Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Népfront és gazdaságpolitika A mostani országgyűlési képviselőjelólő- gyűléseken sok szó esett gazdasági, gazdaság- politikai kérdésekről. Az előadók ismertet­ték az országos és helyi fejlődés tényeit, elemzően szóltak a gondokról, az elvégzendő munkáról. A sok ezernyi felszólalásban is elhangzott megannyi észrevétel, javaslat, megvalósítandó elképzelés. Bizton mond. hatjuk: a jelölő gyűlések fórumai voltak a gazdaságpolitikának is; hasznos gondolatok­kal, helyénvaló bíráló megjegyzésekkel, okos javaslatokkal gazdagították közéletünket. Most már a tapasztalatokat összegező nép­frontbizottságok feladata, hogy az ésszerű javaslatokat — beillesztve a képviselők vá­lasztókerületi és országos tevékenységébe — a megvalósulás útjára tereljék. Csaknem két évtizedes tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a népfront-politikának, a népfrontbizottságok munkájának mennyire fontos része a gazdaságpolitika ismertetésé­vel, a jó végrehajtás módozatainak keresésé­vel kapcsolatos tevékenység. Ez idő alatt vált gyakorlattá a község- és városfejlesztés, a szövetkezeti mozgalom, a tanyák, a puszták, az aprófalvak és újabban a környezetvéde­lem témáinak napirenden tartása. Néhány ölé vés tervidőszak igazolja a népfront tár- sadalomnolitikai szerepének hasznát mind a helyi, mind az országos tervcélok kimunká­lásában és a tervek valóra váltásában. Erről a népfront 1972. áprilisában megrendezett V. kongresszusa így fogalmazott: „Gyakorlat ál­tal igazolt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a társadalmi-politikai mozgalom ereje pozití­van hat vissza általában a gazdaságpolitika kialakítására és megvalósítására, közvetle­nül pedig az emberek és környezetük gaz­dasági gondolkodására.” Példaként emlegethetjük azokat a gazda­ságpolitikai fórumokat, amelyeket a megyei, városi, kerületi, nagyközségi népfrontbizott­ságok az utóbbi egy év alatt rendeztek. E fórumokon úgyszólván gazdasági életünk minden kérdése terítékre került. Nemcsak olyanok, amelyek sikereinket példázzák, ha­nem a gondokat okozó, fejlődésünket, éle­tünket nehezítő, sok embert bosszantó, ide­gesítő jelenségek is. És az egyszerű vitatko­záson túllépve keresték — kereshették — a megoldás módjait, mert — miként egész po­litikai életünket — a gazdaságpolitikát is mind jobban áthatja az együttgondolkodás, az együttcselekvés eszméje. Gazdaságpolitikánk szerves része a nép­frontpolitikának. s ennek megfelelően a mozgalom bizottságai mint életünk legter­mészetesebb mindennapi jelenségeivel fog­lalkoznak gazdasági, gazdálkodási kérdé­sekkel. Meg sem kerülhetik e témákat, hí. szén ahol együtt van 10—20 ember, vagy százak jelennek meg egy összejövetelen az érdeklődés jó része gazdasági kérdésekre irányul. Törekvése is politikai életünknek, hogy felkeltsük az emberek figyelmét és minél tájékozottabban alkossanak véleményt, kovácsoljanak terveket. A párt XI. kongresszusa újabb biztatást adott a népfrontmozgalomnak a gazdaságpo­litikában való minél aktívabb részvételre. A legnagyobb figyelmet most a IV. ötéves terv sikeres befejezése érdemli, hiszen következő tervünknek ez képezi legjobb alapjait. A néofrontbizottságok soron levő feladata te­hát minél szélesebb körű figvelemébresztés tervgazdá'kodásunk időszerű kérdései iránt. A helyi és országos tervek egyaránt a néo- front fórumaira kívánkoznak, mert a gazda­sági élet összefüggő folyamataiban nem le­het elválasztani a részt az egésztől, vagy megfordítva. Helvesen teszik a népfrontbizottságok, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább­ra is arra törekednek, hogy összejövetelei­ken ott legyenek és hallassák szavukat a munkások, a szövetkezeti parasztok, értelmi­ségiek. a lakosság más rétegei: a gazdasági kérdésekben jobban járatos vezetők és a mindennapi élet egyik-másik részletét érzé­kenyebben ismerő honpolgárok. A cselekvésre ösztönző meggyőzés, az ön­álló gondolkodásra képessé tevő meggyőző­dés erősítése a népfront gazdaságpolitikai tevékenységének legfontosabb eleme és cél­ja. H. I­Rendelet as újszülöttek kötelező szűrővizsgálatáról fiistötgiink — Kellett annak a szerencsétlen Kolombusznak felfedeznie Ame­rikát! — füstölgőit mellettem utastársam, és akarva, nem akar­va, mélyet szippantott a gomolv- gó cigarettafüsttel dúsított leve­gőből. Értettem a célzást, s ta­lán a lictykén-férfiasan cigarettá­zó, földből még: alig kinőtt diá­kok agyában is felrémlett valami a dohányzás elterjedésének tör­ténetéről. így volt-e. nem. mind­egy: tovább kínálgatták egymást az Iskolatáskák rejtőkéből előke­rült fecskés, szimfóniás. reges dobozok tartalmából. Ügy tűnik, cigarettázni sikk. Hovatovább férfiszámba sem ve­szik azt a tizenvalahánv évest, aki nem gyűlt rá a világ min­den kincséért sem, s nem is igazi nagylány, aki a presszóban eoca-co!át — vagy ne adj* isten szeszes italt — szopogatva, ne tenné ki tüntetőén pohara mellé a cigarcttás dobozt. Nem tudom, az iskolákban be- szélnck-e eleget a dohányzás ár­talmairól. nem tudom, megnézik-e a fiatalok a tévében az Egészség- ügyi Felvilágosító Központ nro- pagandafllmjeit. amelyek éppen Egy, a csecsemőkorban kezdődő, viszony Lag ritka, de veszélyes betegség megelőzé­sére rendelte el az újszülöt­tek kötelező anyagcsere szű­rővizsgálatát az egészségügyi miniszter. Speciális módszer­rel az újszülöttek egyetlen csepp véréből kimutatható a szervezet egy olyan esetleges anyagcserezavara, amely mi­att a még egészséges csecse, mő egy-két év alatt súlyos idegrendszeri zavarokban szenvedő, szellemileg elma­radott, magatehetetlen em­berré válhat. A phenylketonuria (pku) néven ismert súlyos, egy-két évtizede még gyógyíthatat­lannak vélt betegséget egy enzim hiánya okozza, amely az aminósav, a phenylalanin lebontásáért „felelős” a szer­vezetben. Ha ebből az anyag­ból túl sok halmozódik fel, gátolja az idegszövetek és az agy normális fejlődését. Ez a rendkívül súlyos betegség azonban a csecsemőkorban megkezdett, több évig tartó különleges diétával megelőz­hető, s az így megmentett gyermek egészséges, hasznos tagjává válhat a társadalom­nak. A szűrővizsgálat biztonsá- got jelent a szülőknek, mert a hozzá szüksége« vérmintát á kórházak — a rendelet ér­telmében — egészséges új­szülötteknél a születést köve­tő négy-öt napon, koraszülöt­teknél két héten belül meg­küldik az illetékes laborató­riumnak, g rendellenesség esetén azonnal értesíthetik a szülőket. Ilyenkor idejében megkezdhető a szükséges dié­ta, amelyhez — állandó ellen­őrzés mellett — az SZTK ingyen tápszert, a szakorvo. sok pedig otthon is használ­ható ételrecepteket adnak. A szűrővizsgálatról szóló rendelet hatályba lépett. A törisgérdánoi tar’oznak Szerelők br... Megyeri János: Tizenöt éve itt dolgozom. Szeretem a munkám.., Néhány héttel ezelőtt Ki­váló szövetkezet címmel tün­tették ki az érsekvadkerti termelőszövetkezetet. Nagy múlttal rendelkező, kiváló eredményeket felmutató gaz­daságról van szó, megérde­melten kapta a kitüntető cí­met. Az ünnepségen többek között