Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

..... — -■ — mwrwmmmf, ii „ Harry Gelhaar, a Vofksstime ludósítója (NDK): A repülőtér parancsnoka (Az Amurtól a Csendes-óceánig c. riportsorozatból) A Bajkál—Amur vasútvonal összeköttetést. mentén tekvö falvak között helikopterrel tartják fenn az Nem túlzás azt állítani, féle hülye hurcolt kígyókat a képpen földet kellett érnem, hogy Szibériában és a Távol- repülőre?” Ekkor megjelent mert az üzemanyagnak már a Keleten, ezeken az óriási tér- a fülke ajtajában a zoológus, végén jártunk. Megkértem a ségekén a repülőgép lett a egy fiatal, nagy szakállú fic- repülőtér parancsnokát, hogy leghétköznapibb közlekedési kó. Olimposzi nyugalommal a kifutópályával párhuzamo- eszköz. Ha valahol a tajgá- összeszedte a csúszómászó- san rakjon ki , benzineshor- ban olajkutat fúrnak, akkor kát, és a pulóverjébe dugta dókat, és gyújtsa meg őket, a bulldózerek, a lakóházak őket. Aztán hozzám fordulva hogy ezek alapján tájékozód- epületblokkjai ugyanúgy, mint így szólt: „Mit kell olyan hassam. A nagy viharban a fúrótorony, légi úton kerül lármát csapni néhány ártat- azonban nem sikerült nieg- a helyszínre.’ Ha valaki meg- lan . teremtmény miatt? gyújtani a benzint. „Lőjjenek betegszik, legyen az bármi- Egyébként sem mérges ki- bele a hordóba, majd akkor gyók, azonkívül repülőket fellobban a láng” — taná- nem esznek. Nem szeretik esoltam rádión keresztül a őket”... repülőtéri ügyeletesnek. Vég­—Volt veszélyesebb kalan- re fellobbantak a fáklyák, dunk is. Például, amikor le- Leereszkedtem, letettem a gé>. szálláshoz közeledve a föld- pet. Mikor a könnyű gépma- ről közölték velem, hogy lent ötven- hóvihar tombol. A látási vi­repülő. szonyok a nullával egyenlők, tó a nullán állt. A leszállás nyúlánk, Nekem azonban mindenféle- azonban sikerült... lyen távoli ponton is, a be­teghez repülőgépen, vagy he­likopteren siet az orvos, vagy ugyanilyen úton-módon szál­lítják kórházba a pácienst. Ivan Karamanovval, a ha- barovszki repülőtér parancs­nokával beszélgetek, egy éves, hivatásos Alakja sportosan napbarnított az arca, neve-, tős, szeret tréfálkozni. — Miért lett repülő? — Kora ifjúságomtól kezd­ve mindig a repülésről ál­modoztam. A harmincas évek. ben a szovjet légiforgalom vi­harosan fejlődött. Abban az időben olyan kiváló repülők, mint például Valerij Cskalov szolgáltak példaképül szá­munkra ugyanúgy, mint ahogy manapság az űrhajósok a példaképei az ifjabb nemze­déknek. Sok fiatal fiú és leány akart akkoriban repülő lenni. Nekem szerencsém volt, felvettek Zaporozsje város re­pülőiskolájába. Aztán kitört a háború, önkéntesnek jelent­keztem a frontra. Az első bevetéseim Sztálingrádnál voltak, a háború utolsó nap­jaiban pedig Berlin fölött re- pültem ... — Hogyan került a Távol- Keletre? — 1945-ben szólítottak fel, hogy utazzam ide. Az élet romantikája vonzza a fiatalo­kat Szibériába, a távoli észak­ra, a Távol-Keletre. — Érdekes — folytatja Ka- ramanov — az összes föld­rajzi térkép, amelyet kézhez kaptunk, már a nyomtatása alatt elavult. Az élet . gyor­sabb ütemben halad előre, mint ahogy a térképészek dol­goznak. Itt van akár a mi re­pülőterünk. 1929-ben szállt le itt az első repülőgép. Haba­rovszkból Szahalinig 11 nap aiatt vergődött el rajta az ember. Ma ezt a távolságot 2 óra alatt tesszük meg. — Hosszú repülési ideje alatt bizonyára ak^dt emlé­kezetes repülése is. — Természetesen. Egyszer egy zoológus repült a gépün­kön, aki a hátizsákjában kí­gyókat szállított. Valahogy kiszabadultak' az állatok, és bemásztak a pilótafülkébe: Az egyik kígyó már a fékemre kapaszkodott fel. A fedélzeti mikrofonba kiabáltam: „Mi. dár a földhöz ért, megráz. kódott.. Az üzemanyag-muta­Fiild alatti erőmű Föld alatti hidroakkumu­lácios erőművek tervét dol­gozták ki moszkvai mérnö­kök. Az ezer méter mély ak­nától járatok ágaznak el — ezek az erőmű medencéje. A A föld alatti energiaakku- jnulációs erőművek gazdasági mutatói igen kedvezőek. A ha­talmas szintkülönbség miatt a hasonló kapacitású hagyo­mányos létesítményekhez ké­közeli gránittömbbe vésték pest tizedannyi vízre van az erőmű géptermének he- szükség. Az új típusú erőmű- lyét. A felszíni víztárolót a vek nagy előnye, hogy nem töld alattival páncélozott cső- változtatják meg a környeze- vek kötik össze. tét, azaz-a természetet.' Termékstruktúra és képzettség Évek óta makacsul tartja pításokat tartalmazó bekez- A népgazdasági tartalékok magát egy tévhit: a vállala- dés... de nem következik, feltárásának alapvető feltété tok, a munkahelyek azt hí- Nem következhet, mert újabb szik, hogy az iskoláknak, a kérdéseket kell feltenni, tanulmányi idő befejeztével, . , Praktikus, de nem jo minden tekintetben kész, bár. milyen szakmában azonnal teljes értékű munkaerőként használható fiatalokat kell ki- bocsátaniuk. A szakmastruktúra, a min­denkori létszámarány, a mun­le a rendelkezésre álló mun­kaerő elosztása és újraelosz­tása, oly módon, hogy ezzel a hatékonyság javuljon, emel­kedjék ■ a termelékenység, vagyis: hogy a munkaerő a népgazdaság szükségleteinek kások és az alkalmazottak megfelelő helyre koncentrá­Való igaz: a szakképzésnek szakmai képzettsége a min- lódjék. Sokan és sokszor el, — és mindenfajta oktatás­nak — voltak és vannak adósságai a korszerű szak­emberképzésben. De ettől füg­getlenül: tudomásul kell ven­ni, hogy a legkorszerűbb, a legnagyobb hozzáértéssel vég­zett oktatás — értve ezen az iskolai oktatást — csak alap­ismereteket nyújthat. A leg­jobb esetben .is olyan ismere­teket, amelyeket könnyen és denkori termékstruktúra függ- mondták, leírták már: a je- vénye. A termékváltás vi- Ienlegi tervszerűtlen, spon- szont — bármennyire is hisz- tán munkaerőmozgás helyett szűk, akarjuk — nem csu- irányított, befolyásolt murika­pán elhatározás, vállalkozó erőpiacra lenne szükség. An. kedv, vagy vezetői bátorság nak biztosítására, hogy embe- kérdése. Függ a körülmények- rek százezrei — vagy eset­től, a gazdasági környezettől, leg csak tízezrei — ne a gaz- a feltételektől és sok olyan daságtalan, rossz hatékony­tényezőtől, ami már nem so- Sággal dolgozó ágazatokban, rolható kizárólag a vállalati munkahelyeken tevékeny­szférába. Mindez, persze, nem kedjenek, hanem a dina­a munkahelyeken, a speciális vagy a változó igények sze­rint. Finoman fogalmazva gyorsan fejleszthetnek tovább jelentheti a vállalatok teljes mikusan fejlődő, nagy jövő felmentését, mert. ha egy- előtt álló ágazatokban. Hogv egy üzem, önerejéből, min- a „jó”1 és a „rossz” munkahe- den külső segítség nélkül, lyek ne vonzhassák egyenlő nem is változtathatja i meg esélyekkel a munkásokat és gyökeresen a termelési prog- az alkalmazottakat. S ha ezt ramját, azért . lassan-lassan sikerülne elérni, rögtön len. Néhány közbevetett kérdés: módosíthatja a gazdaságossági ne értelme a munkaerő rend­miért kell kormányhatároza- feltételekhez és körülmények- szeres átképzésének. szak- tot hozni arról, hogy a vállá- hez igazíthatja a termékvá- mai és általános műveltsége latok kötelesek gondoskodni a lasztékát. Mondom: lassan, emelésének. Nemcsak azért, munkások és az alkalmazót- lassan.. . Ahogy a gazdasági mert az egyik gyárból a mé­ták rendszeres, a mindenkori környezet, a hitelfeltételek, sikba csak alaposabb szakmai termelési igényekhez igazodó a kereslet s annak felismerő- tudással. speciálisabb szak­továbbképzéséről? Miért kell se lehetővé teszik. ,S a lassú képzettséggel lehetne átmen- egy öntevékeny alapon létre- tempó mellett nyilvánvaló, , ni (s nemcsak egv forinttal hozott munkástovábbképző hogy a munkaerő szakmai át- magasabb órabérért), ha- központ munkatársainak és képzése és 'továbbképzése is vezetőinek arról panaszkod- lassúbb lesz. Mert ugyan niuk, hogy kezdeményezésük miért kell ezt forszírozni, ha az általános érdektelenség egyszer a hagyományos tér- _ _ __ m iatt kudarcra van ítélve? mékek hosszú évekig „élhet- boldogulhat hosszabb távon. Miért kell újból és újból meg- nek”, ha piacuk van, ha el- ha rendszeresen fejleszti a állapítani, hogy annak a bi- adhatók? szakmai kénzettségét és az zonyos kormányhatározatnak . általános műveltségét. — amely a munkások tovább- Ha sikerülne elérni... . ... , . t . k , , . képzéséről szól - a végrehaj- * vállalatok tovabbkep­tása, finoman fogalmazva is Praktikus gondolkodásmód í?s^eI}..va erdekeltsege mel- vontatottan, döcögve halad? és — ki kell mondani! — t®hat. .odf ke Pf al híarV Következhetne itt a vállala- ezért ' a gyakorlatiasságért a. ™ul}k.as?k> alkalmazottá:-, tokát egyértelműen elmarasz- nem csupán a vállalatok a érdekeltségét, taló, súlyos kritikai megá'lia- felelősek. • Vérté« Csaba nem azért is, mert a mun­kásnak előbb-utóbb fel kelle­ne ismernie, hogy ugyanazon a munkahelyen is csak úgy Hatékonyabbá vált a szakszervezeti munka a szécsényi ELZETT-ben (Tudósítónktól) A szécsényi járás legna­gyobb üzemében, az EL- ZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében be­fejeződött a szakszervezet vezető testületéinek és tiszt­ségviselőinek újjáválasztá­tások kedvező légkörének elsődlegessége mellett új igények és feladatok kerül­tek felszínre. Mindezekkel párhuzamban tapasztaltuk, hogy valamennyi szinten erősödött a képviseleti te­vékenység, sokan mondtak ________ ____I___ véleményt a tennivalókkal ps s a. Mindez jelentős esemény 0 az új tisztségviselőkkel kap- volt, hiszen a vezető szer­vek és osztályok,- a műhely­bizottságok szakszervezeti vezetői idén első alka­lommal adtak számot a négy év alatt végzett tevékeny­ségről. Az idei választások job­ban mozgásba hozták a tag­ságot és mint Benedek Sán- dorné szb-titkár i6 örömmel állapítota meg: — A válasz­Gyermekbalesetek A közlekedési baleset mindig megráz és felkavar, de kétszeresen megdöbbent, ha gyermeket ér baj. Pedig mostanában fokozó­dik a veszély. Befejeződött a tanítás, a nyári nagy vakációnak örülnek a gyerekek, szülők és pedagógusok. Nem a vakáció fokozza a veszélyt, hanem az, hogy sokszor felügyelet nélkül maradnak a gyerekek. Méghozzá nem egy-egy órára, ha­nem napokra, hetekre. Milyen is a gyermek? Ha könyvekkel, tás­kával iskolába indul, érzi a felelősséget, több­nyire komoly és megfontolt. De a nagy vaká­ció mámora feloldja a fékeket, a gyerek ön­feledten játszik, meggondolatlanul rohan át az úttesten. Fel sem fogja a veszélyt, de könnyen baj történhet. , Nem régen történt Balassagyarmaton, hogy egy gyermek szabálytalanul vágott át az úton, kissé figyelmetlen volt a járművezető is és a gyermek súlyos balesetet szenvedett. Romhányban hatéves gyermek okozott bal­esetet, csupán a szerencsén múlt, hogy köny- nyebb sérülésekkel megúszta. Salgótarján belterületén történt és akik látták, soha nem felejtik el. Hatéves gyerek' rohan. Fékcsikorgás, koppanás. Aztán nien- töszirénázás, kórház. Túléli, vagy netán nyo­morék marad? Az elmúlt évben megyénkben 12 gyer- mekbalcset történt, 25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vajon mit hoz az idei nyár? Mit csinál a gverek, amíg cn dol­gozom — tolakszik fel a kérdés minden szü­lő tudatában. Az aggódás kevés, a tétlenség bűn. A sza­bályos közlekedésre kicsi korától oktani, ne­velni kell a gyereket. Személy«» jó példával segíthetünk a legtöbbet. Minden sétát, együt­tes bevásárlást és minden alkalmat használ­junk fel arra, hogy a gyerek vérévé váljék: álljunk meg, mielőtt az úttestre lépünk! Néz­zünk előbb balra, aztán jobbra és csak ak­kor induljunk a túlsó oldalra, ha szabad az út, ha nem fenyeget' veszély és mi sem oko­zunk balesetet. Nem szeretnék alig hegedt sebet fellépni, de mások okulására említem a 15 éves kesze- gi fiú halálos motorosbalesetét. Jó dolog az, ha a gyereket kerékpárral, mopedoet aján­dékozhatjuk meg. De a szülők, a szomszédok és minden szemtanú a felelősségre is gondol­jon. A gyerek büszke, szilaj természete roha­násra ösztönzi, de ne engedjük a vesztébe rohanni. A szülő ne csak az ajándékról gon­doskodjék, hanem a közlekedési szabályok elsajátításáról és fegyelmezett betartásáról is. A szomszédok, a járó-kelő emberek ne legyenek közömbösek, ha könnyelműen szá­guldozó fiatalokat látnak. Tegyék azt, aoi kötelességük! Gondoljanak arra, hogy nekik is van gyerekük, vagy éppen ők lehetnek az áldozatok. A legtöbb iskolában intő szóval és gyakor­lati tapasztalatokkal oktatják a közlekedé­si szabályokat. De a nevelés nemcsak az is­kola. hanem a szülök és a társada!om közös feladata. Minden lépésnél nem foghatjuk a gyerek kezét, nem lehetünk mindig mellette de felelősségünk fokozottabb mos*, a nyári szünetben. F. L. csolatban. Négy évvel ezelőtt gondolni sem mertünk azok­ra az. eredményekre, ame­lyekről az idei választások során valamennyi szinten számot adhattunk... Az adatfeldolgozás gépe­sítését. a beruházások meg­gy orsitását hiányolták ré­gebben. s most arról adhat­tak számot, hogy a terme­lés zártsága elérte a 98 szá­zalékot. Négy évvel ezeiőt; a dolgozók a szociális léte­sítmény élt átadására vártak, sok esetben a vezetők a gyár­udvaron áilva fogadták a Budapestről érkező alkatré­szeket. hogy azokkal el tudják látni a délutános mű­szakban levőket. De mind­ez már a múlté. Mert —mi­ként Száraz István gyáré gy- ségvezető is utalt rá — a fejlődés legékesebb bizonyí­téka.' hogy a termelési ér­ték tizenkétszeresére, az át­lagkereset közel két és fél­szeresére, az állományi lét­szám pedig 1,8-szeresáre nö­vekedett az elmúlt négy év alatt. i Széles körben tapasztal­ható. hogy a gyáregység to­vábbi fejlődése egyaránt foglalkoztatja a vezetőket es a dolgozókat is. Ez azon­ban á kollektíva helytállásán es a politikai munsa haté­konyságán múlik. Éppen ezert, a szakszervezetnek már nem az alapvető felté­telek megteremtésére, ha­nem az elért eredmények to- Vább fejlesztésére. a megle­vő lehetőségek hatékonyabb alkalmazására és a munka- kapcsolatok erősítésére kell törekedni. . A beszámolók során nyíl­tan és őszintén szóltak a gondokról is. Ezekből ki­tűnt: egyértelmű, hogy a szakszervezeti munka tar­talmát. .színvonalát tovább kellene fejleszteni. Ebinek alapfeltétele a gyáregység­ben végzett párt irányító- és ellenőrző tevékenység fokozása, a választót tiszt­ségviselők aktivitása es mozgalmi tudásuk növelése. Megállapították: a gyáregy­ségi szakszervezeti munka a műhely- és osztálybizottsa- gok megalakulása után de- mokratikusábbá vált, s ez valamennyi munkaterületen kedvező hatást váltott ki. Hatékonyabbak lettek a ter­melési tanácskozások. a munkaértekezletek, gyor­sabbá vált a dolgozók ügyes­bajos dolgainak intézése. Kü­lönösen jelentős, hogy a munkások körében 76.5 szá­zalékról 90.5 százalékra nőtt a szervezettség, erősödőit az érdekképviselet. Fejlődött — főleg meny- nyisegileg — a szocialista brigádmozgaióm. Jelenleg a negyvennégy brigád több mint négyszáz tagot tömö­rít »óraiba, akik számos al­kalommal szereztek már el­ismerést a megyei szintű soorí- és kulturális vetél­kedők során. Az eredményes ellenére viszont, körükben még hatékonyabb szervező és felvilágosító munkára van szükség. Pozitívan értékelhető az ELZETT szécsényi gyáregy­ségében a munkássá válás folyamata. A tulajdonosi ér­zés erősödésével párhuza­mosan válnak egyre inkább képessé az egyén és a kö­zösség által meghatározóit nagyobb feiadalok megóvá­sára a dolgozók. A gyáregy­ség szakszervezeti tagsaga a jövőben is segít abban, hogy a munka magasabb szintre emelkedjen. ered­ményesebbé váljon. Hi.szts az mindenki érdeke. . R. J. NÚGRÁD - 1975. június 27., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents