Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
•3» \ Mai kommentárunk Aratás és tűzveszély Mindennapi kötelességünk megelőzni a tüzet, hogy az ériék. az emberi munka ered. menye ne pusztuljon el. Ami- kor a nyári meleg meeérleli a kalászosokat és el ifin az aratás ideje, még nagyobb gonddal kell ügyelni arra, hogy a drága termés ne legyen a gyorsan lobbanó láng martaléka. Az elővigyázatosság indokolt. Ugyanis nem múlott el még nyár. hogv a tűz ne lopott volna cl érté. kernkből. Igaz, régebben lőr- tént, amikor Drégelypalán. kon több vagon gabona égett el a szérűn. Aratásba váró tábla is kigyulladt már. Nem alaptalan tehát, hogy óvakodjunk és gondosan készüljünk az aratással egv időben a tűzvész megelőzésére. A mezőgazdaságban az elmúlt évek során rendkívül nagy vátozások történtek. Már nincsenek szérűk, ahol kazlakba rakva várja a termés a cséplést. Ezzel a tűzveszély lehetősége is csők' kent. Másik oldalról viszont, amikor a gabona betakarítását teljesen gépesítették, a tűzveszély is megnövekedett: a robbanómotorok tüzet is okozhatnak. Ezért van nagy jelentősége többek között az aratásra felsorakoztatott gének szemléjének. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy az elektromos berendezések biztonságosan müködnek-e? A tűz megelőzésének ez igen fontos követelménye. A műszaki szemlék ezekben a napokban zajlanak az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. A szemlét végző emberek nagy felelősséggel. hozzáértéssel végzik ezt a munkát. Annak tudatában, hogv értékeink felesleges pusztulásának megelőzését is szolgálják. Sokan azt tartják: az idei nyár esős, nincs okunk a nyugtalanságra, kevés az esélye annak, hogy tűz nusz- tílson a földeken. A tűz elleni védelmet, a gondos készülődést azonban az időjárás nem befolyásolhatja. Ott cselekszenek helyesen. ahol a tűz megelőzését szolgáló rendelkezéseket szigorúan betartva készülnek az aratásra. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek első számú vezetőinek a kötelessége gondoskodni arról, hogv a tűz megelőzését szolgáló határozatokat szigorúan végrehajtsák. Minden üzemben tűzvédelmi szakelőadó rendszerezi a megelőzést szolgáló munkát. Azoknak az embereknek. akik közvetlenül részt vesznek a gabonabetakarításban — kombájnon. szállító gépen, raktárban dolgoznak — tűzmegelőzési oktatásban kell részt venniük. Ezt elmulasztani nem szabad. Az esős időjárás külön gondot okoz. Ha nem szárítják meg a gabonát, azt szakszerűtlenül tárolják, öngyulladás keletkezhet a raktárban és ez rendkívül nagy kárral járhat. A nedves gabona tárolását. annak rendszeres kezelését meg kell tanulni, szakszerűen kell elvége7,ni. Nem szabad megengedni tehát, hogy erről a tanfolyamról bárki is elmaradjon. Megyénk egyes részét még eőzmozdnnyos vasutak szelik át. A legtöbb tűz korábban is abból keletkezett, hogy a mozdonyok kéménvei szikrát vetettek a száraz kalászosokra. Az igaz, hogy rendelet szabályozza: a vasútvonaltól negyven méteren belül tilos kalászost vetni. A legtöbb helyen ezt nem tartják be. Akkor tehát fel kell készülni arra, hogy a mozdonyból kipattanó szikra tüzet ne okozhasson. Nagy értéket, a kenyérnekvalót kell megvédeni és ez mindenkinek kötelessége. •—B— A Páva Fehérneműgyár jánosaknai telepe ta valy, illetve az év elején két magyar gyártmányú automata szalagsort alakított ki. Két műszakban kilencvenen dolgoznak a szalagok körül. A berendezés lényege, hogy a munkásnőknek helybe szállítja az alapanyagot és elszállítja a kész árut. Diszpécser kezeli a szalagot. A különböző lámpák kigyulladása azt jelzi, hol akadt el a munka, és hol folyik zavartalanul. Ha miamelyik munkásnő n kész terméket a dobozban a szalagra helyezi, a diszpécserszekr-ényen automatikusan kigyullad a vörös fény. Indítani kell tehát az újabb nyersanyagot, amit egy kar emel le a szalagról a munkaasztalra, A képen látható diszpécserberendezés, illetve a modem sza- lagberendezcs — amit Pintér Edit kezel —, végső soron csaknem 20 százalék termeié, kenységnöveked'ést eredményezett. — bábéi felv. — kai-társad^lmj funkciókban, a választott testületekben az osztály élcsapatában, a pártban, a -munkások megfelelő arányát, A munkásosztály közéleti aktivitásában, társadalmi szerepének növelésében különleges szerepe van az üzemi, munkahelyi demokráca növelésének, erősítésének. Az a cél, hogy a munsaoan. a termelésben élenjáró munkások közéleti emberekké, hazánk, lakóhelyük, uzemas. aktív tényezőivé váljanak. 3. Pártunk politikájában ma is elöntő jelentőségű kérdés a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetsége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, termelőerőink végbement fejlődése alapvetően megváltoztatta a parasztságot. Megszűnt belső szociális rétege- zodése; kialakult az egységes szövetkezeti paraszti osztály, A mezőgazdasági termelésben végbemenő technikai forradalom. az agrártudományok alkalmazása, a korábbi, általában kevés szakképzettséget igénylő, nehéz fizikai munkát jelentős részben szak- és betanított. rézzben értelmiségi munkává változtatta. A gépesítés, az ipari munka megjelenése és elterjedése falun; a köziégfejlesztéa, az építkezések, a közművesítés, az üzlethálózat fejlesztése pedig jelentősen csökkentette a falu elmaradását a várostól, megváltoztatta, a munkásságéhoz közelítette a parasztság életviszonyait. A munkásosztály és a parasztság közötti különbségek csökkentése ellenére a két osztály között adódnak bizonyos érdekellentétek is. Pl. az elmúlt időszakban előfordult, hogy a szövetkezetek — néha eredeti profiljuk rovására — jobban ki Tudták használni a piaci konjunktúrát. Így nem egyszer az állami ipari vállalatoknál nagyobb, néha nem is megérdemelt többletjövedelemre tettek szert. Ezért volt szükség a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bizonyos korlátozására. Pártunk politikájának fontos célkitűzése a munkás-paraszt szövetség további szilárdítása. Politikánkban tudatosan is törekszünk a munkásság és a parasztság között még meglevő osztálykülönb- segek csökkentésére. Mindenekelőtt a tulajdonviszonyok területén, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítésével. A szövetkezetek hatalmas, mintegy 90 milliárdos oszthatatlan vágyónál (gépek, felszerelések, állatállomány stb.) tovább növeli majd a közösen művelt, jogilag még magántulajdonban levő földek megvásárlása. szövetkezeti (tehát szocialista) tulajdonba kerülése. • 4. A technikai fejlődés, a természet- és társadalomtudományok, a kulturális nevelő munka növekvő szerepe, a termelés és a társadalmi szervezettség fokozódó igényei megnövelték a szellemi dolgozók, benne az értelmiségiek számát és arányát. A szocialista építés során megszűnt az értelmiség korábbi elzárkózása a dolgozó osztályoktól; több mint 50 százaléka munkásból, parasztból vagy azok gyermekeiből vált értelmiségivé. Tekintélyes része az inarban, illetve a mezőgazdaságban dolgozik, munkájában közvetlen kapcsolatban van a munkásokkal és a parasztokkal. Az értelmiség nemcsak a munkája szerint, hanem származása, jövedelme és életviszonyai. politikai felfogása szerint is nagyon differenciált társadalmi kategória. Ez természetesen kifejezésre jut azokban az eltérésekben is. amelyek egyes csoportjait, egyedeit jellemzik politikai Néhány óra helyeit . N em csupán előnye van annak, hogy a kommunista kollektívákat az idén már nem köti a tagfelvétel számszerű szabályozásának szigorú elve. A kapuk ugyan szélesre tárulnak, de egyáltalán nem mindegy, hogy kik lépnek be rajta. Alapszerva- zeti titkárokkal, vezetőségi tagokkal beszélgettem, s ők nyugtázták így véleményüket, tapasztalataikat. S ezzel a felelősséget is jelezték, amely a kommunistákra, a pártalap- szervezetekre hárul abban a folyamatban, amely a taggyűlés néhány órája helyett hónapok, esetleg évek szívós, következetes munkájává teszik a párttaggá nevelést. A mindennapok dolgává, gondjává, azért, hogy továbbra is azok a munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségi dolgozók és alkalmazottak kerüljenek a pártba, akik becsületesen dolgoznak, igényesen élnek, közéleti tevékenységükkel részt vállalnak a közösségek bol dogulásában. A beszélgetésről annak idején írtam, s hogy most újra előbukkan, annak sora van. Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága nemrégiben megvizsgálta: milyen a tagnevelőmunka, a tagépítő tevékenység a pártalapszervezetekben. S a párttitkárok, a vezetőségi tagok tapasztalatai azt erősítik, hogy a következtetések nagyon is reális talajban, a valóságban gyökereznek. Hogy végül is mit mutatnak a megyei számadatok, az eddigi tapasztalatok? Mindenekelőtt azt, hogy a nógrádi alapszervezetekben is tervszerűbbé, következetesebbé vált az eszmei, politikai nevelő munka, s ebből következően a tagépítés gyakorlata js. A pártalapszervezetek tagnevelő, tagépítő tevékenysége lényegében megfelel a korábbi évek „hagyományainak”. Csak az esztendő első negyedében több mint száz új taggal gyarapodott a nógrádi kommunisták húszezernél népesebb tábora és a növekedés természetesen tovább tart. Az új tagok mintegy hetven százaléka munkás. Többségük a megye tíz kiemelt ipari üzemében dolgozik, itt kérte felvételét a pártba. Valamelyest emelkedett az új tagok között a leányok és asszonyok száma, s azoké a fiataloké is, akiket kollektívájuk, a KISZ-szervezet ajánlott párttagnak. A másik, ugyancsak figyelemre méltó tapasztalat, hogy az új tagokkal tovább erősödtek az alapszervezetek. Az irányító pártszervek, az alapszervezetek tudatosan törekedtek arra, hogy a munkások legjobbjai, a szakmailag és politikailag képzett, széles látókörű szakmunkások, szocialista brigádtagok eljussanak a pártba. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a munkás párttagok csaknem fele szakmunkás, s a tagok nevelése, képzése mindinkább a pártmunka része az alapszervezetekben. Csupán egyetlen példa erre: mostanában jártak végére a felvételi beszélgetéseiknek az esti egyetemen. Kiderült, hogy legalább négyszer annyian szeretnének tanulni, mint ahány hallgatót az intézmény valójában képezni tud. A jelentkezők nagy része párttag. De az igazsághoz tartozik az is, hogy az új tagok között — noha számuk évről évre kevesebb — még mindig vannak olyan munkásemberek, szövetkezeti tagok, akik nem járták végig az általános iskola nyolc osztályát. A kérdés önkéntelenül tolul elő: hol van itt a magasabb követelmény? Abban mindenképpen, hogy ezeket az embereket munkájuk, emberi magatartásuk tette érdemessé a párttagságra. S ez nem kevés. A taggyűlésen pedig pártmegbízatást kaptak: az általános iskolában mielőbb szerezzék meg azt az alapot, amelyre a továbbiakban gyarapodó ismereteiket építhetik. A pártépítő munka ilyen gyakorlata'1 jól tükrözi a vitát, amely a megye alaps2erveze- teiben már a XI. kongresszust megelőzően kibontakozott és a kongresszusi dokumentumok megjelenése után újabb érvekkel gazdagodott. A dokumentumokat, a szervezeti szabályzatot olvasva tulajdonképpen mindenki egyetértett a követelmények szigorításával, azzal, hogy olyan emberek kerüljenek a pártba, akiket a kommunista kollektíva jól ismer. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben megtartott taggyűlések mégis sok hasznos tapasztalatot hoztak e tekintetben. Ott ugyanis az egyetértést indokolva , sok párttag elmondotta, hogy a követelményeknek akkor van igazán hatásuk, ha azok mindenkire egyformán kötelező érvényűek. A párttagok egyenlő megítélése a legfőbb biztosítéka annak, hogy ezek után is azok kerüljenek a pártba, akik elkötelezték magukat a szocializmus eszméjével, a szocialista értékrendünknek megfelelően dolgoznak és élnek. Tudják, hogy a párttagság nem előnyt, hanem mindenekelőtt munkát, az átlagosnál több tennivalót jelent, a kötelességtudat erősödését saját maguk és környezetük anyagi, szellemi gyarapodását.. Az ilyen párttagokat valóban erős szálak kötik a mozgalomhoz, és ezek akkor sem szakadnak el, ha történetesen előléptetik őket, s a fizetésükkel együtt emelkedik a párttagsági díj. Annyi bizonyos — a végrehajtó bizottság állásfoglalása határozottan utal erre —, a következő hónapok, évek munkája nem kevés. Sok minden, többek között a munkás párttagok, a szakmunkások számának további gyarapítása arra készteti a pártszerve- ket, az alapszervezeteket, hogy még egyenletesebbé, tervszerűbbé tegyék a tagnevelő, a pártépítő munkát. Mert a Politikai Bizottság határozata, amely a számszerű törlésről intézkedik, hasznos segítség a munkához, azonban az is világos, hogy egyetlen alapszerve, zetben sem helyettesíti a tagfelvétel előkészületeit, a folyamatos politikai nevelömun- kát. Azt a tevékenységet, amely nem ér véget a taggyűléssel, s azt szolgálja, hogy valóban az arra érdemesek kerüljenek a pártba és az új párttagok éppen az idősebb, tapasztaltabb kommunisták, a pártcsoport se. gítségével mielőbb beilleszkedjenek a kommunista kollektívába. H ogy mind.ehhez mi szükséges? Mindenekelőtt az, hogy az alapszervezetekben ne csak elolvassák, hanem „érezzék” és „éljék” is a határozat szellemét Vineze Istvánná 1 Mit ír elő a szabvány? Ilyennek kellene lenni, ha lenne Ha a péksüteményekre terelődik a szó, a fogyasztók nagy része — legalábbis a harmincon aluli korosztály zsemlére és kiflire gondol. Pedig ezeken kívül, legalábbis a magyar szabvány szerint, van még: sós kifli, óriás kifli, császárzsemle, fonott kisimákos, kerek kismákos, mákos rigó^ lisztes francia, sós ' francia, szegedi vágott kenyér, negyed- és félkilós fonott kalács, mexikói, kerek mexikói, 60s kalács, tejes zsemle, gvőri Dá- ros zsemle, sós rúd, gurba- rúd. Ezeket az úgynevezett fehértermékeket nem lehet forgalomba hozni, ha torz alakúak, illetve korommal, 6árral szeny- nyezettek. Bár ez csak az első falat után derül ki, de becsapták a vásárlót, ha a süteményben liszt-, tészta- vagy sócsomók vannak, esetleg sótlan. vagy idegen, ízűek. X! szabvány előírás ugyanis ezeket is határozattan megtiltja. Nyugodtan visszaadható az eladókisasszonyoknak az áru, ha az égett végig repedt, vagy kétharmadánál nagyobb részén a héj felszakadt és a bél kilátszik, ha hiányos, sérült a héj. A kizáró okok között szerepel még, ha a fehérsütemény idegen anyagokat tartalmaz, Vagy ha nyúlós, penészes. Bár ez nem annyira a vásárlókra. vonatkozik, nem árt, ha tudják, hogy a tejes tésztából készített sütőipari fehértermékek bárminemű1 „fel- frissítése” tilos. (A szabvány pontos címe: MSZ 11 917/3—74. Sütőipari fehértermékek. Tejes tésztából készült fehértermékek-) Üj ekék mélyszántáshoz Virágzik a szelídgesztenye Vlráuojsnak Nvusat-Dunántúl nasv a®elíd*esfctenve-lis«tei: a több «er faőriáet beborították a hosszú íürtü virágok. A szakemberek 16 termésre «számítanak. Kőszeg-hegy alján, a legnagyobb összefüggő szelídpesztenvés tálon. ahol gyakoriak a 400—50« éves fák. már a fiatal telepítések egy része is termőre fordul A kedvelt őszi csemegéből a lelek szerint az idén több száz mázsányit küldhetnek maid Kőszeg környékéről a fővárosba, s a környező megyékbe. felfogásban, világnézetben, s még inkább morális, ízlésbeli különbségekben. Az egyes csoportjaiban jelentkező, időnként felerősödő ingadozások leküzdésének útja egyrészt a fejlődésünk belső ellentmondásaink megoldása, másrészt a helytelen nézetek elleni következetes eszmei harc. Ma is biztosítani kell az értelmiség utánpótlásában a munkások. parasztok, illetve ezek gyermekeinek megfelelő arányát. az egészséges társadalmi mobilitást. 5. Osztályaink és rétegeink közeledése, életfeltételeik és — módjaik kiegyenlítődése a fejlett szocializmus építésével szoros kapcsolatban áll. A társadalmi fejlődést egyre inkább az osztálykülönbségek leépülése, a valódi társadalmi-nemzeti egység kialakulása jelenti. S ez természetes is. A munkásosztály történelmi hivatása éppen önmaga osztály létének — s valamennyi osztály létének — a megszüntetése. Nyilvánva ló, hogy a folyamat vezetésével, osztályszervezetének, a pártnak operatív-elméleti irányításával megy végbe — a maga és az egész társadalom javára. Blaskovits János A traktorok gazdasága« üzemeltetéséhez olyan munkagépekre van szükség, amelyek biztosítják optimális terhelésüket. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a nagy teljesítményű szovjet K— 700-as típusú és a Rába-Stei- ger traktorokhoz, új típusú ekéket gyárt. A KLC—5 m 43 típusú eke 5 eketesttel, a KLC—7 m 45 típusú eke 7 eketestlel rendelkezik. Mindkettő nagy munkaszélességű gép: az előbbi 2.25 méter szelességet, az utóbbi 3,15 méter szélességet fog át. Az új fajta ekék alkalmasak a laza, középkotött és kötött talajok mélyszántására. A gyárban júliusban kezdik az ekék sorozatgyártását. Az idén 400-at készítenek az iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek és az AO- ROTRÖSZT részéi«,'. i NÓGRÁD — 1975. június 21., siómból 3