felszólalt Németh An­tal, a gépcsoport dolgozója, és elmondta, hogy a Kiváló szövetkezet címre nagyon büszkék, úgy érzi, a gépcso­port munkájával hozzájárult, hogy azt elnyerjék. De figyel­meztette a jelenlevőket: a vensenymozgalom ezzel nem ért véget, az idén tovább folytatják. A siker érdekében a gépszerelők is brigádot alakítottak januárban, és célül tűzték a szocialista cím elnyerését. A kezdeményezést Tóth István, a tsz elnöke örömmel üdvözölte, és megígérte, hogy támogatja a szerelőket. Nem mondta ki ugyan, de ő tudja a legjobban: a szerelők fon­tos szerepet töltenek be a tsz-ben. Az ünnepség után dolgos hétköznapok következtek Er- sekvadkertem is, A szerelő­műhelyben is végzik a fel­adataikat a dolgozók. Most már nagy a tét: a szocialis­ta cím elnyerése. Ezt viszont csakis kimagasló munkával, egymás támogatásával, ~end- szeres tanulással érhetik el. Nagy József, a fiatal techni­kus, a gépcsoport vezetője igyekszik tárgyilagos marad- ni:. — A szerelők készen állnak a munkára. Nagyobb támoga­tást kérünk. És annak elis­merését, hogy részesei va­gyunk az eredmények meg­születésének. .. A gépcsoport vezetője nem 4 ók nélkül szólott így. Éz a tsz rendelkezik talán legtöbb géppel a megyében. Csupán az erőgépeik Száma negyven. Ehhez jönnek a szállítógépek, á munkagépok, amelyek a növénytermesztésben vesz­itek részt. De biztosítaniuk kell, hogy a gépesített tehe­nészetben zavartalanul vé­gezhessék a munkát. Ök ja­vítják például az erdészet fűrészgépeit is. Az az igazság, hogy mindenütt ahol termelés folyik, ott a szerelők keze nyoma, Ennek ellenére Pinke István, az agrármérnök, igaz csak futtából, de megjegyezte: Urban Ignác: Az a legna­gyobb baj, hogy kevesen va­gyunk. .. a Kiváló szövetkezet cím el­nyerése nemcsak a szerelők érdeme. A szerelők sem mondják, hogy kizárólag az ő érde­mük. Azt viszont kérik, amit végeznek, azt méltányolják. Abban igaza van az agrár­mérnöknek, hogy a kitüntető cím elnyerése a jó kollektív munka gyümölcse. De az bi­zonyos, hogy a szerelők gon­dos munkája nélkülözhetetlen a tsz-bem. A növénytermesz­tés, az állattenyésztés gépe­sítve yan, a gépek javítása az ó dolguk. Erről azért szük­ségeltetett szólni, mert Nagy József, de később a szerelők maguk is mondták, úgy érzik nem értékelik kellően mun­kájukat. Ezekben a napokban az érsekvadkerti tsz szerelőmű­helyében nagyon szorgalma­san dolgoznak. A nyári beta­karításra készülnek, A gének számához viszonyítva a sze. relők létszáma alacsony. Ti­zennyolcán—húszán vannak, közülük is többen tevékeny­kednek a határban. Kristók. István például a lánctalpassal Körtélyesben szántott ottjár­tunkor. Ha eljön az aratás ideje, többen felülnek a kombájnra. Akik bentmarad­nak, mint Megyeri János és még néhány an, azoknak ezer felé kell szakadniuk. Ha az állattenyésztésben elromlik valami oda kell majd menni­ük. Rájuk vár a Stil fűrész­gép kijavítása. A gépcsoport vezetője érzékeli leginkább, hogy az a kettősség, amely a csoportot megosztja szerelők­re és gépvezetőkre, megosztja az érdekeket is. A szerelő érdeke, hogy alkatrészt taka- rítson meg, és jól üzemeljen a gép, A géovezetőt viszont az érdekli, hogy" menjen a gép, és sohase álljon. — Megteremtjük a közo» érdekeket, amire alkalmas a szocialista brigádunk... Érsekvadkerten, a termelő- szövetkezetben kiváló szak­emberek dolgoznak a gépcso­portban. Megyeri János ti­zenöt éve végzi itt a munkát. Azt rhortdta, szereti, ha rend­ben megv minden. Urbán Ig­nác régi, kipróbált szakem­ber. Gondjai vannak. mert nem kapott segítséget a kombájn javításához. Azt ' mondja, azért megoldják a feladatot. Nagy Ignác szintén a törzs «áraihoz tartozik. Ma. Nagy Ignác: Megoldjuk, mi a feladatot, csak időben be­széljük meg velünk, mik a* elgondolások. gának javítja a kombájnt,' aratáskor ő dolgozik majd ve­le. Nagy fáradsággal végzi feladatát. És ott sorakoznak mögöttük a fiatalabbak. Sza­bó Ignác, Vite János, Dóra Sándor, fontos láncszemei a munkának. Tevékenységük­kel valamennyien elősegítet­ték, hogy az érsekvadkerti tsz ma az egyik legjobb me­zőgazdasági szövetkezet a megyében. B. Gy. a dohányzás ellen fejtenek ki propagandát, nem tudom, eleget hallanak-e a szív- és agybántal- makrél, amelyek kialakulásához — kiterjedt vizsgálatok bizonyít­ják — nagyban hozzájárul a füst élvezete? Mondom, nem tudom. Csak a tényt látom: cigarettáznak, ciga­rettáznak, cigarettáznak. Igaz, nálunk nem divat — a a Terv cigaretta is megszűnt már, amelynek hátán csodás lelemé­nyességgel díszlett a felhívás: Szívjon időnként Szimfónia ciga­rettát: —, sőt, ha jól tudom, nem is megengedett ezen élveKeti cikk propagandája, de elgondolkodik az ember: eledet foglalkozunk-e az egészségre gyakorolt káros hatásának tudatosításával? Cgy gondolom, nem. Vaev ha igen. akkor eredménytelenül. Mert cigarettáznak. cigarettáz­nak. És sajnos, a minap cgv effajta, a felnőttek körében erős vissza­tetszést kiváltó jelenetnek is fül­es szemtanúi voltunk: „Dehogy szívom én a rossz Fecskédet, amikor nekem Mariborom van!” — tiltakozott cgy gimnáziumi for­matrikót viselő leányzó. És ö volt a menő. az amerikai gyárt­mányú cigarettájával. Fiatalon dohányozni rossz. Szü­lök pénzén vett cigarettával hi­valkodni, még rosszabb. Mi tudjuk. De vajon ők is tud­jak ... 7 —karácsony— A fák valóban állva halnak meg. Láttam őket, a füredi sétány fáit, álltukban kin. szenvedni, hallottam is utol­só sírásukat, a télen, hajnali ötkor, mert az erdészek ko- rán kelnek. A körfűrészek jajgattak, persze, de egész Füred, a fák hangjának véite őket. Egész Füred és a fél magyar irodalom. Fariratókat írtunk. éveken át, először cikkekben, azután feljegyzé­sekben a helyi és az orszá­gos, hatalmasságokhoz: a négyes füredi fasort, a Bala- ton-ipart ékességét, a gyógyu­lok envhelyét, a kirándulók pihenőjét, mindem szem gyö­nyörűségét meg kell menteni! A csatát elvesztettük. A nyárfákat januárban kivág­ták. A csatát megnyertük. Megnyerte az irodalom, mert a méltóságo&an. leha- nyatló fák látványa nélkül nem született volna meg Ke- resztúry egyik szép verse. És megnyertük mi mind, élet é® irodalom, mert márciusban elültették az úi fákat. Szeb­beket, fcartósabbafcat, neme­sebbeket. Platánokat. Megint hálás vagyok időnként rakon- cátlanfcodó szívemnek, hogy a fahalál után a faszületésnél is jelen lehettem. Tanúsítha­tom : a fák állva születnek is. Születésük éppen fordítottja hatóinknak- Az öreg fák áll­taik, c’dőKck, vízszintesen feküdtek a parton. A fiatal fák fefcf» érkeznek, vízszim. Boldizsár Iván: tesen hevernek néhány óráig, a víz mellett, magukba szív­ják a Balaton leheletét, az­után egy-kettőre kiegyenesed­nek. Az ifjú platánok a mo­hácsi állam gazdaságából ér­keztek, Alsó-Dédéről, a határ­szélről. Hat—Ivét—nyolc éve nevelték őket a faiskolában, most végezhették el ,az álta­lános iskolát, mert már szár­nyukra bocsátották őket. Az erdőgazdaság, mint a mesék édesanyja, tarisznyát akasz­tott a nyakukba, és ebbe nem hamuba sült pogácsát rakott, hanem önmagából, egy anya­földből egv darabot. Az erdé­szek labdának nevezik azt a földcsomót, amellyel együtt emelik ki a fácskákat a talaj­ból és kiküldik a faiskolából az életbe. Teherautón érkeznek Rate- ton füledre, naponta tizenöt. Ennvi fér rá „labdástul” a kocsira, és ennyit tudnak be­ültetni egv nap alatt a füredi erdészimunkások. A kivágott fák helyén még a télen okos gépekkel nemcsak mély lyu­kat ástak, de összemorzsolták a halott fák gyökereit is. Ami bennmaradt a földben, nem akadályozza. hanem táplálja a fiatal nemzedéket. A nvúr- íagyökér hamar korhad, ta­nultam meg a füredi parton. A két méter mély, négyszög­letes gödrökbe alul puha föl d- derékaljat vetnek a fagyere­keknek. Mindjárt otthonosan érzik magukat: a zsíros, sö- tötbarna földet is kocsi hozza Alsó-Dédéről. A csecsemő is az anyja mellén érzi migát legjobban. A kis platánt beállítják a gödörbe, óvatos kezű fagon­dozók ügyelnek arra, hogy függőlegesen álljon. A labda alja természetesen nem la­pos, hanem gömbölyű, vagy tojásdad. Ezért a fadajkák egy ideig egyensúlyozzák a fácskát. ide-oda mozgatták, amíg a labda alj.a jól beleil­leszkedik a puha földbe. Aztán ketten támogatják a még gyenge fát. jaj, csak el ne dőljön, de ettől nem fél más. csiak az egykori fa sira­tó. a mai faiköszöntő, mert az erdészek keze biztos. Ketten ráhánvják a haza; földet, magasabbra, mint a valaj szintié, mert a föld maid megsüpped. amikor a labda és az alsó-dédei laza tetei, meg a füredi befogadó föld egybeolvad. Addig még, majd egy hrt múlva eliszapOsitják: öntözőkocsi halad végig las­san az újjászületett fasorban és bőven meglocsolja a fák alját, Ez a kis platón tíz perc alatt született meg. Már áll, egyenesen, peckesen. három méteresen. Kopaszak még a fák, de a füredi sétány mór nem kopár. A négy sor kar­csú platán már lombtalanul is ígéri a nyár hűvös árnyé­kosságát. Az erdészek rém hagyják magukra a kétszázki- lencven újszülöttet. Mind­egyik köré három vaskos póznából yédőőrséget állíta­nak, ezt majd bedrótozzák, hogy egy hirtelen márciusi saélroham kf ne döntse, de­rékba ne törje, vagy haszon­talan kamaszok meg ne ron­gálják a suhamc fákat. Nézegetem a fáosfcámat, az enyémet, mert láttam szüle- ■tését. Olaj barna a kérge, fé­nyes, csillog a fiatalságtól. Mell magasságban aranysár­ga foltot festettek ár. így je­lölték meg Alsó-Dédén azokat a kiváltságosakat, amelyek a Balaton partjára kerülték. Mint kitüntetésit, úgy viseli-a kjs platán. Törzse nem vas­tagabb, mint egy fiatal lány lábszára, de olyan vonzó is. NÓGRÁD - 1975. Megsimogabom. Sokszor fo­gom látni, remélem, még a következő években, mert ha merőlegesen egyenest hú­zok szokásos szívkórházbeli szobám ablakából a Baiaton- partra, a fát a vonal éppen érinti. Rálátok majd, figye­lem. Ha megered. ,.Biztosan”, nyugtat meg ez erdész-főnök. „Kiencvenöt százalékra kezességet vállal­tunk. Ez annyit jelent, hogy a majdnem háromszázból legfeljebb hat—hét szüleíhe- tik halva. De még annyi se. Ezeket pótoljuk. Azután nem lesz rá gondjuk az utódaink­nak, de még azok unokáinak se ” Igen, a platán sokáig él.' Hatvannyolc májusában a párizsi zavargásokkor a Szent Mihály útján kidöntöt- tek olvan platánokat, amelye­ket már Robespierre is látha­tott. Az ő korában akkorák lehettek, mint ezek most. „Elélnek százötven évig” mondja a főerdész. Biztos? „Biztos. Győződjék meg ró­la, ha nem hiszi”. Elhiszem, hogyne hinném.’ Mindenesetre megállapod­tunk abban, hogy százötven­egy év múlva megmeózzuk a füredi platánfasort. június 6., péntek 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents