Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Képviselőnek jelölték Sokra kötelez A nagycsarnokban elcsen­desedtek a zöld varrógépek A közelmúltban országgyűlé­si képviselői jelölő gyűlést tartottak Faszt ón. a Váci Kö­töttárugyár gyáregységében. Figyeltük a tekintetek ref­lektorfényében álló, törékeny fiatalasszonyt. Dán csak Lász- lóné, a gyár termelésirányító­ja megilletődötten, sápadtan, de elszánt önuralommal állta a tekintetek pergőtüzét. Ezekre a pillanatokra ké­sőbb így emlékezett: — Óriási megtiszteltetés ért. Nem is számítottam rá. Ne­héz megszokni a nyilvános­ságot. A nagycsarnokban kö­zel ezren gyűltek össze, én viszont még csak termelési tanácskozáson beszéltem. Eddigi életútjára terelődött a szó. — Balassagyarmaton szü­lettem, értelmiségi családból. Hatan vagyunk testvérek. Édesapámat 1354-ben Pásztó- ra helyezték, a járási tanács­ra, Így költöztünk a község­be. A Mikszáth Kálmán Gim­náziumban érettségizett. 1971-ben? Édesanyám megbe­tegedett. Két ■ műszakban dol­goztam. két gyermekem van- Nem tudtam kire bízni őket. Ezért kénytelen voltam más munkakör után nézni. Négy év telt el azóta. Or­solya már 11 esztendős, ám még nem dötött. hogy mi sze- Gyermekkori álma volt. hogy retne lenni. A 8 éves Gabri- testnevelő tanár legyen- Tér- ella határozottabb állásoon- ve kútba esett. Hat gyermek ton áll: pénztárosként szeret­mellett a fővárosban albérle­tet fizetni. túlságosan nasv teher lett volna a családi költségvetés számára. Más utat, s pályát választott. — A tejüzembe kerültem. Tejipari szakmunkás bizo­nyítványt szereztem. Az első fizetésemre jól emlékszem. 280 forintot kaptam. Ruhát vettem rajta. Megszerette a tejipari szak­mát, mellesleg a tejet ma is szívesen issza — hidegen, laboránsként dolgozott az (izemben. A beérkezett tej zsírszázalékát, savfokát vizs­gálta, az esetleges szennyező­dést analizálta. A késztermé­kek ellenőrzése szintén fel­adata volt. Tíz esztendőt töl­tött a tejüzemben. — Miért mentem máshová ne dolgozni. Számtanból né­gyes a leggyakoribb, osztály­zata. Édesanyjuk- a Mátraaljai Állami Gazdaság központjá­ba került. Két éven á.t bér­elszámoló volt. Az íróasztallal nem tudott megbarátkozni. — Olyan foglalkozást ke­restem. ahol nem kell ülni. Korábban nagy gond volt Pásztón a nők elhelyezkedé­se. Üj szelek kezdtek fújni 1973. körül. Megkezdődött a termelés a Váci Kötöttáru- gyár helyi üzemében- Varró­géphez ültem. De mindössze két napig. Szállítási ügyinté­ző. később kooperátor lettem. Jelenleg termelésirányító es helyettes konfekcióvezető­ként dolgozom. Mozgalmi tevékenységét az úttörőben kezdte, a KISZ-ben folytatta, ahol három éven áit gazdasági felelős volt. A tejüzemben szakszervezeti bi­zalmiként és Vöröskereszt tit­kárként tevékenykedett. Mint képviselőjelöltre, mi­ért Dancsák Lászlónkra esett a választás? Egyszerű a vá­lasz. Munkájával, magatartá­sával kivívta munkatársai el­ismerését. Közéleti . érdeklő­désű fiatalasszony. aki — megválasztása esetén — meg­felelően tudja képviselni a nagyközség, a járás választó­polgárait az országgyűlésben. A napokban három jelölő gyűlésen ismerkedett a vá­lasztópolgárokkal, örömeikkel és gondiaikkal és a választó­polgárok ismerkedtek az új országgyűlési képiselőielölttel. A tennivalókból számos fel­vetődött. Butákon egv eszten­deié nincs körzeti orvos. Pa­lotáson hiányzik a kultúrott­hon, Vgnyarcon általános is­kolára lenne szükség. Káli ón és Vanyarcon törpe vízműre kellene. A három ielölő gyűlé­sen mintegy 1400-an vettek részt, és 18-an nyilvánítot­tak véleményt. ’ A bizalom szemmel látható jeleit tapasztalta a gyűlése­ken Dancsák Lászlóné. E bi­zalom nagy felelősséget je­lent és sokra kötelez. Irány­tűként mindig a közösség ér­deke kell, hogy szeme előtt lebegjen! Az egvik pedagógus kérte, s útravalóul adta. hogy legyen mindig szerény, igaz­ságszerető és emberséges, így a választópolgárok soha nem csalatkoznak benne. — Megszívelem a jó taná­csokat, igyekszem megfelelni a bizalomnak. A június 15-i választáson egyébként is az állampolgárok elsősorban a párt bevált politikájára, a Hazafias Népfront választási programjára adják szavaza­tukat. Horgos vi latrán Újítok a uerseny sikeréért A kongresszusi és a feUza- 63 javaslatot nyújtottak be, javaslatot nyújtottak be, kö- badulási szocialista munka- a várható gazdasági ered- zülük 70-et elfogadtak, és verseny rain az idén tovább JÍ"7 $SS!,lllí? négy wir elbírálás­fofcoBódott az üzemekben az 40° Etdj? 11 ra-, Meggyorsították az ügy­ujítasra készült kalkuláció, es intézést, és ez is ösztönzőleg 78 ezer forintot fizettek ki hatott. Az újítások 90 száza- az újítóknak. Húsz javasla- lékát szocialista brigádok, il­lőt eszmei díjban részesítet- letve, brigádtagok készítet­tek, értük több mint 16 ezer forintot fizettek. Az újítások 78 százaléké itt is a szocia­lista brigádoktól származik. A Nógrádi Szénbányák újítási versenyében ezúttal is a naigybátoonyi gépüzemiek jelentkezőket még járnak az élen. Már eddig 120 jutalmazzák. alkotókedv. Egyre több bi­zonyítéka van annak, hogy az újítómoagalom szerves részé­vé vált a szocialista munka- versenynek. A mindennapi munkahelyi kötelezettségek­nél többet tesznek azok az újítók, akik ésszerűsítenek, alkotnak és ezzel elősegítik a verseny sikerét. \ / A Salgótarjáni Kohászati Üzemeltben az elmúlt négy hónap alatt 213 újítási javas­lat született s ezeknek 85 százaléka a szocialista brigá­doktól, brigádtagoktól szár. mazik. Ezek közül 17-re ké. szült gazdasági előkalkuláció, mely szerint mintegy 2 millió forintos megtakarítással le­het számolni. Ebben az idő­szakban 22 újítás utókalkulá­ciója is elkészült, ami viszont 4 millió 700 ezer forint meg­takarításról szól. A Kohásza­ti Üzemekben ma több a nagyobb jelentőségű, a száz­ezer forintnál is nagyobb gazdasági eredményt hozó újítás. Tavaly az újítók 7 mffilió forint gazdasági ered­ménnyel járultak hozzá a verseny sikeréhez, és az elő­jelek szerint az idén ennél még több, várható. A május­ban benyúitott javaslatok­kal együtt számítások szerint mintegy 5 milliónál tartanak. A vállalatnál növelték az újítók anyagi elismerésének mértékét, és ez is ösztönzőleg hatott. Az idén eddig 185 ezer forintot fizettek ki az újításokért. Jó szolgálatot tettek az ölietnapok is, hiszen az itt elhangzott javasla­tok közül több végül is újí­tás lett. Ilyen volt például a sza'agacéloknál a hasítás módosítása, aminek az ügyin­tézése folyamatban van, de már most megállapítható, hogy nagy jelentőségű újítás. A Lampart ZIM salgótarjá­ni gyárában az elmúlt, öt év­bén nem született a.z ú iitó­in opg a lom ban olyan jó ered. mény, mint az idén. Eddig téfc. Az idén. ifjúsági újító hó­napot szerveztek, ami igen eredményes volt. A fiatalo­kat is jobban ösztönzik al­kotásokra és az első újítással külön is Betonba írt történelem TEGNAP felmentem tíz­emeletes házunk tetőteraszára Az Arany János úti dombról megkapóan szép látvány nyí­lik az új Salgótarjánra. Be­tonba és kőbe írt történelem. Szép a mi városunk, sokat ígér legújabb kori történel­miünk. Méltányos és jogos, hogy ma azokat ünnepeljük, akik újjáépítették városain­kat, községeinket. Tisztelettel köszöntjük az építőket, akik sokat tettek azért, hogy új ipa­ri üzemeink, középületeink, kulturális és egészségügyi lé­tesítményeink legyenek. Nincs évtizedes hagyomá­nya de az utóbbi években ezen a napon ünneplőbe öl­töznek és összegyűltnek az idő­sebb és a fiatalabb építőipari dolgozók. Hivatalos ünnepsé­gen és baráti beszélgetések so­rán szó esik a régi nehéz időkről, a ma örömeiről és gondjairól, de a holnap fel­adatairól is. Jó alkalom arra, hogy számadást adjanak a munkáról, a vállalat és az iparág helyzetéről. De a jogos ünnep, a szórakozás és a vi­dámság napja is a mai. Az idősebb nemzedék még jól emlékszik a régi Salgótar­jánra, a kenyereden munká­sok viskósoraira, az egykori Balassagyarmatra, a határ­széli kis városra. Az új me­gyeszékhely legmagasabb hé­jának tetejéről ma örömmel vethetünk egy pillantást a kórházra és azon túl Kemero- vó-ilakótelep lakásaira, a má­sik oldalon a VEGYÉPSZER, a BRG és a szakmunkáskép­ző intézet nagyszerű épületei­re. A balassagyarmatiak jog­gal büszkék új városközpont­jukra, mindkét lakótelepre, a kábelgyárra és felújított, kor­szerűsített, patinás épületeik­re. De sorolhatjuk Nagybá- tonyt, Pasztát, Rétságot, Szé- csényt, Romhányt,.. Nézzünk országos adatokat is. A háborús károk helyre- állítása után egymillió 600 ezer lalkast, gyárakat új városokat építők és a megye minden lakója joggal büszke Salgó­és mennyi mindent építettek, éj városközpontjára. Viteithatadaniul sokat és ered­ményesen dolgoznak az építők. Igaz, mindez nem elegendő, rezünk használ««» vermi. A kát «nerve*befc A jercken- még sok jogos bírálat éri az munkafegyelmet, az üzem- és beliek -éa főleg a fiatalok kö- építők munkáját munkaszervezést, a beruházók, több két vagy több _____ a tervezők, a kivitelezők és a S ENKI SE tekintse ünnep- berendezéseket szállítók szakmához értő, jól képzett rontásnak, ha a számadás ar- együttműködését javítani kell. munkás, akad. A legjobb mun- ra figyelmeztet, hogy a szó- ... kásák művezetők lettek, mé­dalista szektor beruházásai Nagyobb és mind inkább bo- fontos műszaki beosztás- tovább növekednek. A Köz- nyomult feladatok varnak az ban dolgoznak, megbecsült ponti Bizottság 1974. december építőkre. Hogyan tudnak meg- vezetőikiké válnak. Ée egyre 5-i határozata arra kötelezi birkózni ezekkel? Csökken* a ^bbb gép segíti az építők mun- az építőipart, hogy a beruhá- munka erő-vándorlás, mert az zásokat gazdásági ée társada- emberek azt mondják, hogy , - ■ lompolitikai céljainknak meg- becsületes munkával az api- felelően rangsorolják. Ipar- tóipsrban és az építőanyag- aaert'. kódjának jobban, hogy a ío- iparban egyre inkább kiala- zavarja meg a bek*» épltó- lvamatban levő építkezéseket kuil a törzsgárda, ma már több munkát, a oaaäadok boldog gyorsan és jól befejezzék. Meg «sazan 15—20 éve ugyanannál eletet. Nemcsak jelkep, hanem kell gyorsítani azoknak a lé- * vállalatnál dolgozna*. Erős valóság, hogy betonba írjuk besábményetonek az építését is, munkabrigádokat és embert- történelmünket, amelyeket 1975—1977-ben ter- formáló szocialista brtgado- - p L Az ember, a társadalom, a munka szorosan összefüggő fogalmak. Elválaszthatatlan kapcsolat van közöttük, ugyan­is a munka az a döntő té­nyező, amely jelentős szere­pet játszott az ember és a társadalom kialakulásában, fejlődésében. Munka nélkül nem létezhet sem az ember, sem a társadalom. A munka tehát az ember sajátossága, legdöntőbb emberi képessége. Ez tette az embert emberré, ez minden gazdagság, a ter­mészet és társadalom erői fe­letti uralom alapja, és az em­berek között kialakult kap­csolatok alapvető forrása. Konzultáció A szocializmus a munka társadalma A szocialista társadalomban a munkáshatalom megterem­tése, a termelési eszközök köztulajdonba vétele, a tár. sadalmi változások megváltoz­tatják a dolgozók és a mun­ka viszonyát. Ennek alakítá­sában döntő tényező, hogy a dolgozó osztályok most már saját érdekükben tevékeny­kednek egy új társadalom fel­építéséért. Olyan társada­lomért, amelyben az emberek munkájuk szerint javuljon, kahelyi kollektívák tömegesen Fejlődésünk, további hala- csatlakoznak a felhíváshoz, dúsunk alapkérdéséről van dolgozóink nagy többsége be- tehát szó, amikor a munka kapcsolódott a szocialista általános ég konkrét problé. máit elemezzük a különböző fórumokon. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egy­re több szó esett a munká­ról, a munkahelyi nevelésről és e témákkal összefüggő kérdésekről. Pártunk XI. kongresszusán is nagy hang. munkaversenybe. A munka, sók, a szocialista brigádok kezdeményezői voltak ennek a mozgalomnak. Lehetne to­vább sorolni a kommunista műszakokat, a szolidaritási ak­ciókat és a különféle kezde­ményezéseket, melyek azt bi­zonyítják, hogy a dolgozók Is A társadalom osztályokra boldogulásának alapja a műin- súlyt kapott a munka és tár- egyre inkább tudatosan vég szakadása jelentős változáso­kat eredményezett a mun­kában, s a munkával kap­csolatos nézetekben Is. Az elnyomó, kizsákmányoló osz­tályok minden korban ,,alan­tas, rangon aluli” tevékeny­ségnek tekintették. A kizsák­mányolás következtében az antagonisztikus osztálytársa­dalmakban elvesztette er­kölcsi tartalmát, s ezért ott a munka nem jelent erkölcsi értéket. E társadalmak jel­lemzője, hogy az embert nem munkája, hanem vagyona, származása alapján kijáró ka. ’ sadalmi megbecsülésének kér. A szocialista társadalom jel. dése. legéből következik, hogy a A szocialista társadalom ..mindenki képességei sze- építése során megváltozik a rint, mindenki munkája sze. dolgozók munkához való ví- rint” jelszó a legalapvetőbb, szonva. Természetesen ennek legáltalánosabb társadalmi az ú.) viszonynak a kialakulá- mérce. Ez az egyik jelentős sa nem megy egyik napról a tényezője a társadalmi egyen- másikra. Ez csak hosszú idő, lőségneic. Az egyenlőség egy töríénelmi korszak ered. ugyanakkor a szocializmusban menye lehet. Ugyanakkor lát­sem jelent minden vonat­kozásban abszolút egyenlősé­get, ahogyan azt. néhányan értelmezik, vagy szeretnék ér­telmezni. Az egyenlőség a mércére vonatkozik. Ez pe­társadalmi rangja szerint ér. dig társadalmunkban a mun. lékelik. A munka és az egyé- ka. Társadalmi céljaink meg. ni boldogulás különválása az oka annak, hogy a dolgozók is tehernek, szenvedésnek ér­zik tevékenységüket, s ez meghatározza a munkás műn- kához való viszonyát. valósításának alapvető kérdé­se, hogy mindenki a társada­lom számára nyújtott hast, nos munka arányában része, sédjén a megtermelt javak. nunk kell azt is, hogy e folyamat ,,menet közben” is szép eredményeket produkál. Társadalmunk 30 éves fejlő­dése, azok a kiemelkedő ered­mények. amelyek pártunk XI. kongresszusa és a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteletére kibontakoztak szocialista munkaversenyben születtek, mind ezt bizonyítják.. A munkához való viszonyt jel­zik, hogy megyénkben is az zik munkájukat Mindezek mellett azt látnunk kell — ahogyan a XI. kongresszuson meglő ;• - mazódott — „vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetősé­gek fogalmán egészen mást értekek: a lazább fegyelmet, az ügyeskedést, a kevés mun­ka, sok pénz felfogást, a mindenáron való gazdago­dást”. Az ilyen típusú gon­dolkodás ma még társadal­munkban isi megtalálható. Tény, hogy soha nem látott eredményeket értünk el a munka társadalmi megbecsült­ségében. Ma társadalmunk­ban a végzett munka alapvető jelentőségű az emberek meg­ítélésében. De az is Igaz, hogy még essem a területen 1« bőven van tennivalónk anya­gi ée erkölcsi vonatkozóéban egyaránt. Az elkövetkező években , fő feladatunk a társadalmi megbecsülésének további emelése, erősítése. További haladásunk záloga ezen a területen is a szocia­lista vonások i( erősítése. En­nek egyik útja a munka al­kotó jellegének kibontakoz­tatása. Biztosítani kell, hogy a munkások az üzemekben megtalálják képességeik sok. oldalú hasznosításának lehe­tőségeit. Jól érezzék magu­kat munkájukban, tudatosan, világosan körvonalazott cé­lok érdekében kamatoztat­hassák ismereteiket, miközben személyiségük is sokoldalúan fejlődik. Más oldalról fontos feladatunk a negafiv jclensé- r.ek elleni küzdelem, melyet nártunk XI. kongresszusa a következőképpen fogalmazott meg: ,.A . legjobban úgy küzd. hetünk ellenük, ha követke. telesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsü­lését; ha társadalmi érték, rendünkben Is gondoskodunk arról, hogy mindinkább . a munkájukat megbecsülök, a szakmájukat szeretők, a tár. sadalomnak fontos tevékeny, ségrt végzők kapják a le", nagyobb, és legértékesebb el. ismerést." Bálint Tamás bői, a~ emberek élete végzett üzemek, intézmények, mun. NÓGRÁD — 1975. június 7,, szombat /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents