Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
Tapasztalatcserén barátainknál (l.) A KGST-országok mezőgazdasági termelése A mezőgazdaság és élelmiszeripar termelése a KGST- országokban sokkal nagyobb ütemben növekszik, mint a világ termelése vagy a Közös Piac országainak termelése. A KGST-titkárságé ban a TASZSZ tudósítóiának elmondották. hogv a szervezet megalakulása óta a tagországok állatenyésztése több mint kétszeresére nőtt. Ugyanez idő alatt a hús- és szőrmetermelés 10- és félszeresére, a toiástermelés 3,7-szere«ére. a tejtermelés 2.25-szeresére emelkedett. Jelentősen növekedett ezeknek a termékeknek a fogyasztása, ugyanakkor csökkent a kenvér- és általában a gabonafogyasztás. A KGST-országok mező- eazdaságában a szocialista szektorhoz tartozik a mező- gazdasági területek 97 százaléka. Jelentősen növekedett a műszaki felszereltség is, a traktorállomány a KGST megalakulása óta mesnégv- szerződött. 3,7-szeresére növekedett a kombáinok száma és növekedett azok termelékenysége. A gazdasági ösztönzés hatására a KGST minden országában állandóan növekszik a mezőgazdaság bruttó termelése. Bulgáriában az elmúlit két évtizedben 2.5-sze- resére Csehszlovákiában és Magyarországon másfélszeresére az NDK-ban 1.8-, Lengyelországban 1.6-. a Szoviet- unióban és Romániában több mint 10-szeresére növekedett. SKÜ-huzalmüben. Hiányzik — hiánycikk... ’ Bármilyen furcsán is hangzik: négy-öt asszony, vagy lány hiányzik — és hiánycikk lett... Vagy, legalábbis, igen-igen ritkán lehet kapni a háziasz- szonyok, de különösen a dolgozó nők második műszakját megkönnyítő, előcsomagolt, mosott, koptatott, vagy éppen szeletelt, gyalult, zöldéig- és főzelékfélét. Sokáig hiába keresték a kilós kiszerelésű koptatott újburgonyát, gyalult tököt, szeletelt káposztát, vagy a kedvelt félkilós, tisztított zöldségescsomagot. Nem tudjuk kérem, mikor lesz! — hangzott általában a válasz. S még a legilletékesebb helyen, az emígyen előkészített félkész áruk legjavát piacra szállító vállalatnál, a MÉK.nél sem tudták. Igaz ugyan, hogy Salgótarjánban éppen ilyen célokra létrehoztak egy kisüzemet, korszerű gépekkel szerelték fel, de nem tudták üzemeltetni. Immár hetek óta állnak a gépek — magyarázták a vállalatnál —, mert munkaerőhiánnyal küszködünk. Mi, a központ dolgozói végeztük el o próbaüzemelést is, pedig csak négy.öt, munkaalkalmat kereső lány, vagy asszony kellett volna, hogy megindulhasson a tisztítás, csomagolás. S bár a múlt hét közepén már fél gőzzel beindult a kisüzem, a létszámgond — továbbra is gond. Nem célunk mun. kaeröt toborozni a MÉK.nek, csupán megjegyezzük: íme, néhány munkás hiánya így csinál nagyon sok háziasszonynak bosszúságot. k. Cf. Az NDK védjegyével a nagyvilágban A Német Demokratikus Köztársaság szerszámgép- iparának 60 üzemében és két kutatóközpontjában több mint 700 ezren dolgoznak. A szerszámgépipar fontos része a gépiparnak és előkelő helyet foglal el az ország népgazdaságában. Termelése 1966. óta mostanáig a nyolcszorosára emelkedett. sere helyezik. Amit ezen a területen eddig elértek, az főként az NDK és a Szoviet- unió közötti közvetlen együttműködésnek köszönhető. de természetesen valamennyi szocialista ország érdekelt résztvevője a fejlesztésnek. A KGST-országok közötti szakosodásban az NDK szerszámgépiparára jóval nagyobb feladatok várnak, mint eddig. A szérezámgépioar kutató- intézetei a szocialista országok és a Szovjetunió intézeteivel együttműködve azon fáradoznak, hogy emeljék a gyártmányok műszaki színvonalát, gépesítsék a termelést és a jelenleginél is gazdaságosabb módszereket dolgozzanak ki. Az NDK szerszámgépei nemcsak otthon, hanem külföldön is keresettek. A ..WMW” jellel ellátott géneket szívesen vásárolják mindenütt a világon, amelvnek országaiban jelenleg több mint 200 000 NDK-beli szerszámgép öregbíti az iparág hírnevét. Franciaországban például minden tizedik importból származó fogazógéo az NDK-ból érkezett. Olaszországban pedig minden tizenkettedik. Minden tizedik fúrókészülék, amelvet Anglia külföldön vásárol. az NDK iparának terméke. Japánban és több más országban is növelték a demokratikus Németországból importált szerszámgépek mennyiségét. Spanyolországban a számjegyvezérlésű gének ötven százalékát az NDK-ból vették, a Német Szövetségi Köztársaság pedig 60 000 szerszámgépet importált az NDK-ból. A világ szerszám- géokivitelében az NDK a második helyen áll. Gvártási nrofiliuk szerint az iparág üzemei öt nagy kombinátra oszlanak. Négyben szerszámgépeket, az ötödikben pedig szerszámokat készítenek. Valamennyi közül a több mint 20 000 főt foglalkoztató berlini ..Október 7.” Állami Szerszámgép- kombinát és a Karl-Marx- Stadtban működő ..Fritz Rec- kert” kombinát a legnagyobb. ahol több mint 24 000 fő dolgozik. A KGST-országok közötti egviittműködés keretében most a legnagyobb súlyt a számi esv vezérlésű szerszámgépek gyártásának feilesztéVASTAGKENDÖS néni toppant be a mátramindszenti tanácstitkár irodájába. Haragosan fújtatott, a kezében lévő műanyag táska repedéseit pattogtatta kérges ujjaival, szemei szikráztak. — Jegyző úr! Miért csinálta ezt velem? — mondta reszkető szájjal. — Micsodát? — bámult rá megrökönyödve a titkár. — Az illetékhivatalban azt mondták, hogy hamis papíron utalta ki nékem azt a kis földet. A községi tanács ügyintéző; je megemelkedett székében. — Én? — tágra nyílt a szeme. — Maga, maga! — topogott a fényes íróasztal előtt az asz- szony. — Mikor, Julis néném? — Nem is emlékszik? — felháborodásában lekapta a kendőjét. — Hát 1923-ban, jegyző úr! A tanácstitkárból, aki ebben az időben két-három éves lehetett, nagy sóhajjal szakadt fel a megkönnyebbülés. Visszaereszkedett a székére, és mosolyogva mondta. — A jövő héten kijön a faluba az országgyűlési képviselő, annak mondja el, né- nem, mi történt magával. X A kultúrház tetejére kifüggesztett hangszóró verébriasztó, recsegő zengéssel adta tudtul a hirt a szép házas, nagy falu utcáin, a Mátra első dombjáig: fogadónapot tart a képviselő. A kék hátú emelkedőn visszafordult a hang, összegyűjtötte az apró, okos szemű gyermekeket, akik neAz a vetgélve futottak a falu közepe felé a nagy újságra. — Pista, a múltkor Julis nénit megnyugtattad — mondta a vendéglátó tanácselnök elismerő hangon Szomszéd Gy. István képviselőnek a tenyérnyi irodában, ahol a fogadónapot tartották. — Az igazat mondtam ... — kezdte a választ a képviselő, és megtörölte gyöngyöző, barna homlokát, amikor az ajtón csendesen kopogtattak. — Magadra hagylak — mondta a tanácselnök, és kifordult a másik ajtón. A képviselő elhelyezkedett a széles, búzaszínű íróasztal mögött. — Tessék! — mondta. Az ajtóban egy borostás ember állt, gumicsizmában, szürke bányászruhában. Homlokára hullott fekete haja. Sapkáját gyűrte, topogott, miközben bemutatkozott. — Kun vagyok. Kun P, István, bányász — mondta. •— Mi a baj? — kérdezte Szomszéd, és barátságosan hellyel kínálta a vendéget. Az ember sem nem szólt, sem nem ült le. hanem kritikus szemmel méregette az ünnepélyes öltözékű férfit. — No, mi baj? — kérdezte a képviselő. tulajdonképpen semmi. — Semmi ? — kérdezte meglepve Szomszéd. Beszélgetni szerettem volna magával ... X A következő látogató ide^ sesen. előre-hátra toporgott a szobában. fi nagyarányú korszerűsítés utján A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ez év tavaszán a Moldvai Szocialista Szovjet Köztársaság kolhoztanácsának tízfős szakmai küldöttségét fogadta, egyhetes magyarországi tartózkodásuk alkalmából. Ennek viszonzásaként a TOT 14 fős szakmai delegációja ez év május végén látogatott el a bevezetőben említett köztársaságba, tapasztalatszerzés céljából. Ennek a küldöttségnek magam is részese voltam. Nagyon örülök azoknak a tapasztalatoknak, amelyekkel moldvai vendéglátóink megismertettek bennünket. Centralizált irányítás A moldvai mezőgazdaság legszembetűnőbb sajátossága a kolhozoknál megvalósított centralizált irányítási rendszer. A 155 tagú kolhoztanács és végrehajtó szerve, a 11 tagú elnökség látja el a kolhozok és társulásaik konkrét termelésirányítási és fejlesztéspolitikai tennivalóit. A kolhoztanács nyolc főosztálya, nyolc elnökhelyettes irányításával oldja meg a szakosítással, a területi koncentrációval és a specializá- lással összefüggő feladatokat. Korábban ennek ellátása a mezőgazdasági minisztérium tevékenységébe tartozott. 1973. január 1-íói a minisztérium minden szakirányítási tennivalót átadott a kolhoztanácsoknak, sok jó szakembert is, a feladatok maradéktalan elvégzése céljából. A minisztérium csak a szakoktatás irányítását, a szociálpolitikai feladatok megoldását, az állami gazdaságok közvetlen irányítását tartotta meg. Moldva fővárosában, Ki- sinyovban működő kolhoztanács a szövetkezeti termelés- irányítás legszervezettlbb fóruma. A legösszehangoltabb fejlesztésre törekszik, figyelembe véve a korszerűségi kívánalmakat, a kolhozok és az általuk létrehozott társulások között. Kézben tartja a 31 rajon (kerület) — kolhoztanácsának irányítását, valamennyi ágazat szakcentrikus szervezését, fejlesztését. Csaknem kétórás tájékoztatóban közölte a közgazdasági elnökhelyettes a moldvai mezőgazdaság jelen helyzetét, és jövő elképzeléseit. Ebből kiderült, hogy a jelenlegi köz- gazdasági helyzetben a mező- gazdasági termelés gyors fejlesztésére van szükség. Moldvára különösen érvényes az előbb említettek megvalósítása, mert ez a terület a Szovjetunió egyik legtermékenyebb termőtája. Mivel aránylag kevés a csapadék (300— 350 milliméter), különösen alkalmassá teszi a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés koncentrált, nagy hozamú megvalósítására. A fejlesztési program, kidolgozásánál figyelembe vették az eddig kialakult termelési hagyományokat, az öntöz- hetŐ6éget, az árufeldolgozás és meglévő objektumok ésszerű hasznosítását, valamint a munkaerő-foglalkoztatás lehetőségeit. Az elnökhelyettes dolgozószobájában látható szemléltető térképen, terület- arányosan és szakosodási bontásban láthatók a tervezett és nagyrészt már megvalósított tsz-közi társulással létrehozott objektumok. Nagy méretekben Az ismertető során szinte mindannyian meglepődtünk azon a tervszerű és nagyarányú korszerűsítési tevékenységen, melyet napjainkban hajtanak végre. Minden ra- jonban létrehoztak egy tsz- közi továbbképző központot, mely a bevezetőben említett kolhozatanáos felügyelete alatt funkcionál. Nagy méretekben oldják meg a zöldségfélék termesztését. Hatszáz-ezerötszáz hektáros területen teljesen gépesítették a munkálatokat. A szőlő- és gyümölcstermesztést több ezer hektáron összpontosították a különféle hűtő- és feldolgozókapacitással együtt. Az átlagtól eltérő mamutgyümölcsösöket is láttunk. Ezek között említhetjük a délmoldáviai Iljics Hagyatéka almáskertet, amely 30 kilométer hosszúságban és két kilométernyi átlagszélességben húzódik a Dnyeper folyó mellett, több mint ötezer hektár területen. Az olasz sövény módjára, támberendezve telepített almáskert minden hektárján 2000—2500 gyümölcsfa található. Több magyar fajta :s van itt az olasz, a kaukázusi, a bolgár és dél-európai almafajták között A nagy hőség és kevés csapadék miatt hatalmas öntozőművek biztosítják a folyamatos vízutánpótlást, légi úton oldották meg a növényvédelmet, mechanikai úton pedig a vegyszeres védekezést. Egyetlen szál gyomnövényt sem találtunk a gyümölcskertben, a közle- kedőutakon és a víztározók mentén. Megtudtuk, hogy két év múlva az almáskert hozamát háromszorosára emelik és elérik a hektáronkénti 200 mázsás termésátlagot. Mibe került? Ezt a lenini cen tenárium alkalmából létesített hatalmas almáskertet 13 kolhoz 129 millió rubel költséggel létesítette. Jelenleg csak a befejező járulékos munkák vannak hátra. Két-három év múlva teljesen termőre fordul ez a nagy gyümölcsös. Az alapító 13 kolhoz aSzlo- bogyenszki rajon csaknem 80 ezer hektáros területén még más társulásokat is létrehozott. Például 4 ezer hektáros szőlőt, 2 ezer hektáros zöldségtermelő komplexumot, évi 12 millió rubel termelési értéket produkáló építési részleget, 120 nagy teljesítményű tehergépkocsit, és több száz traktort számláló gépállomási bázist stb. A speciális nagygépeket és betakarítókombájnokat tsz-közi gépállomásokon tárolják és innen adják ki folyamatos használatra. Dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke (Folytatjuk) kis földecske — Szajkó Lajos vagyok, a cigányhegy százhatvanöt lakójának tanácstagja —mondta a fekete bajuszos, zömök ember. — Ismerős a képviselő elvtárs — mosolygott. — Talán a gyárból — mondta Szomszéd. — Ügy van, bökte ki Szajkó — felcsillant a szeme. — Maga a nagybátonvi gép- üzem igazgatója, igaz? — Igen, de mi a panasza? Szajkó gyűrött papírt vett elő, köhintett és elkezdte mondókáját. hivatalos hangon. — A cigányheggyel kezdeném. Nincs kút, az emberek fél kilométerről hordják a vizet. önérzetesen megemelte hangját. — Ne csak a tisztaságot követeljék a cigányok, tói, a feltételt is biztosítsák hozzá! A képviselő bólintott, szór. galmasan jegyzett füzetébe. Ezt a szünetet Szajkó arra használta fel, hogy a papírlapra tekintett. — A többi már a fiatalság problémája — mondta. — Kéne egy zenegép a presszóba, egy jó mozigépész és felszerelés, hogy. egy este ne szakadjon el negyvenszer a film. A képviselő még jegyezte a panaszokat, amikor Szajkó már kifordult az ajtón, és egy vékony, tizenhét év körüli legényt tuszkolt befelé. Mikor felnézett, már a fiú állt előtte. vékony arcát. — A fiatalság problémáját szeretném előadni. — Mondd csak — felelte a képviselő, és elmosolyodott. — Kéne egy zenegép a presszóba, egy jó mozigépész es felszerelés, hogy egy este ne szakadjon el negyvenszer a film. — Te Szajkó Lajos fia vagy? — kérdezte Szomszéd. — Igen! — Hol dolgozol? — Hegesztő vagyok Nová- kon. — Brigádtag? — Szocialista brigádtag! — KISZ-tag is? — Az itthoni alapszervben! — mondta a legény büszkén. — Jól van, Zoli, utánajárok a dolognak — felelte Szomszéd. Felállt a székről, az ajtóig kísérte a vékonvdon- gájú fiút. X Este öt órára több oldalnyi panasz gyűlt össze: telekviták, jogerős bírói határozatok elleni panasz, a rossz út, a nem közlekedő autóbusz, a tsz-elnök fukarsága, rossz klubfelszerelés, csupa keservek. Szomszéd a füzet fölé hajolva átgondolta, mit kell tennie. Táskájába rakta az iratokat, a cigarettát, az üres gyufásdobozt. Fáradtnak érezte magát. Gondolata a gyárban kalandozott. Hátradőlt a székben, és nagyot sóhajtott, menni készült, ami. kor kopogtattak. Négyig tart a fogadónap. Félhomály volt, nem tudta megállapítani, ki az érkező. Nagy, fekete kendőt, széles szoknyát látott. Mindegy — gondolta meg- adóan és visszaült a székre. — Bocsánat. kedveském — szólalt meg vékony hangon a töpörödött öregasszony. — A földecském miatt jöttem... Szomszéd bátorította. — Mondja csak, néném, mondja. Az asszony leült a fotelba, elővett egy sárguló papírt. — Emlékszik rá, a múltkor azt mondta, aranyoskám, nem a jegyző úr tehet róla, hogy hamis ez a papír — meglibeg- tette az iratot. A képviselő felismerte a tanácstitkárral perlekedő nénit. Szólni sem tudott, csak egv apró nvoSésszerű hang iött ki a torkán. — Akkor mi lesz az én kis földecskémmel ? Mikor kapom azt vissza? — nézett Szomszédra az öregasszony. A képviselőnek eszébe jutott a jól sikerült fogadónap, a tanácselnök elismerése, az apró ügyekkel való foglalkozás, a parlamenti felszólalások, az izgalmas viták a bará. tokkal, az igazgatói munka minden gondja. Egyet sóhajtott, majd magyarázni kezdett az összehúzott szemöldökkel figyelő asszonynak. — Néném, az a világ, amikor maga ezt a papírt megkapta ... AZ IDŐS ASSZONY tekintetében megjelent a felismerés. Bizalommal nézte a képviselőt ... Dr. Bobál Pál — Szajkó Zoltán vagyok > -----—---------------- —■ ■ ■ ■ — mondta tnegkeményítve j NÓGRÁD - 1975. június 25„ szerda 3
