Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
Heves a hazai sörtermelés Ha a vendég pohárba héri••• Az olvasók fóruma Levelezőink jelentik IXéxsai kórus a sikerek útján Tudom, hogy minden vállalat a minél nagyobb hasion elérése érdekében dolgozik. Ez helyes, de úgy vélem, nem volna szabad figyelmen kívül hagyni a vásárlót sem. A Karancs utcai Szivárvány presszóban pl. csak nagyon ritkán lehet olcsó, Kőbányai, vagy Kinizsi sort kapni, csak a drága importsöröket. Ezeken nagyobb a haszonkulcs, el is fogy, mert issza, nem issza, nem kap mást a vendég. Pedig kapnának ők is Kőbányait, ha rendelnének, vagyis, ha eleget rendelnének, mint más helyeken teszik. Itt van a piaci büfé, ahol, ha van üveges sör, azt csak üvegből lehet meginni, 1,50 betét ellenében, amit a kiszolgálók szednek és adnak vissza. Ez plusz munkát jelent nekik, de ha valaki kéri, hogy öntsék ki neki korsóba, azt elutasítják, nem. is udvariasan, és ha hivatkozik rá, hogy nem tud üvegből inni, mérgesen adnak neki poharat. Az üdítő italokat akkor miért öntik ki pohárba? — vetődik fel a kérdés. Nem messze van oda a Nemzeti büféje, ahol az üveges sört szó nélkül korsóba ön- tik ki, és, ha a vendég üvegből szeret inni, azt is megengedik a pultnál betét nélkül. Miért van ez a kétféle rendelkezés? — írja Mező Sándor levelezőnk. ★ A levélben szereplő kérdésekre a vendéglátó vállalat válasza a következő: — A sörellátás hiányosságaival kapcsolatos észrevételt jogosnak tartjuk, azonban ez nem az üzletvezető A mátranováki 14. sz. Italbolt dolgozói érdekében, munkájuk könnyebbé tételére szeretném a szerkesztőség segítségét kérni. Régóta ismerem ezt az egyébként jó forgalmú italboltot, de mióta csak ismerem, megoldatlan benne a folyóvizes mosogatás. A bolt dolgozói mintegy harminc méter távolságból hordják kannákban a vizet a kútról, hogy feltöltsék a mosogatótartályt. Nos, ez úgy történik, hogy mivel a földről a tartályt nem érik fel, egy dolgozó székre vagy egyéb alkalmatosságra áll fel, míg a másik feladja a vödör vizet. Ez nehéz is. egyben balesetveszélyes is. Ezen az áldatlan állapoton jó volna segíteni, kérem, tegyék meg a szükséges intézkedést — írja Kuhore*'k Ferenc mátranováki levelezőnk. hanyagságának következménye. Nem elhatározás kérdése, hogy egy-egy üzletvezető milyen sört értékesít, hanem az mindenkor a rendelkezésre álló árukészlet függvénye. Ismert tény, hogy a hazai sörtermelés nem fedezi a szükségletet, s így a külkereskedelem az ellátás javítása érdekében különböző szocialista országokból hoz be palackozott sört, melyet az élelmiszer-kereskedelem, és a vendéglátás forgalmaz. Kétségtelen, hogy az importsör drágább, mint a Kőbányai világos,( de minősége is — magasabb’ extrakt tartalmánál fogva — jelentősen eltér a hazai gyártmányú sörtől. Nem azért drágább tehát, mert a vendéglátó vállalat magasabb áron értékesíti, vagy magasabb haszonkulcsot alkalmaz. A kalkulációnk nem tesz különbséget a házai és importsörök között, így miádkettő rögzített és azonos haszonkulcs alkalmazásával kerül értékesítésre. A piaci büfében tapasztalt üvegbetéttel kapcsolatos észrevételével nem értünk egyet. A piaci büfé fogyasztótérrel nem rendelkező egység, a kiszolgálás utcára történik, így ellenőrizhetetlen, hogy a palackkal kiszolgált sört a vendég helyben fogyaszthatja-e el, vagy elviszi magával. Miután az üzlet vezetője és dolgozói anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott társadalmi tulajdonért, érthető és indokolt a betétdíj felszámolása. Ha a vendég pohár, ha kéri a sört, úgy a dolgo. zónák kötelessége azt szó nélkül pohárba kiszolgálni! — szól a vállalattól kapott tájékozta lás. mintegy 180—200 méterről kellene kiépíteni a vasút és közút alatt, egyúttal gondoskodva a szennycsatorna kiépítéséről is. Miután mi az épületben bérlők vagyunk, a költségeket a háztulajdonosnak kellene viselnie, aki idős, 90 éves nyugdíjas, és nem fűződik érdeke a közművesítéshez, Ennek ellenére keressük és napirenden tartjuk a jelenlegi átmeneti helyzet végleges megoldását — írja a vállalat igazgatója, Laczkó András. A szerk. megjegyzése: Helyesnek tartjuk, hogy a vállalat napirenden tartja az előírásszerű folyóvizes megoldású mosogatást, de ha a bérlemény nem éri meg a nagyobb ráfordítást, hadd javasoljuk: talán más helyiséget kellene keresni italbolt céljára. Tisztelt Szerkesztőség. Nagy örömmel számolok be a né- zsai ÁFÉSZ kórusának legutóbbi szerepléséről. Június 7—8-án tartották Szolnok megye négy városában az V. országos szövetkezeti dalostalálkozót. A kétnapos rendezvénysorozat része volt Szolnok 900 éves jubileumi ünnepségeinek. Mi az első napot Karcagon töltöttük, koszorúzás! ünnepségen vettünk részt, énekeltünk a többi 10 kórussal közösen. Este pedig a művelődési központ dísztermében mutattuk be műsorunkat. Mivel csak mi voltunk népviseletben, mindenki már a bevonulásunkat is megtapsolta. Magyar és szlovák népdalcsokrot, és Hajdú Mihály népdalfeldolgozásaiból énekeltünk. Nagyon jól sikerült a szereplés. Mikor a többi kórust is hallottuk énekelni, akkor értettük meg igazán, milyen megtiszteltetés számunkra, hogy ott lehettünk. Senki nem volt hozzánk hasonló, mind nagy múltú, híres kórusok, melyekhez kéMegkérdcslük — Választ szeretnénk kapni a salgótarjáni MÉK-től. illetve a városi tanács termelésellátási felügyeleti osztályától arra vonatkozóan, hoev a salgótarjáni Bajcsv-Zsilinsz- ky utcában szezonális iellesr- gel felállított 41. sz. zöldséges pavilon üzemeltetése várható-e,' miután lassan a nyár közepében járunk? Legjobb tudomásunk szerint az utcában levő pavilon az említett jelleggel addig üzemel, amíg az új vásárcsarnok kapuit meg nem nyitják — írják az utca lakói. Á salgótarjáni Baicsv út lakóinak kérdésére Fekete Sándor, a MÉK igazgatóia az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: — A Bajcsy utcában levő pavilont az idén nem nyitjuk meg. mivel a tanáccsal egyetértésben olyan döntés született. hogy a pavilont ideiglenesen Salgóbányateiepre helyezzük át. Ugyanis az ott levő egyetlen árudánkat soron kívül közegészségügyi okokból le kell bontani. S addig is. amíg a lakosság társadalmi összefogása és a tán ács segítsége révén megépülhet az úi áruda, biztosítani kell a bányatelep ellátását. Ezt pedig a szóban forgó pavilon kiszállításával tudjuk csak megoldani. pest mi túlságosan is amatőrök vagyunk. Csodálatos, magas színvonalú műsort hallhattunk, pl. a szekszárdi kamarakórustól, a karcagi, a nagymarosi, ikervári és a többi énekkartól. Este az énekkarok szerenádot adtak - a város lakóinak. Közben az énekkarokat fenntartó szervek vezetői és a kórusvezetők tanácskoztak a zsűrivel, melynek elnöke Karcagon Czövek Lajos volt. Másnap, vasárnap hajnalban indultunk Szolnokra, ahol a 42 magyar, és 5 külföldi kórus nagy találkozója volt, zuhogó esőben a Le- nin-szobornál. A közös müveket itt már kétezrein énekeltük. Délelőtt hangverseny volt a színházban, utána díjkiosztás. Örömünk leírhatatlan, mikor Maróthy Gyula elismerően szólt a „nagyok” között a mi énekkarunkról, kiemelte hiteles, eredeti, meggyőző előadásunkat, és külön megemlítette, hogy a szolnoki dalos találkozók történeT a l á l k o „A te időd véges, a könyvek száma végtelen. Mi nem azért olvasunk, hogy gondolkodni ne kelljen, hanem, hogy az olvasottak alapján a termelésben, irányításban, szervezésben sikereink bővüljenek. Pótolhatatlan munkatársunk a könyv, célunk tízes százezreket olvasókká tenni. munkásokat, tsz-tag ok at, s nem utolsósorban a fiatalokat. ..” — mondotta megnyitó beszédében a rétsági író-olvasó találkozó részvevőinek Gálik József, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője. Ezután a rétsági gimnázium leánytanulóiból alakult irodalmi színpad előadásában igen szép műsort láthattunk. Csáthy Albertné könyvtárvezető, Szabados Imréné nemzetiségi referens tevékenysége nem volt hiábavaló. Czakó Gábor fiatal író megnyerő szavai, üdvözlése után nagy érdeklődés közepette iáj- lott le az író-olvasó „beszélgetés”. gondolatcsere. Czakó egyik novellas kötetéről így vélekedünk (Albérlet). Szociográfiai munkásságát az indulat, a vi tatkozó jókedv jellemzi. Kívánunk az írónak és olvasóinak sok-sok élményt, s további jó munkát. A n * k é f A Vöröskereszt járási szervezete, és a Hazafias Népfront járási bizottsága rendezésétébem először hangzott el nemzetiségi műsor. Es ezek után átvehettem a díjat: egy nagy, szép porcelánvázát. Azt hiszem, hatéves énekkarunk történetének piros betűs ünnepe ez a dalostalálkozó, melyet sose felejtünk el, és bízunk abban, hogy 2 év múlva újra elmehetünk. Kö. szőnöm a MESZÖV-nek, hogy minket ide benevezett. Köszönöm a nézsai ÁFÉSZ igazgatósága elnökének. Deák Ferencnek a sok segítséget, példamutató hozzáállását, nagy zeneszeretetét. Köszönöm a nézsai asszonyoknak a hatéves fegyelmezett munkát, az éneklés szeretetét. Es végül köszönet családtagjaiknak, akik megértéssel, türelemmel látják el a családot, háztartást, gyermekeket, míg a ház asszonya énekkari próbán, vagy éppen szereplésen vesz részt. Eredményünk ennek a szerteágazó, sok embert érintő gond összehangolásának köszönhető. Szarka Lajosné korusvezelö, Nézsa s ó ben a rétsági Asztalos János Művelődési Központban ci- gányankétot tartottak. Mocsári Zoltánné megyei védőnő méltatta, ismertette Rétság, Szátok, Tereske, Legend, Szendehely. vagyis a járás területén élő cigány lakosság küldöttei előtt a családvédelem szerepét. Utalt arra, hogy mennyit javult a megyénkben élők foglalkoztatottsága, az emelkedő arányú munkavállalásokból eredően javult a családok szociális, kulturális helyzete. Célunk, törekvésünk az, hogy társadalmunkban lakáshelyzetük is javuljon. Utalt a megyei szép eredményekre. egy-egy városunk nagyüzemeinek, így pl. Salgótarján öblösüveggyárában a cigány munkások eredményeire stb., s ezen belül a jól beilleszkedett. szép termelési, önképzési eredményekre is. Szólt az italozás káros hatásáról. az óvodai férőhelyek kihasználásáról, a családvédelem, a terhes tanácsadás jelentőségéről stb. Dr. Jakubecz József járási főorvos felszólalásában arról szóit, hogy egészségügyi törvényünk milyen messzemenően gondoskodik az emberről. Srám András járási népfronttitkár időszerű, aktuális politikai kérdésekről adott tájékoztatót, majd az ankét részvevőinek kérdései, javaslatai hangzottak el. Az ankét elérte célját, hasznos volt megrendezése. Vidovszky András Keresik a végleges megoldást Harmincöt év A vasúti szolgálatot 1940. márciusában kezdte, majd mint katona több évig fogságban volt, visszatérve onnan, újra a vasúthoz ment es folytatta szolgálatát Kakuk Ernő 1951-ben Kisterenye állomásról a miskolci, 1957-ben pedig a budapesti igazgatósághoz került vizsgáló fő- kalauzi beosztásba. Innen, ebben az esztendőben ment nyugdíjba, mint főellenőr, vizsgáló főkalauz Az eléggé népszerűtlen, nehéz munkaterületen a 35 évből huszonnégyet töltött el. Megszámlálhatatlan az az út, amelyet munkahelyei és lakása között a salgótarjáni vasútvonalon szolgálatban eltöltött mind órában, mind kilométerben. Egyszerű, csendes, szerény, az utasokkal szemben is határozottsága mellett szolgálat- kész, udvarias és segítőkész, s a végső határig türelmes volt. Nem véletlen az sem, hogy a nyugdíjasbúcsúztatóján, Budapesten a miskolci MÁV Igazgatóság személydíi- szabási csoportjának vezetője, volt vizsgáló munkatársai külön is köszöntötték, és ajándékokkal kedveskedtek neki. Hosszú és boldog nyugdíjaséveket kívánunk Kakuk Ernőnek. magunknak pedig sok olyan kollégát, mint S volt Szűcs Ferenc »<• Önkéntes véradás Adj vért, életet mente*« -* jelszó hirdette több napon át Felsőoetény községben, a he- lvi Vöröskereszt szervezésében a véradást. A község lakosságának mintegy 11 százaléka. több mint száztízen jelentkeztek véradásra, s közülük száznégven adtak vért Az iskola épületében a nevelőotthon és a helyi varroda dolgozói csoportosan mentek el a véradásra, s a szervező, mozgósító munkában is élenjártak a szocialista brigád tagjai. (Zömében, mint általában a nők). Köszönet a véradóknak, a szervezőknek: Bognár Károlynénak. Szabó Istvánnak és a szocialista brigád tagjainak, a nevelő- otthon nevelőinek, és a község minden véradóiának. V. A. Felsőoetény X A kérést a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalathoz továbbítottuk, melynek nyomán az alábbi választ kaptuk: — A mátranováki 14. sz. Italboltunk vízellátásával kapcsolatos észrevétellel egyetértünk. Vállalatunk régi gondja ennek az egységnek folyóvízzel való ellátása. A korábbi tervünk, mely szerint az épületben levő kútból — hidroforos megoldással — házi vízvezetékrendszert építünk ki, nem valósulhatott meg. mivel a kút vize közegészségügyi szempontból kifogásolt és pohármosásra alkalmatlan. Megvizsgáltuk a végleges megoldás lehetőségét, azonban ez jelentős beruházási költséggel járna. A vezetéket Az oldalt összeállította: Tóth Jolán Keszthelyről érkezett A Keszthelyen nyaraló bányászgyerekek ez ideig ió időjárást mondhatnak masukénak. Igyekeznek is kihasználni az időjárás adta lehetőséget. Minden idejüket a tó partján töltik. Hogy mennyire jól érzik magukat, bizonyítja az a megnyilatkozás, amit a gyerekek mondanak: — de szeretnék jövőre is itt nyaralni! A fürdés mellett sokféle versehyt rendeznek. Sportversenyeket, tréfás vetélkedőket és már készül a tábortűzi műsor is. Vasárnap kiránduláson vettek részit. A hajóállomásig autóbusszal, onnan Badacsonyba hajóval kötettek ki. Utána Tapolca következett, ahol megnézték a malomtavat, a tavas barlangot, maid Sümegre látogattak. Felmentek a várba, ahonnan gvönyörű kilátásban volt részük. Ezután egy rövid hévízi sétáit .tettek, maid visszatértek üdülőjükbe. A további napok programján szerepel még a Balaton Múzeum és a Festetics-kas- tély megtekintése, a fenék- pusztai kenderüzem és a római kori ásatások megismerése. Az utolsó előtti napra tervezik az ajándékvásárlást. Az ellátás kifogástalan, a ió idő meghozta a gyerekek étvágyát a konyhai dolgozók örömére. Sándor Vilmos. Keszthely, Gyermeküdülő J NÓGRÁD - 1975. június 19., csütörtök 5
