Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Törd és Khaddam megbeszélései Előtérben a közel-keleti rendezés Ford amerikai elnök pénte­ken a Fehér Házban fogadta Abdel Halim Khaddam Szí­riái külügyminisztert, aki ezt megelőzően három és fél őrás eszmecserét folytatott ameri­kai kollégájával, Kissingerrel. A tanácskozásokon a közel-kele­ti helyzet egészét és a két or­szág kapcsolatait tekintették át. Amerikai részről a Szíriái külügyminiszter látogatása be­illeszkedik, az USA közel- keleti politikája teljes felül­vizsgálatát célzó tárgyalásso­rozatba. amelynek során Ford az elmúlt hetekben találko­zott Szadat egyiptomi elnök­kel és Rabin izraeli minisz- .terelnökkel. Ron Nessen, az elnök szóvi­vője a 75 perces találkozó után közölte, hogy Ford és Khaddam „kicserélte nézeteit azokról az eljárásokról, ame­lyek révén fenn lehet tarta­ni a tárgyalásos megoldás felé való haladást a Közel-Kele­ten. A két államférfi áttekintet­te a Szíriái—amerikai kap­csolatokat is, amelyet több éves szünet után éppen egy éve újítottak fel nagyköveti szinten. Mindkét fél elégedet­ten Nyilatkozott a kapcsola­tok fejlődéséről és Ford biz­tosította vendégét arról, hogy az Egyesült Államok továbbra Is érdekelt a kapcsolatok bő­vítésében és elmélyítésében. A két külügyminiszter több órás eszmecseréje után Kis­singer úgy nyilatkozott, hogy „igen konstruktív tanácsko­zást” folytattak a közel-keleti tárgyalásokról és a béke kilá­tásairól. Khaddam az eredeti tervektől eltérően, szombaton délelőtt még egyszer vissza­tért az amerikai külügymi­nisztériumba és munkareggeli keretében újra tárgyalt Kis­singerrel. Az elnöki szóvivő az ame­rikai politika felülvizsgálatát érintő kérdésekre válaszolva csupán arra szorítkozott, hogy megerősítse Kissinger múlt heti nyilatkozatát, amely sze­rint két-három héten belül várható az új közel-keleti po­litika körvonalazása. Hangsú­lyozta, hogy Ford és Khad- dsen találkozóján semmilyen konkrét megállapításra nem jutottak. Diplomáciai csator­nákon folytatódik az eszme­csere Washington és a közel- keleti fővárosok között. (MTI) Samura Machet beszéde jflozambik iié|)köx<»i*iai«gf lesz Június 25-én a telies füg­getlenség kivívásának nap­ján Mozamtoikot népköztár' sasággá fogják nyilvánítani — jelentette ki Samora Ma- chel. a FRELIMO elnöke a felszabadítási szervezet köz­ponti bizottsága ülésén mon- dott megnyitó beszédében. A főváros ■ Lourenco Marwaues közelében fekvő Tofo-ban a pénteken kezdődött plenáris ülésen, a FRELIMO központi bizottsága a többi között, megvitatja az ország jövendő alkotmányát, az államosítási intézkedésekről hozandó tör­vényt, valamint a tömegszer- vezetek megszervezésének kérdéseit. A tanácskozás fon­tos téma’a az 1974. szeptem­ber óba hivatalban levő át­meneti kormány eddigi te­vékenységének és a népköz­társaság jövendő kormánya összetételének kérdései. Samora Machel meenvitó beszédében katasztrofálisnak nevezete azokat az állapoto­kat. amelyeket a több évszá­zados gyarmati kizsákmányo­lás hátra hagvott az ország­ban. A FRELIM0 elnöke hangsúlyozta, hogy a gyar­matosítás maradványainak felszámolásához elengedhe­tetlen a nép telies alkotó ereiének kibontakoztatása, a dolgozók átfogó mozgósítása és szervezése, az ország va­lamennyi rendelkezésre ál* ló erőforrásának kihasználá­sa. valamint a FRELIMO és a kormány megfontolt veze­tése. A FRELIMO elnöke java­solta. hogy alaoítsanak oárl- iskolát. valamint több okta­tási intézményt az államigaz­gatás úi kádereinek kiképzé­sére. A FRELIMO elnöke közölte, hogy az ország jö­Hazafias csapatok Laosz fővárosában A Patet Lao hírügynökség cöziése szerint a hazafias erők .■sapatai Luang Prabang la­tosainak kérésére bevonultak i laoszi királyi fővárosba, rogy szilárdabb rendet biz- osítsanak. A vientianei had- íereg katonái és tisztjei, Lu- ing Prabang polgármestere és a város lakói melegen üdvö­zölték a hazafias erők kato­náit. Luang Prabangban egyesí­tették a vientianei fél és a Laoszi Hazafias Front rendő­ri erőit, így a városban most egységes rendőrség működik. (MTI) vendő néphadseregét közvet* lenül a párt irányítása alá helyezik majd. Samora Machel hangsú* Ivozta. hogy Mozambik min­dig is támogatni fogia a szabadságért és a független­ségért küzdő népek mozsal- mait, legyenek azok az afri­kai kontinensen, a Közel- Keleten. vagv Délkelet- Ázsiában. Vonatkozik ez a chilei néonek a fasiszta dik­tatúra elleni harcára is. Mo* zambik szoros szövetségben érzi magát a portugál nép­pel — mondotta. A FRELIMO elnöke kije­lentette. hogy támogatni fog­ják Zimbabwe és Namibia, valamint Dél-Afrika népei­nek igazságos harcát. Ma­chel ugyanakkor kijelentette, hogy hajlandók vitát folytat­ni a dél-airikai kormányzat­tal országaik kapcsolatának -jövőjéről. Már számos külföldi kor- mámyküldöttség megérkezett a mozambiki fővárosba, a szerdai függetlenségi ün­nepségekre. Nem kapott meg­hívást az Egyesült Államok. NSZK és Dél-Afrika. Mozambik június 24—25-1 függetlenségi ünnepségein Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárt Tang Ming-csao főtit­kárhelyettes képviseli (MTI) így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Helsinki előtt Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet be­fejezése előtt megkezdődött a versenyfutás az idővel és — az enyhülés ellenségeinek időhúzó taktikájával. Ezekben a napokban dől el, hogy jú­lius második felében a Finlan­dia palota hangversenytermé. ben, a modem finn építőmű­vészet e remekében összeül- nek-e 33 állam vezetői? Az összeurópai értekezlet harma­dik, befejező szakaszában ép­pen azért van szükség az ál­lam- és kormányfők jelenlé­tére, hogy nagyobb ünnepé­lyességet kapjon, történelmi jelentőségének megfelelő visszhangra találjon ez az ak­tus. Hiszen Európa — és ezen keresztül a világ — békéjé­ről van szó. a kontinens or­szágainak biztonságát szaval toló döntésekről, az európai álLamok sokoldalú együttmű­ködésének kibontakoztatásá­ról. A nyugati hatalmak jóné- hány esztendeje „kéretik ma­gukat”. A budapesti felhívás­tól, a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének a magyar fővá­rosban megrendezett ülésétől számítottan már több mint hat esztendő telt el! Két éve, hogy Helsinkiben végre összeültek a 31 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada külügyminiszterei, s uta­sítást adtak szakértőiknek, diplomatáiknak: Genfben foly­tassák alacsonyabb szinten, de részletekbe menően az érte­kezleten dolgozzák ki a meg­állapodásokat mindazokban a vitás kérdésekben, amelyek külön-külön egy-egy „kosár­ba” kerültek. (A sajtó szóhasz­nálata általánossá vált: az el­ső „kosárban” az európai ál­lamok egymásközti kapcsola­tainak nagy alapelveit talál­ták a Genfben vitázók, — kezdve a határok sérthetetlen­ségén, s befejezve az erőszak alkalmazásáról való lemon­dással. A második „kosár” tar­talma megannyi gazdasági, ke­reskedelmi vagfy éppenséggel közös környezetvédelmi kér­dés. A harmadik „kosár” okoz­ta sokáig a legtöbb gondot, s idézte elő a legtöbb vitát: a Kelet és Nyugat közti ideoló­giai harc tükröződött az ér­vekben és ellenérvekben. , A negyedik „kosár” főkérdése ez volt: mi legyen a biztonsági értekezlet után? Szervezze­nek-e az eúrópai országok olyan új intézményt, amely számba veszi, hogyan valósít­ják meg a helsinki döntése­ket — vagy sem...) A szocialista országok dip­lomáciája az idei tavaszon nagy erőfeszítéseket tett. hogy még a nyáron létrejöjjön a nagy helsinki csúcstalálkozó. A napokban a finn kormány hivatalosan és nyilvánosan dátumot is javasolt: július 28- án kezdődjék az értekezlet zárószakasza a legmagasabb szinten. A szervezési mun­kákhoz egy hónapra lenne szükség... Döntés tehát leg­később június 28-ig esedékes Genfben. A vitákat le kell zárni. A helsinki csúcstalál­kozón aláírásra szánt okmá­nyok szövegét végleg meg kell fogalmazni. A hét végén a genfi tárgya­lásokon az úgynevezett koor­dinációs bizottságban, amely a különböző szakértői cso­portok munkáját megszervezi, a svéd küldött javasolta, hogy június 26-án. csütörtökön dönt­senek a helsinki csúcstalálko­zó dátumáról. A szocialista or­szágok küldöttei támogatták a svéd javaslatot. Brüsszelből híre jött, hogy a Közös Piac külügyminisz­tereit a jövő hét elejére ösz- szehívták rendkívüli megbe­szélésre. egybe akarják han­r­Uj szakasz kezdete Á Szelszkaja Zsizny című szovjet napilap szombati szá­mában Jurij Kornyilov az európai biztonsági értekez­lettel foglalkozva hangsúlyoz­za, hogy a tanácskozás új szakasz kezdetét jelenti és kell, hogy jelentse az európai földrész életében. A szemle­író emlékeztet arra, hogy már most szemléletesen mutatkoz­nak az enyhülés termékeny eredményei. Kornyilov az enyhülés je­lentőségének méltatása után rámutat, hogy a feszültség csökkentését ellenző „atlan- tista” csoportokhoz kapcsolódik a pekingi vezetés, amely a Szovjetunióban é6 más szocia­lista országokban hegemonis ta törekvéseinek fő akadá­lyát látja. Peking Nyugat- Európát valamiféle misztikus „szovjet fenyegetéssel” ijeszt geti. és az európai tanácsko­zás céljait és feladatait meg­hamisítva. azt „Moszkva ál nők manőverének” igyekszik feltüntetni. A szovjet szemleíró végeze­tül megállapítja: mindez is­mételten megerősíti, hogy az enyhülés útján tett lépések ellenére a népek nem , lehet­nek önelégültek, az Európá­ban és a földrész határain túl a békéért a biztpnság- ért folyó harcban nem lehet megállás. (MTI) Evekkel ezelőtt megkezdő­dött Lengyelországban az or­szág közigazgatási szerkezeté­nek, irányítási rendszerének és az állami szervek tevé­kenységének korszerűsítése. A LEMP 1971-ben lezajlott VI. kongresszusa Lengyelország társadalmi-gazdasági fejlődé­sének nagyléptékű program­ját jelölte ki. A program meg­valósításának egyik feltétele az volt, hogy mozgósítsák a társadalom alkotókészségét és a benne rejlő tartalékokat, a többi között az állam- és gaz­daságirányítási rendszer töké­letesítése segítségével. A LEMP KB XVII. plénuma májusban megtartott ülésén, megvitatta és megvalósításra átadta a kormánynak az ál­lomhatalom és közigazgatás helyi szerveinek új felépítésé­ről, valamint az oiwzág új te­rületi beosztásáról szóló ter­vezetet, amely az addig ér­vényben lévő háromlépcsős tanácsi és közigazgatási szer­vezet helyébe kétlépcsős fel­osztást vezetett be. A mostani reform egyik szakasza az államhatalom és a közigazgatás helyi szervei­nek úi szerkezeti felépítésé­ről szóló terv 1972-ben meg­kezdődött fokozatos bevezeté­sének. MIKROSZERKEZET: NAGYKÖZSÉG A reform előtt az államha­talom szervei háromlépcsős fiz irányítás tökéletesítése Königazgatást reform Lengyelországban szerkezetben működtek: vaj­daság, járás, község. A leg­alsó, 6 egyben az állampol­gárhoz legközelebbi állami szerv' a községi tanács volt. A községek korlátozott jog­körrel rendelkeztek és csak kis 'terület felett gyakoroltak irányítást. Az ország dinami­kus fejlődése következtében azonban, ami együtt járt új vető közigazgatási feladatok súlypontját. Egyúttal ki­emelték a nagyközségi tanács feladatköréből az adminiszt­meg. Ezzel egyidőben az álla­mi közigazgatás helyi szer­veiként megalakították a vajdasági és járási hivatalo­rációs és gazdasági teendőket, kát, vezetőiket vajdasági szín­űket. az egjTszemélyi felelős­ség elve szerint, a nagyköz­ség vezetői és a nekik alá­rendelt nagyközségi hivata­lok látják el. A nagyközségi hivatalok széles illetékességi gazdasági körzetek és ipari kört kaptak, személyi állomá- központok keletkezésével, a nyukat kiegészítették, közigazgatási egységek admi­nisztrációs határai egyszerűen túl szűkeknek, az államhata­lom .alapvető láncszemei, a községi tanácsok pedig túl gyengéknek bizonyultak a megnövekvő feladatokkal és követelményekkel szemben. Az 1972-ben megkezdett reform első szakasza az ál­lamhatalomnak és közigazga­tásnak éppen ezt a fokát érin­tette. A községek helyébe, mint önálló társadalmi-gaz­dasági mikroszerkezetet a nagyközséget állították. A nagyközségek nem csupán kétszer nagyobbak- a közsé­geknél, de ugyancsak ide he­lyezték át az első fokú al?P­flÖGRAD - 1975. június 22., vasárnap . I FELSZABADÍTOTTA A KEZDEMÉNYEZŐ­KÉSZSÉGET A reform 1973-ban lebonyo­lított második szakasza a vajdaságokat és járásokat, tehát a második és harmadik lépcsőt érintette. És itt is — a nagyközségek mintájára — külön választották a képvise­leti és végrehajtó szerveket. A közvetlen adminisztrációs munka alól felszabadított ta­nácsok (képviseleti szervek) megerősödtek, mint a szocia­lista demokrácia, az államha­talom és a társadalmi önkor­mányzat szervei. A tanácselnöki tisztségek betöltésével a helyi pártszer­vezetek első titkárait bízták ten vajdának, városi szinten pedig elnöknek hívják. Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök értékelte a LEMP KB XVII. plénumán a taná­csok tevékenységét. Hangoz­tatta: a reform vitathatatlan értéke az, hogy felszabadítot­ta az államhatalom és köz- igazgatás helyi szerveiben la­kozó energiatartalékokat, a kezdeményezőkészséget és vállalkozásbeliemet, arra sar­kall. hogy a helyi problémá­kat helyben oldják meg. A változtatások kedvező ta­pasztalatai lehetővé tették a reform harmadik szakaszának végrehajtását. Vagyis: az ad­digi háromlépcsős közigazga­tási felosztás kétlépcsősre vál­toztatását, valamint az új, te­rületi — adminisztrációs fel­osztás bevezetését. LENDÍTI a népgazdaság FEJLŐDÉSÉT Megszűnik egy közbeeső láncszem, a járás. Ahogy erő­södtek a nagyközségek, úgy vették át az addig a járások hatáskörébe tartozó feladato­kat.. A járások ezáltal egyre nagyobb mértékben elveszí­tették szervező-irányító jel­legüket és az egyszerű továb­bító szerepét kezdték játszani a vajdaság és a község, illet­ve város között. A felsőfokú képzettségű káderek, akik egykor a járásoknál dolgoz­tak, ma a nagyközségeket és a népgazdaság különféle ága­zatait erősítik. A reform a nagyközségeket és városokat az első lépcsőbe sorolja, a vajdaságokat pedig a másodikba. A 314 járás megszüntetésével megválto­zik a vajdaságok szerinti fel­osztás. Az eddigi 17 vajdaság és 5 vajdasági jogú váro6 he­lyébe Lengyelországban 46 vajdaságot és 3 nagy, városi agglomerációegyüttest alakí­tottak ki: a varsóit, a lódzit, és a krakkóit. Ily módon, csök­kentvén a vajdaságok terüle­tét, lehetőségük nyílik majd a tanácsoknak és közigazgatás: szerveknek arra, hogy hatá­sosabban irányítsák a vajda­ság ügyeit, és hogy helyben oldják meg az alapvető teen­dőket. Az új felosztás szintén figyelembe vgszi a gazdasági potenciái valóságos térbeli el­helyezkedését, a gazdasági makrokörzetek természetes ki­alakulását és az ipar és me­zőgazdaság távlati fejlesztési terveit. Krystyna Morawiecka golni a „kilencek” véleményét a helsinki dátum dolgában. A főtitkár és a NATO 15 tagországának nagykövetei voltak hivatalosak a Fehér Házba: Ford — két oldalán Kissinger külügy- és Schle­singer hadügyminiszterrel — újból elmondta véleményét az atlanti partnereknek, több témában is, az Európa biz­tonsági értekezlettől a Közel- Keletig. Ami Brüsszelben is, Wa, shingtonban is feltűnt: „egyes kisebb nyugat-európai orszá­gokra” hivatkoztak, • amelyek állítólag keveslik a genfi elő­rehaladást és épp ezért nem mennének bele abba, hogy. már most. július végén sor kerüljön a osúcsszintű befeje­zésre Helsinkiben... Aligha­nem furcsa munkamegosztás­ról van szó: a nagyhatalmak — az USA. az NSZK, Fran-. ciaország és Nagy-Britannia — vezetői úgy tesznek, mintha nekik már semmi ellenvetésük se lenne, dehát a kis országok ugyebár „fenntartással él­nek. .Ám ki hinné el, hogy ha történetesen Luxemburg kormányának válóban ne tet­szene valami, akkor ezen múlna a konferencia zárósza­kaszának összehívása. Inkább az a helyzet, hogv a legutolsó kísérletbe kezd­tek az enyhülés ellenfelei az összeurópai értekezlet ügye ellen. » A NATO urai állnak az így kialakult front első vona­lában. Legújabb elméletük szerint — ..a NATO-nak fenn kell tartania magának azt a jogot, hogy elsőként alkal. mázzon esetleg nukleáris fegyvert..Mindez igazán messze áll az enyhüléstől! Úgyszintén az is, hogy az amerikai kormány egyik tag­ja, az USA katonai-ipari komplexumának hangadója, Schlesinger hadügyminiszter atomháborúval fenyegetett... A Pentagon ura bonyolult fo­galmazásban ugyan, de úgy nyilatkozott, hogy egy esetleg újabb koreai háborúban nuk. leáris fegyverek bevetésére is sor kerülne. Az ilyen kard- csörtetés sem vág egybe az enyhülési politikával. (Legfel­jebb az amerikai „héják” sza­vazatainak megszerzésére le­het jó a jövő év novemberé­ben, az elnökválasztáson.) A Közel-Kelet kérdéscso­portjában fontos új elemet jelent Khaddam szír minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter washingtoni látoga­tása. Ilyen mbgasrangú szemé­lyiség még nem utazott Da- maszkuszból az amerikai fő­városba! S mert tárgyalásai­ra az amerikai—egyiptomi és az amerikai—izraeli magas­szintű találkozók után kerül sor, nyilvánvaló, hogy most zárul az esetleges újabb kis- singeri közvetítés előkészítése. Tel Aviv-ban úgy tüntetik fel, mintha az Egyesült Államok és Izrael között véleménykü­lönbség lenne, mintha az'USA a Rabin-kormányt engedmé­nyekre akarná rákényszeríte­ni, de valószínű, hogy csak taktikai okokból teszik a Kis­singerrel történt egyeztetés után. Ha az a látszat, hogy Washington nyomást gyakorol Tel Aviv-ra. akkor Kairót ha­marabb lehet megegyezésre bírni — így summázható ez a taktika. A héten Portugália végig a világközvélemény érdeklődésé­nek előterében maradt, hiszen a politikai feszültség nem csökken. A szélsőbal (a maois­ta, trockisla s egyéb szélső­baloldali csoportok) meg a jobboldal (a katolikus szerve­zetek) mozgolódása egy irány­ba hat: a fegyveres erők moz­galmát akarják lejáratni és a portugál kommunisták be­folyását szeretnék visszaszól-:, tani. A szélsőséges elemek például a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását követelik, hogy ezzel alkalmat szolgál, tassanak á jobboldali fellépő- sére: íme. itt a kommunista hatalomátvétel kísérlete! A hadsereg ne nézze ezt tétle­nül ! „Ellenőrizhetetlen hírek szerint a hadsereg tiszti ka­rának úgynevezett „mérsékelt” elemeire, nem hatástalan ez a demagógia. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents