Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 130. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Választási nagygyűlés a VI. kerületben Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai lAszló jogászprofesszor a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincié Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Tibor, VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Sarlós István beszéde „A negyedik ötéves tervben megyénkben az egyik legfontosabb feladat a lakásénál»* javítása. A eél 8950 lakás építése, melynek 50 százalékát a két városban kell felépíteni. Fokozni kell a több szintes beépítést, javítani kell a lakások felszereltségét ” — mindezeket a feladatokat tűzte célul az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága erre a tervciklusra. A tervek megvalósultak, ennek egyik szép példája Salgótarján városközpontjának rendezése is. — kj — Hatalmas tranzitforgalom — zökkenőmentesen Még* több irányronat, csökkenő állásidő i gyorsító és létszámhiányon Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőséget. — Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét” azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlanség és az igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e házból a haladó gondolatot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes törekvéseit. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját arrpak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság műveltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, eszmei kisugárzó erejében. — Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk —, folytatta — az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló;- perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételekét, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőttkorinak továbbtanulási lehetőségét, tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket. Társadalmi ügy — 1975-ben a nemzeti jövedelemből 10,4 százalékot használunk kulturális célokra. Tovább fejlesztjük intézményrendszerünket, a közoktatást, a felsőoktatást, \ a közművelődési hálózatot. A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik, ezért indokolt és szükséges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában növekvő szerepet vállaljanak a társadalmi mozgalmak és a tö- megszervezetek is. — Iskola, egyetem, tudományos, vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény, vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Minden alkotó- műhely a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak’ arra, hogy képességeiket a társadalom számára hasznosan kifejlesz- szék és ezt alkotásaikban kifejezzék. — Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég” az alkotók és a műélvezők közötti — a művek alapján létrejövő — munkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek sugalmazói lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásnak. — A közelmúltban országszerte — népfrontfórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szakismerettel, magasfokú általános műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjukkal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinkét, képesek és készek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. Szövetségi politikánk Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről. A szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek közölt aláhúzta: — A Hazafias Népfront választási felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hívők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kérdésben — tudniillik abban, hogv dolgozó emberek ’alkotta társadalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelő- eszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban. növekvő jólétben, a kizsákmányolás vészéivé nélkül, a művelődési lehetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozzanak. Mindezt csak a szocializmus képes biztosítani a magyar nép javára. — A szövetségi politika hatásfoka nagymértékben függ attól, hogyan alakul a munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, felkészültsége alapján elfoglalt helye, ereje. Nőtt a szakmai felkészültség — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagymértékben megnö- vekedett. A munkásosztályt a vezető szerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe; egyre felkészültebben, egyre felelőseb(Folytatás a 2. oldalon) Mihail Leszecskonak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével szerdán délelőtt delegáció érkezett hazánkba. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Drecin József, Talán nem is kell már bizonygatni, milyen nagy feladatok megoldása hárul immár évről évre a MÁV-ra. A kulturált személyszállítás megvalósítása mellett, különösen nagy fegyelmet, szervezést és folyamatos munkavégzést igényel az a hatalmas mennyiségű árú és egyéb termék, amelynek elszállításáról időben történő továbbításáról gondoskodnia kell a vasút dolgozóinak. Ebből a munkából becsülettel kiveszik részüket a Somoskőújfalutól, Apc—Zagyvaszántóig terjedő állomások szocialista brigádjai, melyek között is nagy felelősség hárul a Salgótarján -külső vasúti csomóponton dolgozókra. Hiszen az Európát átszelő észak—déli tranzitvonal útjába esnek, s nagy szerepük van a Svédországtól Irlkig bonyolódó forgalom zökkenőmentessé tételében. Erre — mintegy jellemzésként — csupán egy adat: a Szolnok, illetve Lö- kösháza állomásokra összeállított irányvonaloknak több mint hatvan százalékát teszi ki a Romániába, Bulgáriába, Török, és Görögországba, sőt a Szaúd-Arábiába menő szerelvények forgalma. Ezek mellett — természetesen — a másik legnagyobb feladat a salgótarjáni és a környező ipartelepek, üzemek alapanyag-ellátásának zavartalan biztosítása, a késztermékek elszállítása. A vasúti munka hatékonyságának, eredményességének növelésében nagy Szerepe van a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére indított munkaversénynek, amely ezt követően is tovább tart. A vasutas szocialista brigádok a kongresszusi munkaverseny második szakaszában is kimagasló eredményeket értek el. Salgótarján-külső pályaudvaron a vállalt 14,5 órás átlagos kocsitartózkodással szemben 14,4 órára teljesítették az egyébként népgazdasági igényt is és a nemzetközi forgalomban jelentős irányvonatok összeállítását, illetve indítását tizenöt százalékkal teljesítették túl. Tovább csökkent a vonatok állásideje, nagyban javult a személyvonatok tiszaz Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes. dr. Szita János a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, jelen volt V. J. Pavlov a Szovjetunió budapesti nagykövete is. tasága. Különösen jó eredményt értek el a szocialista brigádok a művelődési vállalások területén: a kollektívák segítő erejének hatására a múlt héten lemorzsolódás nélkül tett sikeres vizsgát az általános iskolai hetedik és nyolcadik osztály anyagából tizenhat dolgozó. A somosiköújfalui határállomás dolgozói szintén jelentősen túlteljesítették a kocsikihasználást és a berakandó árutonnatervet, s 245 percről 204-re csökkentették a vágás yfoglaltsági időnormát. Kisterenyén — a Somoskőújfaluihoz hasonlóan— tovább javították a személyszállító vonatok menetrendszerűsé- gét. Különösen jelentős — a vasúti szállításokat megSzerdán délelőtt fél kilenc órai kezdettel a megyei művelődési központ színháztermében folytatta munkáját a IV. országos véradó-konferencia. A megyék küldöttei a tudományos előadások közül először dr. Simonovits István professzornak, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatójának a vér és vérkészítmények fel- használásának alakulásáról, az elkövetkezendő évek várható igényeiről tartott előadását hallgatták. Előadásában a professzor beszélt arról a szemléletbeli változásról, melyet a vérkészítmények alkalmazásánál kell elérnünk. 1974-ben még volt olyan megye, ahol mindössze 7 százalék volt a vörös- vérsejt-koncentrátum felhasználási aránya, ugyanakkor volt olyan terület, ahol megközelítették a 100 százaiéi*» felhasználást. Ez a feladat a véradásszervezés szempontjából folyamatosságot, egyenletességet igényel, s továbábra is növelni kell az intézeten belüli véradásokat. Dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a III—IV. véradókonferencia közötti időszak véradómozgalom szervezésével kapcsolatos tapasztalatokról szólt előadásában. Elmondta, hogy az intézeten belüli véradás terén elsősorban a szocialista brigádok, a szocialista szerződések már eddig is hathatós segítséget nyújtottak. Ugyanakkor az OHVI-val és a vértranszfúziós állomásokkal való jó együttműködés alapján előtérbe került a véradók egészségügyi gondozásának kérdése is. enyhítő — vállalásokat végeztek a vonatkísérő szocialista brigádtagok: szabadnapok illetve kommunista műszakok ideje alatt több jelen, tős szállítmányú szerelvény továbbítását végezték el. Nagybatonyban is — bár átlagon felüli brigádteljesít- mény njnes , — teljesítették vállalásaikat a brigádok, hasonlóképpen Apc—Zagyva, szántó állomáshoz. Említés, re méltóan dolgoztak viszont a pásztói állomás dolgozói, akik az. egész évre vállait háromseáz társadalmi munka, órából már az első negyedév során több mint kétszázat fordítottak a helybeli száz- személyes óvoda építésének segítésére. Az OHVI szervezési osztályvezetője, dr. Lépes Péter Az intézeten belüli véradások szervezésének tapasztalatai címmel a vérkészítmények iránti igény évenkénti jelentős növekedéséről számolt be. Dr. Gál György, a szegedi vértranszfúziós állomás főorvosa nagyon érdekes, kérdésről, a szívműtétekhez szükséges vér gyűjtésének tapasztalatairól beszélt előadásában: A szegedi vérellátó-szolgálat ellátási körzetéhez tartozó I. sz. sebészeti klinika szívsebészeti osztálya 1966 óta több mint 500 szív-tüdő készülék segítségével végzett nyitott szívműtétet, és évente körülbelül 50—80 egyéb szív-nagyér műtétet végzett. Dr. Kovács Máté, a Honvéd Vórtranszfúziós Állomás főorvosa a véradómozgalommak a népesedéspolitikai célkitűzések megvalósításában betöltött szerepéről, dr. Vedrődi Károly, az OHVI-donorosztály főorvosa pedig Budapest vérellátásának kérdéseiről, a vér- transzfúziós állomások együttműködéséről tartott színvonalas előadást. A szünetben a József Attila Megyei Művelődési Központ klubjában Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára köszöntötte a kedden kitüntetett véradókat, véradó- szerveiaőiket Az előadások elhangzása után tizennégyen szóltak hozzá a felvetett problémákhoz, kérdésekhez. A konferencia résztvevői délután városnézésen vettek iészt, meglátogatták az öblös- üveggyárat, valamint megtekintették a somoskői bazall- ömlést és a Madzsar József megyei kórházat. Az előadások ma tovább folytatódnak. Pu|o Frigyes a Francia Wö*2«irs«ssägb*i utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Jean Sauvagnargues-nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének meghívására június 5-én hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. Tájértekezlet Salgótarjánban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központ] Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya tegnap tájértekezletet szervezett Salgótarjánban, a budapesti, a Heves és Nógrád megyei pártbizottságok, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa információs felelősei számára. A megyeszékhelyre érkezett vendégek előtt a megyei pártbizottság székhazában Batta István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője . A ipolitikal információ tapasztalatai” címmel tartott előadást Az élénk vita után Nádas- di József, az MSZMP Központi Bizottságánál^ alosztályvezetője foglalta össze a politikai információ időszerű feladatait. A politikai információs felelősök tegnapi megbeszélésén részt vett dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság ti kára és Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora. Budapestre érkezett Mihail Leszecsko IV. országos véradó-konferencia Megkezdődtek a tudományos előadások
