha hosszú évek vitája után a beruházásoknál megteremtődik a fővállalkozói rendszer. S természetesen az ugyancsak, ha sokféle módon — például az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésével — erősítjük a tulajdo. nosi tudatot, a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő helyi lehetőségek minél szélesebb körű felismerését. A termeléstől a tudományos kutatáson át a környezet- védelemig, korántsem merültek ki a tulajdonviszonyok teremtette források. Sőt! Éppen arról van szó, hogy ilyen értelemben eredményeink elmaradnak lehetőségeinktől, nem mindenkor és mindenben éltünk jól azzal, amit társadalmunk lényegének kifejezői. ^ a tulajdonviszonyok felkínáltak. Az összhang növelése az adottságok és a teljesítmények között távlatokban nem kevesebbet ígér, mint. a termelési eszközök és egyéb közjavak össznépi,.kommunista tulajdonát, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődését, a lehetőségek egyenlőtlenségének fokozatos megteremtését. Mészáros Ottó Mongol—í>z(Mjcl cjjyctcmS egTÜtlműkijdé^ A Mongol Állami Egyetem rektora és a Moszkvai Lomonoszov Egyelem rektora ta; vasszal aláírta a két felsőoki látási intézmény tudományos és kulturális együttműködési tervét. Az okmány gondoskodik a szovjet és a mongol egyetem 1976—1977. évi tudományos kapcsolatainak további erősítéséről. Ennek részeként az egyetemek tanárai és tudósai közösen tanulmányt készítenek „A szocializmusba való átmenet társadalmi és gazdasági problémái a kapitalizmus elkerülése esetében” címmel. Ezen kívül Mongólia különböző területein közös kutatómunka kezdődik. A moszkvai egyetem segítségére lesz a mongol félnek számos fizikai és kémiai laboratórium létesítésében, illetve felújításában. Tanárok, tudományos tapasztalatok, tankönyvek és szemléltetőeszkn. zök cseréjét bonyolítják !e majd az együttműködés keretében. citilékBiapjti szellemi élet színe-java: a Nóbel-díjas Szemt-Györgyi Albert csakúgy, mint a magyar zeneművészet élő klasszikusa, Kodály Zoltán, a felej.heteden színművésznő, Bajor Gizi és a nemzet nagy költői, írói: Illyés Gyula, Heltai Jenő, Gábor Andor, Zilahy Lajos. Nem hiába a művelődést, az ismeretterjesztést írta zászlajára a társaság: a rendelkezésre álló legjobb hazai és szovjet szakemberek mindenekelőtt a kultúra és a művészet eszközeivel mu'attak be a szovjetonszágot. Felejthetetlenek nemcsak az Ojsztrah-, Richter-hangverse- nyek, az Alekszandrov- és a Mojszejev-együttes előadásai, az ismerkedés a szovjet színházzal, filmmel, irodalommal, hanem a kisfilmmel, vetített képekkel illusztrált azok a beszámolók is, amelyek a munka- és a lakóhelyeken milliók számára kínállak betekintést a baráti Szovjetunió életébe. Azóta persze a Szovjetunió életéről, fejlődéséről, tudományos, technikai és kulturális vívmányairól ezernyi módon, igen bő forrásokból kaphatnak tájékoztatást hazánk lakói. Mindez már éppen úgy iskolai anyag, mint a gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés mindennapi gyakorlata is. Ilyen módon természetesen megváltozott az immár Magyar—Szovjet Baráti Társaság néven tevékenykedő szövetség feladatköre is. Ma, éppen az iskolában, a munka és a közélet legkülönbözőbb fórumain szerzett széles körű ismeretanyag alapján a társaság bevált formáját alkalmazza, elsősorban arra törekszik, hogy a különböző kollektívákban bensőségesebben, személyhez szólóan és a sokféle érdeklődési területet számításba véve fűzze szorosabbra a Szovjetunióval és a szovjet emberekkel a kapcsolatokat. A személyes kapcsolatok kedvelt és fejlett formája a testvért őrületek. testvérvárosok, testvérüzemek. testvéri ntézmények összekapcsolódása. Emellett az indítás szép hagyományait követve, továbbra is a kulturális és művészeti események, a kulturális napok gazdag programja maradt az egyik legvonzóbb és legnépszerűbb formája a Szov.ie.- unióval való ismerkedésnek. A' formák, eszközök, a módosuló körülményeknek és le tételeknek megfelelően változtak és alkalmasint a jövőben is változni fognak. De változatlan az a nemes cél, amelyet három évtizeddel ezelőtt tűzött maga elé az alakuló társaság: politikai, gazdasági. kulturális és személyi kapcsolatok fejlesztésével egyre szorosabbra fűzni a szálakat. amelyek hazánkat, népünket a szocializmus élenjáró országával, a Szovjetunióval és a testvéri szovjet néppel összekötik. S mindezért ez a harmincadik évforduló nem csupán egy társulás. egy mozgalom ünnepe. A tevékeny, alkotó, a szocializmus építésében együtt munkálkodó, egymást segítő magyar és szovjet nép barátságának emléknapja is. NÖGRAD - 1975. június 8., vasárnap 5
